Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-31-08-01 / 177. szám

1993. július 31-augusztus 1., szombat-vasárnap RETSAG ES KÖRNYÉKÉ HÍRLAP Jégtáblák még nincsenek Hűvös napokat élünk, és ez a bánki strand forgalmára is rá­nyomja bélyegét. A hétvégeken néhányan vállalkoznak ugyan a fürdőzésre, de bizony az iselőfordul, hogy a vízibiciklizők és a csónakázók melegítőben szállnak vízre. Fotó: Gy.P. Szemétlerakóból parkerdő Szátok Romhány felőli csücskében van egy kis akác erdő. Nem nagy az egész, talán egy fél focipálya férne el rajta, ; de néhány napja a falu gyereke- ' inek - és felnőttjeinek is - na­gyon sok örömet szerez ez a te­rület. Az előzmények messzire nyúlnak, hiszen minden azzal kezdődött, hogy az óvoda pá­lyázaton nyert 50 ezer forintot a gyerekek sportkultúrájának fej­lesztésére. Ezt az önkormányzat megduplázta, ebből gyártották le a játszótéri berendezéseket. Mint azt Patterman Józseftől, a falu jegyzőjétől megtudtuk, az Érdért katalógusaiból nézték ki a játékokat, amelyeket a helyi fűrészüzem készített el. így főbbek között kis és nagy moz­dony, mászóka, mérleghinta, rönkfa asztalok, szeméttárolók és padok kerültek a játszótérre. Hiánypótló képeslapok Borsosberény. Egy község­nek nagyon fontos, hogy jó hi­tét messzire elvigyék az arra já- fők. Fejlődőben van a falusi tu­rizmus, és a helybelieknek sem mindegy, hogy saját falujukat hogyan látják viszont - képen. A borsosberényi önkormány­zat éppen ezért úgy döntött, hogy képeslapot készíttet a te­lepülésről. Ha már egyszer rá­szánták magukat a beruházásra, rögtön készíttettek is kétfélét. Mind a kettőn ugyanazok a ne­vezetességek láthatók, de más-más szögből nézve. Vala­mikor, a háború előtti időszak­ban és az ötvenes években szinte valamennyi, magára va­lamit is adó falu készíttetett magáról - a technikai színvo­nalnak megfelelő, fekete-fehér - képeslapot. A borsosberényi- eké azonban színes. Az iskola, a kastély, a templom, illetve a községháza látható rajta. A gaztól, szeméttől megtisztí­tott, elegyengetett területen egy szalonnasütőt is építettek. Mi­lyen volt a fogadtatás? A mér­leghintán olykor nyolc gyerek is ül, és a kellemesen hűvös esté­ken olykor 40-50 ember is be­szélget, nyársal, sörözget is parkban. A terület elhelyezke­dése olyan, hogy a közeli út forgalma nem veszélyezteti a játszó gyerekeket. Mivel a meglévő hinták száma kevésnek bizonyult, ter­vezik, hogy újabbakat is elhe­lyeznek a területen, szintén természetközeli alapanyagok­ból kialakítva. Száműzik a be­ton és fém játékszereket, még akkor is, ha azok valamivel tar- tósabbak. A jövőben a község kisebb-nagyobb ünnepeit, a ma­jálisokat is ezen a helyen sze­retnék megtartani. FZ­Turizmus és mezőgazdaság, német tapasztalatok alapján Forogjon a pénz, de helyben! Szendehely polgármestere, Altsach Ignác nemrégiben Né­metországban járt. Tanulmányújára a Magyar Falufejlesztő Társulattól kapott meghívást, és hazánkból hárman vehettek részt a nemzetközi érdeklődésre is számottartó programokban.- Berlin közelében, Bad Fre- ienwalde-ban voltunk. Szlovák, német, dán, kanadai szakembe­rekkel együtt vettünk részt a kurzusokon. Előadásokat hall­gattunk a falusi turizmus fej­lesztésének lehetőségeiről, il­letve a mezőgazdaság helyzeté­ről. Jártunk egy Möglinben, a fennállásának 640-ik évforduló­ját településen, és kerekasztal beszélgetésen vehettünk részt az ottani elöljáróság, illetve a német parlament képviselőivel. Találkoztunk minisztériumi tisztviselőkkel is.- Tulajdonképpen mi volt a tanulmányút célja?- Mint említettem, főleg a fa­lusi turizmus és a mezőgazdál­kodás köré csoportosultak a té­mák. Több olyan felvetés hang­zott el, ami szerint a mezőgaz­daság felé kellene fordítani a fi­atalok és a pályakezdők érdek­lődését, és nagyobb figyelmet szentelni a munkaerő átképzés során is erre a területre. Eddig ugyanis a falut — természetesen nemcsak Magyarországon — többnyire egy szűk élettérként fogták fel, amihez a környező, mező- és erdőgazdálkodás cél­jait szolgáló területek nem kap­csolódnak szervesen. Nos, ezen a szemléleten is változtatni kel­lene sürgősen . . . Külön témaként merült fel a munkanélküliek alkalmazása. A mezőgazdaságban - igaz, hogy csak idényjellegűén - foglal­koztatni lehetne jelentős részü­ket. Sok falun élő ember, aki eddig az iparban talált munkát, elveszítette az állását. Szá­mukra is rendkívül fontos lehet a földművelés, az ezzel kapcso­latos átképzés, illetve a napra kész szaktanácsadás. Utóbbit elsősorban népfőiskolái rend­szerben lehet megvalósítani. Nyugaton kedvező tapasztala­tokkal rendelkeznek ezen a té­ren, és bizonyára sikeres lenne nálunk is.- A gazdálkodást sem lehet a nulláról kezdeni, kevés hozzá a föld tulajdonjoga. Gépekre, eszközökre, azaz közvetve ked­vező kamatozású hitelekre lenne szükség . . .- Szó esett az előadásokon a meghívott államok mezőgazda- sági fejlesztéseiről is, amelye­ket hitelek, vagy esetleg egyéb támogatások formájában nyúj­tanak. Például kedvezményesen biztosítanak lehetőséget mun­kagépek megvásárlására. A mezőgazdálkodás helyzete egyébként rendkívül összetett: ha a fiatalok otthon maradnak a falujukban, és nem költöznek a városokba, az idősek átadhatják nekik a földművelés terén szer­zett tapasztalataikat. Ez ked­vező szocializációs folyamato­kat is elindíthat. Régen egy tíz éves gyerek munkája is része volt egy parasztcsalád tevé­kenységének. Most a fiatalok kirekesztettnek érezhetik ma­gukat ebből a folyamatból. Az már csak ráadás, hogy a falusi emberek sem maradnak ma­gukra idős korukban . . .- Mi hangzott el a falusi tu­rizmussal kapcsolatosan?- Egyre nagyobb az igény külföldön és belföldön is a más országokban, illetve más táj egységeken élő hétköznapi em­berek életének megismerésére. A látványosságok, nevezetessé­gek mellett a csend, a pihenés, a nyugalom is csalogatja a látoga­tókat, sőt egyre inkább vonzó célpont lesz az utóbbiakat kí­náló település.- Szendehelyen mik a lehető­ségek? Vannak esetleg kedvező tapasztalatok is?- Nyugodtan mondhatom, az alapok kitűnőek! Sok szép, új családi ház épült a faluban, amelyek nincsenek teljesen ki­használva. A komfortfokozat növelésével lehetne módosítani a kedvezőtlen tendencián, és ehhez az önkormányzat is hoz­zájárulhatna anyagilag. Például ha valaki beépítené a háza tető­terét, arra minden további nél­kül adnánk kölcsönt. A bevéte­lekből majd visszafizetné az érintett a támogatást, cserébe viszont az ehhez szükséges mennyiségű vendégéjszakákat az ő kötelessége lenne biztosí­tani. Ráadásul munkát is ad­nánk legalább egy embernek, de ha egy településen több ember fordul meg, az természetesen a fogyasztásban és a szolgáltatás­ban is növekedést jelent. Egy­szóval: forog a pénz, de hely­ben, és ez az egész falu szem­pontjából előnyös - lehetne. A megvalósításhoz azonban szem­léletbeli változások is szüksé­geltetnek, hiszen az emberek többsége egyelőre nem kedveli az idegeneket a portáján . .. Faragó Zoltán Titokzatos tulajdonos Alighanem megártott a tűző nap. A kétbodonyi kastély park­jában ugyanis két struccot látok legelészni... Megnézem job­ban, mégsem strucc. Annál is különlegesebb, ausztráliai fu­tómadár, emu pár sétálgat a gyepen. Fotós kollégám is látja, tehát mégsem a tűző nap teszi, valóban ott vannak. Emlékeze­tem szerint az emu nem külö­nösebben gyakori madár hazai viszonyok között... Amikor alaposabban is kö­rülnézünk, látunk más érdekes­ségeket is: tarka-barka disznók, óriási termetű, szürke kutya, póniiovak, és valamivel odébb, a parkon kívül egy magyar szürkemarha gulya. Érdeklődünk az állattartó szenvedéllyel megáldott tulaj­donos után, kevés sikerrel. Ki­derül. hogy az állatok ápolói sem kétbodonyiak, hanem az ország más részeiről érkeztek. Ennek megfelelően bizalmatla­nok is kissé, és hivatkoznak a tulajdonosra, aki valahol a fő­városban él .-.. -FZ­Társadalmi munkában Otthonteremtőknek Rétság. A város képvi- selő-testülete legutóbbi ülésén tárgyalt a lakásvásárlás, illetve bővítés iránt beadott támogatási kérelmekről is. Ennek alapján a két igénylés közül egyiket el­utasította. Egy korábbi önkor­mányzati rendelet alapján ugyanis a támogatás kizárólag az első önálló lakás megszerzé­séhez adható, ennek bővítésére nem. A másik kérelemre 120 ezer forint kamatmentes köl­csönt adtak, mivel első lakáshoz jutó fiatal házasok akarnak ma­guknak otthont teremteni. Bánk. A község a Rétságtól történő elszakadással örökölt egy régi, rozzant művelődési házat is a polgármesteri hivatal szomszédságában. A felújítási munkálatokat már korában megkezdték, és ha minden a tervek szerint halad, akkor ősz elejére befejeződik a kivitele­zés. Az építkezés különleges­Munkakutya­tenyészszemle Nógrád. A néhány hónappal ezelőtt alakult Magyarországi Németjuhász Kutya Klub tag­sága kutyakiállítást és tenyész- szemlét rendez ma a község­ben. Ez évben már a harmadik, hasonló jellegű, országos ren­dezvény ez Nógrád megyében. A következő tenyésszemle és kiállítás szeptemberben kerül megrendezésre Rétságon. sége, hogy társadalmi munká­ban folyik. (Tálán éppen ezért halad komótosan?) Nagy elő­nye viszont éppen ezért, hogy az önkormányzatnak csak az építési anyagokra kell pénzt költenie. Átadása után házas­ságkötő terem, falugyűlések, közösségi rendezvények színhe­lye lesz az épületrész. Bánki nyár • Bánk. A Bánki nyár rendez­vénysorozatának újabb előadá­sára kerül sor a Madách Imre Szabadtéri Színházban, azaz a község vízi színpadán. Ma a Pa Dö Dö együttes lép fel 21 órai kezdettel. Rendőri fogadóóra • Borsosberény. A községháza fogadószobájában a Nagyoroszi körzeti megbízotti csoport min­den kedden fogadóórát tárté A lakosságot 10 és 11 óra között várják ügyes-bajos dolgaikkal a rendőrök. Közmunkások ^ • Szente. A községi önkor­mányzat a munkaügyi központ­tal együttműködve két fő köz­munkást alkalmaz. Az egyéb­ként munkanélküli dolgozók a közterület fenntartási és köztisz­tasági feladatokat látják el a községben. t Gyűjtés gyerekeknek • Rétság. A vöröskereszt szer­vezésében gyűjtés kezdődött a városban. A rászoruló gyerekek részére iskolatáskákat, iskola­szereket és ruhaneműket sze­retnének minél nagyobb meny- nyiségben összeszedni. Következő számunkban „Salgótarján és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Dicsérő bejegyzések a vendégkönyvben- Egy idős házaspár lakott ebben az épületben - mondta Kovács Lászlóné, a nógrádi táj­ház gondnoka, a festői környe­zetben, a vár lábánál található szoba-konyhás, vályogfalú pa­rasztház kertjében.-Az örökösök építési enge­délyt nem kaptak ide, a telekkel ezért nem tudtak mit kezdeni, ezért a község tulajdonába ment át a ház. Néhány évvel ezelőtt volt egy nagyobb ünnepség a fa­luban: arra készülődve szedtük össze a gyűjtemény darabjait. Segítettek a tanárok, a gyere­kek, és még rengetegen a falu­ból, de sajnos későn fogtunk hozzá, mert az értékesebb dol­gokat addigra felvásárolták a Budapestről, Vácról, meg ki tudja, hogy honnan érkező ke­reskedők. Akik valamivel támogatják a múzeumunkat, illetve egy-egy féltve őrzött kincsüket átenge­dik a kiállításnak, mi is adunk valamit cserébe: megörökítjük a A ház vakolata egy kisjavításra szorulna Fotó: -RT­nevüket és az adakozás évszá­mát az általuk ajándékozott tár­gyakon. Sokkal többet használ ezzel az illető a közösségnek, mintha csak otthon, magának őrizgetné és nézegetné ... Kik jönnek ide? A magyarok mellett rengeteg a külföldi láto­gató is. Leginkább németek, osztrákok, hollandok, szlová­kok jönnek. Egyszer egy kana­dai hölgy megpróbált rávenni, hogy egy gyönyörű, régi se­lyemkendőt adjak el neki. Hogy is tehettem volna ilyet? Melyik a legértékesebb da­rab? Nagy érték nincs közöttük, de nekem különösen kedves a menyasszonyi ruhás, népvisele- tes baba. A régi paraszti életre jellemző tárgyak is elég érdeke­sek: van itt például egy bot­puska, amit a vadak riasztására használt régen a mezőőr. Kony­haberendezések, edények, kö­csögök, bútorok is vannak. A ház egyik szobájában a kender feldolgozására szolgáló eszkö­zöket állítottuk ki. Én gondozom a kertet is, bár nem nagy az egész. Ültetek ide virágokat is, hogy szebb legyen a környezet, jobban tetsszen a látogatóknak. A házra egy kis javítás is ráférne, bár nemrégi­ben renoválták. Miért csinálom? Más nem vállalta el.. . Egyébként örömmel dolgozgatok itt, hi­szen egyedül vagyok, a férjem meghalt, a gyerekek pedig szét­széledtek. Az elfoglaltság mel­lett külön boldogság a szá­momra, amikor a vendégkönyv dicsérő bejegyzéseit olvasom. FZ­Névjegy Sógor Endre 25 éves festő Tavaly ősszel mutatkozott he először egy önálló kiállítással, a rétsági művelődési házban. Ehhez képest mindössze másfél évvel ezelőtt kezdett el olajké­peket festeni. . .- Régebben is éreztem kész­tetést a képzőművészet iránt - mondta. - Sokkal bonyolul­tabbnak képzeltem azonban a dolgot, és visszatartott az, hogy a környéken nem lehet beszerezni az eszközöket. Az első festékekhez véletlenül ju­tottam hozzá. Él egy Fülöp Pé­ter nevű fazekas Ersekvadker- ten. Neki megemlítettem, hogy szeretnék festeni, erre nekem adta a festőeszközeit. Nem, tanulni nem tanultam sehol. Magam tapasztaltam ki minden fogást, és festeni is emlékezetből szoktam. Az őszi kiállítás anyagából csak három képem maradt, a többit elajándékoztam. Nem sajnálom őket, hiszen olyan emberekhez kerültek, akik kö­zel állnak hozzám. A címüket is felírtam, és ha szeretném megnézni a képeimet, megte­hetem, amikor akarom. Ha va­lamikor lesz még kiállításom, kölcsön is adják őket addig. Otthon nem tudtam volna ki­pakolni a falra a képeimet - sok volt belőlük -, de nem is akartam. Akkor azokat másol­tam volna mindig, és egysí­kúvá vált volna amit csinálok. Kaptam a rétsági önkor­mányzattól 20 ezer forintot a művészet támogatására. Ad­tam érte cserébe egy képet, de a pénz is jól jön, mivel munka- nélküli vagyok, és nagyon drágák a festékek. Mit festek most? Volt egy Rejtő Jenő sorozatom - Fülig Jimmy, Wagner úr, Tuskó Hopkins, Török Szultán -és Piszkos Fred. Szeretném foly­tatni a sort Trappauer Hümér- rel, Senki Alfonzzal, és hogy egy hölgy is legyen közöttük, Pepita Oféliával... A ked­venc íróm egyébként Victor Hugó, de Rejtőt szívesen olva­som kikapcsolódásképpen. Legkedvesebb témáim a régi várak és romok: azokat festem a legszívesebben. Z-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom