Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-22 / 169. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. július 22., csütörtök A Szegedi Szabadtéri Játékok évtizedek óta intézményesült rendezvénysorozata mellett jó ideje már az ország más helyein is rendeznek ilyen-olyan napokat, heteket, jobbára a nyárhoz kötött programokat. Szentendre, Visegrád, Kőszeg, Kis- várda egyébként is közismert települések, az ottani rendezvényeket a népszerűségükre lehetett építeni. Ugyanez a helyzet Martonvá- sárral is, amelyet a Beethoven és a Brunswick nevek régóta fémjeleznek. Nyilvánvaló, hogy a martonvásári napokat a művészeti hagyományok ápolása jegyében rendezik évről évre. Nem gondtalanul persze, de - mint arról a Stúdió ’93-ban és a rádió egyik reggeli műsorában is szólt a polgármester - ön- , kormányzati támogatással, ügyes szponzori szerződésekkel, reklámmunkával és nem >19 utolsósorban helyi összefogás- , sál sikerül biztosítani a szüksé- l; ges anyagi hátteret. ' A rádióriporternek arra kérdésére, hogy ebben a konzervatív, liberális és baloldali politikai erők meghatározta ország- n ban milyen szempontokat követnek, a polgármester meglepően válaszolt: - Nálunk bizony sok a párttag - mondta a városatya a rádió riporterének -- és gyorsan hozzátette: Marton- vásár-pártiak vagyunk. Bizony másutt is elkelnének hasonló módon gondolkodó lokálpatrióták. Nem kevésbé lelkes hívei lakhelyüknek a kapolcsi polgárok, hiszen kezdeményezésükkel egy csapásra híressé tették a Veszprém megyei kis községet. Harmadik éve már, hogy Márta István zeneszerző „irányításával” megrendezik a kapolcsi kulturális hétvégéket, amelybe az elmúlt évben a szomszédos Vigant-Petend, az idén pedig már Taliándörögd is bekapcsolódott. Felsorolni is lehetetlen, hogy néhány nap alatt milyen színhelyeken mennyi és milyen művészeti rendezvény volt e három községben. Lenyűgöző ez a rengeteg ötlet és szinte csodaszámba megy, hogy honnan teremtenek mindehhez financiális hátteret. Különösen olyan körülmények között, amelyekről Márta István szólt a rádióban. Azért nem kapnak több pénzt, mert nem adják fel művészi elveiket, nem hajlandók politikai kompromisszumokat kötni. Jut eszembe: tavaly is így volt. Akkor Göncz Árpád védnöksége gátolta meg a nagyobb állami dotációt... * * * Az évszázadok sokasága igazolta már, hogy az ókori bölcseknek mennyi mindenben volt igazuk. Legtöbbet talán azt idézzük, miszerint sok van mi csodálatos, de az embernél nincs csodálatosabb. A TV2 hétfői műsorát nézve ismét Sophokles örökbecsű gondolata jutott eszembe. Az esti egyenleg előtt és után egy-egy portréfilmet mutattak be. Indult egy sorozat - Kóthy Judit szerkesztésében - Húsz Változás a Táncsicsban A Salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskolában az 1993-94-es tanévben újfajta képzés indul. Mi ennek a lényege? - kérdeztük dr. Rozgo- nyi József igazgatót.- Az idei tanévben megszűnne az igazgatási ágazat és a gyors- és gépíróoktatás. Az iskolában működő világbanki képzés a jövő szakképzési modellje. A pénzügyi és a számviteli ágazat egy osztályon belül indul. Tehát a világbanki osztály mellett lesz helye mindkét ágazatnak. A kereskedelmi oktatás is megmarad, viszont korszerűsített formában folyik az oktatás. A gyors- és gépíróoktatás iránt lecsökkent az érdeklődés és az előző években magas volt a bukási hányad. Ezért az iskola vezetése úgy döntött, hogy a képzést bizonytalan ideig szünetelteti. Az iskolában lassan a hagyományos oktatást felváltja az új. De ez a folyamat eltarthat három évig is. A képzési idő megnő, az oktatás korszerűbb lesz; a mai igényeknek megfelelő. Az iskola arra törekszik, hogy olyan szakembereket képezzen, akik megállják a helyüket bárhol, bármilyen körülmények mellett is. R. H. A vevők helyett az igazgató repült (FEB) A ködös Albionban 1908 óta zúgnak a patinás nevű Hoover cég porszívói és egyéb háztartási masinái. így aztán senkit nem lepett meg, hogy néhány nagy lapban a fizetett hirdetések helyén idillriport jelent meg, amely tudatta: a Hoo- ver-cég harminc legügyesebb-legeredményesebb ügynöke a Karib-tengeri álomszigeten, Saint Lucián tölt el egy teljes hetet a vállalat költségén. Ilyen reklámok máskor is akadtak. A derék angolok százezrei csak akkor kezdtek odafigyelni, amikor a Hoover-cég hirtelen egy sajátos túszügy főszereplője lett. Egy David Dixon nevű, mellesleg fenemód erős felépítésű úr, aki nemrég vásárolt Hooveréktől egy teljesen automatizált mosógépet, hatalmába kerítette a cég cingár szerelőjét és közölte: addig nem engedi el az urat, amíg a vállalattól meg nem kapja a neki járó repülőjegyeket. Mr. Dixon ugyan két hét múlva(!) szabadon engedte a szerelőt, de óriási csapást mért a Hooverre. Kiderült, hogy nemcsak neki járt volna valóban az Egyesült Államokba szóló két ingyenes repülőjegy, hanem rajta kívül még - most tessenek figyelni! - 200 ezer angol férfiúnak és hölgynek. Hogy miért? A történelem nyilvánvalóan legostobább hirdetési kampánya miatt. Hooverék reklámjai heteken át nem kevesebbet ígértek, mint azt, hogy mindazok, akik megveszik cégük termékeit, termékenkénti!) két, azaz két darab tengerentúli repülőjegyet kapnak ingyen. Az eredmény: a Hoover-hálózat üzleteibe még azok az angolok is tódultak, akik annak idején hiányoztak a számtanórákról. A legolcsóbb porszívó ára 15 ezer forintnak megfelelő font, két jegyé viszont 60 ezer forint. Az ígéretet persze nem teljesítették, de ha a vevő nem is, William Foust igazgató, akinek havi fizetése meghaladta az 5 millió forintot, repült. Mármint a cégtől, helyettesével, az ötlet kiagyalójával együtt. A legújabb hír: Angela Shorton 21 éves tisztviselőnő beperelte a „füllentő porszívókirályokat” elmaradt nászútja miatt. A tekintetes bíróság ismét törheti parókás fejét. perc címmel, mely elsőként egy budapesti fodrászt mutatott be. Európai és világversenyeken is képviselte már hazánkat, de a mesterségbeli tudás önmagában még nem lenne egyedi dolog. Ami speciálissá teszi, az a határtalan munkakedv, az az életöröm, ami sugárzik a mester- fodrász mentalitásából. Reggelente szívesen kel fel, ha a rá váró vendégekre gondol, ha dolgozik soha nem érez fáradtságot, ollóval a kezében képes rock and rollt táncolni és jazzt énekelni. Még ennél is „csodálatosabb” volt a „Lajos nővér” című ri- port-dokumentumfilm. Főhőse férfiként végez „ápolónői” munkát egy kórház intenzív osztályán. Mindig is az élő világ izgatta, nem tudott mit kezdeni apja autószerelő, anyja számítástechikusi „rideg” foglalkozásával. Bár az orvosegyetemen - nem tudni milyen okból - fiaskót szenvedett, a gyógyításról nem tett le. Ahogyan erről a halállal naponta szembenéző munkáról beszélt, amilyen gyakorlott, hozzáértő mozdulatokkal tette a dolgát az ágyak között, a betegek körül, ahogyan róla nyilatkozott egy súlyos szívelégtelenségből felépült férfi: el kellett hinni, hogy ezt a szakmát valóban csak hivatásként lehet végezni. „Lajos nővér” értelmesen, választékosán, érdekfeszítően fogalmazott az orvosok és az ápolók kapcsolatáról, a magyar egészségügy helyzetéről, a külföldi munka- vállalás kérdéseiről, a szülővárosához fűződő viszonyáról, személyes terveiről. Ezek után nem tudom eldönteni: dicsérjem-e a műsorszerkesztést, hogy másfél óra leforgása alatt ezt a két remek portrét bemutatta, vagy elmarasztaljam, amiért nem gazdálkodik okosabban az azonos műfajú filmekkel. - csongrády Kioktatás Egon Erwin Kischnek, a prágai születésű német nyelvű újságírónak („A száguldó riporter”, „A megváltozott Ázsia”, „Kiszállás Ausztráliában”) igen kardos menyecske anyja volt, egy igazi mat- riárcha, akitől még távoli rokonok is nagyon tartottak. Érthető hát, hogy amikor egy este, miután egy rosszhírű kávéházban hamiskártyások teljesen megkopasztották, az ifjú Kisch nagy szorongások közepette sompolygott hazafelé. Trmészetesen be kellett vallania anyjának, hogy minden zsebpénzét elveszítette: hatalmas égzengésre számíthatott. Annál nagyobb volt meglepetése, amikor gyónását a mama, dörgedelmek helyett sztoikus nyugalommal fogadta.-Úgy kell neked - vetette oda a fiának. - Minek ülsz le olyanokkal kártyázni, akik teveled leülnek kártyázni? Csütörtököt mondunk Mottó: „Ha meg akarsz gyógyulni, akkor jobb, ha a betegséget változtatod meg, nem az orvosságot.” (Murphy törvény- könyvéből) Uborka. Ennek a szezonját éljük mostanában. Ezen nem azt kell érteni, hogy - miként a tévés politikai salátában - mindenünnen Jeszenszky, Orbán, Palotás, Torgyán és Töl- gyessy (meg társaik) gumimaszkjai virítanak ránk. A Madame Tussaud-féle világhírű panoptikum tulajdonosa által is megirigyelhető figuráknak még az eredetijeiket is nélkülöznünk kell, mivel nyaralnak, hál’ Istennek. Az uborka- szezon azt jelenti, hogy ez a szakadatlanul döglődő ország most még inkább lepusztult képet mutat. Művelődési otthonok, kulturális intézmények ajtajai zárulnak - ahelyett, hogy tárulnának. Szerintem már valamelyik cég gyártja is a legújabb közlekedési táblát: „Kultúrának behajtani tilos!” Az infrastruktúrát viszont nem tiltják ki. Az behajt- hat(na). Ássák is az árkokat gőzerővel a megyeszékhely környékén. Jelenleg ugyan maga a telefonhelyzet található a gödörben, mivel New Yorktól Bombayen át Melboume-ig a földgolyó legkülönbözőbb pontjaira el lehet telefonálni Nógrád megyeegyre több településéről. Lassan már csak a Salgótarjánt övező falvak lesznek fehér foltok az európai távközlés térképén. Ezzel együtt még eljuthatunk Európába, legfeljebb a crossbar nélküli települések majd városállamként funkcionálnak, és oda majd külön útlevél kell - mint a franciáknak ahhoz, hogy felkereshessék Monacóban a kaszinót. Több településen érdeklődtem a modem telefon felől - s a nagy nehezen, kézi kapcsolással behozott vonal másik végéről az a válasz szűrődött át a recsegésen: addig aligha 'lesz eredmény, míg a Matáv és a Kelet-Nógrád Com Rt. csapatai - az egykori miniszterelnök, Nagy Imre szavaival élve - „harcban állnak”. Harcokból amúgy nincs hiány. Miközben a tarjáni Salgó út lakói marják egymást a négyzetmilliméterekért, az elárusító helyeken folyik a szex-, kultúra- és nyugtaháború, aközben megütközni készül a valamikor szebb napokat-éve- ket látott Salgótarjáni Kohász 'és a Ferencvárosi TC. Egy biztos: bármi lesz a kupamérkőzés végkimenetele, a Fradinak kijut majd a hideg zuhany. A 125 éves kohászjubileum megünneplésére készülő cégnek csak „pótköltségvetésből” futja majd néhány köbméternyi meleg vízre. Balázs József A pornónegyed új arculatot kap New York pornónegyede a 42. utcának a 7. és 8. Avenue közé eső szakasza lepusztult videóboltokkal, színházakkal és utcalányokkal van tele. Most olyan tervet dolgoztak ki, hogy megszépítik a környéket: újjáalakítják a boltok bejáratát, élénk színekkel átfestik a homlokzatokat és érdekes kompozí- ciójú világítási megoldásokat valósítanak meg. FEB-fotó Guberáljunk üveget? Tombol a nyár, napközben olykor szédítő a hőség. Reggel azonban elkél még a pulóver - s többek között ez a tény is ráébreszti az embert a valóságra: a nyár nem fog örökké tartani. A természet által alkotott törvények ugyanis rendszer- és pártsemlegesek - így sem a kormány, sem az Alkotmánybíróság nem tilthatja meg, hogy az idén is beköszöntsön az ősz, s azt a tél kövesse majd. Mindez óvatosságra inti az előrelátó embert: ha tél lesz, akkor itt, ezen az éghajlaton nem lesz gyümölcs, s bizony, zöldség sem terem a jég alatt, így az előrelátó ember most befőzéssel múlatja az időt, mivel tudja: már most is megfizethetetlen a befőtt és a mirelitáru, erre pedig most jött az új áfa-módosítás. A nagyon előrelátó ember - ha volt szabad tárolóhelye - nem szabadult meg a kiürült befőttes üvegeitől. Nem is tudott, mivel az EMBER alkotta jogszabály szerint nem vihette vissza a kereskedelembe, mert nem betétdíjas. Legfeljebb a Ritas Kft. formatervezett üveghulladék-gyüjtö kukáiba dobhatja bele. (Még jó, hogy a befőttesüveg hull- ladéknak megfelel.) A kevésbé előrelátó ember most igyekszik beszerezni az üvegeket. De nincs. Elvileg. De azért építünk piacgazdaságot, hogy mégis legyen minden. Üveg is. Az egyik áruházban rá is leltünk a „kincsre". Szép, tisztára mosott, másfél literes - és ott áll halomban. Negyvenöt forintért. S hogy legyen mivel lefedni a télirevalót: fedél is van. Nyolc forintért. Darabja. Az egyik nénike azt mondta erre: ez gyalázat. A törvényalkotók szerint ez így van jól. Hiszen piac- gazdaság van - valakiknek az üvegekből is meg kell élni. Akinek nem érné meg Salgótarjánba utazni, hogy szerezzen üveget az öblösüveggyári mintaboltban, annak csak egy választása van: guberáljon. Bár az is törvényellenes . . . B. J. A Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány Nógrád megyei nyertesei A Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány szakbizottsága és kuratóriuma a közelmúltban bírálta el az alapítvány első fél évre kiírt pályázatát. Megyénkből a következő pályázók nyertek támogatást: Balassagyarmati kamaraegyüttes (Balassagyarmat) 50 000 Ft; Ipoly Menti Népfőiskolái Társaság (Balassagyarmat) 80 000 Ft; Mikszáth Kálmán Művelődési Központ (Balassagyarmat) 200 000 Ft; Mikszáth Kálmán Művelődési Központ (Balassagyarmat) 26 000 Ft; Művelődési ház (Bátonytere- nye) 26 000 Ft; Polgármesteri hivatal (Buják) 30 000 Ft; Művelődési kör népfőiskolája (Erdőkürt) 50 000 Ft; Önkormányzati képviselőtestület és helyi népfőiskola nevében: Szer- vánszky József né pm. (Erdőkürt) 95 000 Ft; Ipoly Menti Népfőiskolái Társaság (Hugyag) 50 000 Ft; Ady Endre Művelődési Ház (Karancskeszi) 40 000 Ft; Ady Endre Művelődési Ház (Karancskeszi) 40 000 Ft; Olvasókör (Litke) 50 000 Ft; Művelődési ház (Magyamándor) 40 000 Ft; „Rajeczky Benjamin Palóc Népművészeti Tábor és Hagyományőrzés Szurdokpüspökiben” Alapítvány (Pásztó) 44 000 Ft; Tehetséges Pásztói Gyermekekért Alapítvány (Pásztó) 20 000 Ft; Tehetséges Pásztói Gyermekekért Alapítvány (Dózsa-isk.) (Pásztó) 70 000 Ft; Tehetséges Pásztói Gyermekekért Alapítvány (Pásztó) 15 000 Ft; Teleki László Városi Könyvtár (Pásztó) 44 000 Ft; Városi művelődési központ (Pásztó) 40 000 Ft; 153. sz. Dr. Domyai Béla Cserkészcsapat (Salgótarján) 44 000 Ft; Acélgyári gyermekcsapat (Salgótarján) 26 000 Ft; Derült Zsömlék Alapítvány (Salgótarján) 20 000 Ft; Gaga- rain Általános Iskola (Salgótarján) 31 000 Ft; József A. Művelődési Központ Pom Pom bábcsoport (Salgótarján) 70 000 Ft; Nógrád Megyei Közművelődési Központ (Salgótarján) 40 000 Ft; Salgótarjáni Táncház (Salgótarján) 30 000 Ft; Sréter Ferenc Népfőiskolái Egyesület (Salgótarján) 600 000 Ft; Általános iskola hagyományőrző szakköre (Ságújfalu) 25 000 Ft; Petőfi Sándor Klubkönyvtár (Ságújfalu) 31 000 Ft; Sóshar- tyáni Faluszépítő Egyesület (Sóshartyán) 70 000 Ft; Általános Iskola (Szurdokpüspöki) 15 000 Ft; Községi önkormányzat (Terény) 30 000 Ft.
