Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-30 / 176. szám

HÍRLAP MŰVÉSZET ÉS TUDOMÁNY 1993. július 30., csütörtök Beszélgetőpartnerünk: a színművészet „dzsoli dzsókere” A taps fiatalít, regenerál Kállai Ferenc az új Nemzeti ügyéről, színpadi gyógyulásairól „Minden szép szerepajándékot megkaptam” Nem könnyű elérni, de ha mégis, utolérhetetlenül szép helyszínt javasol a beszélge­tésre: a Lukács-uszoda előtti parkot, évszázados fák díszleté­vel, madárfüttyel... Kállai Fe­renc Kossuth-díjas kiváló mű­vészünk a Nemzeti Színház örökös tagja ugyanis - ha lenne ilyen sarzsi - a Lukács-fürdő örökös tagságát is címei közé iktathatná.- Már vagy negyven éve hű­séges vagyok a Lukácshoz. Ta­lán már nem is élnék, ha nem járnék ide. Tudja, itt az úszás, a víz csak a keret, az „igazi” kü­lönlegesség az atmoszféra - magyarázza a hű szerelem tit­kát. - A Lukácsban valami egé­szen sajátos reneszánsz légkör uralkodik. Ezt valamikor olyan vendégek alakították ki, mint Kodály, Illyés, Mányai, Tímár József és mások ... Sajnos, so­kan elmentek már. Ha nem jár­nék ide, lehet, hogy alkoholba fojtanám a gondokat — itt vi­szont vízbe fojtunk minden bút-bánatot. . .- Mit fájlal leginkább - mű­vészként és magánemberként?-Azt - miként valószínűleg a színésztársadalom nagy része is -, hogy zátonyra futott a nemzet színházának ügye. Pe­dig többször is nagy lelkesedés­sel belevágtunk, jómagam leg­utóbb egy pályázati döntés el­nökségében is részt vettem, az­tán fordult egyet a világ .. . Most, a politikai csaták köze­pette nem a Nemzeti a fontos. Abban bízom, hogy az a másik nagy színház, a parlament előbb- utóbb szellemileg föl­épül, jó irányban változik. S a történelmi vetésforgó meg­hozza a jó termést is. Csak félő, hogy azt már nem érem meg. - A lombok között átszűrődő vé­kony fénycsóvákat nézi, s a bo- rongós hangulatból derűre vált.- Nekünk művészeknek most A vitaminok és fémek mindent gyógyítanak? (FEB) Az orvostudomány új és forradalmi irányzata a vita­minok és a fémek gondos ada­golása révén igyekszik meg­előzni és meggyógyítani a leg­különbözőbb betegségeket - az egyszerű meghűléstől a tumo­rokig. Az amerikai Archives of En­vironmental Health kutatásai például igazolták, hogy a szelé- nium és az E-vitamin segíti a hályog megelőzését és komoly szerepet játszhat az anginaterá­piában. Neves gyerekgyógyá­szok szerint kedvezően hat a 8- 27 hónapos csecsemők fejlődé­sére, ha hat hónapon át napi 3/4 milligramm cinkszirupot kap­nak. Az osztrigában, a tojás sár­gájában, a búzaszemben fellel­hető cink az olasz Nicola Fabris professzor szerint erősíti az immunrendszert és megakadá­lyozza a tumorok kifejlődését. A daganatos betegségeket ku­tató texasi San Antonio Egye­temen megállapították, hogy a kalcium, a szelénium, a cink és az A-vitamin megelőző szerepet játszik a bőrrák, míg a D-vita- min a cinkkel és a kalciummal egyetemben a melanoma és a mellrák kialakulásában. A vitaminok és a fémek ko­moly szerephez jutnak a szép­ségápolásban is. A bőr sötéte­dése és viszketése a vashiányra utal, s az angol és holland bőr­gyógyászok szerint a vastar­talmú kenőcsök 3—4 hét alatt teljes gyógyulást hoznak, 16 fu- runkulustól szenvedő páciens közül 15 teljesen meggyógyult a vaskúra hatására. Eddig úgy vélték, hogy a fo­gakat a kalcium és a foszfor kellő módon védi a szuvasodás­tól, de Lewis B. Barnett, a neves texasi specialista szerint a mag­néziumra is szüksége van a szervezetnek a fogzománc meg­szilárdításához. Míg tehát a széles mosoly egyik feltétele a magnézium, addig a törékeny köröm esetén a legcélszerűbb - vallja az ameri­kai Carl C. Pfeiffer professzor - a pótlólagos fehérjefelvétel. A professzor szerint elegendő a napi plusz 60 gramm hús, szója, bab, zöldfőzelék a hölgyek (85 gramm a terhes, 100 a szoptatós anyák számára) és 70 gramm a férfiak számára. Hasonlóan hasznos körömerősítő még a sö­rélesztő, amely gazdag foszfor­ban, kalciumban, hamuzsirban. továbbá B-, D-, E- és H-vita- minban is. Betegséget okoz egy ártatlan herpeszvírus (FEB) Az ártatlannak hitt Herpes-ó vírus, amelyet né­hány éve azonosítottak, sú­lyos betegségeket okozhat - jelentette be egy amerikai- japán kutatócsoport. A tudó­sok elmondták, hogy kezdet­ben csak az AIDS-fertőzés súlyosbításával gyanúsitot- ták a herpeszvírust. A kísér­letek azonban azt bizonyít­ják, hogy a kórokozó kivált­hat akkut tüdőgyulladást, immúnhiány-betegségeket, s kapcsolatban áll bizonyos borbajók, továbbá a Pfeif- fer-féle mirigyláz és az ízületi csúz kialakulásával. Kutató­csoport rájött, hogy a Her- pes-6 vírus évekig lappang a szervezet immunrendszeré­ben, s nem pusztítható el a herpeszek kezelésénél hasz­nált ismert szerekkel. az a dolgunk, hogy a szó leg­szebb értelmében jó előadások­kal feledtessük a Nemzeti ott­honának hiányát.- Különben, ami személy szerint engem illet: a pályától minden szép szerepajándékot megkaptam. Talán ezért is let­tem a szakma dzsoli dzsókerje. A Bánk bánban például az évek során mindent színpadra vittem, csak a női szerepeket nem ... Volt olyan hetem, amikor ját­szottam a Döglött aknákban, A nép ellenségében, a Falstaffban, a Danton halálában ... Fiata­labb fejjel a Moliére-darabok összes szerelmesét eljátszhat­tam - mit mondjak, nagy iskola volt. Amikor ezeket a művészi grádicsokat végigjárja az ember igen, akkor jöhetnek, s jöttek is, a nagy jellemek, nagy karak­terek. Persze, ki tudja, hogyan lesz ezután.- Egy férfi színész 60-on túl is válogathat a jobbnál jobb szerepek között.- Igaz, de már elmúltam 65, s minduntalan eszembe jut, hogy elődeim 95 százaléka nem élt meg ennyi évet... S ki tudja, hogy az idegrendszer, a memó­ria meddig bírja? Meg-megfor- dul a fejemben, hogy abbaha­gyom. De esténként, ha az em­ber meghajol és elhiszi, hogy a taps a művészi teljesítménynek szól - nos, akkor új erőre kap. Igen, a taps fiatalít, regenerál. Sokszor volt, hogy lázasan mentem be és láz nélkül jöttem ki. Betegen, derékfájással ko- médiáztam és mire legördült a függöny - meggyógyultam! Úgy látszik, a magamfajtának szüksége van színházra, közön­ségre, tapsra - az utolsó lehele­tig ... László Zsuzsa Incidensek A tavasszal Londonban is és Bristolban is meghalt egy néző a ragamuffin- és reggae-koncer- teken. Mert terjed a jamaikai divat, hogy örömét, elragadtatá­sát a kedves, ám egyre fegyel­mezetlenebb közönség lövöldö­zéssel is kifejezi. A legújabb idők reggae-feje- delme. a huszonöt éves Shaggy, a Bozontos, ahogy osztálytársai nevezték gyerekkorában - ami­kor született, ismerte meg a vi­lág másodszor a reggaet - majdhogynem vállat von a hírre. A mozdulat ugyan elma­rad, de a tekintet mindent kife­jez:- Miért legyen Londonban, vagy bárhol másutt szokás az, ami Jamaikában? Miért enge­dik, hogy fegyver kerüljön a nézőtérre? Akadályozzák meg és senki sem fog meghalni. Az én fellépéseimkor nem fordult elő ilyen, pedig az egyik hang­versenyt ugyanabban a terem­ben adtam. Shabba Ranks, az nem én vagyok, ez az egyik. A másik meg az, hogy nem hi­szem, hogy csak a ragamufftn- vagy reggae-koncerteken fordul elő ilyesmi, ha egyáltalán elő­fordul. Megeshet az a rappe- sekkel, vagy a heavysekkel is. A ragamuffin, ami a szótárak szerint toprongyost, lumpent je­lent, Shaggy magyarázatában a reggae alkotóeleme éppúgy, mint ahogy a rap a lélekzene, a soul alkotórésze. Jól megvan­nak külön, egymás nélkül is. A baseballsapka simlije alól szigorú, szúrós szemmel néz az új popcsillag:- Nem kell minden kis inci­denst felfújni, újságíró uraim! Ahelyett legyenek szívesek se­gíteni nekem, hogy a nyáron már mindenütt ismerjenek, és az Oh, Carolina arasson az eu­rópai listákon. És Bozontos harsány neve­tésben tör ki. * * * Tracy MacCommack, egy egyszerű jámbor halandó (Surry Vilié, Ausztrália), megbilin­cselte kedvencét, Mike pattont, a Faith No More együttes veze­tőjét. Tracy a kezdetektől nagy ra­jongója a Faith No More-nak, és a zenekar ausztráliai turnéján az egyik Wollongongban adott koncert után elhatározta, hogy interjút kér a fiúktól. Nagy boldogan verekedte át magát a tömegen, de alig mon­dott pár szót arról, hogy mit is szeretne, Patton máris vissza­utasította. A lány, mi tagadás, meglepődött, ám nyomban eszébe jutott, hogy a zenekar- vezető majd minden interjúban elmondja, mennyire szeretné, ha rajongói valami nagyon sértő, valami nagyon gyalázatos dolgot művelnének vele. Éppen volt nála egy pár bilincs, és azt szépen Mike Patton csuklójára húzta. A fiatalember éktelen haragra gerjedt. Először fenyegette Tracyt, és mindennek elmondta, majd mintha megenyhült volna, nyájasan ígérgetni kezdett fűt-fát. csak megszabaduljon a karperecektől. melyekből ráa­dásul egyre csak ki akarta búj­tatni a kezét, így aztán egyre jobban szenvedett tőlük. Mikor Miss MacCommack végre levette róla a vasat, Pat­ton őrjöngve nekiesett, többször megütötte, aztán fojtogatta és végül úgy földhöz teremtette, hogy a szerencsétlen lány esz­méletét vesztette és csak a kór­házban tért magához. Már nem egyszer fordult az eset óta bírósághoz, de úgy lát­szik, Pattonnak nagyon jó ügy­védje van ... Vass Imre Háromdimenziós televízió- Nemsokára megjelenik a háromdimenziós televízió. Ja­pánban és Amerikában már si­kergyanús az új technikai csoda. Most még csak speciális szemüveg használatával élvez­hető a háromdimenziós kép. A végleges megoldásra aligha kell sokáig várni. Hovatovább már csak az marad hátra, hogy a vi­rágok illatát, vagy a sokszor gondot okozó kémények füstjét is közvetítse a varázsdoboz. Képes technikatörténet A Diesel-motor Olyan, mint egy ördögi kör (FEB) A dohányosoknak gyakrabban vannak rémál­maik, mint a nemdohányzók­nak: erre jött rá Robert Hicks pszichológus, a kaliforniai San .lose egyetem kutatója 29 dohányos és 29 nemdohányos alvási szokásainak és viselke­désének 27 napig tartó vizsgá­lata során.- Ez csaknem olyan, mint egy ördögi kör. A dohányo­soknak több problémájuk van és gyakrabban szenved­nek másoknál a stressztől - mondja a tudós. - A nagyobb megterhelést dohányzással próbálják kompenzálni. Ahe­lyett, hogy jobban éreznék magukat, éjszaka nem tud­nak aludni és másnap még kevésbé lesznek kipihentek. Az első Diesel-motor 95 év­vel ezelőtt, 1897-ben készült el a németországi Augsburg gép­gyárában. Rudolf Diesel (1858— 1913) találmánya egy gázolaj tüzelőanyaggal működő olyan motor volt, amelynek dugaty- tyúja a hengerbe levegőt szívott be, majd azt összenyomta, és ebbe a forró hengertérbe került befecskendezésre a tüzelő­anyag. A gyújtás hatása nem robbanásszerű volt, hanem a dugattyú egyenletes nyomással volt képes munkát végezni. Hengerátmérője 250 mm, a du­gattyú lökethossza 400 mm, tel­jesítménye 20 lóerő volt per­cenkénti 172 fordulatszám mel­lett. Az akkori hőléggépek kö­zött a legnagyobb hatásfokot érte el a Diesel-motor azzal, hogy a tüzelőanyag 25,7 száza­léka (később 27 százalékos ha­tásfokra emelkedett ) került hasznos felhasználásra. To­vábbi műszaki érdekessége az volt a motornak, hogy karburá­Az 1897-es Diesel-motor. torral és gyújtógyertyával nem rendelkezett. A zseniális feltalálóról any- nyit, hogy tengeri úton, Ant­werpen és Harwich között rejté­lyes körülmények között tűnt el a német, vagy az angol titkosz- szolgálat áldozataként. K.A. Megváltozik a Föld klímája? (FEB) Az újságok címolda­lait mind gyakrabban foglalják el az időjárásról szóló rendkí­vüli beszámolók. Özönvíz pusz­tít Amerikában, Kínában és In­diában; a zord Alaszkában hő­hullám tombol, az Alpokban pedig hull a hó. A medréből kilépő Missis­sippi és Missouri egymillió hek­tárt árasztott el, és nyolcezer házat döntött romba. A termé­szeti csapás következtében hu­szonötén haltak meg. A kelet­kezett anyagi kár mintegy 22 milliárd dollár; nagyjából any- nyi, mint Magyarország adós­ságállománya. Kínában a mon­szunesők okoznak özönvizet, az északi tartományokban viszont szárazság pusztít. Az északi sarkkör közelében júliusban hét fok körüli a szoká­sos hőmérséklet és havazik. Most azonban 31 fokot mértek, ami voltaképpen jól jött volna Európa néhány vidékén, például Svájcban, ahol helikopterről kellett ledobni a takarmányt a hóviharban rekedt teheneknek. Németországban ugyancsak havazott, majd az állandó eső­zések miatt víz borította el jó néhány település utcáit. Fran­ciaországban jégeső kergette meg a járókelőket, ketten életü­ket vesztették. Angliában a tar­tós zivatarok katasztrofális ká­rokat okoztak, Rómában pedig július 12-én az évszázad legme­legebb napját élték át: a Szent Péter téren 48 fokot mértek. A szeszélyes jelenségek alapos fejtörésre késztetik az időjárás kutatóit. Alapvető változás előtt állna a Föld klímája? Mi vár­ható? Az egyik elmélet szerint az örök jégmező megolvadásakor (például Kanadában és Szibéri­ában) az ősrégi, elrothadt mo­csári fűből metángáz kerül a légtérbe. Ennek következtében emelkedik a hőmérséklet, ami további, nagy mennyiségű gázt szabadít fel. Ha a sarkkört bo­rító jégpáncél teljesen elolvad, egész földrészeket nyelhet el a tenger. Egyelőre a metángáz zöme a fagyott talaj szintje alatt van, tény viszont, hogy 1880 óta a levegő és a tengervíz hő­mérséklete fél fokkal nőtt. Egy másik magyarázat arra hívja fel a figyelmet, hogy a Fü- löp-szigeteki Pinatubo nevű vulkán 1991-es kitörésével húszmillió tonna kéndioxid ke­rült a sztratoszférába, amely a légnedvességgel vegyülve kén- savcseppekké alakul át. E pará­nyi cseppek sokasága tükörként sugározza vissza a napfényt az űrbe, s így kevesebb napsugár éri a Földet, ezért a hőmérsék­leti viszonyok jelentős átalaku­lása várható a világ tájain. Az említett vulkán kitörése óta má­ris félfokos csökkenésre lehet számítani, ami hosszabb távon azt jelenti: visszajutunk a jég­korszakba. Súlyos gond, hogy a Föld öt és fél milliárdos lakossága tüze­lőanyagok (szén, földgáz, kő­olaj) elégetésével évente 22 mil­liárd tonnányi széndioxidot jut­tat a levegőbe. Az ennek nyo­mán fellépő melegedés pusztító viharokat, esőzéseket és árvize­ket okoz. A szomszédos bolygó példája mutatja, mennyire ve­szélyes a széndioxid koncentrá­ciója. A Vénuszon 465 fokos a talaj hőmérséklete: igaz itt az atmoszféra 95 százaléka szén­dioxid (a Föld körül egyelőre csak 0,03 százalék). Végezetül döntően befolyá­solja az időjárás alakulását az a láncreakció, amelyet a passzát­szelek váltanak ki. A Csen­des-óceán hatalmas vízmennyi­sége ugyanis túlzottan felme­legszik, ha e szelek olyan gyen­gén fújnak, mint például az idén. Ez esetben nagyobb a pá­raképződés, s jóval több eső­felhő képződik. Ha a csapadé kot hozó légáramlatok találkoz­nak a sarkköri. hideg légtöme­gekkel, viharok keletkeznek. 1950 óta valamennyi földrészen hat százalékkal nőtt a lehullott csapadék mennyisége. Az egyenlítő és az Északi-sark kö­zött egyébként mind nagyobb a hőmérséklet-különbség, s így gyakoribbá váltak az elmúlt években a pusztító viharok. De nyugtassuk magunkat az­zal, hogy a szakértők szerint Földünkön az időjárás változá­sai az elmúlt tízezer évben ki­sebbek és lassúbbak, mint azt megelőzően. Örökölhető az erőszakra való hajlam Először fedezték fel a tudó­sok az öröklési anyag és a szo­katlanul erős agresszivitás kö­zötti kapcsolatot. A holland Nijmegen egyetemi kórház or­vosai most számoltak be egy olyan család vizsgálatáról, amelyben az egyik fiú megerő­szakolta a lánytestvérét, majd a klinikán vasvillával támadt az ápolóra. A másik fiú késsel kényszerítette a testvérét, hogy meztelenre vetkőzzék. Egy harmadik pedig a munkaadóját kábítószer hatása alatt megpró­bálta autóval elgázolni. A csa­lád további két férfitagja gyúj­togató volt. Az orvosok felfe­dezték. hogy a családban egy betegesen megváltozott gén öröklődik, amely a Monoamin Oxidaze nevű enzim termelését vezérli. Ennek az enzimnek az ún. neurotranszmilterek lebon­tásában van fontos szerepe: ezek magas koncentrációjának az a következménye, hogy az ember az érzelmi megterhelésre rendkívül hevesen reagál. A gyújtogatok például tettüket közvetlenül közeli rokonuk ha­lála után követték el. A génbio­lógusoknak az a véleményük, hogy az erőszakosság okairól a holland családban szerzett fel­ismeréseket nem lehet általáno­sítani. Eltérő szociális és gazda­sági feltételek különböző visel­kedéseket válthatnak ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom