Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-03-04 / 153. szám

1993. július 3-4., szombat-vasárnap HÍRLAP 7 Az Ipoly locsog, de nem fecseg Rebike az IBUSZ-plakáton A Balassagyarmaton élő, és idén hetvenéves Réti Zoltán nem panaszkodhat ezekben a hónapokban, hiszen egyszerre több kiállítását is megnyitották a városban, művei ott voltak a Salgótarjáni Tavaszi Tárlaton, a Nógrádi Mecénás Alapítvány támogatja Komjáthy-albumá- nak megjelentetését, és ami ta­lán a legfontosabb, szerető csa­lád veszi körül. Nem is panasz­kodik, habár figyelemmel kíséri mindazt, ami napjainkban a vi­lágban történik, és nem minden tölti el örömmel. Ember és ter­mészet, ember és ember viszo­nyában mind aggasztóbb a diszharmónia, ami indokolja az aggodalmat. A művész azonban nem tehet mást, a számára egyetlen lehetséges úton megy tovább, dolgozik, s ha alkot, egyedül van. Ez az a magány, amely minden alkotó embért körülvesz. Réti Zoltán esetében ez változatlanul termékeny ma­gány. Zöld út címmel látott napvi­lágot Salgótarjánban a TIT Nógrád Megyei Egyesülete, a Domyai Béla (Salgótarján) és a Tuzson János (Pásztó) Környe­zetvédelmi Oktatóközpont kö­zös szervezésében az a hasznos füzet, amely a Környezeti neve­lés feladatai-módszerei-eszkö- zei 6-18 éves korig alcímet vi­seli, s ajánlásokat tartalmaz ál­talános- és középiskolai peda­gógusok részére. A kiadványt dr. Agócs József', dr. Csongrády Béla és Tóth lmréné szerkesz­tette. Miként azt a bevezetőben Herczegné Varga Hona. Molnár Julianna és Volek György meg­jegyzi, a kiadvány a benne fog­lalt programokkal a pedagógu­sokat kívánja segíteni abban, hogy a tanítási órán kívüli fog­lalkozások hogyan járulhatnak hozzá a hatékonyabb környe­zetvédő szemlélet és magatartás kialakításához. A kötet öt komplex progra­mot tartalmaz. A környezeti ne­velést szolgáló szakköri és sza­— Min dolgozik most? — A kilencvenes években folytatom azt, amit már koráb­ban elkezdtem, a belső mozgás­sal, ez által zeneiséggel is ren­delkező képek festését. Ezekből már többet kiállítottak, főleg olyan „faportrékról” van szó, amelyek, szándékom szerint, jelképiséggel is bírnak, vagyis a küzdő emberre is vonatkoznak. A Komjáthy-album készen van, de a Horváth Endre Galériában bemutathattam egy új „portrét” is, ami valójában nem is annyira a költő, mint inkább a költésze­tének „portréja”. Azt írta egyik versében: „Szívemben hordom én a lángot,/ Szívemben hor­dom a napot”. Mint mindany- nyian. Erről szól a festmény, sok pirossal és sok sárgával, az élet színeivel. —Készül-e újabb kiállí­tásra? — Több helyre is hívnak, s ezeket a meghívásokat el is fo­gadom. Amit most kiemelnék, badidős tevékenységnek az álta­lános iskola 1-4. osztályos tanu­lóinak foglalkoztatására Molnár Julianna tanító (Pásztó, Dózsa György Általános Iskola) készí­tette. Az általános iskola felső ta­gozatos , 5-6. osztályosok ré­szére összeállított környezet­védő szakköri program Volek György tanár (Pásztó, Dózsa is­kola) munkája. A környezetvédő erdei iskola szakmai programját, amely az általános iskola 5-8. osztályosa­inak foglalkoztatására született, Herczegné Varga Ilona tanár (Pásztó, Mikszáth Kálmán Gimnázium) állította össze. Ugyancsak az ő munkája a kö­zépiskolások számára kidolgo­zott természet- és környezetvé­delmi szakköri program, vala­mint a környezetvédelmi tábo­rozási terv. A melléklet a kör­nyezetvédelmi táborok szerve­zésének praktikus tudnivalóit tartalmazza. Ezt dr. Hír János szakmuzeolőgus „Pásztó) állí­totta össze. kaptam egy meghívást egy 1994-es nagy tárlatra. Balaton- füreden országos Jókai-napot rendeznek majd, ott akarom bemutatni készülő Mikszáth-so- rozatomat. —Madách Imre Az ember tragédiája és Mózese, valamint a Komjáthy Jenő-sorozat után ez a következő? — Igen. —Beszélne róla kicsit részle­tesebben? — Mikszáth Kálmán szerint, az Ipoly locsog, de nem fecseg. Az idézet pontosan úgy hang­zik, hogy az Ipoly „vígan lo­csogott tovább, de nem fecse­gett ki semmit”. Ez a „Két ma­jor regényé”-bői való. Az akva- rellsorozatom az író elbeszélé­sei ihletésének jegyében készül. Több lap készen is van. Szép és fájdalmas munka ez, alkalom az élet és a halál nagy kérdéseinek átgondolására, vizuális újrafo­galmazására. —mér Ökumenizmus Az Ökumenikus Tanulmányi Központ kiadásában megjelent az Ökumenikus Tanulmányi Füzetek idei júniusi száma. A központ az első két füzetet 1991- ben adta ki II. János Pál pápa magyarországi látoga­tása, illetve Protestánsok, kis egyházak, szekták címmel. 1992- ben jelent meg aAz egyhá­zak és a nacionalizmus, vala­mint „Senki titeket meg ne té­vesszen...". című füzet. A mos­tani, ötödik címe Zsinagóga és egyház, amely a „Van-e anti­szemitizmus a Bibliában?” al­címet viseli. Dr. Tóth Károly elnök szerint, ez hosszas tanul­mányi és kutatómunka eredmé­nyeként látott napvilágot. A ta­nulmány szerzői bevezetésként meghatározzák, miért és ho­gyan foglalkoznak a témával. Ezután arra keresnek választ, mi az antiszemitizmus, honnan erednek a gyökerei, mit lehet és mit kell tenni most ellene. Köz­ük a magyar egyházak nyilat­kozatait az antiszemitizmus és a faji megkülönböztetés ellen. Most ünnepli fönnálásának negyedszázados évfordulóját a kazári hagyományőrző együt­tes. A Kazári búcsú elnevezésű kulturális eseménysorozatot idén augusztus 21-én tartják, sorrendben ez már a harmadik ilyes esemény lesz, nem utolsó­sorban a jubiláló együttes ünne­pének ígérkezik. Afféle kisebb fajta néptáncfesztivál lesz, nemzetközi jelleggel. Hollandi­ából, Szlovákiából is érkeznek táncosok, magyar csoportok Ragyolcról, Fülekpüspökiből, aztán a hazai szomszédságból, a hevesi Boldogból, és így to­vább. Rendeznek utcai felvonu­lást, utcatáncot, este bált is. A művelődési házban otthonra ta­lált kazári hagyományőrző egy­üttes rendezvényét a helyi ön- kormányzat és a Nógrádi Me­cénás Alapítvány támogatja. Bodor Pálné, a művelődési ház vezetője az együttes elmúlt 25 évére, sőt az azt megelőző időkre is emlékezik. —Negyedszázadnál is ré­gebbi a kazári néptánchagyo­mány? — Hogyne. A nagyszülők már az 1930-as években is tán­coltak, a kazáriak benne voltak Ünnepség Taron Nagy eseményre készül a Tá- jak-Korok-Múzeumok salgótar­jáni klubja, amelynek szerve­zése már jó ideje folyik. Em­lékünnepséget rendeznek a tar- fenyvespusztai arborétumban július 10-én dr. Tuzson János, a kert alapítója tiszteletére. Ennek jegyében vették fel a kapcsola­tot számos más szervezettel, is­kolával is. Az ünnepségnek nemzetközi vonatkozásai lesz­nek, francia vendégek érkezé­sére is számítanak. Ott lesznek a Tuzson-ünnepségen Nógrád megye tennészetbarátai, s ör­vendetes módon diákok számos csoportja is. A Tuzson-arboré- tum a megye kiemelkedő ter­mészeti értékének számít, szép­sége a nem szakemberek szá­mára is élményt jelent. Környezetvédelmi könyv Lexikon a környezetről A környezetszennyezés nem ismeri az országhatárokat, az el­lene való védekezésnek is nem­zetközi méretűnek kell lennie. Ez sokféle fölkészülést igényel, sokoldalú ismereteket föltéte­lez. Ezért érdemel különös fi­gyelmet, hogy az Akadémiai Kiadónál az év második felében megjelenik a kétkötetes, min­tegy 150 ív terjedelmű Környe­zetvédelmi lexikon. A jelentős művet Láng István szerkeszti. A lexikon hozzávetőleg tízezer címszót tartalmaz, Miután nem enciklopédiáról van szó, az egyes címszavak ábécérendben követik egymást, nem pedig tematikus felosztásban. Ezek a környezetvédelem minden terü­letét felölelik, tehát a föld, a le­vegő, a víz szennyezését, s az ellene való különféle védeke­zési elveket, eljárásokat. Sok ökológiai és ökofizikai címszót is tartalmaznak a kötetek. Radics István: Etesi részlet Palóc napok Párádon Nyolcadik alkalommal ren­dezik meg hevesi és nógrádi résztvevőkkel a Palóc napokat Párádon. A regionális rendez­vénysorozat tegnap, július 2-án kezdődött és holnap, július 4-én fejeződik be. A hét végén érde­mes Nógrádból is ellátogatni a festői szépségű Párádra. Az idei Palóc napok prog­ramjának részeként tegnap Pa­lócok régen és ma címmel tu­dományos tanácskozás zajlott, üvegművészeti és díszítőművé­szeti kiállítás nyílt meg. Az üvegművészeti tárlaton Gál Ist­ván, Mata Pál és Szakács Mik­lós üvegművész mutatkozik be. Ma, július 3-án lesz a palóc ha­gyományőrző csoportok felvo­nulása és menettánca, a nép­dalkórusok közös éneklése Vass Lajos emlékére, palóc utcabál és tűzijáték. Vasárnap népi gyermekjáték-bemutatók, vásári komédiák, ünnepi gálaműsor várják az érdeklődőket. A ha­gyományőrző csoportok felvo­nulása, menettánca a Cifra istál­lótól indul a Sándor térre. A népviseletbe öltözött, több mint húsz csoport az ünnepi fanfár jelére indul. - A látványosnak ígérkező kavalkádot táncjelene­tek színesítik. A Heves és Nóg­rád megyei, valamint szlovák folklór együttesek, népdalkö­rök, citerazenekarok, néptáncs- csoportok bemutatója a Kas­télyparkban, a Sándor téren lesz. A rendezvénysorozat ideje alatt népi mesterségekkel (fafa­ragás, kosárfonás, hímzés, szö­vés) ismerkedhetnek meg a vendégek, akik a palóc ételek utcájában verhetik el éhségüket. A bemutatók és kóstolók mel­lett vásárlásra is lehetőség nyí­lik az ünneplő közönségnek. Nógrád megyéből a mátra- szelei, a hollókői, a mátratere- nyei asszony kórus, a kazári ha­gyományőrző együttes, a bá- tonyterenyei néptánccsoport, a szécsényi Boróka, a pásztói Muzsla táncegyüttes, az ugyan­csak pásztói Rozmaring népdal­kor, a sámsonházai Koleso szlovák nemzetiségi tánccso­port, a mihálygergei Dohroda hagyományőrző együttes, a Szájharmonikás Együttes és az Ipoly néptáncegyüttes, valamint Szlovákiából a fülekpüspöki táncegyüttes vesz részt a Palóc napokon. a Gyöngyösbokrétában. Sokat mesélnek erről az idősebbek. Emlékeznek a budapesti bú­csúkra, ahol ők is fölléptek, bemutatták a híres népviseletet. —Apropo, népviselet. A pa­lóc folklóron belül is ez megle­hetősen ismert színfolt or­szág-világ számára. — Bizony, az. A kazári nép­viselet, főleg a kazári főkötő ott van a világ sok nagyvárosában is, legalább képről sokan isme­rik. Azt is, aki bemutatja. A Magyarországra csábító nagy IBUSZ-plakáton ugyanis egy 16 éves kazári kislány látható, főkötőben. Ő Rebike, azaz, most már Kovács Lászlóné Nagy Rebeka. Nem tizenhat éves, a plakát készítése óta el­telt egy kis idő, de még mindig sokan fölismerik, ha látják, tagja a hagyományőrző együt­tesnek is. —Az elmúlt negyedszázad eseményeit röviden nehéz össze­foglalni. Nem is erre kérem. In­kább arra, hogy mi tarthatja össze folyamatosan ilyen hosszú ideig a folytonosan megújuló együttest? — Azt hiszem, mindenek­előtt az elődök örökségének tisztelete, amely mindig is ele­ven volt Kazáron. S mindig akadtak olyanok is, akik a ha­gyományban rejlő kincs értékét fölismerték, ezért nem hagyták azt veszendőbe menni, sőt, kö­zösségformálásra is használták. — Említene pár nevet? — Sokat említhetnék. A köz­ség hagyományainak gyűjtésé­ben mégis talán a legtöbbet He­gedűs Mária tanárnő tett. Igen sokat gyűjtött Nyári Gyula volt iskolaigazgató is. A koreográfia kidolgozásában úttörő érdeme volt a már elhunyt Székely Ist­vánnak. Például a Széktánc ko­reográfiáját is ő készítette, ezt is még mindig így táncoljuk. — Kik táncolnak most az együttesben? — Jelenleg harminc tagú az együttes, vannak idősebbek, de főleg fiatalokból áll. — Mire készülnek? • ; — Nagy esemény lesz szá­munkra a kazári búcsú. De előtte még részt veszünk a pa- rádi Palóc Napok ünnepi ren­dezvényein is július elején. Bemutatót tartunk, ott leszünk az utcai felvonulásban, a közös éneklésben. mér |; | Nógrádi gyerekek Szlovákiában Június második fele emléke­zetes marad több mint 130 Nóg­rád megyei általános iskolás gyerek számára. Nemrég feje­ződtek be ugyanis azok a tábo­rozások, amelyek a szomszédos Szlovákia vadregényes tájain zajlottak, sok-sok élménnyel, új baráti kapcsolattal, hasznos tudnivalóval gyarapítva a részt­vevőket. S azzal a gyakran han­goztatott vággyal, hogy jövőre újra találkozhassanak egymás­sal, szlovák és magyar társaik­kal, ugyanott. Hol és kik táboroztak az el­múlt hetekben? Szlovákiában, a Zólyom mel­letti Kovácovában ötödik alka­lommal szervezték meg a ma­gyarországi szlovák nemzeti­ségű gyerekek táborát, két egy­hetes turnusban, június 13-tól 27-ig. Nógrádból összesen 87 szlovák nemzetiségű tanuló tá­borozhatott. A gyerekek első­sorban a szlovák népművészet­tel foglalkozhattak (hímzés, öt­vösmunkák, stb), rengeteg ere­deti motívummal ismerkedhet­tek meg, maguk is készíthettek tárgyakat a foglalkozások so­rán. Műveikből kis tárlatokat is nyitottak. Ezen kívül népdalo­kat, néptáncokat tanultak, s a vízben viszonylag szegény Nógrádban élő gyerekeknek nagy élményt jelentett, hogy a tanfolyamon mindenki megta­nult úszni. Egyedné Baránek Ruzsenka, a tábor vezetője elmondja, hogy korábban többször gondok me­rültek föl a szervezésnél, főként az anyagiak hiánya miatt. Ép­pen ezért bír nagy jelentőség­gel, hogy idén először a szlová­kiai Kulturális Minisztérim Pro Szlovákia Alapítványa százezer koronával járult hozzá a költsé­gek fedezéséhez. így több ki­rándulásra is elvihették a gyere­keket, akik így jobban megis­merték Közép-Szlovákiát. Töb­ben könyekkel búcsúztak a tá­bortól, s a visszatérés szándé­kával. A táborozás tehát elérte célját, hogy a gyerekek intenzí­vebben érdeklődjenek a szlovák kultúra, nem utolsósorban a szlovák nyelv iránt. Minden­képpen kiemelendő a pedagó­gusok áldozatkészsége is, akik csoportvezetőként, nyelvi gya­korlatok irányítóiként teljesen ingyen végezték munkájukat. Némileg eltérő jellegű, de a két ország lakóinak személyes kapcsolatát ugyancsak erősítő táborozáson vettek részt június 20-ig salgótarjáni gyerekek. Ezt a népművészeti tábort a Ma- gas-Tátrában, a szlovák-lengyel határon fekvő falucskában, Za- lesieben nyitották meg. Az egyik cél ugyanis éppen az volt, hogy a rossz levegőjű Salgótar­jánban élő gyerekek tüdeje is „kiszellőzzön”. A B-612 Köz- művelődési Egyesület által szervezett táborban 44 fiatal vett részt a Kodály Zoltán és a baglyasaljai általános iskolából. Braun Miklós táborvezető irá­nyításával népdalokat, néptán­cokat tanultak, megcsodálták a Magas-Tátra nevezetességeit. Legnagyobb élményeik közé tartozott, hogy elutazásuk előtt volt a 90 lelkes kis határfalu há­laadó ünnepe. A gyerekek be­mutatót tartottak az ott tanul­takból, szlovák népdalt is előad­tak. Zalesie lakói meghatottan búcsúztak tőlük. —mér Tóth Sándor: Angyal-kép Réti Zoltánnak a zuhanásban is a megmaradás surlódó lég-korlátok melegétől izzik a vágy az akarat több a megismerésnél a szeretet „Én elkísérlek” — szól az Angyal hiányától a Jelenlétnek hárfáját pendíti ekként súgja titkát az Üdvnek a szellem tiszta tudása csupán a kezdet fölemeltetsz a porból a szíved világol a láthatatlan angyal-kép tiszta források fölé hajol hogy önmagadra ismetj . ......................................-■••• ...................................— —­R adies István, Kisterenyén élő festőművész munkásságának meghatározó részét jelentik a megye építészeti és néprajzi értékeit megörökítő akvarellek, rajzok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom