Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-29 / 175. szám

1993. július 29., csütörtök BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Alkalmi kisegyüttes Egy hétköznap délelőtt a mátraverebélyi cigányklub előtt. Ké­pünkön Csömör Attila gitárral és rögtönzött kisegyüttese alkalmi cigánytánc-bemutatót tart. Kép: Kun Király felvétele „Égető szükségünk van ifjúsági szervezetre” A másság új ruhája Nagyon megrázott a salgótar­jáni skinheadgyilkosság, sokat beszélgettünk erről a barátaim­mal is: hogyan vezethet idáig az élet előtt álló fiatalok útja? Elemeztük a skinhead-mozga- iom mibenlétét, akik tulajdon­képpen a „másságot” akarják kifejezni, de sajnos ez külsősé­gekben nyilvánul meg és erő­szakban ölt testet. Azért, mert igazából nem foglalkozik a fia­talokkal senki, nem tudjuk mit jelent az értelmes célokat adó közösség. Ezek után vetődött fel bennünk a gondolat, hogy megpróbáljuk magunk meg­szervezni az „összetartozásun­kat” - mondja Pribisán Zoltán nagybárkányi fiatalember, aki a salgótarjáni Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépis­kola tanulója.- Mik az elképzeléseik?- Felépítését tekintve ha­sonló a cserkészethez, azzal a különbséggel, hogy központi irányítású lenne. Tartalmában olyan „szabad­ságot" biztosítana a fiataloknak, ahol érvényre juthat a másság pozitív arca. Gazdag program­mal tennénk ezt lehetővé, ami­ben nagy hangsúlyt fektetnénk az erkölcsi fejlesztésre. Tulaj­donképpen ezt tartanánk a leg­fontosabbnak: olyan erkölcsi ér­tékrendszer megerősítését, ami „garanciája” lenne a személyi­ség jó irányban való fejlődésé­nek. Emellett fontos szerep jutna az ismeretek bővítésének, a sportnak, az egészséges ver­senyszellem kialakításának, s ezzel a „felgyülemlett” energiák jó irányban szabadulhatnának fel. Úgy gondoltuk, hogy elő­ször Salgótarjánban, középisko­lások körében kezdeményez­nénk a szerveződést, mert a ha­sonló gondolkodás, a problé­mák hasonlósága összeköt és ezáltal közös az érdekünk is. Bízunk benne, hogy sok fiatal fog ebben ötletekkel, javasla­tokkal támogatni, hiszen mind­annyiunkban égető szükséglet van egy ifjúsági szervezetre.- Honnan számítanak támo­gatásra?- A székház, a tornatermek, sporteszközök, a különböző programok kétségtelenül pénzbe fognak kerülni, amiket kezdetben a tagdíjakból szeret­nénk fedezni. Meggyőződé­sünk, hogy ha tartalmas ifjúsági élettel fel tudjuk hívni ma­gunkra a figyelmet, lennének segítőkész támogatóink is.- Hogyan fogalmazná meg a konkrét célt?- Egy elterjedt, tartalmas if­júsági mozgalommal elérni, hogy összetartozhassunk. Tudni azt, hogy magyarok vagyunk, mert nem túlzók ha azt mon­dom, hogy hiányzik, vagy na­gyon gyenge a magyarságtuda­tunk. Márpedig képtelenségnek tartom az ország fejlődését egy egységes nemzettudat nélkül. Szóval mindezek megteremté­sével próbálunk felkészülni arra, hogy megálljuk helyünket és tovább vihessük a „stafétabo­tot”. Kazinczi Anikó Munkahelyteremtő beruházás Bátonyterenyén A helybéliekre „építenek” Syphon Kft. néven gazdasági szerveződés alakult szifonpa­lackok gyártására. A jászberé­nyi hűtőgépgyártól megvásárolt gyártási jogra és licencre szer­veződött kft-nek egyharmados tulajdoni arányban a bátonyte- renyei székhelyű Elektrometal Kft. is tagja. Ennek ügyvezető igazgatója Kazinczi András egyike volt azoknak, aki a leg­többet bábáskodott a száz új munkahelyet teremtő beruházás felett.- Nem vagyunk könnyű helyzetben. Idén már túljutot­tunk egy száz fős létszámleépí­tésen, amely főleg az acélszer­kezetgyártó részlegünk dolgo­zóit sújtotta. Tevékenységünk fontos része a villamosgépgyár­tás és javítás. Idei éves forgal­munk 350 millió forint körül alakul, ennek 70 százaléka nyu­gati export. Mindezt 260 fővel teljesítjük. A kivitelről csak annyit, valamikor még gazda­ságos volt, mostanra a forint re­latív felértékelésével mindez már a múlté, Belföldi üzletfele­ink egy része, akikkel eddig kapcsolatban voltunk, vagy már tönkre ment, vagy ’most folyik felszámolási eljárásuk. Ilyen kedvezőtlen körülmények kö­zött érthető és talán ésszerű is, hogy eddigi hagyományos gyár­tási körünket, kínálatunkat köz­vetett módon is igyekszünk bő­víteni, gazdagítani a kínálatot. Azért közvetetten, mert a kft- nek megvan az önálló vezetése, mi csupán résztulajdonosok va­gyunk - mondta Kazinczi. A kisterenyei bányatelepen, ahol az Elektrometal Kft. kö- pontja is van, az egyik csarnok­ban végzik majd a szifonfejek gyártását. Nagybátonyban a Uborkaszezon Közelmúltban adtunk hírt ezeken a hasábokon ar­ról, hogy milyen programok „élnek” még ilyenkor nyár­időben a bátonyterenyci Ady Endre Művelődési Központban. Szabadságolá­sok időszaka, amolyan uborkaszezon van, volt a nem bántőszándékú konk­lúzió. Tréfás kicsengése mindennek, hogy valóban akadt aki komolyra vette, és kosárakkal jelent meg, uborkaszezon helyett ked­vezményes uborkavásárt remélve a kultúra házában. Az új üzem célgépeinek beállítását végzi az „előőrs”. Képünkön: Tóth László, Cserháti Viktor és Bodzási János lakatosok. gépüzem egyik kiszolgált üzemcsarnokában pedig a szi­fontestek készülnek majd.- Kiterenyén 20, a nagybáto- nyi üzemben pedig 80 ember dolgozik majd - mondja Hege­dűs Iván, a kft. kisterenyei üzemének művezetője.- Korábban elektrometalos voltam. Részt vettem a jászbe­rényi gyár leszerelésén, ponto­sabban az autószifonüzemén. Onnan hoztuk azokat a gépeket, amelyeket most itt láthatunk. Négy fiatal lakatosunk végzi je­lenleg a beállításukat. Ezeket a célgépeket betanított dolgozók kezelik majd két műszakban, többségük nő lesz. Bátonyban nyolcvan emberrel számolunk, ott gyártják majd a szódás- és habszifontesteket. A próbagyár­tás, illetve a Kenni minőségi vizsgálata majd csak ezután kö­vetkezik. Az előkészületek jól haladnak, napokon belül elkez­dődhet a próbagyártás - mondja optimistán a művezető. Mindez elhihető, hiszen munkatársaival együtt mindezt megtesz a biz­tonságos és sikeres indulásáért, nem beszélve Hegyi Józsefről a kft. igazgatójáról illetve, Szűcs Zoltán műszaki vezetőről. Ők szinte elérhetetlenek ezekben a napokban. Utaznak, szervez­nek, pontosítanak a társakkal, partnerekkel, hiszen a gyártási folyamatnak a két bátonytere- nyei üzemen kívül is vannak ré­szesei. Tehát fontos lesz az ösz- szehangolt együttműködés. — S az emberek, a tervezett 100 fő? - kérdezem Kazinczi Andrástól.- Az év végéig hatvan dolgo­zót, a jövő év elején további negyvenet veszünk fel. Új üzem, vállalkozás indítása, csak előkészítve képzelhető el. Nem „csődíthetjük” ide az embereket olyan hirtelen. Szeretnénk első­sorban a bátonyterenyei mun­kanélküliek számára állást kí­nálni. Ezzel kapcsolatos 15 mil­lió forintot érő pályázatunkat a megyei munkaügyi központban úgy tudom, hogy elfogadták. Tisztességes ajánlat Előzetes felmérés készült Nagybárkányban, hogy a lakos­ság 40-45 százaléka szeretné portájára bevezettetni a vizet, vállalva a cirka 25 ezer forint körüli költséget. A víztársulás megalakulásához azonban ez kevés, 70 százalékos lakossági hozzájárulás kellene. Tisztessé­ges ajánlatnak tűnik a helyi ön- kormányzat javaslata, hogy a bekötést igénylők 10 éves idő­tartamra, havi 250 forintos rész­letekben is törleszthetik a bekö­tés költségeit. Két dolog biztos: a faluban hiányzik az egészséges ivóvíz, a másik, hogy a Bárkányi-völgy- ben hamarosan indul a „víz­program”. Sámosonháza, Luc­iáivá, Nagykeresztúr, Márkháza Kis- és Nagybárkány közös összefogásával, kormányse- gélylyel a gerinchálózat kiépí­tése. A kivitelező a fővárosi Szolgáltató Rt. Bátonyterenye és környéke Házszám • Márkháza. Az önkormány­zat döntése alapján a község minden utcájában újra számoz­zák a házakat. A dolog idősze­rűségét az adja, hogy sok új épülettel gazdagodott a telepü­lés és előfordul, hogy egyazon telken két ház is van. Rendelő • Dorogháza. A körzeti orvosi rendelő egy fogorvosi részleg­gel bővült, ami a térséghez tar­tozó Nemti és Szuha községek lakóinak fogászati ellátásáról is gondoskodik. Fenntartását az önkormányzatok közösen gon- végzik. Korábban ez a körzet Bátonyterenye város ellátásra jogosult területe volt. Hit-program • Nemti. Csaknem elmosta az eső azt a programot, amelyet a Hit gyülekezet aktivistái tartot­tak a közelmúltban a községi művelődési ház előtt. Az ige­hirdetést és az ezt követő kon­certet mintegy húsz-huszonöt érdeklődő kísérte figyelemmel. Állatvásár • Bátonyterenye. Augusztus 3-án, kedden a kisterenyei Piac­téren állat- és kirakodóvásár lesz, melyre minden vészmen­tes helyről származó jószág fel­hajtható. Az új rendelet szerint minden jószágra, kitöltött mar­halevél bemutatása kötelező. Holnapi számunkban „Balassagyarmat és környéke” V összeállítással találkozhat a kedves olvasó Búza vásár Óvják az idősek egészségét Harmincéves találkozóra készül Egy tanár azok közül, aki diákjainak élt Fotó: K.K.J. 30 éves találkozójára készül egy osztály Bátonyterenyén. Három évtizede annak, hogy a tizenkét osztályos Bartók Béla Általános Iskola érettségiző di­ákjai osztályfőnökük Remenár János, magyar-orosz szakos gimnáziumi tanár szárnyai alatt maturáltak. Remenár tanár úr 25 évet töl­tött a katedrán, egész addig, míg a betegség le nem paran­csolta onnan. De a szigorú és emberséges „Remiről”, mert így nevezték őt diákjai, azóta sem feledkeztek meg tanítvá­nyai. Elsőként csöngetett a pos­tás a maconkai ház kapuján az öregdiák-találkozóra invitáló sorokkal.- Elmegy tanár úr?- Boldogan. Néhány éve egészen visszahúzódva élünk a feleségemmel. A gyerekeink sok örömet okoznak nekünk és feledtetik az ilyenkor már ma­kacsul meglevő nyűgöt, bajt, betegséget. De a hajdanvolt di­ákjaim is szeretnek. Ha más nem, de egy beköszönés, hogy tetszik lenni tanár úr is jelzi: nem felejtettek. S vajon a tanár úr? Kezében ott a 30 éve maturált osztály tablóképe, hátán az öntudatos aláírásokkal, sorolja a neveket. s annak örül leginkább, hogy a többség azóta is megőrizte, megtartotta kivívott helyét és becsületét az életben.- A huszonötből tizenhat évet tanítottam a Bartók Béla Általános Iskolában. Váckisúj- faluban születtem, Aszód, Gal- gamácsa környékéről kerültem Bátonyba. Egyik kollégámmal „édes Jancsi” kocsmája felett kezdtük a tanáréletet, oda kvár- télyoztak el bennünket. Bírtuk a munkát. Reggel 8- tól kora estig tanítottunk. A 12 osztályos iskola 59-ben indult, a legelsők osztályfőnöke vol­tam. Kiváló gárda volt. A taní­tás 5 perc humorral kezdődött, aztán annál keményebb mun­kával folytatódott. Sikeres ta­nulmányi versenyek sorával, eredményes főiskolai felvéte­lekkel zárult ez a szép korszak. Tettünk a városért is. Ahol csak parkot látni most, az mind a kezünk nyoma. Fájó, hogy pusztulóban mindez. Meg az olyan diákszellem is, amely akkoriban tanárt és diákot ösz- szetartott és azóta is erős szá­lakkal egybekapcsol. A mátramindszenti Mátra- gyöngye Szövetkezet is befe­jezte az aratást. Ennek jele az is, hogy július 21-től megkezdő­dött a búza- és szalmavásár. Mindez sajátos kedvezményes formában történik saját tagjai és nyugdíjasai számára. A ter­ményt a padúti major magtárá­ban kapják meg, az érte járó pénzt pedig a szövetkezet köz­ponti pénztárában kell befizetni. Felszedésről, rakodásról min­denki saját maga, elszállításáról a szövetkezet gondoskodik. Ilyen módon lehet búzához, ár­pához és szalmához jutni. A búza és árpa mázsája 1200 fo­rintba kerül. A tagok maximum négy mázsát, özvegyi jogon két mázsát vásárolhatnak. A szalma bálája 70 forintba kerül. Ebből is megszabott hatá­rig vásárolhatnak: a tagok 10, mások 5 bálát vehetnek. A szentkúti szociális otthon idős lakói rendszeres egészségügyi felügyelet és gondozás alatt élnek. Képünkön: Horváth Ferencné ügyeletes nővér az egyik gondozott, özv. Szeles Istvánná vérnyo­mását ellenőrzi. Kun Király József felvétele Aláírják a keretmegállapodást Kisebb-nagyobb zökkenők­kel, de folyik a bátonyterenyei gázprogram megvalósítása. Jú­lius 22-én gázszünet volt. Ezen a napon adták át a Dózsa-telep és a bányaváros gázellátását szolgáló nagy keresztmetszetű vezetéket. Hasonló kényszer- szünet lesz még, amikor a ma- conkai, Kisterenye ófalu és Nagybátony bányatelepi nyo­másszabályozókat helyezik üzembe. Ennek végső határi­deje július vége, legkésőbb au­gusztus eleje. Ide tartozik még az a gáztár­sulás tagjait érintő hír is, hogy az önkormányzat a Dózsa-telep gázprogramjának kivitelezési jogát a Tigáz-nak adja. Az erre vonatkozó keretmegállapodást hamarosan aláírják. A visszatérítendő Áfa-költ­ség a társulás számláján marad, ahonnan a polgárok azt meg­kapják. Ez az összeg 10 ezer fo­rint. Ugyancsak a beruházás végeztével, az Áfa-mentes költség 15 százalékát - 6 ezer forintot -, állami támogatásként kapják vissza a tagok. A pénze­ket egyénileg igényelhetik visz- sza a polgármesteri hivatalban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom