Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-17-18 / 165. szám

HELYISMERET ■hbl- amum NÓGRÁD MEGYEI BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA HÍRLAP 1993. JÚLIUS 17-18. SZOMBAT-VASÁRNAP IV. ÉVFOLYAM 165. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT VAKA FIAT Kellemes időtöltés, jó kereseti lehetőség! A Nógrád Megyei Hírlap árusítására utcai terjesztőket alkalmazunk. Jutalék: 4,50 Ft/db Jelentkezést a Sajtóházban várjuk (Salgótarján, Erzsébet tér 6.) Érdeklődni a (32) 316-455-ös telefonon lehet A tavalyi GDP: 2805 milliárd forint Jelentős gazdasági visszaesés A KSH-ban elkészültek a múlt évi bruttó hazai termékkel kapcsolatos számítások. A tava­lyi GDP alakulásáról tegnap tá­jékoztattak. 1992-ben 2805 mil­liárd forint volt a bruttó hazai termék, szemben az előző évivel, amikor 2346 milliárdot tett ki. Kiszűrve az áremelkedéseket, megállapítható: a GDP tavaly nem növekedett, hanem reálér­tékben 4,5 százalékkal csökkent 1991-hez képest. A legnagyobb csökkenés a GDP termelésében a vállalatoknál zajlott le. Ez elér­te a 6,9 százalékot. Az egyéni vállalkozók jelentősen növelték hozzájárulásukat a bruttó hazai termékhez. 1991-ben 200,6 mil­liárd forintot állítottak elő, tavaly viszont 290 milliárdot. Mind­ezek dacára a gazdaság vissza­esése jelentős volt. A végső fo­gyasztás 2 százalékkal mérséklő­dött. Főként a lakossági fogyasz­tás esett vissza, de csökkent a kö­zösségi is. A lakosság egy főre ju­tó reáljövedelme 4,3 százalékkal csökkent. KDNP - CSU megbeszélés A magyar Kereszténydemok­rata Néppárt és a német Keresz­tényszociális Unió (CSU) együttműködéséről, a jövőbeni kapcsolatokról konzultáltak teg­nap a két párt vezetői Budapes­ten. Csépe Béla, a KDNP parla­menti képviselőcsoportjának ve­zetője és Csenger-Zalán Attila, a KDNP nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője munkareg­gelin látta vendégül Michael Glost, a CSU frakcióvezetőjét, valamint Carl-Dieter Sprangert, a gazdasági együttműködésért felelős minisztert. Gyilkos galócát ettek Gombamérgezést szenvedett két család 12 tagja gyilkos galó­cától Kislétán. A családok az út mentén szedett gombából készí­tett étel elfogyasztása után egy nappal lettek rosszul. Kilencen azonnal a nyíregyházi kórházba kerültek. A Tiszti Főorvosi Hi­vatal munkatársai még három családtagot találtak, akik szintén ettek a gombából, de tünetmen­tesek voltak. Megfigyelésre őket is kórházba vitték. Á nyíregyházi kórház tájékoztatása szennt a mérgezési tünetekkel beszállított kilenc felnőtt jelenleg műveseke- zelésben részesül, hogy szerve­zetüket méregtelenítsek. Vala­mennyien jól vannak, állapotuk orvosi szempontból is kielégítő. Minden remény megvan arra, hogy a két család szerencsésen megússza a gyilkos galócák elfo­gyasztását. Határainkról Hegyeshalomnál befelé élénk a forgalom, óránként mintegy 350 személyautót léptetnek be hat sávon, de várakozni nem kell — mondta tegnap a Határőrség szóvivője. Knsán Attila ezredes arról is tájékoztatott: a magyar­román határállomásokon folya­matosan növekszik a várakozási idő a kilépők számára. Nagylak­nál — tegnap 11 órakor — 12, Ártándnal 6, Gyulánál pedig 8 órát kellett várniuk a kilépő au­tósoknak. A kényszerpihenő ideje ma várhatóan jelentősen nő majd. Tűzgyújtási tilalom Az általános tűzgyújtási tila­lom továbbra is érvényben van — tájékoztatott tegnap a Földmű­velésügyi Minisztérium. Tekin­tettel az aszályos időjárásra és a közelmúlt többszöri, jelentős ká­rokat okozó erdő- és mezőgaz­dasági tűzeseteire, a tárca ismé­telten felhívja az ágazatban dol­gozók és a kirándulók figyelmét a március 27-én elrendelt tilalom betartására, és arra, hogy ne dobjanak el égő cigarettát az er­dőkben, illetve eloltásukról min­dig gondoskodjanak. Suzuki Cabrio Egy új autótípus, a nyitott te­tős kabrió-autó meghonosodása indult el hazánkban azáltal, hogy a Merkur tegnap eladta az első Suzuki Cabno típusú gépkocsit. Az 1,3 literes autót a magyar Su­zuki vásárlói sorsolással is el­nyerhetik, bolti ára pedig 1,64 millió forint — mondta Horváth Árpád, a Merkur vezérigazgató­ja a tegnapi sajtótájékoztatón. Kijelentette: a Merkúr az idén száz Suzuki Cabrio értékesítésé­vel számol. Kedvező fogadtatás, megfelelő érdeklődés esetén a tí­pus gyártását az esztergomi Su- zuki-üzem is megfontolja. Újra itthon... Újra láthatóak Raffaello, Brueghel, Corot, Courbet, Dau­bigny, Monet, Pissaro, Markó Karoly, Telepy Károly, Mun­kácsy Mihály, Mészöly Géza és Szinyei Merse Pál tájképei a Szépművészeti Múzeumban. A remekművek Japánban „ven­dégszerepeitek” az elmúlt hóna­pokban. Salgótarjáni dilemma: az én házam, nem az én váram Kibékíthetetlen Salgó úti. békétlenkedők? Emberi kapcsolataink mélyponton vannak. Gyűlölködünk, fújunk, irigykedünk egymásra. Élvezzük kivívott szabadságun­kat, miközben szabatosan sértjük meg nap mint nap az együtté­lés alapvető normáit, figyelmen kívül hagyva a világot, szabá­lyait és törvényeit egyaránt. Csupán egy csepp a tengerben a Salgótarjánban, a Salgó úti panelházak egyikében zajló, az öreg falakat feszítő, a lelkeket roncsoló, az emberi viszonyokat meg­rontó békétlenség. De mi is kényszerűen pa­naszra néhány lakót az „ellen­zék” táborából? Arról van szó, hogy a háromemeletes házban néhány család - biztonsági okokra hivatkozva, s arra, hogy ezzel senkit sem zavarnak - mintegy 4 négyzetmétert rács­csal önkényesen lekerítettek a közös használatban levő lép­csőházi folyosóból. Pontosab­ban: két család már megtette és másoknak is van hasonló szán­dékuk. Hol itt kérem az igazság, legfőképpen a megoldás? Azt mindenképpen a tanácsi bérla­kásból társasházzá avandzsált, saját tulajdonban élőknek kel­lene tudni. Bállá Lajosné 1959 márciusá­tól lakik a házban, évtizedekig házmester is volt. Szerinte ilyet régen senki sem tehetett.- Amikor társasházzá let­tünk, a kuporgatott pénzünkön megváltottuk a házat, azt is ki­mondtuk, hogy a folyosó, il­letve a lépcsőház, annak min­den négyzetcentimétere közös. Szerintünk senkinek sincs joga ilyet tenni. Félelem. Mi ne fél­jünk? Fizetünk egy lakót, aki minden nap reggel 6-kor nyitja és késő este zárja az ajtót. . Egy másik lakó is szívesen elmondja a véleményét, de fél, ezért nevének elhallgatását kéri.-Az a legfőbb kifogásunk, hogy a közös képviselő nem hí­vott össze lakógyűlést amikor megtudta, hogy néhányan kerí­teni akarnak, sőt, maga is pár­tolta a kezdeményezést. Csak amikor már itt volt a vasanyag, kezdték a dolgozók a munkát, akkor kérdezgettek néhányun- kat, hogy mit szólunk mindeh­hez. Ám ez már késő volt. A társasház közös képvise­lője, Szabó Béláné van a legkel­lemetlenebb helyzetben. Igazá­ból nem tudja, kinek adjon iga­zat.-Egyszer megkérdezték tő­lem M.-ék, mit szólok hozzá, ha ráccsal elkerítik a folyosóré­szüket? Beszéltek a mellettük élő idős házaspárral is, akik tá­mogatják az ötletet, és fele-fele arányban vállalják a költsége­ket. Legfőbb okként azt hozták fel, hogy már többször is meg­lopták őket, ezért félnek. Sze­rintük a biztonságukról van szó. Mit tehettem, beleegyeztem. De (Folytatás az 1. oldalról) A borongós, hideg idő nem a kedvez a fürdőzni vágyóknak. így van ez Bánkon is, ahol a vendégek a strand helyett ezekben a napokban szívesebben keresik fel a szlovák tájházat, ahol a régi konyha, szoba és kamra eredeti tárgyait és felszerelési eszközeit tekinthetik meg. -Fotó:Rigó Tibor­A jövedéki termékek szigorú ellenőrzése Augusztus 1-jétől szigorúan ellenőrzi a jövedéki termékek árusítását a Vám- és Pénzügyőr­ség, a rendőrség, a Fogyasztóvé­delmi Főfelügyelőség es a Közte­rület-felügyelet. Mint a Vám- és Pénzügyőrségnél elmondták: a törvény szerint augusztus 1-jétől szesz, szeszes ital, fogyasztási dohány, szivar, cigaretta, pörkölt kávé és kávékivonat csak az arra kijelölt üzlethelyiségekben áru­sítható. A korlátozás érvényes a háztartási tüzelőolajra, az üzem­anyagokra. Ezek csak üzem­anyagtöltő állomáson vagy tüze­lőanyagot árusító telepen hozha­tók forgalomba augusztustól. Az ellenőrzések során figyelemmel lesznek arra is, hogy piacokon külföldiek nem jogosultak árusí­tani a magyar lakosságnak a je­lenleg hatályos devizarendelke­zések szerint. A törvény felhatal­mazza a rendőrséget, a Fogyasz­tóvédelmi Főfelügyelőséget, a Közterület-felügyeletet is, hogy a tiltott helyen árusított jövedéki terméket elkobozza. A rendőr­séggel közösen a Vám- és Pénz­ügyőrség közúti ellenőrzéseket is vegez, megvizsgálva a dízelüze­mű autók üzemanyagtartályát. Ehhez a szükséges műszerek megvannak. Ismételt tetten érés esetén, ha az üzemeltetéshez háztartási tüzelőolajat használ­nak, le kell foglalni a gépjármű­vet. Mennyiért vehetjük az autócsodákat? A legutóbbi, 3 százalékos fo­rintleértékelés kedvezőtlenül érinti a külföldi autógyárak ma­gyarországi vezérkepviseleteit. Különösen a japán érdekeltségű autógyárak kerültek nehéz hely­zetbe a yen erősödése miatt. A Mitsubishi Motorsnál arról tájé­koztattak, hogy korábban már 2 százalékkal emelték az árakat, így a mostani forintleértékelést egyelőre nem kívánják tovább­hárítani a vásárlókra. A Suzuki- nál sem lesz egyelőre áremelés. Az esztergomi gyártól kapott tá­jékoztatás szerint a Magyar Su­zuki Rt. az elmúlt hat hónapban 6500 autót értékesített, ebből ezer volt az importált autó. Nem emel a Toyota sem, mert a vezér- képviselet a japán yen erősödése miatt áprilistól folyamatosan kor­rigálta az árakat. Úgy gondolják, a további drágulás a versenyképes­ség rovására menne. Várhatóan 3 százalékkal emelkedik a Honda G épkocsik ára. A Daihatsu-\ezér- épviseletnél elmondták: az el­múlt fél évben elmaradt a forga­lom a tervezettől. A cég júniusban árcsökkentő akcióba kezdett, ám a mostani forintleértékelésből származó pluszköltségeket nem vállalja, s az akciós gépkocsik árát 3 százalékkal emeli. Áz akcióban nem szereplő autók ára változat­lan marad. A Mazda vezérképviselete az elmúlt fél évben 988 személye és tehergépkocsit értékesített, s ez szerintük a várakozásoknak megfelelő. A legutóbbi forintle­értékelést azonban már nem ké­pesek vállalni, típustól függően 1-3 százalékos áremelésre kell számítani. A Ford- és a Mercedes-képvi­seleteken arról tájékoztattak, hogy az árakat az átadás napján érvényes árfolyamon kalkulál­ják, az árfolyammozgást napra­készen nyilvántartják. A forint- leértékelés például a Mercedes- eladásoknál azt jelenti, hogy a márkát 55 forint helyett 55,61 forintos átváltással számolják. A BMW vezérképviseleténél, a Neményi Rt.-nél elmondták, hogy a forintleértékelésből szár­mazó veszteséget a képviselet nem hárítja tovább a vevőkre. Szeptembertől azonban kismér­tékű áremelés várható. Az Agrárszövetség biztos a választási sikerben Kiút: a gazdaság modernizálása Országjáró körútja során teg­nap Nógrád megyébe látogatott Nagy Tamás országgyűlési képviselő, az Agrárszövetség elnöke. Egész napos programja során találkozott a megyei sajtó képviselőivel is. Tájékoztatójában elmondta, hogy az Agrárszövetség első­sorban a magyar vidék, a ma­gyar falu érdekképviseletére tö­rekszik, de nem akar zárt politi­kai erőként működni: a társada­lom egésze számára van mon­danivalója. Úgy ítéli meg, hogy az elmúlt három év során fontos kérdések maradtak megválaszolatlanok, a kormány nem folytatott érdemi eszmecserét a gazdaság - s en­nek részeként az agrárágazat- modernizálásban érdekelt szer­vezetekkel, sőt még tárgyalni is csak demonstrációs nyomás ha­tására volt hajlandó. Az 1994-es választásra való felkészülés menetében az Ag­rárszövetség a gazdasági rend­szerváltás megvalósítását he­lyezi előtérbe. Nagy Tamás an­nak adott hangot, hogy pragma­tikus programjuk — amely alapja lehet egy modem pa­rasztpártnak - révén bejut a Par­lamentbe. Ezt a meggyőződését arra alapozza, — azontúl, hogy már 1990-ben is csak a magyar választási rendszer sajátosságai miatt maradtak ki -, hogy igye­keztek mindig korrekt válaszo­kat adni a legfontosabb társa­dalmi problémákra. Kérdésekre válaszolva el­mondta, hogy bár az Agrárszö­vetség „önmagát építi fel”, mindenekelőtt a két liberális párttal, a Köztársaság Párttal és a Vállalkozók Pártjával tud el­képzelni szorosabb együttmű­ködést. Cs. B. A pedagógusok béréről A közalkalmazottak, így a pe­dagógusok megkapják a tör­vényben előírt béremelést jövő­re. Ehhez nem az 1994-es költ­ségvetés, hanem az önkormány­zatok forrásai és a kormány által garantált hitelek adják a fedeze­tet. A teljes bértömeg 45 milliárd forint, ami 800 ezer közalkalma­zott között oszlik meg — mondta tegnap Szabó Iván pénzügymi­niszter, miután fogadta a peda­gógus-szakszervezetek sztrájk- bizottságát. A megegyezést au­gusztus végéig kívánják létre­hozni az érdekképviseletekkel — közölte Szabó Iván. A tárca sze­rint az önkormányzatok zöme rendelkezik elegendő források­kal ahhoz, hogy a béremelés egy részét megelőlegezze, a 200-300 hátrányos helyzetű önkormány­zat pedig a szükséges összeget megkapná, kamattal nem terhelt céltámogatás formájában. A megelőlegezett összegek vissza­fizetésére 1996 után kerülne sor, 3 éves futamidővel, kedvezmé­nyes feltételekkel. Á béremelés­ből fennmaradó részt, 9-18 milli­árd forintot, a kormány által ga­rantált hitelekkel lehetne előte­remteni. Élet a létminimumon (és alatta) Jelenleg 2 millióra vagy ennél is többre becsülhető a KSH sze­rint a létminimumon, vagy ala­csonyabb szinten élők száma. Közülük mintegy 400 ezren él­nek a létminimum 70 százaléká­nál kisebb jövedelemből. A múlt évben 1,6 millióan, 1989-ben pedig 800 ezren éltek a létmini­mum alatt. A létminimum a tár­sadalmilag még elfogadható szükséglet kielégítésére elegen­dő összeg, amely csak a hónapról hónapra éléshez elegendő. Az alacsony jövedelmi szint kiala­kulásában két tényező játszik fő­szerepet: az eltartott gyermekek száma és a munkanélküliség ter­jedése. Míg az egygyermekes háztartások 15-16 százaléka (372 ezer fő), addig a három- gyermekesek 35 (166 ezer), a négy- és több gyermekesek 49 százaléka (76 ezer) él a létmini­mum alatt. A létminimum szint­jén élő aktív háztartások jövedel­mük 31 százalékát költik élelmi­szerre. A lakásfenntartásra 20- 23 százalékot fordítanak, az egyéb kiadásaikra személyen­ként 3000-4500 forintot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom