Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-26 / 172. szám
4 HÍRLAP OLVASÓKTÓL OLVASÓKNAK 1993. július 26., hétfő Kirándulók Verebélyben Bottyán Viktor, Helmeczi Zsuzsa és Sándor Renáta - felvételünkön - Szolnokról érkeztek, méghozzá kerékpárral Mátravere- bélybe. Ők is részt vettek azon a táborozáson, melyen a település történelmi nevezetességeivel, históriájával ismerkedtek meg. Mint elmondták, minden esztendőben az ország más-más vidékére utaznak, s gyarapít ják ismereteiket. Törvényes gondolatok a cigány etnikumról Az egész cigánytársadalom egy többszörösen felfokozott várakozási állapotban van. Nevezhetnénk talán egy rehabilitációs folyamat kezdetének, amelyet a most elfogadott etnikai törvény fog elindítani? Fel van- e kellőképpen készítve a cigány - etnikumi társadalom eme nagy horderejű, egész Európában is egyedülálló törvény értelmezésére, és ami a legfontosabb, alkalmazására? Lehetséges lesz-e a cigányságot, nem mint alsóbbrendű „fajt”, hanem társadalmunkban velünk együtt élő magyar cigányként, nemzeti kisebbségként elfogadni (nem csak papíron), egyenjogú partnerként kezelni? Sikerül-e végre megérteni, illetve megértetni és elfogadni azt, hogy a cigány etnikum nem csak egy színes paletta az ország arculatában, amin keresztül elkápráztatva vonzzuk a külföldöt, hanem igenis élő, létező szerepvállalásra kész, szerves része a magyar társadalomnak. Nagyon komoly kérdések ezek, melyeknek felelősségteljes válaszadása elől kibújni nem lehet, halasztást nem tűrnek. Milyen úton fog elindulni, milyen irányba tart, és mi a végállomása a cigány etnikumnak? Igen, a törvény, a lehetőség adva van (de vajon tudnak—e majd élni a lehetőségekkel, nem esnek-e a végletek áldozatául?) - mivel Magyarország jogállammá vált, amint tudjuk, elsődleges feltétele annak, hogy garantálni tudja a megalkotott és 96 százalékos arányban megszavazott - elfogadott etnikai törvényt. Azt hiszem, épp az utolsó pillanatban, a végszóra érkezett a törvény. Akkor, amikor Európában egyre több rasszista fajüldöző csoport jön létre, akkor, amikor a szomszédos országok cigányainak ezrei könyörögve kóborolnak befogadásukért Európa országútjain. Megnyugtató és boldogító érzés az, hogy magyar cigány nincs köztük. Előbb-utóbb minden etnikum elérkezik az identitás nagy kérdéséhez: valójában hova is tartozunk? Megítélésem szerint (a szavazatok alapján) erős késztetés mutatkozik, hogy a magyar társadalom újra megtalálja őket, kezüket. Az eddigi eredmények, a mostani cigányság helyzete viszont azt bizonyítja, hogy nem elég a törvény adta lehetőség, ami a tanulást és művelődést biztosítja részükre. Ennél többre van szükségük: az (ide) odatartozás hitét kell visszaigazolnunk, a bennük rejlő értékek fel- és elismerésére várnak, közvetlen emberi kapcsolatra van szükségük, ami végső sorban egy, a magyar társadalom egységesebb, jobb, emberibb tényezőjeként fog hatni. Elsősorban pedagógusaink, valamint a magyar társadalom minden egyes tagjának a kötelessége tenni valamit annak érdekében, hogy a „cigány” is, mint „ember” együtt tudjon élni minden szorongás, lenézettség és szégyenérzet nélkül (de nem az eddigi burkolt elszigeteltségben ) cigányságával. Az „új” cigánytudat meghatározására irányuló törekvés értelmezése és helyes tudatosítása — szem előtt tartván az etnikumok identitását, hagyományuk és kultúrájuk ápolását -, elsősorban a sajnos nagyon szűk rétegű cigány értelmiségre és az iskolákra hárul. Horváth Jenő Közép-Magyarországi Tankerületi Oktatásügyi Központ etnikai oktatásszervezője Fakóbb, mosolytalan arcok Néhány gondolat a baglyasi fiatalokról Amint a népes falu egybeolvadt a várossal, lassan megszűnt a művelési ház, a könyvtár, a mozi, a sport, a dalkör, a kultúrcsoport. a képzőművészeti kör: elhalványult a sajátosan baglyasi kultúra. Azóta is ilyen halvány, ha ugyan még nem halványabb! Mert a rendszerváltás sem fordított rajta semmit: csak rosszab- bított. Fakóbbá, mosolytala- nabbá tette a fiatal arcokat. E városrészen - a kocsmákon kívül — nincs olyan épület, amely befogadná a fiatalokat. Nincs könyvtár, ahová beülhetnének műszaki, vagy irodalmi élményeiket kicserélni; vitatkozni, érvelni, dalolni, egy-egy új lemezt meghallgatni, vagy éppen esténként táncolni. Valamikor nagy élményt nyújtott a női röplabdacsapat egy-egy kiváló produkciója, az asztalitenisz és biliárdbajnokságok pedig lekötötték a fiatalok idejét, figyelmét. A programokból nem hiányzott az önzetlen segítő munka, a gabonaaratásnál. a mezei utak karbantartásánál, iskolabővítésnél, a környezet- szépítésnél, erdőtelepítésnél. A felnőtt lakosság, a szervezetek sem voltak hálátlanok. Jutott pénz és volt lehetőség - támogatásként - egy-egy egri, vagy budapesti kirándulásra autóbusszal. Lehetett fürödni, történelmi emlékeket tanulmányozni, s jó néhány színházi előadásban gyönyörködni. Igaz, ez a sok szép és nemes ügy már a múlté... No, de miért ne lehetne a jelené is? A fiatalok, a tanácstalanok unatkoznak, tétlenkednek, bandába verődve nem éppen erkölcsös semmittevéssel ütik el a napot, sokszor a felnőtt lakosság bosz- szantására. Sajnos a lakosok között nincs olyan egyéniség, aki a fiatalok élére állna, képviselné érdekeiket, megszervezné sajátos igényeik kielégítését. A helyi pe- dagógusokr sem jeleskednek a szervezőmunkában. El kell ismerni, hogy a mai lehetőségek igen korlátozottak. De még így is lehetne mit tenni. A diákotthon tornatermét (volt moziterem) havonta, vagy kéthetente a fiatalok rendelkezésére lehetne bocsátani. Egy-egy táncest, ifjúsági fórum, irodalmi est, filmvetítés javíthatna a semmitevésen. A sportegyesület megszervezhetné a tenisz szakosztályt, mivel a játéktér biztosított. Egy röplabdacsapat szervezésének is valós lehetősége van. A pályát a diákotthon biztosíthatná. De nagy lehetőség nyílna motorkerékpáros szakkör szervezésére is, hiszen a közeli hegyi környezet lehetőséget kínál egy csodálatos versenypálya építésére. A fiatalabb korosztály számára a tanári kar készíthetne gazdag, változatos nyári programot. Jó lenne, ha a városi önkormányzat részéről egy olyan ifjúsági támogató határozat születne, amely megbízható garanciát adna a baglyasi fiatalok magukra találásához. L. L. Salgótarján Mától jegyeztethető új magyar államkötvény A magyar'állam augusztus 10-én új kötvényt bocsát ki 10 milliárd forint névértékben „Államkötvény 1995/G” elnevezéssel. A kötvény július 26-tól augusztus 6-ig jegyezhető. Csak devizabelföldiek jegyezhetik, illetve vásárolhatják meg forintfizetés ellenében. A fenti időpont után másodlagos forgalmazásban kerül értékesítésre. Az államkötvény kibocsátási árfolyama 100 %, futamideje 2 év, kamatozása fix. Kamatfizetésre minden év augusztus 10-én kerül sor. A szabadság építőmestere Átkelés a La-Manche-on Hosszú az út a célig - mondja a közmondás, és ez igaz is volt a mi esetünkben is, amikor a vén Európán keresztülhaladva megérkeztünk Dunkerque-be, a kontinens peremére. Innen indultunk el, hogy átkeljünk az óriási csatornán, a La-Manche-on. Már a komp indulása előtt egy órával óriási autóhad. buszok és kamionok sorakoztak a kikötőben. Mind a Sally-t várták, azt az óriási kompot, amelynek rakodóterében három emeletre mehettek a beszálló járművek. Az utasokat is több szint fogadta, amelyeken minden igényt kielégítő pihenőrészlegek, éttermek, bárok és az utazók számára elengedhetetlen áruházak sorakoztak. A hajó fedélzetére kilépő utasokat csodálatos látvány fogadta. Az óceán és a tenger vizének találkozásánál a víz zöldes, sötét árnyalatban csillogott, ahogyan a nap sugarai rávillantották fényüket. A távolban a hajók körvonalai rajzolódtak ki, de halványan látszott már a túlsó part is. Ahogyan a hajó haladt előre, egyre több hullám követte útját. A sötét hullámokat a fehér habként megcsipkézett tengervíz követte, s ez a látvány hosz- szú időre lekötötte a kompon először utazók figyelmét. Ám az óceánon fújó hűvös szél hamar feltámadt, s beűzte a néze- lődőket az óriási hajó belsejébe. Az éttermek, pihenőhelyek megteltek utasokkal, s a kényelmes székekben, fotelokban a rutinosabbak még aludni is tudtak. A kevésbé tapasztalt utasok szétnéztek a komp belsejében, s hamar megtalálták az áruházat, ahol parfümök sokasága fogadta a kíváncsi férfi és női kíváncsiskodókat. Az illatszereken kívül árultak itt alkoholt, dohányárut, édességet és ruhaneműt is. Akinek nem volt a zsebében font, vagy frank, az felkereshette a kompon működő pénzváltót is. A hajón volt telefon is, és az utasok tisztálkodni is tudtak itt. Szinte minden luxus biztosítva volt a vendégek számára. A luxusutazás két és fél órán át tartott. Amikor megpillantottuk Ramsgate partjait, a többi utassal együtt visszamentünk az alsó szintekre, mindenki beszállt saját buszába, autójába, vagy a kamionokba és szárazföldön folytattuk tovább utunkat a szigetországba: London, majd később Skócia felé. Csodálatos volt! Judik Katalin Salgótarján Ragyogó napsütés köszöntött Philadelphiára 1776. július 4— én. Délelőtt kilenc órakor az egyre súlyosbodó politikai válság miatt összegyűlt a tizenhárom gyarmat képviselője, hogy megvitassa a Nagy-Britanniától való elszakadást kimondó Függetlenségi Nyilatkozatot. A parlament hátsó soraiban ült a harminchárom éves szerző, Thomas Jefferson, aki egy bérelt szobában tizenhét napon és éjszakán át megfogalmazta az Ámerikai Köztársaság alapelveit: minden ember egyenlőnek születik; a teremtő mindenkit elidegeníthetetlen joggal ruházott fel az élethez és a boldogsághoz; a kormányok csak a választók jóváhagyásával kerülhetnek hatalomra, és a nép eltávolíthatja őket. Ä kétszázötven éve született Thomas Jefferson életéről és szerepéről tájékoztató cikk a Reader's Digest Válogatás júliusi számában (Lowell Ponte: Thomas Jefferson, a szabadság építőmestere) leírja azt a júliusi délutánt, amikor a küldöttek elfogadták Jefferson korszakalkotó nyilatkozattervezetét. Egy tudós később úgy fogalmazott, hogy megszületett „az első új nemzet”. Jefferson a politikát kötelességének tekintette. Számos törvénytervezete közül a virginiai vallásszabadságról alkotottat tartotta legnagyobb sikerének, de részt vett az Egyesült Államok alkotmányának megszövegezésében is. Volt elnök, al- elnök, külügyminiszter, Virginia állam kormányzója, a kongresszus tagja és franciaországi követ is. Egy alkalommal mégis azt írta: „A természet a tudományok nyugodt tanulmányozására szánt engem. A történelmi idők azonban, amelyeket élünk, arra késztettek, hogy a politika háborgó tengerére kényszerít- sem magam." Szerette távcsővel kémlelni az eget, és adatokat gyűjtött a napfogyatkozásról. Legnagyobb szenvedélye a természet- tan volt. „Legjobban azzal szolgálhatjuk nemzetünket, ha egy hasznos növénnyel gazdagítjuk” - jelentette ki. íme, néhány magvas gondolata: „Az emberekben létezik természetes nemesség, amely az erényen és tehetségen alapszik.” „Az a kormány a legerősebb, melyet mindenki sajátjának érez.”- „Ha mérges vagy, számolj tízig, mielőtt megszólalnál; ha nagyon mérges vagy, számolj százig!” „Úgy szeresd felebarátodat, mint önmagadat, a hazádat pedig még annál is jobban!” L. Zs. Budapest Olvasóink kérdezték - jogászunk válaszol Hogyan változtak a fizetési meghagyásos eljárás szabályai? Olvasónk hallotta, hogy a fizetési meghagyásos eljárás értékhatárát felemelték. Kérdezi, hogy valóban így van-e és ha igen, akkor mi a változás lényege, illetve mi az ilyen eljárás előnye, vagy jelentősége? A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XIX. fejezete tartalmazza, illetve tartalmazta a fizetési meghagyásos eljárás szabályait. Az ebben a törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban elavult, vagy más jogszabályok miatt is korszerűtlenné vált rendelkezések módosítását a Magyar Közlöny 1992. évi 120. számában kihirdetett 1992. évi LXVII1. törvény tartalmazza. A fizetési meghagyásos eljárás nem peres eljárás, a jogérvényesítés egyszerűbb eszköze és lényege az, hogy a jogosult kérelmére a bíróság fizetési meghagyást bocsát ki a kötelezett ellen, melyben a kötelezettet meghallgatása nélkül - bizonyítás mellőzésével -, a jogosult kérelmének megfelelő teljesítésre kötelezi. Ha a kötelezett tudomásul veszi az ellene kibocsátott fizetési meghagyást, akkor a jogerőre emelkedett fizetési meghagyásnak ugyanaz a hatálya, mint a polgári perben hozott bírósági jogerős ítéletnek. Ha a kötelezett nem ismeri el a jogosult követelését és ellentmondással él, akkor a nem peres eljárás perré alakul át és a bíróság az ügyet a polgári per szabályai szerint tárgyalja. A kötelezett az ellentmondást a fizetési meghagyásnak kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt terjesztheti elő. E határidő elmulasztása esetén, illetve e határidő eltelte után ellentmondásnak nincs helye. A fentebb hivatkozott törvény ezzel kapcsolatos legfontosabb változása abban áll, hogy már nem csak a helyi bíróság, hanem a megyei bíróság is jogosult fizetési meghagyás kibocsátására, ha annak a törvényi előfeltételei megvannak. A másik változás az értékhatárok felemelése. A helyi bíróságnál a korábbi ötezer forint helyett ötvenezer forint értékhatárig kötelező a fizetési meghagyás kibocsátása, ha pénz- vagy ingókö- vetelésröl van szó és a kötelezett ismert, tehát van olyan bíróság, amelyik a fizetési meghagyás kibocsátására illetékes. Ötvenezer forint és tízmillió forint közötti követelés esetén a jogosult választhat, hogy követelését a helyi bíróság előtt keresetlevél útján, tehát peres eljárásban, vagy fizetési meghagyásos nem peres eljárásban érvényesíti-e. A megyei bíróság tízmillió forintot meghaladó pénz- vagy ingókövetelés esetén bocsáthat ki fizetési meghagyást! Az új törvény általánossá és kötelezővé teszi, hogy fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet csak írásban és az erre rendszeresített űrlapon lehet előterjeszteni és a fizetési meghagyással szembeni ellentmondást is csak írásban lehet az azt kibocsátó bíróságnál benyújtani. A fizetési meghagyásnak bármilyen címen előterjesztett megtámadása ellentmondásnak számít, s ha az ellentmondás a fizetési meghagyásnak csak valamely része ellen irányul, az ellentmondással nem érintett rész jogerőre emelkedik. A követelés alapjául előadott tények bizonyítására ajánlatos már a fizetési meghagyáshoz csatolni az ügyre vonatkozó okiratokat (szerződést, levelet vagy egyéb írásbeli bizonyítékot ) eredetiben, vagy másolatban és megjelölni név és lakóhely szerint a szükség esetén kihallgatni kért tanúkat is. Ellentmondás esetén ezzel az eljárás ideje lerövidíthető. Az új törvény rendelkezései 1993. januáV 1. napján léptek hatályba. dr. Verebélyi * * * Hibaigazítás! Lapunk 1993. július 19—i számában megjelent, „A közalkalmazottak végkielégítéséről” címet viselő válaszunk hatodik bekezdésének első mondata leírási hiba folytán hiányos. A teljes szövege: „Ha a közalkalmazotti jogviszony rendkívüli lemondás folytán szűnt, meg, a végkielégítés mértéke a fentiek kétszeresének megfelelő összeg."
