Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-03-04 / 153. szám
1993. július 3-4., szombat-vasárnap HÍRLAP 7 Az Ipoly locsog, de nem fecseg Rebike az IBUSZ-plakáton A Balassagyarmaton élő, és idén hetvenéves Réti Zoltán nem panaszkodhat ezekben a hónapokban, hiszen egyszerre több kiállítását is megnyitották a városban, művei ott voltak a Salgótarjáni Tavaszi Tárlaton, a Nógrádi Mecénás Alapítvány támogatja Komjáthy-albumá- nak megjelentetését, és ami talán a legfontosabb, szerető család veszi körül. Nem is panaszkodik, habár figyelemmel kíséri mindazt, ami napjainkban a világban történik, és nem minden tölti el örömmel. Ember és természet, ember és ember viszonyában mind aggasztóbb a diszharmónia, ami indokolja az aggodalmat. A művész azonban nem tehet mást, a számára egyetlen lehetséges úton megy tovább, dolgozik, s ha alkot, egyedül van. Ez az a magány, amely minden alkotó embért körülvesz. Réti Zoltán esetében ez változatlanul termékeny magány. Zöld út címmel látott napvilágot Salgótarjánban a TIT Nógrád Megyei Egyesülete, a Domyai Béla (Salgótarján) és a Tuzson János (Pásztó) Környezetvédelmi Oktatóközpont közös szervezésében az a hasznos füzet, amely a Környezeti nevelés feladatai-módszerei-eszkö- zei 6-18 éves korig alcímet viseli, s ajánlásokat tartalmaz általános- és középiskolai pedagógusok részére. A kiadványt dr. Agócs József', dr. Csongrády Béla és Tóth lmréné szerkesztette. Miként azt a bevezetőben Herczegné Varga Hona. Molnár Julianna és Volek György megjegyzi, a kiadvány a benne foglalt programokkal a pedagógusokat kívánja segíteni abban, hogy a tanítási órán kívüli foglalkozások hogyan járulhatnak hozzá a hatékonyabb környezetvédő szemlélet és magatartás kialakításához. A kötet öt komplex programot tartalmaz. A környezeti nevelést szolgáló szakköri és sza— Min dolgozik most? — A kilencvenes években folytatom azt, amit már korábban elkezdtem, a belső mozgással, ez által zeneiséggel is rendelkező képek festését. Ezekből már többet kiállítottak, főleg olyan „faportrékról” van szó, amelyek, szándékom szerint, jelképiséggel is bírnak, vagyis a küzdő emberre is vonatkoznak. A Komjáthy-album készen van, de a Horváth Endre Galériában bemutathattam egy új „portrét” is, ami valójában nem is annyira a költő, mint inkább a költészetének „portréja”. Azt írta egyik versében: „Szívemben hordom én a lángot,/ Szívemben hordom a napot”. Mint mindany- nyian. Erről szól a festmény, sok pirossal és sok sárgával, az élet színeivel. —Készül-e újabb kiállításra? — Több helyre is hívnak, s ezeket a meghívásokat el is fogadom. Amit most kiemelnék, badidős tevékenységnek az általános iskola 1-4. osztályos tanulóinak foglalkoztatására Molnár Julianna tanító (Pásztó, Dózsa György Általános Iskola) készítette. Az általános iskola felső tagozatos , 5-6. osztályosok részére összeállított környezetvédő szakköri program Volek György tanár (Pásztó, Dózsa iskola) munkája. A környezetvédő erdei iskola szakmai programját, amely az általános iskola 5-8. osztályosainak foglalkoztatására született, Herczegné Varga Ilona tanár (Pásztó, Mikszáth Kálmán Gimnázium) állította össze. Ugyancsak az ő munkája a középiskolások számára kidolgozott természet- és környezetvédelmi szakköri program, valamint a környezetvédelmi táborozási terv. A melléklet a környezetvédelmi táborok szervezésének praktikus tudnivalóit tartalmazza. Ezt dr. Hír János szakmuzeolőgus „Pásztó) állította össze. kaptam egy meghívást egy 1994-es nagy tárlatra. Balaton- füreden országos Jókai-napot rendeznek majd, ott akarom bemutatni készülő Mikszáth-so- rozatomat. —Madách Imre Az ember tragédiája és Mózese, valamint a Komjáthy Jenő-sorozat után ez a következő? — Igen. —Beszélne róla kicsit részletesebben? — Mikszáth Kálmán szerint, az Ipoly locsog, de nem fecseg. Az idézet pontosan úgy hangzik, hogy az Ipoly „vígan locsogott tovább, de nem fecsegett ki semmit”. Ez a „Két major regényé”-bői való. Az akva- rellsorozatom az író elbeszélései ihletésének jegyében készül. Több lap készen is van. Szép és fájdalmas munka ez, alkalom az élet és a halál nagy kérdéseinek átgondolására, vizuális újrafogalmazására. —mér Ökumenizmus Az Ökumenikus Tanulmányi Központ kiadásában megjelent az Ökumenikus Tanulmányi Füzetek idei júniusi száma. A központ az első két füzetet 1991- ben adta ki II. János Pál pápa magyarországi látogatása, illetve Protestánsok, kis egyházak, szekták címmel. 1992- ben jelent meg aAz egyházak és a nacionalizmus, valamint „Senki titeket meg ne tévesszen...". című füzet. A mostani, ötödik címe Zsinagóga és egyház, amely a „Van-e antiszemitizmus a Bibliában?” alcímet viseli. Dr. Tóth Károly elnök szerint, ez hosszas tanulmányi és kutatómunka eredményeként látott napvilágot. A tanulmány szerzői bevezetésként meghatározzák, miért és hogyan foglalkoznak a témával. Ezután arra keresnek választ, mi az antiszemitizmus, honnan erednek a gyökerei, mit lehet és mit kell tenni most ellene. Közük a magyar egyházak nyilatkozatait az antiszemitizmus és a faji megkülönböztetés ellen. Most ünnepli fönnálásának negyedszázados évfordulóját a kazári hagyományőrző együttes. A Kazári búcsú elnevezésű kulturális eseménysorozatot idén augusztus 21-én tartják, sorrendben ez már a harmadik ilyes esemény lesz, nem utolsósorban a jubiláló együttes ünnepének ígérkezik. Afféle kisebb fajta néptáncfesztivál lesz, nemzetközi jelleggel. Hollandiából, Szlovákiából is érkeznek táncosok, magyar csoportok Ragyolcról, Fülekpüspökiből, aztán a hazai szomszédságból, a hevesi Boldogból, és így tovább. Rendeznek utcai felvonulást, utcatáncot, este bált is. A művelődési házban otthonra talált kazári hagyományőrző együttes rendezvényét a helyi ön- kormányzat és a Nógrádi Mecénás Alapítvány támogatja. Bodor Pálné, a művelődési ház vezetője az együttes elmúlt 25 évére, sőt az azt megelőző időkre is emlékezik. —Negyedszázadnál is régebbi a kazári néptánchagyomány? — Hogyne. A nagyszülők már az 1930-as években is táncoltak, a kazáriak benne voltak Ünnepség Taron Nagy eseményre készül a Tá- jak-Korok-Múzeumok salgótarjáni klubja, amelynek szervezése már jó ideje folyik. Emlékünnepséget rendeznek a tar- fenyvespusztai arborétumban július 10-én dr. Tuzson János, a kert alapítója tiszteletére. Ennek jegyében vették fel a kapcsolatot számos más szervezettel, iskolával is. Az ünnepségnek nemzetközi vonatkozásai lesznek, francia vendégek érkezésére is számítanak. Ott lesznek a Tuzson-ünnepségen Nógrád megye tennészetbarátai, s örvendetes módon diákok számos csoportja is. A Tuzson-arboré- tum a megye kiemelkedő természeti értékének számít, szépsége a nem szakemberek számára is élményt jelent. Környezetvédelmi könyv Lexikon a környezetről A környezetszennyezés nem ismeri az országhatárokat, az ellene való védekezésnek is nemzetközi méretűnek kell lennie. Ez sokféle fölkészülést igényel, sokoldalú ismereteket föltételez. Ezért érdemel különös figyelmet, hogy az Akadémiai Kiadónál az év második felében megjelenik a kétkötetes, mintegy 150 ív terjedelmű Környezetvédelmi lexikon. A jelentős művet Láng István szerkeszti. A lexikon hozzávetőleg tízezer címszót tartalmaz, Miután nem enciklopédiáról van szó, az egyes címszavak ábécérendben követik egymást, nem pedig tematikus felosztásban. Ezek a környezetvédelem minden területét felölelik, tehát a föld, a levegő, a víz szennyezését, s az ellene való különféle védekezési elveket, eljárásokat. Sok ökológiai és ökofizikai címszót is tartalmaznak a kötetek. Radics István: Etesi részlet Palóc napok Párádon Nyolcadik alkalommal rendezik meg hevesi és nógrádi résztvevőkkel a Palóc napokat Párádon. A regionális rendezvénysorozat tegnap, július 2-án kezdődött és holnap, július 4-én fejeződik be. A hét végén érdemes Nógrádból is ellátogatni a festői szépségű Párádra. Az idei Palóc napok programjának részeként tegnap Palócok régen és ma címmel tudományos tanácskozás zajlott, üvegművészeti és díszítőművészeti kiállítás nyílt meg. Az üvegművészeti tárlaton Gál István, Mata Pál és Szakács Miklós üvegművész mutatkozik be. Ma, július 3-án lesz a palóc hagyományőrző csoportok felvonulása és menettánca, a népdalkórusok közös éneklése Vass Lajos emlékére, palóc utcabál és tűzijáték. Vasárnap népi gyermekjáték-bemutatók, vásári komédiák, ünnepi gálaműsor várják az érdeklődőket. A hagyományőrző csoportok felvonulása, menettánca a Cifra istállótól indul a Sándor térre. A népviseletbe öltözött, több mint húsz csoport az ünnepi fanfár jelére indul. - A látványosnak ígérkező kavalkádot táncjelenetek színesítik. A Heves és Nógrád megyei, valamint szlovák folklór együttesek, népdalkörök, citerazenekarok, néptáncs- csoportok bemutatója a Kastélyparkban, a Sándor téren lesz. A rendezvénysorozat ideje alatt népi mesterségekkel (fafaragás, kosárfonás, hímzés, szövés) ismerkedhetnek meg a vendégek, akik a palóc ételek utcájában verhetik el éhségüket. A bemutatók és kóstolók mellett vásárlásra is lehetőség nyílik az ünneplő közönségnek. Nógrád megyéből a mátra- szelei, a hollókői, a mátratere- nyei asszony kórus, a kazári hagyományőrző együttes, a bá- tonyterenyei néptánccsoport, a szécsényi Boróka, a pásztói Muzsla táncegyüttes, az ugyancsak pásztói Rozmaring népdalkor, a sámsonházai Koleso szlovák nemzetiségi tánccsoport, a mihálygergei Dohroda hagyományőrző együttes, a Szájharmonikás Együttes és az Ipoly néptáncegyüttes, valamint Szlovákiából a fülekpüspöki táncegyüttes vesz részt a Palóc napokon. a Gyöngyösbokrétában. Sokat mesélnek erről az idősebbek. Emlékeznek a budapesti búcsúkra, ahol ők is fölléptek, bemutatták a híres népviseletet. —Apropo, népviselet. A palóc folklóron belül is ez meglehetősen ismert színfolt ország-világ számára. — Bizony, az. A kazári népviselet, főleg a kazári főkötő ott van a világ sok nagyvárosában is, legalább képről sokan ismerik. Azt is, aki bemutatja. A Magyarországra csábító nagy IBUSZ-plakáton ugyanis egy 16 éves kazári kislány látható, főkötőben. Ő Rebike, azaz, most már Kovács Lászlóné Nagy Rebeka. Nem tizenhat éves, a plakát készítése óta eltelt egy kis idő, de még mindig sokan fölismerik, ha látják, tagja a hagyományőrző együttesnek is. —Az elmúlt negyedszázad eseményeit röviden nehéz összefoglalni. Nem is erre kérem. Inkább arra, hogy mi tarthatja össze folyamatosan ilyen hosszú ideig a folytonosan megújuló együttest? — Azt hiszem, mindenekelőtt az elődök örökségének tisztelete, amely mindig is eleven volt Kazáron. S mindig akadtak olyanok is, akik a hagyományban rejlő kincs értékét fölismerték, ezért nem hagyták azt veszendőbe menni, sőt, közösségformálásra is használták. — Említene pár nevet? — Sokat említhetnék. A község hagyományainak gyűjtésében mégis talán a legtöbbet Hegedűs Mária tanárnő tett. Igen sokat gyűjtött Nyári Gyula volt iskolaigazgató is. A koreográfia kidolgozásában úttörő érdeme volt a már elhunyt Székely Istvánnak. Például a Széktánc koreográfiáját is ő készítette, ezt is még mindig így táncoljuk. — Kik táncolnak most az együttesben? — Jelenleg harminc tagú az együttes, vannak idősebbek, de főleg fiatalokból áll. — Mire készülnek? • ; — Nagy esemény lesz számunkra a kazári búcsú. De előtte még részt veszünk a pa- rádi Palóc Napok ünnepi rendezvényein is július elején. Bemutatót tartunk, ott leszünk az utcai felvonulásban, a közös éneklésben. mér |; | Nógrádi gyerekek Szlovákiában Június második fele emlékezetes marad több mint 130 Nógrád megyei általános iskolás gyerek számára. Nemrég fejeződtek be ugyanis azok a táborozások, amelyek a szomszédos Szlovákia vadregényes tájain zajlottak, sok-sok élménnyel, új baráti kapcsolattal, hasznos tudnivalóval gyarapítva a résztvevőket. S azzal a gyakran hangoztatott vággyal, hogy jövőre újra találkozhassanak egymással, szlovák és magyar társaikkal, ugyanott. Hol és kik táboroztak az elmúlt hetekben? Szlovákiában, a Zólyom melletti Kovácovában ötödik alkalommal szervezték meg a magyarországi szlovák nemzetiségű gyerekek táborát, két egyhetes turnusban, június 13-tól 27-ig. Nógrádból összesen 87 szlovák nemzetiségű tanuló táborozhatott. A gyerekek elsősorban a szlovák népművészettel foglalkozhattak (hímzés, ötvösmunkák, stb), rengeteg eredeti motívummal ismerkedhettek meg, maguk is készíthettek tárgyakat a foglalkozások során. Műveikből kis tárlatokat is nyitottak. Ezen kívül népdalokat, néptáncokat tanultak, s a vízben viszonylag szegény Nógrádban élő gyerekeknek nagy élményt jelentett, hogy a tanfolyamon mindenki megtanult úszni. Egyedné Baránek Ruzsenka, a tábor vezetője elmondja, hogy korábban többször gondok merültek föl a szervezésnél, főként az anyagiak hiánya miatt. Éppen ezért bír nagy jelentőséggel, hogy idén először a szlovákiai Kulturális Minisztérim Pro Szlovákia Alapítványa százezer koronával járult hozzá a költségek fedezéséhez. így több kirándulásra is elvihették a gyerekeket, akik így jobban megismerték Közép-Szlovákiát. Többen könyekkel búcsúztak a tábortól, s a visszatérés szándékával. A táborozás tehát elérte célját, hogy a gyerekek intenzívebben érdeklődjenek a szlovák kultúra, nem utolsósorban a szlovák nyelv iránt. Mindenképpen kiemelendő a pedagógusok áldozatkészsége is, akik csoportvezetőként, nyelvi gyakorlatok irányítóiként teljesen ingyen végezték munkájukat. Némileg eltérő jellegű, de a két ország lakóinak személyes kapcsolatát ugyancsak erősítő táborozáson vettek részt június 20-ig salgótarjáni gyerekek. Ezt a népművészeti tábort a Ma- gas-Tátrában, a szlovák-lengyel határon fekvő falucskában, Za- lesieben nyitották meg. Az egyik cél ugyanis éppen az volt, hogy a rossz levegőjű Salgótarjánban élő gyerekek tüdeje is „kiszellőzzön”. A B-612 Köz- művelődési Egyesület által szervezett táborban 44 fiatal vett részt a Kodály Zoltán és a baglyasaljai általános iskolából. Braun Miklós táborvezető irányításával népdalokat, néptáncokat tanultak, megcsodálták a Magas-Tátra nevezetességeit. Legnagyobb élményeik közé tartozott, hogy elutazásuk előtt volt a 90 lelkes kis határfalu hálaadó ünnepe. A gyerekek bemutatót tartottak az ott tanultakból, szlovák népdalt is előadtak. Zalesie lakói meghatottan búcsúztak tőlük. —mér Tóth Sándor: Angyal-kép Réti Zoltánnak a zuhanásban is a megmaradás surlódó lég-korlátok melegétől izzik a vágy az akarat több a megismerésnél a szeretet „Én elkísérlek” — szól az Angyal hiányától a Jelenlétnek hárfáját pendíti ekként súgja titkát az Üdvnek a szellem tiszta tudása csupán a kezdet fölemeltetsz a porból a szíved világol a láthatatlan angyal-kép tiszta források fölé hajol hogy önmagadra ismetj . ......................................-■••• ...................................— —R adies István, Kisterenyén élő festőművész munkásságának meghatározó részét jelentik a megye építészeti és néprajzi értékeit megörökítő akvarellek, rajzok.
