Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-05 / 154. szám

KÜLFÖLD 1993. július 5., hétfő ENSZ-dokumentum a magyar igények jogosságáról Javasolják a kártérítést Mentsük meg a történelmi műalkotásokat! A Szojuz TM-17 és a Mir összekapcsolása Összekapcsolták szombaton a Szojuz TM-17 űrhajót a Mir űrállomással — közölték a földi irányító központban. A Szojuz TM-17 űrhaj ót —fedélzetén Va- szilij Ciblijev és A lekszandr Sze- rebrov orosz, valamint Jean-Pi- erre Haignere francia űrhajóssal — múlt csütörtökön bocsátották fel a kazahsztáni Bajkonurból. Az űrhajósok hamarosan átmen­nek a Mir űrállomásra, ahol ta­lálkoznak Gennagyij Manakov- val és A lekszandr Polencsukkal, akik január óta dolgoznak a vi­lágűrben. A hatékonyabb segítségért A Bécsben Lendvai Pál szer­kesztésében negyedévenként megjelenő Europa:ische Rund­schau huszadik születésnapi ün­nepségén Vranitzky kancellár a fejlett ipari országoktól az eddi­ginél hatékonyabb segítséget kért az új demokráciák számára. A kelet-európaiaknak eddig nyújtott nyugati támogatást igen szerénynek minősítette és leszö­gezte: nézete szerint a fejlett ipa­ri országoknak a feladatok rang­sorának meghatározásával egyi­dejűleg össze kellene hangolniok ezzel kapcsolatos terveiket. Újabb gyújtogatás Németországban Ismét törökökre gyújtották rá a házat Németországban, ezúttal a vesztfáliai Güterslohban. A ház pincéjében keletkezett tüzet a lakók idejében felfedezték, majd a tűzoltóság segítségével eloltották. Senki sem sérült meg. A rendőrség a tetthelyen őrizet­be vett egy 21 éves németet, aki bevallotta bűnét. A tett elköveté­sének időpontjában a fiatalem­ber alkohol befolyása alatt állt. Grúz államfő, rendkívüli jogokkal A grúz törvényhozás rendkí­vüli jogokkal ruházta fel Eduard Sevardnadze államfőt, miután az abház felkelők heves támadást intéztek Abházia grúz kézen lévő fővárosa, Szuhumi ellen. A hatá­rozat szerint a parlament feljogo­sítja az elnököt, hogy átmeneti­leg rendeletekkel irányítsa az or­szágot, valamint, hogy a tör­vényhozás megkérdezése nélkül kinevezhesse és leválthassa a kormány tagjait. Kivétel ez alól a kormányfő személye. Az illetékes testülettől a Biz­tonsági Tanácshoz, onnan But- rosz Gáli ENSZ-főtitkárhoz to­vábbították a határozatot, amely kártérítést javasol Magyaror­szágnak a Szerbia elleni embar­gó következtében elszenvedett gazdasági és pénzügyi vesztesé­gekért. Magyarország a héten jelezte, hogy kárai már eddig meghalad­ják a 800 millió dollárt, és az év végéig további százmilliókkal emelkedhetnek. A határozat el­Történelme során ötödször került a sor a kicsiny — Magyar- ország területének alig harmadát kitevő— Belgiumra, hogy az Eu­rópai Közösség soros elnöki tisz­tét betöltse. De valószínűleg soha nem kezdődött még belga elnök­ség ilyen gyökeres változásokat megélő időszakban — akár kö­zösségi, akár belga oldalról néz­zük a kérdést. Ami az EK-t illeti: a napok­ban éppen arról faggatták Jac­ques Delors bizottsági elnököt, hogy ki tudja, talán ez,lesz az utolsó belga elnökség? Értve ez alatt azt, hogy mire legközelebb sor kerülhetne Brüsszelre, a kö­zösségi létszám már tizenhat, ne­tán akár húsz is lehet — ami érte­lemszerűen együtt kell, hogy jár­jon az intézményrendszerek és játékszabályok gyökeres módo­sításával is. Vízválasztó időket él az egyébként közöspiaci alajpító tag, Belgium is. Alkotmányának több mint egy évtizede tartó re­formja mostanra jutott el odáig, hogy már csak Baldvin király aláírása hiányzik az ország föde­rációvá nyilvánításához — 160 éves létezese során első alkalom­mal ismerve el a flamand és a val­lon ajkú népcsoportok és térsé­gek önálló identitásként való lé­tezését. Tartanak is elsősorban az el­ismeri a tényt, hogy Magyaror­szág maradéktalanul megtartja a Szerbia elleni rendszabályokat, és rögzíti a tájékoztatást a károk­ról, a gazdasági és egyéb nehéz­ségekről, amit az embargó oko­zott és okoz. A dokumentum, amely kitér Bulgária, Románia, Ukrajna (valamint a volt Jugo­szláviában útépítési munkát vég­zett Uganda) káraira, nyugtázza, hogy Magyarországnak sürgős szüksége van támogatásra, és fel­hívja a tagállamokat, illetve az különüléspárti dánok és britek a „föderalista belgáktól”. Pedig annyiból nem igazán megalapo­zottak ezek az aggodalmak, hogy éppen Belgiumban már jó idge azt is kitapasztalták: igenis cél­szerű kialakítani azokat a me­chanizmusokat is, amelyek meg­hagynak minden döntést a legész- szerűbb, legalacsonyabb szinten. Ennyiben elmondható, hogy a „szubszidiaritás” ötlete belga földön már évtizedek óta csend­ben működő gyakorlat — a fla- mand-vallon-német népcsopor­tok együttélésének kipróbált re­ceptje. Mindezen adottságokkal, cé­lokkal és aggodalmakkal a háta mögött lépett tehát a belga politi­kai vezetés az EK kormányrúdjá- hoz. Egyszerre szorgalmazva na­f yobb integrációt — igenis közös ül- és biztonságpolitikát, hatá­rozott lépéseket a közös pénz ér­dekében —, s egyúttal minden korábbinál nagyobb önállóságot és beleszólást az országokon be­lüli régióknak (máris előre jelez­ve, hogy adott —például kultu­rális-oktatási — témáknál a „fö­derális Belgiumból” Vallóniát és Flandriát külön-külön politiku­sok képviselik majd). Nem ne­héz megjósolni, hogy a legendás „kompromisszum belga módra” gyakran elkél majd a felév során. Fóris György ENSZ intézményeit, köztük a pénzügyi szerveket: vizsgálják meg, hogyan nyújthatnának se­gítséget. Senki nem vár gyors intézke­dést, de ENSZ-körökben fon­tosnak ítélik, hogy a kártérítési igényeket immár megfelelő for­mában rögzítették, s így az ügyre a megfelelő fórumokon, nemzet­közi pénzügyi intézményeknél, illetve a kétoldalú kapcsolatok­ban vissza lehet majd térni. (MTI) Ötven ország tudósai, építé­szei és múzeumigazgatói talál­koztak Párizsban. Tanácskozá­suk célja annak kigondolása, ho­gyan lehetne megmenteni a világ történelmi műalkotásait, ame­lyeket a szennyezés és a tömeg- turizmus veszélyeztet. — Ez persze nem olyan drá­mai probléma, mint az AIDS, de ha nem cselekszünk, a világö­rökség alkotásait nem láthatják majd a jövendő nemzedékek — mondta Gerard Bolla, a nemzet­közi tanácskozás svájci elnöke. Az athéni Akropolisz Parthe­non templomának lépcsői töb­bet szenvedtek a turisták cipőitől húsz év alatt, mint korábban az ókortól kezdve — hangoztatták. Az iparosítás szörnyű károkat okozott olyan műemlékeknek, mint az ezeréves Notre-Dame katedrális, ahol a levegőszeny- nyezés hatvan százaléka a gép­kocsiforgalom következménye. A forgalom a szó szoros értelmé­ben megtámadja az épület falait — mondta Bolla. Hozzáfűzte: nincsenek csodamegoldások. Ami jó Egyiptomban a Királyok Völgyében, nem feltétlenül jó egy jávai templom megmentésé­re. Claude laton, a francia kultu­rális minisztérium munkatársa rámutatott, hogy bizonyos mód­szerek, amelyekkel az épületeket megtisztítják, több kárt okoz­nak, mint hasznot. Jaton lézersu­garakat alkalmazott az Amiens-i katedrális szobrainak megtisztí­tására. A homokkal való dörzsö­lés vagy vízzel történő mosás nem alkalmas a kőzet megoltal- mazására — mondotta. Bizonyos állati kártevők szét­romboltak olaszországi római korból származó mozaikokat, más mikrobiológiai élőlények megvédték az Angkor lka/temp­lom padlóit Kambodzsában — mondták szakértők. ,, (MTI) sét fogják szorgalmazni a hírek szerint. A többi téma — a nem­zetközi kereskedelmi tárgyalá­sok befejezése, a környezetvéde­lem, vagy Oroszország megsegí­tése — nem új. A tokiói „csúcs” tehát követi az eddigi hagyományokat, terí­tékre kerülnek gazdasági és poli­tikai kérdések, es záródokumen­tumok közzétételével fejeződik majd be a tanácskozás. Csak né­hány kisebb változtatás utal arra, hogy a hét vezető szívesen visz- szatérne a kezdetekhez — kötet­len, érdemi eszmecserévé változ­tatná újból a túlságosan formá­lissá merevült „csúcsot”. Tokió­ban megvitatják azt is, miként le­hetne hatékonyabbá tenni a „Hetek” szokásos randevúját, megszabadítani azt a terhes pro- tokolltól. A japánok azt ígérik, nem tart majd három órán át a vendégek ünnepélyes fogadása, és rövidebbre fogják az elnöki nyilatkozatot, vagyis a záróköz­leményt is. Ezt az új „csúcsszellemet” a japán rendezők még az államfő­ket elkísérő feleségek program­jában is érvényesíteni kívánják. A hét évvel ezelőtti tokiói csúcs- értekezleten a feleségek még jobbára Kabuki színházat, kimo- nóbemutatót élvezhettek, ezút­tal inkább olyan hölgyprogra­mokon, előadásokon, vitafóru­mokon vehetnek részt, amelyek alapján a mai japán valóságról alkothatnak képet maguknak. Állítólag Hillary Rodham Clin­tonra, az érdemi kérdések iránt érdeklődő First Ladyre tekintet­tel kezdik a japánok a „csúcsok” reformját a hölgyeken. Bangkok a prostituáltak városa? Thaiföld tiltakozni készül a brit kormánynál egy nemrég megjelent angol szótár miatt, amelyben az olvasható, hogy Bangkok „olyan hely, ahol sok a prostituált” — közölte a thaiföldi kormány szóvivője. A szóvivő szerint „nem helyt­álló és teljességgel tisztességte­len” a Longman-féle Dictionary of English Language and Cultu­re legújabb kiadásában a thaiföl­di fővárosról olvasható ismerte­tés. Ez áll szó szerint a Longman szótárban: „Bangkok Thaiföld fővárosa és legnagyobb kikötője. Híres templomairól és egyéb szép épületeiről, s gyakran emle­getik mint olyan helyet, ahol sok a prostituált”. A szövegben a „templom” és a „prostituált” szavak csupa nagybetűvel van­nak nyomtatva. A múlt hónapban a thaiföldi kormány tiltakozott a New Yorkban megjelenő Time maga­zinnál amiért egyik utóbbi szá­mának címlapján egy thaiföldi prostituált képét közölte. A thaiföldi belügyminisztéri­um most közölte, hogy eljárást készülnek indítani a Longman kiadóvállalat ellen. Európai Közösség Erősödhetnek a belga vágyak Tokiói csúcsértekezlet Ismét összeülnek a „Hetek” Két évtizede még kötetlen eszmecserének, informális találkozónak szánták összejövetelüket a vezető ipari országok első számú veze­tői, s csak a megrendezésben segédkező bürokraták ügybuzgalmá­ból vált nagyszabású, ünnepélyes aktusokkal tűzdelt nemzetközi médiaeseménnyé. 1975-ben Valéry Giscard d'Estaing francia köz- társasági elnök még úgy gondolta, jó lenne, ha az olajválság utáni nehéz átállás éveiben a nyugati vezető demokráciák, a „Hatok” megvitatnák közös stratégiájukat, azt, hogy mit lehetne tenni együttesen a protekcionizmus és a növekvő munkanélküliség ellen. Az ipari országok gazdaság­politikájának egyeztetésére szol­gált az első csúcs, amelyet az öt­let szülője nem szánt értekezlet­sorozatnak. Csak Gerald Ford amerikai elnök javaslatára váltak a csúcstalálkozók rendszeressé, ő volt az, aki a párizsi Rambouil- let-kastélyban tartott első „csúcs” után hat hónapra Puerto Rico fővárosába, San Jüanba in­vitálta a vezetőket — most már Kanadával kiegészülve a „Hete­ket” —, hogy tárgyaljanak az inf­láció leküzdéséről. Az 1980-as velencei csúcsérte- te/ef jelentette a fordulópontot. Ezen, a hatodik „csúcson” tör­tént először, hogy az állam- és kormányfők „politizáltak”: a ke­let-nyugati konfliktus kiéleződé­se késztette közös állásfoglalásra a nyugati vezetőket. Az afganisz­táni szovjet csapatkivonást sür­gették ekkor, maid a későbbi „csúcsokon” is a két világhata­lom ütközése miatt, 1984-ben, 1985-ben például Moszkva fegyverkezése ellen, 1986-ban a líbiai terrorizmus ellen álltak ki. Csak Mihail Gorbacsov távo­zása és a Szovjetunió felbomlása után, 1991 óta szembesül a világ az új helyzettel: egyrészt Orosz­ország és Kelet-Európa megse­f ítésenek gondjával, másrészt a elyi konfliktusok közös megol­dásának kérdésével. A szakértők nem számítanak arra, hogy e kérdések egyikében is látványos elhatározás szülessék Tokióban. Várhatóan az ENSZ szerepének erősítését sürgetik majd, illetve kiállnak amellett az Oroszor­szágnak szóló támogatási cso­mag mellett, amelyről még ápri­lisban, a „Hetek” külügyminisz­teri értekezletén született dön­tés, szintén Tokióban. Az atomfegyverek elterjedésé­nek megakadályozása, a fegy­verkereskedelem szigorítása az a téma, amelyben az idén konkrét javaslatok megfogalmazása vár­ható. Miközben Oroszország atomfegyvereinek szétszedésén munkálkodik, egy sor állam sze­retne atomhatalommá válni. En­nek szabna korlátot, ha a szovjet utódállamok is csatlakoznának az atomsorompó-szerződéshez. E szerződés 1995-ben jár le, és a „Hetek” a szerződés meghatáro­zatlan időre történő kiterjeszté­Megvehető egy kifli áráért Titkosszolgálati jelentés Romániában Ötven lejért, egy kifli áráért mindenki megvásárolhatta szerdán a román titkosszolgálat (SRI) vezéri­gazgatójának, Virgil Magureanunak a parlament illetékes bizottsága számára készített szigorúan titkos jelentését, ha leperkálta az Adevarul című újság árát. így a hírszerző ügynökség azonnal új feladatot is kapott: kinyomozni, ki volt az, aki eljuttatta a fővárosi laphoz a terjedelmes dokumentumot. A Walt Disney Vállalat számítógépes varázslata Újjászületik a Hófehérke és a hét törpe Az SRI 1990 tavaszán, köz­vetlenül a marosvásárhelyi nép­csoportok közötti összecsapások után jött létre, miután az 1989-es fordulat idején feloszlatták előd­jét, a Securitatet (és jórészt an­nak szakértőit vette át az ellen­zék szerint). Azóta sűrű homály fedi a Román Hírszerző Szolgá­lat munkáját, ahogy egy titkos szolgálathoz illik is. Csak most, azt követően, hogy az Európa Tanácsnak a titkosszolgálatok parlamenti ellenőrzésére vonat­kozó követelménye nyomán lét­rehozták a megfelelő bizottságot és azok tagjai letették az esküt az államtitok gondos megőrzésére, juttatta el Virgil Magureanu az 50 gépelt oldalas jelentést a kép­viselőkhöz és a szenátorokhoz. Miután szerda óta mindenki ismerheti tartalmát, érdemes át­tekinteni, mit vall magáról, fel­adatairól az SRI. A hosszú beve­zető azt fejti ki, hogy az SRI a nemzetvédelmi rendszer része, a szervezet működése alkotmá­nyos és törvényes, például olyankor is, amikor az adatgyűj­tés bizonyos alapvető jogok ide­iglenes felfüggesztésével jár (mondjuk, lehallgatnak valakit). Ilyenkor is külön engedély alap­ján járnak el, 451 esetben fordult ez elő. Felkutatták a volt Securi- tate archívumának maradványa­it, többek között ekkor került elő az Alexandru Draghici volt bel­ügyminiszter 1968 előtti ügyeire vonatkozó dosszié (más nevet nem említ a jelentés). Hetvenöt ezer politikai üldö­zött esetében járult hozzá — ké­résükre — az SRI annak bizonyí­tásához, hogy ellenük fellépett a Securitate. A terjedelmesebb második fe­jezet a nemzetbiztonságot fenye­gető veszélyek felderítésére, megelőzésére és ellensúlyozásá­ra vonatkozó tevékenységet tag­lalja. A kémelháritásról szóló al­pontból kitűnik, hogy az SRI több akciót is felderített. A kül­földi hírszerző ügynökségek el­sődleges célpontja a gazdaság, a műszaki-tudományos kémke­dés. A kereskedelmi társaságok nagyrészénél nem elégséges a tit­kos okmányok védelme, pedig legutóbb márciusban is leleplez­tek egy kémet, aki jelentős össze­gű pénz ellenében egy román egyetemi tanártól próbált atom- energetikai titkokat megszerez­ni. A külföldiek számára lehető­vé tették olyan helyek megláto­gatását, lefényképezését vagy fil­mezését, amelyeken különleges termelés folyik, vagy amelyek stratégiai jelentőségűek, pana­szolja a jelentés. Az SRI szerint a katonai-stra­tégiai jellegű hírgyűjtés erősödé­se mellett a (meg nem nevezett külföldi) titkosszolgálatok foko­zottabban törekszenek revizio­nista célokat követő destabilizá­ló akciók szervezésére. Egy hír­szerző az ország nyugati részé­ben egymaga hozott létre egy há­lózatot, amelynek eddig 12 tagját derítette fel az SRI. Dezinformá- ciós és provokációs tevékenység­gel próbálták elérni, hogy az ál­lamhatalom az ügy jelentőségé­vel arányban nem álló módon re­agáljon. Egy kémszolgálat pél­dául azt terjesztette, olvasható a jelentésben, hogy templomokba és temetőkbe illegálisan nagy mennyiségű fegyvert hoztak be — csak abból a célból, hogy az il­letékes szerveket olyan intézke­désekre vegyék rá, amelyeket az egyházak életébe való beavatko­zással vagy akár az emberi jogok megsértésével vádolhassanak. Egyesek megpróbáltak úgyne­vezett bizonyítékokat fabrikálni arról, hogy Romániában nem biztosítják a nemzeti kisebbsé­gek jogait. Külön fejezet a nemzetbizton­ság védelme gazdasági téren. Az SRI 3500 esetet jelzett az illeté­keseknek. Egyes külföldi part­nerek kulcspozíciókra igyekez­nek szert tenni különböző gaz­dasági szektorokban és még az országnak egyes meghatározott körzeteiben is, csak az adott kör­zetben működő vállalatokkal tö­rekszenek kapcsolatokra — írja az SRI. A terrorizmus elleni harc az utolsó alpont, e tekintetben ag­gasztó az a veszély, hogy a volt Jugoszláviából Romániába is át­terjedhet az etnikumközi türel­metlenség és fanatizmus. Közli az SRI, hogy Románia területén is működnek a volt Szovjetunió­ból és Kínából eredő maffiák, amelyek zsarolnak és gyilkossá­gokat követnek el — nemcsak honfitársaikkal, de román állam­polgárokkal szemben is. Közel- Keletről a kábítószerbandák ha­tolnak be egyre inkább az or­szágba, a volt Jugoszlávia irányá­ban pedig nő a fegyvercsempé­szet — és izmosodik a hazai maf­fia is. A konklúziók elsősorban arra vonatkoznak, hányféle veszély fenyegeti Románia biztonságát az előbb felsoroltak jegyében, és fenyegetésként, az anyagban először itt történik említés „irre- denta-soviniszta megnyüvánulá- sokról” és „autonomista jellegű akciókról” is. Ugyancsak külön veszélyforrást jelentenek a Ro­mániát övező geopolitikai tér­ségből érkező menekült-áramla­tok — áll a jelentésben, amely vé­gül az SRI nemzetbiztonsági hozzájárulásának jelentőségét hangsúlyozza. Baracs Dénes Még a mesebeli hercegnőket is „fel kell újítani” félévszázad el­múltával. Ezért a Walt Disney Vállalat kis számítógép varázsla­tot alkalmazott, hogy visszaadja a Hófehérke és a hét törpe című 1937-ben készült film eredeti ra­gyogását. A filmet hamarosan újra be­mutatják az amerikai mozikban. Digitális számítógép technológia segítségével olyan állapotba hoz­ták, mint eredetileg volt. Ezt a technológiát idáig csak rövid trükkök filmre vitelénél alkal­mazták. — Ez nagy technikai tel­jesítmény — mondta a Reuter hírügynökség tudósítójának Harrison Ellenshaw, a Walt Dis­ney Filmvállalat elnökhelyette­se. A cél az volt, hogy a nézők­nek ugyanazt a látványt adjuk, amelyet 1937-ben láthattak a mozikban. A restaurált film ez­után évszázadokig kitűnő álla­potban lesz. A digitális technológiát a film minden egyes kockájánál alkal­mazni kellett, s a Hófehérke 120 ezer filmkockából áll. A felújítási munkálatok, amelyet titokban végeztek az Eastman Kodak cég Cinesite stúdiójában, 18 hétig tartottak. — Vissza kellett állítanunk a film színeinek ragyogását, a fel­vétel élességét. Ez azt jelentette, hogy nem a film kijavításáról volt szó, hanem az 1937. évi alkotás teljes visszaállításáról. A februárban kezdődött mun­ka, amellyel most lettek kész, 24 órán át tartott a hét minden nap­ján, beleértve az ünnepnapokat is. Volt olyan nap, hogy a Cinesi­te munkatársai kétezer filmkoc­kát újítottak fel. Ed Jones, a Ci­nesite elnöke elmondta, hogy a színek, árnyékok és kontrasztok eredeti formában történő vissza­állításához minden egyes film­kockánál 40 műveletet kellett el­végezni. Ez volt a legnagyobb technikai eredmény, amelyet va­laha is elértünk Hollywoodban — fűzte hozzá. A Walt Disney Vállalat veze­tői szerint az óriási munka anya­gilag kifizetődő lesz. Olyan nagyszerű film, mint a Hófehér­ke vonzani fogja a közönséget — mondotta. Legutóbbi bemutatá­sa alkalmával a film 46,6 millió dollárt jövedelmezett. A Hófehérke felújítása fontos szerepet fog játszani a filmipar­ban. A régi nitrát filmek megron­gálódásának egyedüli gyógysze­re a digitális számítógép techno­lógia. — Reméljük, hogy a Hófe­hérke felújítása megnyitja az utat filmörökségünk megőrzéséhez — mondotta Ellenshaw elnök- helyettes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom