Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-15 / 163. szám
2 KÜLFÖLD 1993. július 15., csütörtök Drágább a benzin Franciaországban Drágább lett a benzin Francia- országban. Az áremelés átlagosan 33 centime literenként. A 95 oktános szuper ezentúl 5,64 frank, az ólommentes benzin 5,32 frankba kerül. Az emelés oka: a kormány ismét megnövelte az üzemanyagokra kivetett különadót, átlagosan 28 centi- me-mal, s ennek következtében az áfa is tovább nőtt. Az adóbevételek növelését a kormány a különböző szociális alapok hiányainak pótlására határozta el. A hónap elején már felemelték az égetett szeszes italok adóját is. Lengyel vállalatok toplistája A Gazeta Bankowa közzétette az 500 legnagyobb lengyel vállalat listáját. A sorrend alapja a bevétel, a gazdaságosság, az alkalmazottak száma, az export és a folyó fizetési mérleg helyzete volt. A toplista egyedüli hiányossága, hogy az ország leggazdagabb magánvállalkozóinak több üzeme hiányzik a sorból a szükséges adatok ismeretének hiánya miatt. Az első helyen a plocki Petrochemia áll, 38 ezer milliárd zlotys éves bevétellel, a második a varsói Ciech, 34,4 ezer milli- árddal, a harmadik pedig a varsói Kereskedelmi Bank. A listán 211 állami vállalat, 134 államkincstári tulajdonban lévő részvény- társaság, 132 magáncég és 23 vegyes vallalat szerepel. Az 500 óriás között 48 bank szerepel — egyébként mint megállapították, a bankokat jellemzi a legnagyobb hatékonyság, a legtöbb hasznot azonban az államvasutak varsói központi igazgatósága mutatta fel. Külföldi beruházások Lengyelországban 1991-1993-ban több mint 2 milliárd dollárt ruháztak be külföldiek Lengyelországban. Mint Jacek Boldok a Polityka című hetilapban írta, nehéz eldönteni, hogy ez sok vagy kevés-e. Figyelembe véve, hogy egy szemely- autó-modell tervezése és a gyártásához szükséges üzemrész megépítése ennek több mint a kétszeresébe kerül,_ inkább kevésnek tűnik. A legnagyobb beruházók a FIAT (180 millió), a Coca-Cola (170 millió), az International Paper Company (120 millió), valamint egyenként 100 millió dollárral a Warimpex, az ASEA Brown Boveri és a Curtis International. Kubai áramgondok Az utóbbi napokban Havannában az egyébként is rendkívül hosszú, immár napi 6-8 órás „tervezett és ütemezett” energiaszolgáltatási szüneteket jóval meghaladó időtartamban, fel napokon át is nélkülözik az áramot a háztartások. A váratlan áram- kimaradások számos üzemben lehetetlenné teszik a folyamatos termelést, a lakásokban pedig a mindennapi életrend — a főzés, a tv-nézés, az élelmiszerek hűtött tárolása, stb. — megtervezését. Az áramszolgáltató vállalat fokozatos javulást ígér az energia- ellátásban. Szakértők azonban rámutatnak, hogy míg a kedvezményes szovjet szállítások éveiben kőolajból mintegy 12-13 millió tonna állt Kuba rendelkezésére, tavaly már csak 6 millió tonna érkezett, s idén ennél is kevesebbre lehet számítani. A járvány államtitok? Államtitoknak minősül a délkínai sertéstenyésztő tartományokban pusztító száj- és kö- römfájásjarvány, s a fertőzött állatok húsa akadálytalanul érkezik továbbra is a hazai és a külföldi piacokra — ez derül ki kínai és nemzetközi állat-egészségügyi források nem hivatalos tájékoztatásából. A Reuter nyugati szakértők beszámolóját idezve azt írja, hogy a térségben a parasztok már több mint két hónapja irtják a beteg sertésállományt, de hivatalos karanténrendelkezést nem adtak ki. A brit hírügynökség által megszólaltatott helyi illetékesek magánynyilatkozataikban elismerték a sertésjárvány tényét, de az érintett tartományok vezetése egyelőre cáfolatokat ad ki. Két Lotti A 28. heti Két Lotti nyerőszámai: 23, 25, 25 és 16, 58, 64. Az értékelésnél 3+3, illetve 3+2 találatot nem találtak. A hatosokra jutó nettó nyeremény halmozott összege: 9.188.423 forint. A 3-asok nettó nyereménye 57.863, a 2-eseké 548 forint. Klaus véleménye a Közép-európai Kezdeményezésről Megfogalmazhatók-e közös érdekek? A BT-ben a boszniai helyzetről Stoltenberg borúlátó Václav Klaus cseh kormányfő szerint a Közép-európai Kezdeményezés hétvégi budapesti kormányfői értekezletének az az értelme, hogy pontosan meghatározzák ennek az intézménynek a mibenlétét. A cseh rádiónak kedden este adott nyilatkozatában Klaus kifejtette: abban az esetben, ha a Közép-európai Kezdeményezésnek csupán az az értelme, hogy közösen építsenek több országon áthaladó autópályákat és vasútvonalakat, akkor az intézményre nincs szükség. A magyar fővárosban azt kell végiggondolni, mi is a közép-európai jelleg — vélekedett Klaus. Lehetségesnek tart egy olyan választ, hogy a közép-európaiság csupán néhány, kisebb jelentőségű dologban különbözik a kelet-európaiságtól, illetve a déli jellegtől. Másrészt elképzelhető az is, hogy ezek az országok közös érdekeket tudnak megfogalmazni. A cseh-szlovák határon cseh részről bevezetendő szigorúbb ellenőrzési rendszerrel kapcsolatban Klaus a tervek szerint Budapesten különmegbeszélést folytat Vladimír Meciar szlovák kormányfővel. A jelek szerint azonban Prága már nem akar sokat vitatkozni erről Pozsonnyal. Egyelőre minimális számban ugyan, de már elhelyeztek a cseh-szlovák határon cseh határőröket, akiknek az a feladatuk, hogy kiszűrjék a Csehországba igyekvő nemkívánatos gazdasági menekülteket. Főként a román, valamint a volt Szovjetunióból, illetve az egykori Jugoszláviából származó külföldiek útiokmányait ellenőrzik. Amint a cseh kormány hivatalos döntést hoz, háromszáz katonával erősítik meg a szlovák határon szolgálatot teljesítő határőrséget. Klaus interjújában azt mondta: a cseh fél már minden érvet elmondott a szlovákoknak a menekültprobléma és a „határrezsim” összefüggéseiről. Most már csak az van hátra, hogy a szlovák fél „igent vagy nemet” mondjon — jelentette ki Klaus. Szavai — megfigyelők szerint — aligha erősítik az amúgy is vonakodó Meciar hajlandóságát a Klausszal folytatandó érdemi tárgyalásra ebben a kérdésben. Kedd este Meciar kijelentette: ha Budapesten valóban sor kerül Klausszal a különta- lálkozóra, akkor a szlovák fél egyetlen témától sem fog elzárkózni. A szlovák kormányfő szerint azonban nem csupán a határ- rendészeti ügyek kerülhetnek terítékre, hanem például a csehszlovák vagyonmegosztási kérdések, a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok is. Thorvald Stoltenberg, az ENSZ főtitkárának különmeg- bízottja kedden tájékoztatta "a Biztonsági Tanácsot a boszniai helyzetről és az ország jövőjéről folyó genfi tárgyalásokról. A különmegbízott — amint azt már korábban beteijesztett írásos jelentése is tükrözte — borúlátó: miután a hadviselő felek szervezetten akadályozzák az ENSZ békefenntartóit és a segélyakciókat, a világszervezet végül is kivonulásra kényszerülhet — figyelmeztetett. Stoltenberg aláhúzta, hogy az ENSZ segélyakcióihoz mar a következő hetekre-hónapokra is hiányoznak a szükséges anyagi források, és a nehézségek a teli időjárással drámaian növekszenek majd. A genfi tárgyalások folytatására nincs még időpont, de a közvetítő szerint remélhető, hogy a felek a jövő héten ismét összeülnek. Stoltenberg cáfolta a bosnyák nagykövet és mohamedán országok vádját, hogy az ENSZ — a csapatok kivonásának lehetőséf ét felemlítve — megegyezésre ívánná szorítani a bosnyákokat. A BT öt el nem kötelezett tagállama (többségük muzulmán ország) közölte: amennyiben a szerbek továbbra is akadályozzák a boszniai segélyszállítmányokat, ők a Szerbiába irányuló élelmiszer- és gyógyszerszállítás leállítását fogják javasolni. (A terv megvalósításához szükséges többsége az államcsoportnak nincs meg.) — Nem szabad megfeledkezni arról, ki az agresszor és ki az áldozat, és nem ismerhetjük el területek erőszakkal való elfoglalását — hangoztatta az ülésen Budai Iván, a magyar ENSZ- képviselet helyettes vezetője. — Ha így tennénk, veszélyes üzenetet küldenénk a térségbe, és azon túl is: bátorítanánk mindazokat a szélsőséges nacionalista, demokráciaellenes erőket, amelyek a nemzetközi vitákat megfélemlítéssel, más népek, nemzetek lerohanásával akarják megoldani. A tartós, igazságos politikai rendezéshez különösen fontos, hogy érvényesülhessenek a kisebbségek jogai, és a menekültek biztonságosan hazatérhessenek — mondotta. Kérdőjelek Amit szabad Jupiter honatyának... Kisméretű atomfegyverek előállítása Dubnában gyártják a vörös higanyt? Az egykori Szovjetunióban még mindig gyártják és forgalmazzák azt az alapanyagot, amelynek segítségével kisméretű atomfegyverek állíthatók elő. Mint a DPA hírügynökség a német ARD televízióra hivatkozva jelentette, a vörös higanyt (Red Mercury) az oroszországi Dubna nagy hírű kutatóintézetében gyártják, és a nemzetközi piacon próbálják értékesíteni. Állítólag számos érdeklődő, köztük egy amerikai autókereskedő jelentkezett több tonna vörös higany megvételére. Az alapanyag révén lehetséAz 1980-as népszámláláson 180 ezer amerikai vallotta magát magyar anyanyelvűnek, tíz évvel később 148 ezer. Ezzel a magyarok a 22. helyen állnak a statisztikában, amely arra derít fényt, hogy az ország 5 éven felüli polgárai közül ki nőtt vagy nő fel más anyanyelvvel, mint az angol. (A magyar származású amerikaiak összlétszámát a különböző felmérések 700 ezer és 2-3 millió között adják meg.) A korábban túlnyomórészt nyugat- és kelet-európai bevándorlókra épülő amerikai társadalom etnikai összetétele a jelek szerint gyorsuló ütemben átalaTöbbé már nem illetheti a „szerbbarátság” mind ez idáig elmarasztaló jelzője azt a hírmagyarázót, aki azt állítja: a Balkánon az ott tanyázó törzsek mellett a nagyhatalmak is kivették a részüket a bajkeverésben. A már három éve vajúdó délszláv térség feletti lamentálásban tabu témának számított az európai „gondnokok” valódi szerepe. Áz embargót Warren Christopher amerikai külügyminiszter törte meg azzal, hogy kifejtette: Bonn-nak is szerepe volt a jugoszláv úthenger beindításában. Természetesen csak a legnaivabbak hihettek abban, hogy a délszláv formula egyszerű számtani művelet, sőt olyan dramaturgia, amelyben megvannak a rosszak és a jók. Ha ilyen együgyű képlettel állt volna szemben a világ, akkor talán meg is oldotta volna. Csakhogy nem a megoldási képességgel volt baj, hanem egyes érdekek hiányáról, másikak túltengéséről. A kezdet kezdetétől az Egyesült Államok az előkelő idegen szerepét szerette volna játszani a Balkánon, hiszen emlékezzünk csak rá: utolsóként szánta rá magát a sza- kadár jugoszláv tagköztársaságok, Szlovénia és Horvátország elismerésére. Akkor Németorgessé válik igen kisméretű, ám annál hatékonyabb plutóniumbomba előállítása. A vörös higany az atomtöltet gyutacsaként szolgál, és a nyomást oly mértékben képes növelni, hogy a szükséges plutónium tömege drasztikusan csökkenthető. Az ARD szerint a forgalmat az egykori szovjet katonai-ipari komplexum volt alkalmazottjai bonyolítják le. Az orosz külkereskedelmi szervek egyelőre nincsenek abban a helyzetben, hogy elejét vegyék a vörös higannyal való veszélyes üzletelésnek. kul: az európai bevándorlás csökken, a latin-amerikai és az ázsiai rohamosan nő. A felmérést magasan a spanyol vezeti, jelezve, hogy folytatódik a nagymértékű legális (és még nagyobb mértékű illegális) beáramlás délről, elsősorban Mexikóból és más közép-amerikai országokból: több mint 17 milliót tesz ki a spanyol ajkú lakosság, 6 millióval többet, mint egy évtizeddel korábban. A második helyre az 1,7 millió franciául beszélő került: jóllehet, a Kanadával szomszédos északkeleti államokban, illetve az egykor francia Louisiana államban van őshonos francia szág játszotta a legaktívabb szerepet, és szinte kizsarolta nyilvánvaló gazdasági erejével a többi európai közösségi országtól a „besorozást” Ljubljana és Zágráb mögé. Teljesen megváltozott a kép, amikor a nagyszerb és a nagy- horvát vágyak elérték Bosznia- Hercegovinát. Ebben az esetben Washington már hajlandó volt átvenni a stafétapálcát a téblábo- ló európaiaktól. Pontosan még nem derült ki, hogy miért, és még homályosabbá teszi a szándékot az a Christopher-nyilatkozat, miszerint Amerikát semmilyen érdek nem fűzi a délszláv térséghez. Akkor hát mi késztette a Fehér Házat, hogy a kétséges állami múlttal rendelkező valamikori középső jugoszláv tagköztársaságot olyan gyorsan kegyeiről biztosítsa? Ha a szentimentaliz- mus hívei lennénk, azt mondhatnánk, hogy egy többnemzetiségű és -kultúrájú ország mindig is közelebb állhat az amerikaiak szívéhez. Ezt a tézist támaszthatja alá az a hosszas kitartás, amelyet Washington tanúsított a már régen kimúlt Jugoszlávia ügyében, és szinte utolsó mohikánként támogatta az akkor már vergődő jugoszláv miniszterelnököt, Ante Markovicot. Csak mellesleg: a A gépkocsi 80-nal vágtatott ott, ahol csak 40-nel mehetett volna. A rendőrök leállították, a vezetőt igazoltatták. A gyorshajtó történetesen parlamenti képviselő volt, a közlekedésieket azonban ez nem hatotta meg: följelentették. A kellemetlen epizód azonban mégis hepiend- del(?) zárult: a Parlament nem függesztette föl a gyorshajtó képviselő mentelmi jogát — a szabálysértés büntetlen maradt... Á mentelmi jog mindent ment? A Parlament tagjai ellen persze ennél súlyosabb — becsületsértéstől az okirat-hamisításig terjedő — bejelentések is érkeznek. Nem tudni, mennyi közülük az alapos vád, mennyi a koholmány. A Ház ugyanis szinte rutinszerűen megtagadja a mentelmi jog felfüggesztését, s ezzel útját állja a bejelentések kivizsgáláajkú lakosság, az új „franciák” túlnyomó része a haiti kreolt beszéli, a nyomorgó Karib-tengeri szigetországból érkezett. Ä kínai anyanyelvűek száma 10 év alatt csaknem megduplázódott, 1,3 millióan vannak, számukat főként a drámaian növekvő illegális bevándorlás gyarapítja: nem múlik el hét, hogy ne tartóztatnának fel embercsempész hajókat az amerikai partoknál. Ugyancsak szinte megduplázódott a tagalog nyelvet beszélő, a Fülöp-szigetekről érkezők száma, és immár megközelíti az egymilliót. További félmillió vietnami, hatszázezer koreai érkeneves üzletembert ezekben a hetekben Tudjman horvát elnök kérte, hogy legyen kormányfője — sikertelenül. A kevésbé szentimentális elemzők viszont úgy vélik, hogy Amerika váratlan és átmeneti boszniai „érdekeltségét” az okozta, hogy elmúlt a közvetlen „németveszély”. Bonn ugyanis a szlovén és a horvát fázisban először fitogtatta a második világháború után nagyhatalmi erényeit. Valószínű, hogy Jugoszlávia szétesése nem azért felelt meg Németországnak, mert esetleg erőszakkal kiterjeszthette érdekövezetét Jugoszlávia nyugati részére. Az erőszakra semmi szükség, hiszen már maga a szétesés biztosítja, hogy a szlovének és a horvátok, akárcsak kelet-európai sorstársaik, természetszerűleg Bonn karjaiba hulljanak. Bosznia, mint egész vagy mint muzulmán enklavé Európa közepén, azonban már nem szerepel előkelő helyen a német toplistákon. Másrészt, Genscher külügyminiszter távozásával tompult a „délszláv akció” éle. Amerika tehát lépett, és szinte bizonyosra vehető: még tovább is lépett volna, de ebben legalább két tényező akadályozta meg. Az egyik kétségkívül az európai szösának. Aminek részint az a következménye, hogy az ártatlanul bevádolt honatyakon rajta marad a gyanú szeplőfoltja, mert ugye, nem zörög a haraszt... Részint az, hogy szinte sugallja: kétféle törvény van — egyik, amely a közönséges halandókra, a másik, amely a mandátum birtokosaira érvényes. Rossz jogintézmény? Szó sincs róla. A világon mindenütt élő mentelmi jog azt célozza, hogy a képviselőket a választóik érdekében végzett munka közben védje a többi — alkalmanként ellenérdekű — hatalmi szerv (rendőrség, bíróság stb.) esetleges zaklatásaitól, politikai indíttatású gáncsoskodásától. A védettség nem ad fölmentést semmiféle törvénysértés, még apró szabálytalansagok elkövetése alól sem! Ha ilyesminek akár zett az Egyesült Államokba; az utóbbiak összlétszáma már eléri a négymilliót is, mind jelentősebb szerepet játszanak a kereskedelemben, elsősorban a nyugati partvidéken. A messze legnagyobb növekedést a khmer nyelvet beszélő kambodzsaiaknál mérték: létszámuk 10 év alatt meghétszere- ződött, s immár 130 ezren élnek az Egyesült Államokban. Egyébként az új bevándorlók térhódítására jellemző, hogy Új- Mexikó és Kalifornia államban minden harmadik, Texasban és Hawaiin minden negyedik polgárnak nem angol az anyanyelve. vetségesek ellenállása, ami a leg- eklatansabban azon a Biztonsági Tanácsban lezajlott szavazáson világlott ki, amelyen Washington magára maradt az el nem kötelezett országok társaságában a muzulmánokkal szembeni fegyverembargó feloldásának ügyében. Ezzel Nagy-Britannia, Francia- ország és a többiek hatalmas felelősséget vállaltak magukra. A jövő korosztályai ugyanis aligha bocsátják meg a tartós iszlam- keresztény ellenségeskedés kiváltását. Néhány év múlva nagyon is gyenge ervnek hat majd az, hogy saját kéksapkás katonáik életét, jobban mondva saját belpolitikai pozícióikat féltették. A másik tényező az a tapasztalat, ami a Szomáliái „béketeremtés”- ből származik: nehéz olyan helyen rendet teremteni, ahol nem lehet valamilyen releváns politikai erőre támaszkodni. Érvényes ez Bosznia-Hercegovinára, de Szerbiára is. Boszniában egy központi kormány, még ha a muzulmánok egységesek is lennének, csak a lakosság 30-40 százalékára számíthatna. Szerbiában viszont olyan gyenge az ellenzék, hogy Milosevic szerb elnöknek semmilyen méltó vetélytársa sem akad. halvány gyanúja is fölmerül, a képviselői kollektíva fölfüggeszti érintett társa mentelmi jogát. A hiba a mi készülékünkben van? Igen, a képviselők többségének — koalíciósoknak és ellenzékieknek egyaránt — ez a véleménye. Sokan sürgetik, sőt követelik, hogy mentelmi jogukkal kizárólag törvényi és morálisan megalapozott keretek között élhessenek a honatyák. A Parlament elnöke azonosult az igénynyel. A nyári szünet után tehát az Országgyűlés várhatóan házszabályi formában is igyekszik gátat vetni a mandátumos törvényfelettiség újratermelődésének. Szó, ami szó: jobb későn, mint soha. Hasonló szellemű kezdeményezések alighanem elkelnének Házon kívül is... (FEB) Kowalski úr otthon nyaral Pan Kowalski, az átlagos lengyel, idén otthon tölti szabadságát. A lengyelek csaknem háromnegyede nem utazik sehová a nyáron, túlnyomó többségüknek ugyanis nincs pénze üdülésre. Különböző formákban mindössze 7 százalékuk készül külföldre. Magyarország már régóta túl drága a lengyel turistáknak, de az áremelkedések miatt sokat vesztett népszerűségéből Bulgária és Románia is. Változatlanul népszerűek az árban a hazai nyaralást alig meghaladó spanyol utak, és uj lehetőségek tárulnák fel a volt Szovjetunió területén. Litvánia például olyan 3 hetes üdüléseket kínál, amelyek a hazainak csupán harmadaba kerülnek. Az egykor népes üdülők Lengyelországban lassan kihalnak. A kezelésükkel megbízott alapítvány a beutalókat személyenként napi 600-1400 forintnak megfelelő összegért árusítja. Ez ma már a legtöbb lengyel számára nem megfizethető ár. A kempingek kis bungalóiban ezzel szemben már május végére lefoglalták az összes helyet. A nyaralás, valamint az, hogy hova utazik a család, immár státusszimbólum lett. A CBOS közvélemény-kutató felmérése szerint sokakban kelt kellemetlen érzést, hogy nem engedhetik meg maguknak a nyaralást, mert ezt a társadalmi ranglétrán való lesüllyedésük bizonyítékának érzik. Pedig nemcsak a szegények maradnak otthon idén nyáron — a leggazdagabbaknak több mint fele sem utazik sehová. Otthon marad azon családok több mint fele is, ahol az egy főre eső jövedelem meghaladja a havi 15-20 ezer forintot. Ezek vagy üzleti okokból, vagy szakmai indokból nem engedhetik meg maguknak, hogy megszakítsák munkájukat. Hogy mennyire státusszimbólummá vált ez a kérdés, bizonyítja az is, hogy az igen rosszul kereső értelmiségiek, közalkalmazottak többségé még azon az áron is elmegy nyaralni, ha ehhez kölcsönöket kell felvennie. A spanyolok vezetik a listát 148 ezer magyar anyanyelvű amerikai A Balkán balkanizálódása
