Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-16 / 164. szám

2 KÜLFÖLD 1993. július 16., péntek Üj területfejlesztési program Új területfejlesztési progra­mot dolgoz ki a francia kormány őszre, hogy segítse a gazdasági­lag visszamaradt körzetek fej­lesztését — jelentette be Edou­ard Balladur miniszterelnök azt követően, hogy a kormány kihe­lyezett ülést tartott az egyik gaz­daságilag legelmaradottabb, leg­kisebb lélekszámú megye, Lozé- re székhelyén, Mende városá­ban. A támogatás egyik legfon­tosabb célja az lesz, hogy a nehéz helyzetekben lévő körzetekben új munkaalkalmakat teremtse­nek. Sztrájk újabb államokban is Az amerikai szénbányászok szakszervezete újabb államokra terjesztette ki az országban má­jus óta folyó, úgynevezett szelek­tív sztrájkját. E héttől így már hét szövetségi tagállamban folyik az akció, amelynek első számú célja a munkahelyek megszűnése elle­ni tiltakozás és a bányászok kol­lektív szerződésének módosítá­sa. A munkaadók állítólag már készek a tárgyalásokra. A szak- szervezet azonban mindeddig nem jelent meg a tárgyalóasztal­nál. A szakszervezeti vezetők szerint azért, mert a munkaadók nem hajlandók jóhiszeműen tár­gyalni. Kevesebb autó fogy 1993 első fél évében az elmúlt 40 év legalacsonyabb gépkocsi­értékesítését jelentették Svédor­szágban. Összesen 62.626 sze­mélygépkocsit adtak el, amely 39 százalékkal maradt el a tava­lyi év hasonló időszakának 91.539 darabos eladásától. Júni­us hónapban csupán 10.115 autó talált új gazdára, amely szintén negatív csúcs. A csökkenést a 10 százalék körüli svéd munkanél­küliséggel és a magas benzin­árakkal magyarázzák. A szlovákiai munkanélküliségről Szlovákiában júniusban egyetlen hónap alatt fél százalék­kal nőtt a munkanélküliség — je­lentette a CTK hírügynökség. Májusban 304.582 fo és 11,95 százalékos volt a munkanélküli­ek aránya az egyik legifjabb eu­rópai köztársaságban. Júniusban ez 12,5 százalékra, azaz 318 ezer főre nőtt. Ezek közül 106 ezer részesült munkanélküli-segély­ben. A munkanélküliség aranya a kelet-szlovákiai körzetekben a legnagyobb: a 20 százalékot is el­éri. Legkevesebben Pozsonyban vannak állás nélkül: a főváros munkaképes lakosságának — a CTK szerint — csupán 4,3 száza­léka munkanélküli. Túljegyezték a „Balladur-kölcsönt” Nem végleges adatok szerint csaknem háromszorosan túlje­gyezték Franciaországban a „Balladur-kölcsönt”, a kormány által eredetileg negyvenmilliárd frank értékben kibocsátott, négy év alatt évi hatszázalékos évi ka­mattal megtérülő kötvényt. A jegyzett mintegy 110 milliárd túl­nyomórészt magánosok megta­karítása, a bankok nem jegyez­tek a kölcsönből. Balladur mi­niszterelnök több nyilatkozatban jelentette ki, hogy ezt a kormány gazdaságpolitikai tervei iránt megnyilvánuló bizalom jelének tekinti. A miniszterelnök úgy vé­lekedett, hogy a kölcsönjegyzés sikere egyúttal elősegíti az „erős frank” fenntartását, a múlt hét végén megindult spekuláció megfékezései. Opel-dokumentumok a YW-nél A német államügyészség meg­erősítette, hogy új Opel-autóter- vekről szóló, kényes dokumen­tumokat találtak a fő rivális, a Volkswagen elleni vizsgálat so­rán. A Reuternek nyilatkozó egyik vizsgálótiszt elmondta: a nyomozás során valóban fellel­tek ilyen iratokat, részleteket azonban nem árult el. A Der Spi­egel című német hírmagazin leg­utóbbi száma megszellőztette, hogy a terhelő iratokat — ame­lyek az Opel még csak tervező­asztalon létező, egyelőre „O- car” névvel illetett, az évtized vé­gére kifejlesztendő kiskocsijának elképzeléseit vázolják — a Volkswagen beszerzési osztályá­nak egyik igazgatójánál lelték fel, aki korábban a General Mo­torsnak dolgozott. Amerikai aradasok Milliárdos állami segély Bili Clinton amerikai elnök tegnap — szabadságát lerövidít­ve — felkereste az árvíz sújtotta területeket, és megígérte, hogy a károk enyhítésére már a követ­kező hónapokban 2,5 milliárd dollárt folyósítanak. A Fehér Ház illetékese jelezte, hogy a tel­jes segély várhatóan ennek az ös­szegnek legalább a kétszerese lesz, hiszen a milliárdos károk ál­landóan nőnek. A Mississippi és mellékfolyói­nak áradása az állandó esőzés miatt nem csillapodik, a folyók tegnap újabb lakóterületeket és termőföldeket öntöttek el. Az előrejelzések további esőket ígérnek, így az árvíz sújtotta kö­zépnyugati államoknak további nehéz hetekre kell felkészülniük. A gondokat súlyosbítja, hogy mind több helyen kerülnek mér­gező vegyi anyagok, sőt radioak­tív anyagok a vízáradatba. Papíron már föderáció Belga alkotmányreform A belga parlament szerdán késő este — azzal, hogy az utolsó, még függőben lévő cikkelyek módosítását is megszavazta — lezárta az ország történetének leghosszabb alkotmányreform­ját, és immár maradéktalanul törvénybe iktatta a politikai in­tézményrendszert föderációs alapokra helyező csomagterv va­lamennyi elemét. A módosított alaptörvény tényleges hatályba lépésére azonban még néhány hétig várni kell... Részint a szöveg egészét is összhangba kell hozni a most el­fogadott tételekkel (az indokolt helyeken mindenütt betoldva vagy behelyettesítve például a „föderáció” kifejezést), részint még Baldvin királynak is alá kell írnia azt. Az összesen 480 cikket érintő reformcsomag alapjául a négy koalíciós és három ellenzéki párt tavaly őszi megállapodása — az úgynevezett St. Michel-egyez- mény — szolgált, amelynek kulcspontját, a föderációt elvi­ekben deklaráló első paragrafust idén februárban hajszál híján (mindössze kétszavazatos több­séggel) sikerült csak elfogadtatni. A belga alkotmány reformja voltaképpen 1970 óta napiren­den van, mikor is a hatvanas évek egymást követő belpolitikai fe­szültségei nyilvánvalóvá tették, hogy az addigi intézményrend­szer már képtelen volt közvetíte­ni az ország mind markánsabban elkülönülő etnikuma, a holland ajkú flamandok, illetve a francia nyelvet beszélő vallonok között... A kiutat kereső törekvések je­gyében végrehajtott 1970-es, 1980-as majd 1988-as alkot­mányreformok nyomán a vallon és flamand területek és közössé­gek — miként a harmadikként említendő német ajkúak közös­sége is — formálisan is mind na­gyobb autonómiára tettek szert, így például mindegyiküknek sa­ját parlamentje és végrehajtó ap­parátusa (de facto: „kormánya”) van, jóformán teljes kulturális­szociális és jelentős gazdasági döntési önállósággal. A mindezt folytató St. Michel- egyezmény és nyomában a szer­dán véglegesített alkotmányre­form az ország történetében elő­ször rögzíti alkotmányjogilag is külön identitásként Vallóniát és Flandriát, előírva egyebek kö­zött, hogy a két tartomány im­már közvetlenül választhat majd saját parlamentet magának. (Eddig az országos törvényho­zásba küldött képviselők ültek össze külön, szűkebb hazájuk „kis parlamentjeként” is.) Éppen ez a pont az viszont, ami — ha addig meg nem bukik a jelenlegi Dehaene-kormány — a gyakorlatban először csak 1995- ben, a következő törvényhozási választások idején válik majd va­lósággá is. Addig még a jelenlegi intézményi keretek között zajlik a politikai élet Belgiumban. Ford 80 éves Szerdán ünnepelte 80. szüle­tésnapját Gerald Ford, az USA volt elnöke. Ford az egyetlen amerikai politikus, aki alelnök és elnök is volt anélkül, hogy e két tisztség közül bármelyikre is megválasztották volna. A Michi­gan állambeli republikánus kép­viselőt Nixon elnök választotta alelnökké Agnew lemondása után. 1974-ben viszont Ford kö­vette Nixont a Fehér Házban, miután az a Watergate-ügy miatt lemondani kényszerült. Az 1976. évi elnökválasztáson Ford alulmaradt a demokrata párti je­lölttel, Jimmy Carterral szemben. A rokonainál él? Csendőrsors Szendi J ózsef, a háborús bűnei miatt amerikai állampolgárságá­tól megfosztott egykori csendőr Szlovákiában tartózkodik — ér­tesült mértékadó amerikai for­rásból az MTI. A forrás szerint Szendi elhunyt feleségének csa­ládja Kassa környékén él, és a férfi már a világháború után is megbújt náluk. Az amerikai igazságügy-mi­nisztérium különleges vizsgáló­osztálya tavaly szeptemberben indított eljárást Szendi ellen, mert az bevándorlása idején el­tagadta, hogy csendőrként, majd a nyilas nemzeti számonkérő szék fegyvereseként Erdélyben, a Kárpátalján és Budapesten részt vett zsidók deportálásában. Egy város, remény nélkül Minden háborúban akad egy, szinte jelképpé váló város. A spanyol polgárháborúban ilyen volt Guernica, Vietnamban Mi Lay, s Jugo­szláviában ilyen lett Srebrenica. A város a télen hősiesen küzdött az éhség, a hideg és a kétségbeesés ellen. A szerb csapatok körülzárták, s folyamatosan lőtték. Srebrenica jövő nélküli település, mégis van polgármestere, aki próbál megküzdeni a feladatokkal. A háború előtt a városkának négyezer muzulmán lakosa volt, mára ez a szám a me­nekültekkel 22 ezerre duzzadt. A polgármester szegényes irodájában már terveket készít a télre, amikor minden bizonnyal újabb megpró­báltatások következnek... (FEB-fotó) — Szendi Szlovákiában? köztisztviselők, politikusok, dip­lomaták üldözésében. A tárca egy hónapja jelentette be, hogy Szendi az eljárás során elismerte háborús bűneit, és hajlandó volt önként elhagyni az Egyesült Ál­lamokat — viszonzásul tovább kaphatja állami nyugdiját. (Amennyiben a vádlott a további eljárást választja, és végül kiuta­sítják, elvesztette volna nyugdí­ját). A 78 éves Szendi 1958 óta élt az Egyesült Államokban. Az il­letékes amerikai hatóságok fel­tehetően akkor figyeltek fel rá, amikor 1991-ben Miskolcon ki­adta Csendőrsors című könyvét. Szendi ellen eljárás indult Ma­gyarországon is, feltehetően ezért nem tért kiutasítása után haza. A férfi egyébként a hetve­nes évek eleje óta ismételten ha­zalátogatott, és Amerikában élő fiai szerint már korábban tervez­te, hogy hazatelepül. Az egykori csendőr utoljára takarítóként dolgozott. Az idézett amerikai forrás sze­rint egyébként több más, a mai, illetve a korábbi Magyarország területéről az Egyesült Államok­ba bevándorolt háborús bűnös ügyében folytat nyomozást az igazságügy-minisztérium külön­leges osztálya. Tekintettel a nyo­mozás érdekeire, bővebb tájé­koztatásra a vádemelésekig nincs mód. Kérdőjelek Velünk vagy nélkülünk: Egy bajor politikus szerint fo­kozatosan képzelhető el a kö­zép- és a kelet-európai országok belépése a nyugati politikai es a katonai intézményekbe. De mindjárt hozzátette: az erre vo­natkozó elképzelések rendsze­rint ellenvéleményeket váltanak ki az érdekelt integrációs szerve­zetekben, így a NATO-ban is. Az új tagok felvételét a legtöbben azért ellenzik, mert — úgymond — „nem szeretnék importálni a volt szocialista országokban le­zajló destabilizáló folyamatokat a nyugati szövetségi rendszer­be”. Jogosak a kifogások? Senki sem vitatja, hogy a kelet-közép- európai országok nehéz politikai és gazdasági változásokon men­nek át, s önmagukban is, egymás között is sok konfliktus teszi in­gataggá helyzetüket. Tagadha­tatlan, hogy ezek a jelenségek bi­zonyos fokig befolyásolják az ál­lamok közötti kapcsolatokat, s ezen keresztül az európai viszo­nyokat is. A kkor hát a tőlünk való elzár­kózás a megoldás? Rövidlátó politikai szemüveggel nézve ta­lán igen, mert a válsággócok — úgymond — kívül maradnak az integrációk falain. De reálisan végiggondolva a dolgokat, úgv is fel lehet tenni a kérdést: ha a ke­let- és a közép-európai országok magukra maradnak a problémá­ikkal, bezárulnak előttük a nem­zetközi kapcsolatok, s ezen ke­resztül a piacok bővítésének új lehetőségei; ha ezen országok nem érezhetik magukat az euró­pai államközösségek által is ga­rantált biztonságban, nem akkor válnak-e valóban súlyos válsá­gok forrásává a kontinensen? Vajon ebben az esetben nyugod- tabban tekinthetnek-e Európa jövője elé az elzárkózás mai hí­vei? Tudjuk, hogy az azonnali NA- TO-tagság igényé nem reális, de — a kifogásokat hallgatva — az már vélhetően napirendre ke­rült, hogy „velünk vagy nélkü­lünk biztonságosabb-e’’ Euró­pa? A választ nem lehet halogat­ni, mert e tekintetben a bizonyta­lanság valóban a biztonság rová­sára mehet. (FEB) Sátrak a téren Vallási tüntetés Ungváron Furcsa dolgokat tapasztalhat­tak tegnapelőtt az Ungvárra lá­togatók. Sátrak álltak a köveze­ten, a megyei tanács és az állami közigazgatás épülete előtti téren. A görög katolikus hívek verték fel a sátrakat, újabb akciót kezd­ve egyházuk jogainak maradék­talan helyreállítása érdekében. A görög katolikus és az orto­dox egyház közti vagyonjogi vita ugyanis még mindig nem nyert végleges megoldást. A helyi ál­lamhatalmi szervek nem tudnak érvényt szerezni korábbi javasla­tuknak, hogy a két egyház hívei közösen használják a görög ka­tolikusoktól 1949-ben elvett, s több mint négy évtizeden át a pravoszlávok tulajdonában volt templomokat. A vagyonjogi vita újabb és újabb összetűzésekhez vezet a pravoszlávok és a görög katolikusok között. A görög katolikus egyház jo­gainak védelmére alakult bizott­ság az ungvári tüntetéssel azt akarja kicsikarni, hogy végérvé­nyesen kapják vissza mind a 212 templomukat és a munkácsi ko­lostort, továbbá vonják felelős­ségre azokat a hivatalos szemé­lyeket, akik nem biztosítják a templomok közös használatáról hozott határozat végrehajtását, akárcsak azokat, akik a két fe­lekezet közti vitát szítják. A tüntetők — mintegy 250-en vesznek részt az akcióban — tíz­napos határidőt szabtak követe­léseik teljesítésére. Ha ez idő alatt erre nem kerül sor, szélsősé­ges akciókat is kilátásba helyez­tek: ülősztrájkokkal fogják meg­bénítani a vasúti forgalmat a me­gye területén. Hogy az Ön házára is rákerüljön a kedvezményes vakolat keresse kőműves mesterénél, a gyári képviselőnél, vagy a LASSELSBEmmUFKFT. -né, 8202 Veszprém, Házgyári út 9. Tel: (88) 329-827, 324-024 5973 kőműves mesternek küldtük el a 10 ft-os kedvezményre jogosító ímmm, amely bármely LB-KNAUF gyári kereskedőnél beváltható 1993. 07. 01-től 1993. 08. 24-ig. 7 t, vagy m3 felett • Kémek új feladatkörben? • Miért nincs hitel, ha van? • Hadicsel a költségvetésben? • Meteor randevú augusztusban?

Next

/
Oldalképek
Tartalom