Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-31-08-01 / 177. szám
2 HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. július 31-augusztus 1., szombat-vasárnap Orosz halászhajó katasztrófája Az Északi-tengeren, a brit Shetland-szigetek közelében csütörtök este kigyulladt egy orosz halászhajó. A „Cserno- morszkaja Szlava” úszó halfeldolgozó kombinát 162 tagú legénységének nagy részét egy közelben tartózkodó másik orosz halászhajó, az „Atlant” vette fedélzetére. A lángokban álló halászhajó oltására tűzoltóhajókat vezényeltek ki a brit kikötői hatóságok, s emellett helikopterek is segédkeznek a mentőakcióban. Személyi sérülésekről egyelőre nem érkeztek jelentések. Az első hírek szerint a hajótűz a rak- térben keletkezett, ahol csaknem száz tonnányi kartondobozt tároltak. „Csereüzlet” — olajért? Irak elfogadhatatlannak tartja, hogy olaját korlátozott mcny- nyiségben es csak az ENSZ szigorú felügyelete alatt adhassa el — közölte csütörtökön egy jól értesült, Bagdadban akkreditált diplomata. Értesülései szerint az irakiak egy csomagtervet szeretnének elfogadtatni a világszervezettel. Ennek lényege: az iraki tömegpusztító fegyverek ellenőrzésevei kapcsolatos és még függőben levő kérdésekben való együttműködésért cserébe Bagdad kérni fogja, hogy az ENSZ oldja fel az olajembargót Üjabb izraeli támadás Az izraeli légierő péntek reggel ismét bombázta Dél-Liba- nont. Biztonsági források közölték, hogy több harci gép Nabatije városát támadta, míg az izraeli tüzérség a környékbeli településeket lőtte. A támadás nehány órával azt követően kezdődött, hogy muzulmán szabadcsapatok sorozatvetőkkel lőtték Izraelt és a dél-libanoni biztonsági övezetet. Izrael vasárnap indított támadást a Hezbollah nevű iszlám szélsőséges szervezet állásai ellen Dél-Libanonban. 1982 óta ez a legnagyobb méretű katonai akció, amit Izrael libanoni célpontok ellen hajtott végre. A bombázásokban és tüzérségi támadásokban eddig 119-en vesztették életüket, és 500-an megsebesültek. Olasz ENSZ-csapatok Szomáliában Az olasz békefenntartó ENSZ-csapatok visszafoglalták a Pasta harci pontot a Szomáliái Mogadishuban. A Szomáliái felkelők megöltek három olasz ENSZ-katonát. Az olasz erők ellentámadásba mentek át. De ellentét merült fel az olasz külügyminiszter és az ENSZ főtitkára között is — nem tisztázott, ki ad parancsot az olasz katonáknak Szomáliában. (FEB-fotó) Genfi béketerv: Három boszniai köztársaság „uniója” Mile Akmadzic boszniai kormányfő szerint mindhárom boszniai közösség — beleértve a - muzulmán vezetést is — elfogadja az új genfi béketervet, amely három boszniai köztársaság „unióját” irányozza elő. A Reuternek nyilatkozva, a horvát nemzetiségű boszniai miniszter- elnök kitért arra, hogy a bos- nyák elnökség a pénteki tárgyalási forduló előtt ismét összeül a terv tanulmányozására, miután a tíztagú testület csütörtöki ülésén nem született még megegyezés az új javaslatról. Slobodan Milosevic szerb elnök a csütörtöki forduló, a hat delegációvezető találkozója befejeztével úgy foglalt állást, hogy a boszniai tűzszünetet mindhárom érintett fél be fogja tartani. Szavai szerint mindenki érdekelt a tárgyalások folytatásában, s bárki, aki a fegyveres harc folytatását választja, teljesen elveszti hitelét — jelentette a Tanjug. (MTI) Amerikai légicsapás Iraki cáfolat: hangtalanul... Bagdadban csütörtökön hivatalosan cáfolták, hogy amerikai rakétacsapás ért volna dél-iraki objektumokat. Újságírókkal azt is közölték, hogy még csak robbanások sem hallatszottak a Pentagon által említett körzetekben — jelentette az iraki hírügynökség. Egy iraki kormányszóvivő „gyanúsnak” minősítette a washingtoni bejelentést, s annak a véleményének adott hangot, hogy „bizonyos amerikai körök” így akarják elterelni a figyelmet Izrael libanoni agressziójáról. A Reuter emlékeztet arra, hogy Irak jelenlegi reagálása hasonló ahhoz, ahogy a négy nappal ezelőtti amerikai légiakcióra válaszolt Bagdad — vagyis nem kívánt tudomást venni az amerikai figyelmeztetésről. A Pentagon csütörtöki közlése szerint az Irak déli része fölötti repülési tilalmi övezetben két amerikai vadászgép csütörtökön feltételezett iraki föld-levegő rakétaállásokat lőtt, miután iraki radarok befogták az amerikai gépeket. Az egyik incidensre közép-európai idő szerint déltájban került sor, a másikra két órával később. Antall feljelentette Lengyelt Kormányszóvivői tájékoztató (Folytatás az 1. oldalról) A kérelmek véleményezésére tárcaközi bizottság alakul, melynek egy-egy tagját a miniszterelnök, valamint a művelődési, az igazságügyi, a hírközlési és a belügyminiszter nevezi ki. Az engedélyeket a testület ajánlására a Művelődési és Közoktatási Minisztérium adja ki. A tárcánál Molnár Balázs vezetésével már meg is alakult az engedélyezéssel kapcsolatos teendőket végző főosztály. — A rendelet alapján minden érdeklődőnek új kérelmet kell benyújtania a tárcához; a már a minisztériumi asztalokon fekvő kérelmek nem érvényesek — adta tudtul az államtitkár-helyettes. Az eljárási díj 40 ezer forint lesz, amit a kérelem benyújtásakor kell kifizetni. A kiadott engedélyek legfeljebb 6 évig érvényesek. A tárca ugyanakkor meghatározott időre — néhány órára vagy napra — szóló engedélyeket is kiadhat egy-egy jelentősebb kulturális, illetve sport- esemény, valamint a helyi közösségek számára nagy jelentőségű rendezvény közvetítésének idejére. A stúdiók a sugárzást követően hatvan napig kötelesek a műsorokat megőrizni, és kérésre a tárcának bemutatni. A minisztérium ugyanis ellenőrizheti, hogy a stúdió betartja-e vállalt kötelezettségeit. A rendelet a jövő hét végétol lép hatályba. Újságírói kérdésre végezetül Fekete György közölte, hogy a helyi rádiók és televíziók végezhetnek kereskedelmi tevékenységet is; ennek mértéke: „ameny- nyit a közösség elvisel”. — A kormány tájékozódott a várossá nyilvánítás helyzetéről és időszerű feladatairól — közölte a továbbiakban Juhász Judit szóvivő. A kabinet a kisvárosi hálózat további erősödéséhez és a településszerkezet arányosabbá tételéhez szükségesnek látja, hogy az ezredfordulóig 200-220 városunk legyen. Jelenleg 185 városban él a lakosság mintegy 63 százaléka. Három volt munkásőrbázis tulajdoni helyzetét is rendezte a kabinet. A XIX. kerületi Hunyadi u. 2-4. szám alatti ingatlant a Római Katolikus Váci Püspökség, a XIII. kerületben lévő Vizafogó u. 2-4. szám alatti épületet a Magyarországi Evangélikus Egyház, a VI. kerületi Lendvai u. 17-19. szám alatti ingatlant pedig a Világi Zsidó Iskola Alapítvány kezelésébe adta, oktatásinevelési célokra. — Készfizető kezességet vállalt a kormány a Metrimpex Rt. brazil és ecuadori megállapodásaihoz — tudatta a szóvivő. A részvénytársaság, mint elrrtond- ta, 55 millió CL (kliring) dolláros keretszerződést kötött a brazil oktatási minisztériummal, s további 20,6 millió CL dolláros szerződés feltételeiben állapodott meg az ecuadori kultuszminisztériummal különböző oktatási berendezések szállításáról. A várhatóan jelentős bevétellel járó export nyomán a hét honi gyártó cégnél 1200 dolgozó foglalkoztatására is mód nyílik. Juhász Judit végezetül közölte, hogy Antall József augusztus elsején megnyitja a Magyar Cserkész Szövetség nemzetközi táborát Gödöllőn, majd 13-ig szabadságra megy. Addig Boross Péter belügyminiszter helyettesíti. Újságírói kérdésre a szóvivő megerősítette: a miniszterelnök feljelentést tett Lengyel László ellen; az ügyészségi vizsgálat folyamatban van. A politológus — emlékeztetett a szóvivő — egy beszédében megvásárolhatóság- gal vádolta meg a kormányzatot. — A kormányfő, miután a Kurír című lapból értesült a történtekről, megpróbálja érvényesíteni azt a jogot, mely védelmet nyújt az alaptalan rágalmak ellen, a kormánytagoknak és a közszolgálati tisztviselőknek is — fűzte hozzá Juhász Judit. (MTI) A BT elvárja Belgrádtól: A szabad hajózást Mobutu brutálisan megtorolt minden ellenzéki próbálkozást Zaire-ban szavazhat a nép? A Zaire-i Köztársaságban a hírek szerint e hét végén népszavazás lesz az új alkotmányról, de az ottani zavaros helyzet miatt kérdéses, egyáltalán megtartják-e, s ha igen, mire szavaznak az állampolgárok. A volt Belga-Kongó — Afrika harmadik legnagyobb országa — 1960. június 30-án vált függetlenné. A gyarmati uralom után hosszú évekig polgárháború sújtotta az országot, és a hatalmi vetélkedésnek 1965-hen áldozatul esett az államalapító Patrice Lumumba is. 1965. november 25. óta Mobutu Sese Seko tölti be az államfői tisztséget, akit 1970 és 1984 között háromszor is újraválasztottak. Az államfő már 1970-től erőteljes afrikanizálási kampányba kezdett, 1971-ben az ország nevét a Kongó folyó ősi nevére, Zaire-ra módosította (azelőtt 1960-64 között Kongói Köztársaság volt, majd 1971-ig Kongói Népi Köztársaság), sőt saját keresztnevét is megváltoztatta: Joseph-Desiréből Sese Seko lett. A magyar diplomáciának is érdemi szerepe volt abban, hogy a héten az ENSZ szankcióbizottsága, majd csütörtökön a Biztonsági Tanács is igen határozottan állást foglalt a szerb dunai blokád ellen, és felszólították a belgrádi kormányt: tegyen meg mindent annak megakadályozása érdekében. Ronaldo Sardenberg brazil nagykövet, a szankcióbizottság elnöke csütörtökön tájékoztatta a Biztonsági Tanácsot eddigi lépéseiről: arról, hogy határozottan tiltakozott Jugoszlávia ENSZ-képviselőjénél, aki ezután szóban, majd írásban is közölte, hogy a blokádot nem hivatalos szervezetek kezdeményezték, és a kormány azt meg kívánja akadályozni. A brazil diplomata ezután csütörtökön levélben tájékoztatta Belgrad képviselőjét arról, hogy a szankcióbizottság súlyos aggodalmának adott kifejezést az ügyben, és elfogadhatatlannak tartja a dunai hajózás leállításával való fenyegetőzést. A bizottság elvárja a jugoszláv kormánytól azt, hogy Belgrád — ígéretéhez híven — mindent megtesz a külföldi országok hajóinak szabad és biztonságos Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtök esti ülésén egyhangúlag elfogadott határozatában elítélte Örményországot Agdam városának és más azerbajdzsáni területek megszállásáért. A világszervezet vezető testületé azonnali tűzszünetre szólította fel a szemben álló feleket, s követelte a megszállt területek haladéktalan és feltétel nélküli kiürítését Jerevántól. A karabahi területért 1988- ban kirobbant azeri-örmény konfliktus eddig több ezer haláközlekedéséért a Dunán — hangoztatta levelében az elnök. A BT-ülésen Sardenberg közölte, hogy a szankciókat ellenőrző európai központ is jelezte: egy ukrán hajókonvojt a szer- bek már feltartóztattak. Budai Iván, Magyarország állandó ENSZ-képviselőjének helyettese ezúttal is szólt arról, mennyire aggasztó és milyen súlyos gazdasági kihatásokkal fenyeget a helyzet, és közölte: a magyar értesülések megerősítik, hogy a szerbek immár csak akkor akarnak külföldi hajót átengedni, ha egyidejűleg saját hajóik is átjuthatnak (a szerb hajók közlekedését az ENSZ-határozatok tiltják — a tud. megj.). A magyar diplomata javasolta: tájékoztassa a BT elnöke a sajtót a fejleményekről, és szögezze le, hogy elvárják a belgrádi kormánytól írásban is vállalt kötelezettségeinek teljesítését, a szabad hajózás biztosítását. A másik indítvány arra vonatkozott, hogy a BT elnöke kéresse magához a szerb ügyvivőt, és tolmácsolja neki a testület álláspontját. Sír David Hannay brit nagykövet, a tanács soros elnöke teljes egyetértéséről biztosította a javaslatot, és megtette a javasolt lépéseket. los áldozatot követelt. Örmény- ország cáfolja, hogy csapatai azeri területeket foglaltak volna el, s azt állítja, hogy a függetlenségét 1991-ben kikiáltott Kara- bah védelmi erői szállták meg az azeri településeket. Baku állítása szerint viszont örmény reguláris erők foglalták el Agdamot július 23-án, s jelenleg is ostrom alatt tartják Fizuli városát. Szerdáig egyébként tűzszüneti megállapodás van érvényben az azeri és karabahi vezetés között. Az 1978-ban elfogadott alkotmány szerint Zaire elnöki köztársaság, a hatalom feje a hétévenként választott államfő, a legfelsőbb törvényhozó testület Ö a 210 tagú Törvényhozó :s. 1990. április 24-én Mobutu Sese Seko elnök kiáltványnyal fordult a nemzethez, és ebben azt fejtegette, hogy túl kell lépni a megcsontosodott viszonyokon: ezért átmeneti kormányt alakítanak, módosítják az alkotmányt, bevezetik a többpártrendszert és a szakszervezeti pluralizmust. A változásokat népszavazás szentesíti majd. Mobutu bejelentette, hogy távozik a Népi Forradalmi Mozgalom elnöki tisztségéből. 1990 decemberében a zaire-i parlament már elfogadta a törvényt, amelynek értelmében a Népi Forradalmi Mozgalom 23 évi egypárti uralma után visszaállítják a többpártrendszert. A törvény megszavazása óta több mint 150 partot jegyeztek be hivatalosan. Az elnöki döntést nyilván befolyásolták a kelet-európai fejlemények, valamint az a belföldi és nemzetközi nyomás, amely a zaire-i demokratizálást egyre sürgetőbben számon kérte. Mobutut széles körben azzal vádolják, hogy politikai ambíciójánál csak a ^gazdagság iránti szenvedélye erősebb, bírálói szerint többmilliárdos vagyont gyűj - tött össze. Hatalmának megtartásáért nyugati katonai segítséget is igénybe vett, és rendszerint brutálisán megtorolt minden ellenzéki próbálkozást. Óriási nemzetközi visszhangja volt annak a leszámolásnak, amelyet Mobutu elnök testőrgárdája hajtott végre 1990 májusában a Lumumbashi Egyetem diákjai ellen, miután azok leleplezték és elverték a kormány besúgóit. Belgium a vérfürdő miatt — állítólag 150 diákkal végeztek — befagyasztotta a Zaire-nak szánt segély- kölcsönök folyósítását. Mobutu cáfolta a történteket, és felmondta az együttműködést a két ország vegyes bizottságában. Mobutu és az ellenzék 1991. szeptemberi tárgyalásain megállapodás született: az államfő Etienne Tshisekedit nevezte ki a felállítandó új nemzeti egységkormány vezetőjévé. Az új átmeneti kormány elé az éhínség által fenyegetett lakosság ellátásának javítását és az ország szétzilált gazdaságának rendbehozását tűzték ki feladatként. 1992 novemberében a Nemzeti Konferencia elnevezésű szervezet olyan alkotmánytervezetet fogadott el, amely Kongói Szövetségi Köztársaságra változtatná az ország nevét, az elnököt névleges szerepkörrel ruházná fel, és a politikai hatalmat a parlament által kijelölt miniszterelnökre bízná. A demokrácia mellett elkötelezett fórum alkotmánytervezete ismét kiélezte az ellentéteket az államfő és a kormány között. 1992. december 1-jén Mobutu feloszlatta Tshisekedi átmeneti kormányát, a nemzeti gárda fegyveresei pedig körülvették a kinshasai kormányépületek többségét. Azonnal leállították a Nemzeti Konferencia munkálatainak rádiós és televíziós közvetítését, amelynek napirendjén Mobutu elnök korrupciós ügyei és az emberi jogok megsértése is szerepelt. Az Egyesült Államok, Franciaország és Belgium 1992. december 2-án Brüsszelben közös közleményben ítélték el a zaire-i átmeneti kormány feloszlatását és az országban elharapózott bűnözést és korrupciót. A fővárosban, Kinshasában állandósultak a katonai járőrözések, a polgári személyi gárda lövöldözéséi, megszokottá váltak az utcai zavargások. Ilyen esemény áldozata lett Franciaország zaire-i nagykövete, akit 1993. január 28-án hivatali szobájának ablakában lőttek le. A történtek nyomán Párizs katonákat vezényelt a szomszédos Brazzaville-be a francia állampolgárok esetleges kimentésére, és hasonlóképpen készültségbe helyezték a belga katonákat is, akik több honfitársukat kimentették a zavargások sűrűjéből. (Hasonló eset már 199Í őszén is előfordult.) 1993. január végén, február elején egyes források szerint mintegy ezer ember vesztette életét Zaire fővárosában. Mobutu az átmeneti kormány miniszterelnökét, Tshisekedit tette felelőssé a történtekért, mert a kormányfő érvénytelennek nyilvánította a januárban zsoldpénzként forgalomba hozott uj, 5 millió zaire névértékű bankjegyet, amit a katonák nem hagytak büntetlenül. Ráadásul a fegyveres erők körében bizonytalanságot keltett, hogy a zaire-i hadsereg főparancsnokát, Mobutu emberet 1993 januáijában leváltották, és helyére kormányhű tiszt került. 1993. február 3-án Butrosz Gáli ENSZ-főtit- kár kérte a zaire-i erőket, hogy tárgyalásokon rendezzék a viszályt. Ugyanaznap az Egyesült Államok, Franciaország es Belgium közös közleményben szólította fel Mobutu elnököt: adja át a hatalmat Tshisekedinek, az átmeneti kormány miniszterelnökének. Kilátásba helyezték, hogy a három ország hazahívja zaire-i nagykövetét, ha Mobutu végképp megfosztja hatalmától az átmeneti kormányt. Mobutu a három ország nyomására válaszul, elszántságát bizonyítandó, 1993. február 5-én leváltotta Tshisekedi kormányfőt, 16 hónapon belül már másodszor. Felkérte a Legfelsőbb Köztársasági Tanácsot (átmeneti törvényhozó szerv), terjessze elő jelöltjét Tshisekedi helyére, de a volt kormányfő pártján álló parlament másnap elutasította a javaslatot. A hatalmi harc újabb fejleményeként 1993. február 24-én a zaire-i hadsereg vezetői bejelentették, hogy Mobutu Sese Seko jóváhagyása nélkül nem ismerik el az 1992-es többpárti konferencián elfogadott ideiglenes alkotmányt. A nagyobb nyomaték kedvéért a katonaság körülvette a parlament épületét, az ülésező Legfelsőbb Köztársasági Tanácsot pedig Mobutu utasította: jelöljön ki új kormányfőt. 1993. március 29-én Mobutu elnök új kabinetet jelölt ki, élén Faustin Birindwával, aki igyekszik konfliktusmentesen együttműködni Mobutuval. A menesztett miniszterelnök, Etienne Tshisekedi kitart amellett, hogy Mobutu elnök kormányalakítási kezdeményzései törvénytelenek, és ő rendületlenül folytatja kormányfői ténykedését. Május végén hírügynökségek közölték a Birindwa-kabinet határozatát arról, hogy 1993. július 30-án népszavazást tartanak az alkotmányról. Azt nem említik a jelentések, hogy a két rivális kormány alkotmánytervezete közül melyik kerül a szavazók elé, ti. a Nemzeti Konferencia által 1992- ben jóváhagyott alaptörvény korlátozná az elnöki hatáskört, ami nem egyezik a Mobutu híveként nyilvántartott Birindwa programjával. (MTI) Azeri — örmény konfliktus
