Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-14 / 162. szám

1993. július 14., szerda RÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Megyénk nem különösebben bővelkedik vízben, így ennek megfelelően strandokat is alig-alig építettek a Palócföld e szegletében. Ahol valaha volt is- Balassagyarmaton - üresen tá- tonganak a medencék, és re­mény sincs arra, hogy belátható időn belül kinyisson a strand. Salgótarjánban, Pásztón, és Di- ósjenőn azonban üzemel fürdő- több kevesebb sikerrel. Vala­mennyi közül a legkisebb a di- ósjenői intézmény. A bérlővel, Szalay Antallal beszélgettünk a strand jelenéről, jövőjéről, a fej­lesztés lehetőségiről.- Hogyan jutott arra az elha­tározásra, hogy kihérli a diós- jenöi strandot?- Hosszabb ideje vállalkozó vagyok. Rétságon nyitottam először üzletet, egy fagylalto- zót. Ez aztán hozta maga után a többit, ajándék-műszaki bolt is nyílt mellette, és fantáziát látok ebben a vállalkozásban is. Mi­vel helybeli születésű vagyok, úgy döntöttem, hogy megpróbá­lom én üzemeltetni a strandot. A pályázat benyújtása előtt ki­jöttem ide, körülnéztem, és osz­tottam, szoroztam. Végül úgy alakult, hogy megpályáztam a bérleményt. Mindez május kö­zepén történt, de tulajdonkép­pen sokkal jobb lett volna, ha már kora tavasszal van gazdája a strandnak, hiszen májusban valóságos kánikula tombolt az országban. Jó lett volna már ak­kor kinyitni.- Tudtommal volt önön kívül másik pályázó is.-így van, szintén helybeli Ez a vállalkozás teljes egészében az időjárástól függ Festői környezetben, hegyek ölelésében található a diósjenei strandfürdő lakos ő is, de az önkormányzat végül az én ajánlatomat fogadta el. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy igazi gazdája sosem volt ennek a strandnak, működtette például a vízmű, és az önkor­mányzat is. Sajnos, éppen most kezdenek kiütközni azok a hi­bák, amelyek a kivitelezés so­rán keletkeztek, de ezekért én nem vállalhatom a felelősséget. Mivel viszonylag későn kaptam meg a bérleményt, a rendbetéte­lére nem sok időm maradt.-Mik az eddigi tapasztala­tai? Nyereséges a vállalkozás?- Ez nagyon összetett dolog. Mérleget természetesen csak az év végén készítek, de annyit már most elmondhatok, hogy Fotó: -Rigó Tibor­maga a strand nem nyereséges. Az igazi forgalmat ugyanis az itt árusító különféle üzletek bo­nyolítják, a fagylaltostól a bü­féig. Ezeket nem is áll szándé­komban bérbe adni, én magam szeretném megoldani a működ­tetésüket. Szeretnék minél több olyan kis „melléküzletet” létre­hozni, amelyek a pihenést és a Aki strandot bérel Diósjenőn F eketeribizli-sirató Először is: nincs rá pénz Kisecseten valaki bottal veri aféketeribizli ültetvényét! Kiderül aztán, hogy nem a rendkívül alacsony ár miatti haragját tölti ki a gyümölcsön, nem is a beszüntetett felvásárlás okán gurult dühbe, hanem így „szüretel” . . . Leszedni ugyanis nem érdemes, többe kerülne a napszám, mint amennyit a felvásárló adna érte. Egyéb­ként kemény hét forintot (!) kilójáért. Ami a rendszeres művelés költségeiből a Robi kapálógép üzemanyagának költségeit sem fedezi! Marad tehát az említett drasztikus módszer. Meg a remény: talán történik valami csoda, -és nem kell ezt az ültetvényt is kivágni, mint két-három évvel ez­előtt a málnát. Azóta ugyanis annak a csillagos égig szökött az ára, idén megdöntött minden korábbi rekordot. Mint az egyik termelőtől Kétbodony mellett megtudtuk, való­ban csak a csodában bízhatnak a ribizlisek, valami hasonlóban, ami a málnásokkal történt. Az ö piacukat ugyanis a jugoszláv há­borúskodás lendítette fel, a feketeribizlit viszont egy lengyelor­szági hadiállapot tenné jól eladható gyümölccsé . . . Persze, ak­kor inkább nem kérünk belőle, legyen a (második) szomszéd rétje is zöld, a ribizlije meg fekete . . . Egyébként feketeribizli ültetvények elszórtan sokfelé találhatók Nézsa, Nógrád, Rétság, Romhány környékén. Az ültetvényeken alig dolgozgat valaki: az érett szemek egymás után száradnak le a tövekről. Valamelyik gazda azért talált megoldást: magánültetvényén „szedd és vidd” akciót hirdetett. Tíz forintért tördeljék csak ide­gen kezek a hajtásokat, és vigyék a termést! Inkább, mint bottal kelljen leverni a fonnyadó szemeket... -FZ­Ősagárdról Nő­tincsre járnak isko­lába a gyerekek. Tehát a legkiseb­beknek is utazgat­niuk kell naponta. Amint egy gyermek iskoláskorú lesz, felveszi szülei élet­formáját — már ame­lyiküknek van munkahelye -, és eljáróvá válik hat évesen ... A hely­ben felépítendő, mindössze két tan­termes általános is­kola tervei már évekkel ezelőtt el­készültek, viszont pénz eddig sosem volt rá. Dénes János polgármestertől megtudtuk, a képvi­selő-testület nem tud pénzeszközöket biztosítani az iskola építésére, és ez csak az egyik a gondok közül. Az intéz­ményt ugyanis mű­ködtetni is kell, ami szintén tekintélyes összeget emészt fel. Körülbelül, ugyan­annyit, mint amennyi az alig 500 lelkes kisközség egész éves fejlesz­tésre fordítható költségvetési tétele. Rendkívül magas lenne ezzel az egy tanulóra jutó fenn­tartási költség is, hi­szen a főleg időseb­bek lakta települé­sen viszonylag ke­vés gyermekkorú lakik. A távlati célok azonban derűlátásra adnak okot. A kö­zelmúltban elké­szült a község ivó­víz-hálózata, és ha minden jól megy, akkor belátható időn belül a nőtincsi térségi gázvezeték is eléri a falut. Ak­kor pedig infrast­rukturális szem­pontból Osagárd akármelyik várossal felveheti a versenyt. Ráadásul ígéretek telefonra is vannak, amelyeket persze, nem kell készpénz­nek venni. Tehát: ha a falu fejlődik, akkor a fia­talok szívesebben maradnak otthon. Ha nem költöznek el, akkor emelkedik a gyerekek létszáma is, előbb-utóbb pe­dig akár iskola is épülhet. Z­Nyolcvankét kilométernyi pirosribizli Molnár József pirosribizli átvétele közben Fotó: -RT­Nagyoroszi határában egy szedőgép járta a végeláthatat­lannak tűnő pirosribizli táblát az elmúlt héten.- Lehetetlen lenne leszedni kézzel - mondta Molnár József helybeli lakos, aki a felvásárlót helyettesítette az óriási ültet­vény szélén. - Éppen egy kilo­méter hosszúak a sorok, mértem már a kocsimmal... A prob­léma megoldására a berneceba- ráti termelő szövetkezettől bére­lünk egy szedőgépet, ami bi­zony nagyban megkönnyíti a munkát.-Most éppen mennyiért ve­szik át a termést?- Tudtommal pillanatnyilag 20 forintot adnak kilójáét. Nem valami sok, éppen ezért van szükség a gépre is, hiszen kö­rülbelül ennyiért szedne le egy kiló termést a napszámos is. A többség, aki itt ribizlit termel, nem főállásban csinálja, éppen csak valami kis kiegészítő jöve­delem kedvéért foglalkozik vele.- Milyen a termés? ^Bizony nem a legjobb, hi­szen az eső hiányát a bogyós­gyümölcs is megérzi. Nem kö­tődtek rendesen a szemek, és nem is fejlődtek megfelelően az elmaradt csapadék miatt.- Sok helybeli lakos foglalko­zik bogyósgyümölcs termeszté­sével Nagyorosziban?- Egészen pontosan meg tu­dom mondani, legalábbis ezen az ültetvényen - keresett elő egy listát. - A 82 sor ribizlit 46 személy bérli. Egyébként a helybeli mezőgazdasági szö­vetkezet tulajdonában van a ri- bizlis.- Úgy látszik viszonthogy a gép nem szüretel tökéletesen, hiszen rengeteg fürt marad a vesszőkön.-Fiatalok még ezek a bok­rok, csak négy évvel ezelőtt te­lepítették őket. Jövőre fejlődnek még valamennyit, és akkor bi­zonyára alaposabb munkát vé­gez majd a szedőgép is.- A bokrokban nem tesz kárt?- Tesz ugyan, de nem annyit, mint amennyit ér egy ilyen ma­sina. Sokan szedték itt a gyü­mölcsöt kézzel is, de természe­tesen nem haladhattak vele ilyen jól. Egyébként sietni kell a munkával, hiszen a szezon már a végét járja, ez volt az utolsó felvásárlási nap.-A szedőgép nem került túl­ságosan sokba?- Körülbelül a leszedett gyümölcs ellenértékének a felét elviszi a bérleti díj.- Lehet, hogy kár volt telepí­teni ezt a hatalmas ültetvényt? Újabban nem nagyon fizet a ri­bizli.- Ez igaz, de ki gondolta volna négy évvel ezelőtt, hogy így alakul a felvásárlási helyzet. Akkor ez még egy nagyon jól jövedelmező vállalkozásnak látszott.- Meddig terem egy ilyen ül­tetvény?- Ha jól kezelik és gondoz­zák rendszeresen, olyan 10-15 évig is terem.-Hol tudják értékesíteni a termést?- Tudtommal egyelőre hűtő­házba kerül. Hogy utána mit csinálnak vele, miképpen dol­gozzák fel, kinek adják el, én bizony nem tudhatom. - FZ ­kikapcsolódást szolgálják.- Mennyi időre bérelte ki a strandot?- Viszonylag rövid időre, há­rom évre kaptam meg. Sokkal jobban örültem volna, ha leg­alább öt évre hozzájutok, de ez sajnos, nem jött össze. Hosszú távon az ember ugyanis sokkal jobban tud gazdálkodni. Rövid ez az idő, de remélem, hogy anyagilag is eredményes lesz.- Nyújt valamilyen plusz szolgáltatást a fürdő közönsé­gének a hagyományos strand- programokon kívül?- Igen, hiszen Diósjenőn ed­dig egyedülálló módon meg­szerveztük az úszásoktatást. A kismedence vizét egyébként fűt­jük, és a rendeleteknek megfele­lően cseréljük is a vizet min­denhol. Ez természetesen nagy­ban megdrágítja az üzemelte­tést, és ezért nem is szabad ösz- szehasonlítani ezt az intézményt Bánkkal: ott a tó vizét nem kell, de nem is lehet cserélni... Vannak persze, hosszabb távú elképzeléseim is. A Bánki Nyár programjai juttattak arra a következtetésre, hogy valami hasonlót Diósjenőn is jó lenne csinálni. Néhány évvel ezelőtt a Kenyeres-forrásnál rendszere­sen voltak ifjúsági találkozók. Ezt a hagyományt kellene fel­újítani, és a jövőben minden évben megrendezni. Meglátá­som szerint ennek a községnek olyan lehetőségei vannak az idegenforgalomban, amelyek csak alig, vagy egyáltalán nin­csenek kihasználva. Faragó Zoltán Nyári program a víziszínpadon Bánk. A „Bánki Nyár” ren­dezvénysorozatának legújabb programjára július 17-én, szombaton 20 óra 30 perctől ke­rül sor. A neves előadóművé­szek közreműködésével nosz­talgia táncdal-esten vehetnek részt az érdeklődők, amely a „Régi szép dalok” címet viseli. Többek között fellép Kovács Kati, Harangozó Teri, Poór Pé­ter, Aradszki László, Koncz Ti­bor, Kibédy Ervin és Kovács Erzsi. A műsor a Madách Imre Szabadtéri Színház, azaz a vízi­színpad deszkáin lesz látható. Rétság és környéke Nyári felújítás • Romhány. A község általá­nos iskolájában megkezdődött a szokásos nyári nagytakarítás és fertőtlenítő festés. Az önkor­mányzat által finanszírozott in­tézmények - az óvodába, az is­kola és a könyvtár - a saját költ­ségvetésükből fordítanak a munkákra bizonyos összegeket. Az ősi címer • Nagyoroszi. A középkorból származó leírások alapján re­konstruálták a község ősi címe­rét. A két fegyveres vitézt ábrá­zoló jelképet Horváth Zoltán, dejtári szitázó alkotta újjá. Közmunkások • Osagárd. A községi önkor­mányzat nyolc közmunkást al­kalmaz július 1-től, a munkaü­gyi központtal közösen. A gya­logjárók helyreállítását, a közte­rületek fenntartását végzik, fe­jenként havi 12 ezer forintos bruttó alapbérért. Képeslapok • Felsőpetény. Az élénkülő idegenforgalom igényeinek ki­elégítésére a község önkor­mányzata színes képes levelező­lapokat készíttetett a faluról. Holnapi számunkban „Salgótarján és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Szemét a központban Az egyik nógrádsápi harangtorony szomszédságában található ez az útszéli szemétlerakat. A gyönyörűen felújított műemlék építmény közelében bizony nem különösebben szívderítő és fel­emelő az ilyen látvány. Nyilvánvaló azonban, hogy máshol sem lenne az, talán még a szeméttelepen sem __ Fotó: RT K étbodonyi választás: önállósodott a község! Július elsejétől a közigazga­tásilag korábban Romhányhoz tartozó Kétbodony visszanyerte önállóságát. Tavaly népszava­zást is tartottak ebben a kérdés­ben, és a választópolgárok az önállósodás mellett foglaltak ál­lást. A népszavazás eredményére végre hivatalos pecsét is került, hiszen személyesen Göncz Ár­pád köztársasági elnök hagyta jóvá a falu népének döntését. Az önállóság tehát megvan, de természetesen ez önmagában még kevés, hiszen egyelőre csak névlegesnek tekinthető. Szükség van ugyanis egy telje­sen új önkormányzat felállítá­sára, képviselő-testület és pol­gármester megválasztására, a közös tanács idejéből származó vagyontárgyak megosztására, illetve saját költségvetés kidol­gozására. A mintegy 500 lelkes falu életében rendkívül fontos választásra augusztus 15-én tartják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom