Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-23 / 170. szám

KÜLFÖLD 1993. július 23., péntek Lemondott a japán miniszterelnök Mijadzava Kiicsi japán kor­mányfő csütörtökön bejelentette lemondását. Elhatározását azzal indokolta, hogy a kormánypárt elvesztette többségét a vasárnap tartott alsóházi választásokon. Szállít-e rakétákat Kína Pakisztánnak? Az Egyesült Államok kész gazdasági szankciókat hozni Kí­na ellen, ha bebizonyosodik, hogy Peking, kijátszva a rakéta­technológia eltelj edését gátló egyezményt (MTCR), rakétákat szállít Pakisztánnak. Az MTCR értelmében — amelyet Peking nem írt alá, de amelynek rendel­kezéseit elvben elfogadta — tilos 300 kilométernél nagyobb ható- távolságú, s 500 kilogrammnál nagyobb robbanófejű rakéták exportálása. Kína mindig cáfol­ta, hogy a korlátozás alá eső ra­kétákat szállított volna Pakisz­tánnak. Nyugdíjas öklöző jószolgálatban Közvetítésre vállalkozott Irak és Irán között Mohammed Ali, a nehézsúlyú ökölvívás egykori le­gendás bajnoka. A két ország között továbbra is vita folyik ar­ról, hogy milyen feltételekkel en­gedjék szabadon az 1988-ban le­zárult háború óta kölcsönösen fogva tartott katonákat. Mo­hammed Ali tegnap utazott el Iránba Bagdadból, ahol fogadta őt a kormányzó Forradalmi Pa­rancsnokság Tanácsának elnök- helyettese is. Irak azt állítja, hogy már szabadon bocsátott minden hadifoglyot, de Irán szerint a bagdadi hatóságok még mindig 8 ezer iránit tartanak fogva. Megcsapolták a kőolajvezetéket Rövid idő alatt immár másod­szorfúrták meg és ütötték csapra a Kárpátalja területét átszelő nemzetközi kőolajvezetéket, ez­úttal a hegyvidéki Nagyberezna közelében. Ily módon a tettesek — akiknek kiléte még ismeretlen — tetemes kárt okoztak, nemcsak azzal, hogy jelentős mennyiségű kőolaj folyt el, hanem azáltal is, hogy a környéken hosszú időre tönkretették a kaszálókat, a bur­gonyaföldeket. Német katonák utaztak Szomáliába Szerdán útnak indult Szomá­liába az ENSZ-békefenntartó erők kötelékébe tartozó német katonák újabb egysége. A 250 katonát Volker Rühe védelmi miniszter búcsúztatta a köln- bonni katonai repülőtéren. A be­szállás előtt mondott rövid be­szédében a miniszter utalt rá, hogy a katonákra Szomáliában váró feladat „nem veszélytelen”. Elsősorban a fővárosban, Moga- dishuban kell „bizonyos kocká­zattal” számolni, még ha az ille­tékesek mindent meg is tesznek a katonák biztonsága érdekében. Az idő a bosnyákok ellen dolgozik Szerda este Belgrádba érke­zett Willy Claes belga külügymi­niszter, az EK miniszteri taná­csának soros elnöke, hogy a ju­goszláv vezetőknél szorgalmazza a boszniai válság békés rendezé­sét. Claes ezt megelőzően Szaraje­vóban járt, ahol A lija Izetbegovic boszniai államfővel tárgyalt. Mint a belga diplomácia vezetője a sajtó képviselőinek elmondta: Izetbegovicnak szándékában áll „hamarosan” elmenni a Genfbe tervezett béketárgyalásokra, de bizonyos garanciákat kér a hu­manitárius segélyek eljuttatására és a támadó katonai akciók be­szüntetésére. Mindenesetre — mint Claes elmondta — ő az Európai Kö­zösség részéről azt a „baráti ta­nácsot” tolmácsolta Izetbegovic­nak, hogy mind humanitárius, mind katonai szempontból az idő a bosnyákok érdekei ellen dolgozik. Maga az államfő csak annyit közölt az őt faggató újság­írókkal: ha lesz némi remény a megoldásra, akkor boszniai rész­ről mindent megtesznek a tár­gyalásokon való részvétel érde­kében, ám a jelenlegi helyzetben nem lehet elhagynia az országot. Huszonöt perc alatt a határ bármely kritikus pontján Boross Péter a biztonságról, a gyors mozgású akcióegységekről, a „batyuzó” turizmusról A nálunk jóval gazdagabb és nagyobb országoknak is komoly gazdasági, politikai gondot je­lentenek azok a külföldi állam­polgárok, akik — főként anyagi, egzisztenciális okokból — új ha­zat keresnek maguknak. Milyen feszültségforrást jelent szám unk- ra ez a „mozgó tömeg”? — kér­deztük Boross Péter belügymi­nisztertől. — Ma már egyértelműen be­fogadó, és nem kibocsátó ország vagyunk. Geopolitikai helyze­tünkből adódóan azonban ve­szélyhelyzetekkel folyamatosan számolnunk kell. A jugoszláviai háború, a romániai emigrációs hajlam, Ukrajna állapota — megannyi tényező, amelynek változása, alakulása pontosan nem prognosztizálható. Hazán­kon kívül nincs még egy ország Európában, amelyet — több mint félkörívben — ilyen veszé­lyeztetett térség venne körül. Er­re reagálva, a belső intézkedése­ken kívül szervezetet is létre kel­lett hoznunk, amely megítélésem szerint jól működik. Hozzáte­szem: a közvélemény nem érzé­kel efféle veszélyt, hiszen rend­szerint csak magának a bajnak a bekövetkeztét szokás regisztrál­ni — ez pedig szerencsére nincs. — Mely intézkedésekkel véde­kezünk a nemkívánatos vendég­járás ellen? — Bizonyos feltételeket tá­masztottunk, támasztunk a be­utazókkal szemben. Rendelkez­niük kell például — a szükséges okmányokon túl — megfelelő pénzösszeggel; gépkocsijuknak kellő műszaki állapotban kell lenniük. Meghívólevél vagy itte­ni rokon természetesen előnyt je­lent, viszont kizáró ok a „keres­kedelmi batyu”. Szelekciónk te­hát kifejezi, hogy szívesen várjuk a turistákat, de nem a csencselő- ket, vagy az illegális letelepedő­ket. Ehhez csak annyit: jo nap­nak számít, ha kétezer alatt ma­rad a határainkon be nem enge­dett utasok száma... — Határaink biztonságának fokozása jegyében gyorsan moz­gó akcióegységeket is életre hív­tak. Németországban a kokainbáró családja Szerdán este — egy chilei re­pülőgép fedélzetén — Frankfurt­ba érkezettéi nemzetközi körözés alatt álló kolumbiai „kokainbá­ró”, Pablo Escobar családja. Jóllehet, korábban Spanyol- ország megtagadta az illetők be­fogadását, a nét személy lénye­gében fennakadás nélkül jutott tűi a német repülőtéri ellenőrzé­sen. Az Escobar család az elle­nük irányuló, részben életveszé­lyes fenyegetések miatt hagyta el múlt hónapban Kolumbiát, és Chilébe távozott. Az ottani ható­ságok azonban nem sokáig bizo­nyultak vendégszeretőnek, és hétfőn elrendelték a hét személy kitoloncolását. A híresztelések ellenére Kínában Li Peng a kormányfő A hivatalos kínai hírügynök­ség szerdán jelzést adott arról, hogy Li Peng kínai kormányfő betegsége ellenére még betölti posztját, gyakorolja kormányfői tevékenységét: az Új Kína egyik jelentése arról számolt be, hogy Li levélben adott instrukciókat az intézményi reformról folyta­tott országos tanácskozás reszt­vevőinek. Előzőleg a The Standard című hongkongi lap azt jelentette, hogy Li Peng a múlt hó végén be­nyújtotta lemondását. A jól érte­sült kínai forrásokra hivatkozó jelentés szerint a Kínai Kommu­nista Párt Politikai Bizottsága nem fogadta el a lemondást, mert úgy találta, hogy az nem tenne jót a politikai stabilitásnak, ellenben Teng Hsziao-ping első számú kínai vezető kezdeménye­zésére meghatározatlan időre felruházta Csu Zsung-csi mi­niszterelnök-helyettest a kor­mányfő teljes jogkörével. — Nem titok: a határőrségen belül szerveztünk ilyen fegyveres alakulatokat. Felszerelésük a ki­sebb, határ menti csetepaték, be­törések elhárítására alkalmas. Ahogy utaltam rá: környeze­tünkben olyanok a viszonyok, hogy egy-egy kisebb katonai, esetleg irreguláris egységnek bármikor támadhat valamilyen „kóbor gondolata”... Ennek az alakulatnak vannak feladatai a határ menti csempészet elleni küzdelemben, jelentős szerepet tölthet be egy esetleges mene­külthullám kapcsán fölmerülő ellátási gondok megoldásában is. Méretét tekintve az alakulat ki­sebb, mint kellene, de hatásos eszköze lehet a védekezésnek: 25 perc alatt a határ bármelyik pontján késza parancs teljesítésere. — A tapasztalatok szerint merrőljönnek legnagyobb szám­ban illegális turisták? — Legtöbben Románia felől, de persze, nem mind román ál­lampolgár, az összetételben úgy­szólván a Közel- és Távol-Kelet minden országa képviselve van. Mintha a történelmi szerep is­métlődne: minél stabilabb ha­zánk határvédelmi rendszere, annál kevesebb az ilyen termé­szetű gondja Ausztriának, Né­metországnak és a többi nyugati államnak. Voltak tárgyalásaink velük, biztató ígéreteket is kap­tunk bizonyos anyagi támogatá­sokra, ezek azonban jobbára a megértő bólogatás és az egyetér­tés szintjén maradtak. Úgy tet­szik, meg kell szoknunk, hogy Nyugat-Európában sokszor a hangzatos ígéretek dominálnak, s nem a konkrét, hathatós lépé­sek. (FEB) Spanyol horror iJlgl Nem elég, hogy a világ számos pontján horrorra emlékeztető jelenetek játszódnak le a helyi háborúk, illet­ve a bűnözők jóvoltából, vannak, akik békés nyugodalmuk közepette is kívánják a vér látványát. Mint például az andalúziai mór városban, Granadában, ahol gyakran rendeznek bikaviadalt. Négyezer lelkes szurkoló szeme láttára a haldokló bika felnyársalta a torrero lovát. Az állatorvos ugyan megmentette a ló életét, de azt nemigen lehet már bika elé vezetni. (FEB-fotó) Százötven tonna fegyver a maribori reptéren Segélycsomagként érkezett A szlovén rendőrség szerda este több mint 150 tonna fegyver­re és lőszerre bukkant a maribori repülőtéren—jelentette a Tanjug hírügynökség, amely szerint a bi­zonyítékok arra utalnak, hogy a katonai felszerelést a boszniai muzulmánoknak szánták. A jugoszláv hírügynökség sze­rint a tizenegy konténerben több mint ezer automata fegyver, né­hány tucat gránátvető, mintegy száz tüzérségi löveg és nagy meny- nyiségű lőszer volt. A segélycso­magként feladottfelszerelésvala­melyik kelet-európai államból, valószínűleg Csehországból vagy Szlovákiából való — úja a Tanjug szlovén forrásokra hivat­kozva. A szlovén védelmi minisztéri­um megerősítette a Mariborból származó híreket, s Janez Jansa védelmi miniszter közölte, hogy az utóbbi időben ez volt az egyik legnagyobb „fogás”. Jansa ugyanakkor cáfolta, hogy Szlo­véniának tudomása lett volna a 150 tonna fegyverről és lőszer­ről, ami mint kiderült, már a múlt év szeptembere óta a maribori repülőtéren volt. S mit szól ehhez Gorbacsov? Úgy véli, van jövője a politikában — Pontokba szedte az általa elkövetett főbb hibákat — Még vár az indulással az orosz elnökjelöltségért A világsajtóban még mindig első oldalas hír egy-egy érdekes Gor- bacsov-interjú. Sokan — s nemcsak külföldön, hanem az egykori Szovjetunióban is — kíváncsiak arra, hogyan látja az alapvető politi­kai reformok elindítója az országában ma lezajló változásokat. Nos, az exelnök a napokban éppen az orosz televízióban fejtette ki a véle­ményét, amely nagy visszhangot váltott ki odahaza és külföldön egyaránt. Miként vélekedik az unió felbomlásáról? „Még mindig nem késő, hogy a szovjet utódállamok szorosabb szövetségre lépjenek egymás­sal — mondotta. — A politikailag független köztársaságok föderatív alapon egyesítsék gazdaságukat és honvédelmüket. Oroszország csak így szerezheti vissza korábbi nagyhatalmi tekintélyét, és súlyos bűnt követtek el azok, akik gyakorlatilag szétverték a Független Álla­mok Közösségét.” (A széthúzást és a moszkvai belső zűrzavart pél­dázta az a szokatlan eset, hogy az ENSZ-ben — Szevasztopol hova­tartozása ügyében — Ukrajna „feljelentette” Oroszországot, majd a Biztonsági Tanácsban az orosz kormány képviselője elítélte saját par­lamentjének az ukránokat sértő döntését.) Gorbacsov mindenben igazolva látja saját politikáját? Éppen el­lenkezőleg, politikájának kudarcáról szólt, és három olyan területet említett, ahol ő és hívei „rosszul számítottak”: 1. lebecsülték a nem­zetiségi feszültségek súlyát; 2. a régi politikai struktúra lebontását nem követte időben az új intézményrendszer felállítása; 3. a vezetés nem törődött eléggé azzal a sok millió tisztességes emberrel, aki az SZKP tagságát alkotta. Van-e politikai jövője Gorbacsovnak? A tévéinterjúban elmond­ta, hogy ma is rengeteget dolgozik. De az a kérdés, hogy indul-e a kö­vetkező elnökválasztáson, majd csak akkor lesz időszerű, ha kitűzik az elnökválasztás időpontját Oroszországban. , (FEB) .Céltábla” az Atlantis 1995-ös járatának Visszatért a Földre a Szojuz-TM-16 Csütörtökön, közép-európai idő szerint 4 óra 1 perckor levált a Mir űrállomásról a Szojuz- TM-16 űrhajó, amelynek fedél­zetén a francia Jean-Pierre Haig- neré, valamint az orosz Genna- gyij Manakov és A lekszandr Pol- jescsuk űrhajósok 7 óra 41 perc­kor visszaértek a Földre. Az AFP jelentése szerint a le- választási művelet rendben zaj­lott le, és mielőtt bezárták volna a Szojuzt az űrállomástól elvá­lasztó zsilipkamrát, Manakov a Mir külsejére erősített egy „cél­táblát”, amelynek segítségével az Atlantis amerikai űrhajó 1995- ben az űrállomáshoz csatlakoz­hat. A leválasztás után megkez­dődtek a visszatéréshez szük­séges kényes műveletek: a mo­torok begyújtása (kb. 6.26 perckor) 406 km magasság­ban, 20.000 km/h sebesség­nél, majd fél órával később a Szojuz különböző részegysé­geinek leválasztása, és néhány perc múlva a kabin belépése a légtérbe. TILOSBAN PARKOLÓ AUTÓK Húzóágazat 9 ‘ • Kinek üzlet az autóelszállítás? • Módosítják-e a szövetkezeti törvényt? • Délszláv válság - kipipálva? • Adóalku a vállalkozókkal? fwa Mt egyszerűen mindé

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom