Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-12 / 160. szám

2 KÜLFÖLD 1993. július 12., hétfő Üj zlotyk Lengyelországban? A lengyel Kurier Polski infor­mációi szerint az Állami Érték­E Nyomda felkészült az új jegyek nyomtatására, és va­lószínűleg július végén megkez­dik a száz és kétszáz zlotys ban­kók nyomását — amelyek egye­lőre a Nemzeti Bank páncélter­meibe kerülnek. Az uj zlotyról van szó ugyanis, amit csak az inf­láció jelentős csökkenése után kívánnak bevezetni. Jelentős problémákat okoz ugyanis a pénzforgalomban a jelenlegi címletek magas volta — a számí­tógépieket túlterheli a sok nulla. Az uj zlotyból egy ér majd tízezer régit. A jelenlegi legmagasabb címlet, a kétmilliós helyét foglal­ja majd el a kétszáz zlotys. Illegális munkaerő Ausztriában Ausztriában közzétették az il­legális munkavállalás elleni szi­gorított harcról az első adatokat. Ezek szerint minden negyedik ellenőrzött üzemben találtak fe­ketén dolgozókat, ami a munka- vállaló és munkaadó ellen egya­ránt intézkedést vont maga után. Az 5026 ellenőrzött üzemből 1306-ban összesen 2898, törvé­nyes engedéllyel nem rendelkező foglalkoztatottat szűrtek ki. Az ellenőrzött üzemek száma jelen­tősen nőtt. A második félévre Jo­sef Hesoun miniszter még na­gyobb szigort ígér. A legtöbb il­legális munkaerőt Bécsben szűr­ték ki. Vásárlási láz Vásárlási láz kerítette hatal­mába a minap a lengyel határ kö­zelében élő németeket, akik tí­zezrével özönlöttek a szomszé­dos országba, reménykedve egy utolsó olcsó piaci portyában a lengyel ÁFA bevezetése előtt. A PAP lengyel hírügynökség sze­rint volt olyan határátkelő, ahol a német autósoknak hatvan órát kellett várakozniuk, s nem egy helyen 14 kilométeres kocsiso­rok alakultak ki. A közelben la­kó németeknek már régóta ked­venc bevásárlóterepük volt Len­f yelország, ahol a hazaiakhoz épest szinte nevetséges árakon szerezhettek be élelmiszert. Az energia­felhasználásról Az amerikai kongresszus technológiai bizottságának most közzétett felmérése szerint Ke­let-Európábán nem zajlott le az a sok-sok apró, de összességében rendkívüli hatékonyságnöveke­déssel járó változás az energia­felhasználásban, amellyel az Egyesült Államok a 70-es évek közepe után az olajárak meredek emelkedésére válaszolt. Ennek eredménye az, hogy például az épületek fűtési és elektromos rendszere Kelet-Európábán im­már 50 százalékkal több energiát emészt fel, mint az Egyesült Ál­lamokban. A kongresszusi sza­kértők szerint már azzal 40 milli­árd dolláros megtakarítást lehet­ne évente elérni, ha egyharma- dával csökkentenék a térség energiaigényét, a szükséges be- feketetések így akár egy-két év alatt megtérülnének. Franciaországi jelölt Franciaország hivatalosan is beterjeszti a Francia Bank kor­mányzója, Jacques de Larosiere jelölését az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöki tiszté­re. Párizs jelezte, hogy feltétlenül igényt tart a Jacques Attali le­mondása következtében meg­üresedett elnöki székre. A fran­cia érvelés szerint annak idején azzal egyeztek bele az európai bank Londonba költözéséhez, hogy az elnökséget Párizs képvi­selője kapja meg. Oroszország nem fizetett Oroszország nem tett eleget az Egyesült Államokkal szemben a közelmúltban esedékes fizetési kötelezettségének, és ez érinti a kormányhitelezőknél elért adós­ságátütemezési egyezményét is — jelentette a Reuter. Moszkvá­nak amerikai bankokkal szem­ben fennálló, 480 millió dolláros fizetési hátralékot kellett vona rendeznie, ám ebből mindössze 80 milliót folyósított. A Párizsi Klubbal kötött szerződés értel­mében az Egyesült Államokkal szemben fennálló, több mint egymilliárd dollárnyi adósságot ütemeztek át Oroszországnak és a FÁK tagállamainak. A Reuter megjegyzi, hogy a mostani mu­lasztásnak közvetlen hatása ne­migen lesz, ám teljesen szerte- foszlatja azokat a reményeket, hogy Oroszország rövidesen visz- szanyeri hitelképességét. Kérdőjelek Üj kiegyezések? Ausztriai oktatási dilemmák Aggódik Nyugat-Európa a földrész keleti fele miatt. Párizs­ból és máshonnan mind gyar- kabban hallani arról, hogyan kellene konszolidálni a világnak ezt, az elmúlt években érthető módon alaposan megbolydult részét. Az egyik logikus igény, hogy mielőbb megszűnjenek a háborúk és a háborúkkal fenye­gető tűzfészkek, mivel ezek köz­vetlen veszélyt jelentenek egész Európa számárá. A másik fenye­gető mozzanat a kelet-európai nemzeti, nemzetiségi és határ- problémák fokozatos éleződése földrajzilag bővülő területeken, ami nemcsak új robbanásokhoz vezethet, haenm mindinkább ve­szélyezteti a nagy álom, az euró­pai integráció megvalósulását is. Pedig a földrész új típusú közös­ségében Kelet-Európa sok or­szága szeretné mielőbb helyet kapni, köztük mi, magyarok is. Miért ne lehetne érdemi szere­pünk olyan új kelet-európai ki­egyezésekben, amelyekre mind több ösztönzést kapunk azoktól, akik most főként aggodalmaikat emlegetik? Félreérthetetlen cél­zások hallattszanak többfelől is: a határproblémák és a nemzeti kisebbségek oly sokakat érintő ügyeit a kölcsönös érdekek való­ságos mérlegelésével meg lehet oldani, csak jó szándék kell hoz­zá, az, hogy a határ mindkét ol­dalán keressék a közös érdeke­ket, a közös nevezőt. A múlt héten Szlovénia és Ausztria leszögezte, hogy nin­csenek határvitáik. Az észt elnök nem írta alá az orosz kisebbséget sújtó, a tallini parlament által megszavazott jogszabályt. A ma­gyar parlament elfogadta a nem­zeti és etnikai kissebbségekről szóld törvényt. A szlovák parla­ment újból engedélyezte a ma­gyar nevek és helységnevek használatát. A magyar külügyi szóvivő pedig hasznosnak mondta a Balladur francia mi­niszterelnök nevéhez fűződő el­képzeléseket a kelet-európai tér­ség nemzeti kisebbségeinek és határproblémáinak rendezésére, mivel „az új korszakban kísérle­tet kell tenni a földrész problé­máinak átfogó rendezésére”. Folytatása következik...? (FEB) Alig pár napja kezdődött csak az osztrák gyermekek számára az iskolai szünet, s még időben, az utolsó héten közzétették a jó hírt: a jövőben a bukás egy tárgy­ból nem jelent osztályismétlést. Rudol Schölten, az illetékes tár­ca minisztere félmegoldást hatá­rozott el — mondják sokan, s éreztetik: ezzel nem csitul el a vi­ta arról, vajon kell-e egyáltalán osztályzat. Az utóbbi időben so­kan es hangosan sajnálták az osztrák gyerekeket: no, nem azért, mert a kánikulai júniusban még mindig az iskoalapadban kellett ülniok, hanem mert telje­sítményüket osztályzatokkal A lengyel pluralizmus vetése szép termést hozott — több mint 200 párt működik az országban. Fia a formai követelményeknek eleget tesznek, minden pártot bejegyeznek a bíróságok — lega­lábbis eddig így volt. Van pártjuk a kopaszoknak, egy vidámpark­ban alakult meg a vidámság párt­ja, hallatni kívánja hangját a vá­lasztási kampányban nemcsak a videomagnóval rendelkezők pártja, de az is, amely a haza el­lenségeinek likvidálását tűzte zászlajára. Azt, hogy mindent mégsem szabad, a minap mondta ki a var­sói vajdasági bíróság, amikor mérik, s ezzel súlyos szorongáso­kat okoznak nekik. Jobbik eset­ben. Van ugyanis példa arra, hogy a rossz jegy szomorúbb kö­vetkezménnyel is járt — megsza­porodik ilyenkor az öngyilkossá­got elkövetők és a világgá indu­lok száma. A lelki sérüléseket a gondos társadalom igyekszik ellensú­lyozni: külön telefonos szolgálat all a beszélgetnivágyó gyerme­kek rendelkezésére, es a szülőket is sokszor és hangsúlyozottan fi­gyelmeztetik: ne bántsák a rossz tanulókat szidással. A társada­lom két táborra szakadt, és az osztályzatokat eltöröltetni kívá­megtagadta a bejegyzést az Ab­szurd Akció (AÁ) nevet viselő politikai párttól. A bíróság ugyanis nemcsak a pártalapítók jogszerű tevékenységre való ké­pességét, de elmeállapotát is kérdésesnek találta. Különös bizalmatlanságot váltott ki a bírókból a párt ala­pokmányának azon mondata, amely szerint „Az AA tagja lehet minden ember, állat, vagy idegen világból érkezett lény, ha igazol­ni tudja személyazonosságát”. Kifogásolták a törvény képvise­lői azt is, hogy a pártnak sem ál­landó székhelye, sem elnöke nincs, mert alapszabálya értel­nóknak van már mártírja is: egy felsőausztriai tanító személye­ben, aki már évek óta nem osztá­lyoz, és ezért felettes hatósága többször pénzbírsággal sújtotta. Az ügy még nagyobb nyilvá­nosságot kapott a minap, egy té- véshow keretében. A szóparbaj formájában megrendezett mű­sorban az említett tanító vezette az osztályzás ellenzőinek csapa­tát, míg a másik oldalon nem ke­vésbé ismert személyiség állt az élre, mint Niki Lauda. A volt au­tóversenyző szerint a teljesít­ményt mérni kell: sajátos módon a közvélemény-kutatások nagy része ezt a nézetet képviseli. mében „az AA minden tagja egyben elnöke is”. Az alapító atyák — zömmel egyetemisták és fiatal újságírók — nem hátrálnak meg, mint kö­zölték, újra próbálkoznak párt­juk bejegyeztetésével, de ha nem sikerül, készek illegalitásba vo­nulni. Szeretnének indulni a par­lamenti választásokon a „Min­denkinek egyformán!” jelszóval. Tagjaik kötelmei közül a legfon­tosabbnak azt tartják, amely sze­rint mindegyikük kötelessége „saját álmainak valóra váltása, tekintet nélkül a légköri viszo­nyokra”. Abszurd lengyel párt Incidensek a „csúcson” Mélyponton Major népszerűsége A csúcsellenes csúcstól és két robbantástól eltekintve nem tör­tént zavaró incidens a „Hetek” találkozóján, attól a zavaró mo­mentumtól eltekintve, hogy a házigazdák zokon veszik Clinton elnöknek a japán belpolitikát érintő megjegyzéseit. Tokiótól negyven kilométerre legkevesebb öt házilagosan ké­szült rakétát lőttek ki a zamai amerikai katonai bázisra, egy másik Oszakában robbant a csúcstalálkozó első napján, de sérülést, vagy anyagi károkat nem okozott. Mindenesetre a rendőrség igazolva látja a rend­kívüli biztonsági intézkedéseket, 37 ezer rendőr mozgósítását. A hét évvel ezelőtti csúcs idején egy ultrabalos szervezet több rakétát lőtt az Akaszaka vendégházra, arra az épületre, ahol most is ta­nácskozásukat tartották az ál­lam- és kormányfők. Az idén csak kisebb, békés megmozdulásokról érkeztek hí­rek — többszáz diák vonult föl Tokió belvárosában, tiltakozásul a „Hetek dominanciája” ellen. A 46 csoportot tömörítő Ázsiai Szövetség nyilatkozatában vonta felelősségre a „Heteket”, amiért — úgymond- elmélyítették az Észak és Dél közötti szakadékot. Oszakai polgárok „ellencsúcsot” is rendeztek ugyancsak az Észak Varsói megfigyelők szerint je­lentős lépést tett a Szolidaritás a politikai párttá válás útján. A szakszervezet országos bizottsá­ga keddi esti ülésén úgy döntött, hogy a parlamenti választásokon induló képviselői nem lehetnek tagjai semmilyen politikai párt­nak, és írásba kell adniok, hogy parlamenti megbízatásuk ideje alatt nem lépnek be semmilyen politikai szervezetbe. A vezetés döntése értelmében arra is írásban kell kötelezettsé­get vállalniok, hogy megválasz­tásuk esetén parlamenti munká­jukban a szakszervezeti vezetés utasításait követik. A hasonló gondokat átélt Egyetértés Centrum (PC) még egyszerűbb megoldást talált le­Az idén harmadízben rende­zik meg az Európai Örökség Napjait. Szeptemberben a máso­dik és a harmadik hét végén a műemlékek, amelyekben Éuró- pa oly gazdag, 21 országban ke­rülnek a figyelem középpontjá­ba. Ezekben a napokban váro­sok és falvak ezrei üdvözlik majd azokat, akik meglátogatják a tör­ténelmi épületeket. A műemlé­kek helyiségeiben és környékü­kön különböző kulturális ren­dezvényekre is sor kerül. A hivatalos megnyitó ünnep­ségre Antwerpenben kerül sor és Dél közötti megosztottsá­got kifogásolva tanácskozásu­kon. A rendőrségnek mindez nem okoz különösebb fejfájást, gon­dot inkább azok a jobboldali cso­portok jelentenek, amelyek hangszórókkal felszerelt teher­autókon közlekedtek a város­ban, és felhangosított jelszavakat közvetíttek „a csúcs résztvevői­nek. A radikális csoportok Bo­risz Jelcin megérkezését várták — e szervezetek fő törekvése ugyanis a Hokkaidótól északra fekvő szigetek visszaszerzése. Most adódott először alkal­muk arra, hogy követeléseik közvetlen eljussanak az orosz ve­zető fülébe. Jelcin eddig kétszer is lemondta Japánba tervezett lá­togatását. A tokiói rendőrség ugyan korábban a „csendrende­letről” szóló törvény alapján akarta megakadályozni a hangos felvonulásokat, de e szándékot keresztezte a parlament feloszla­tása, az, hogy már tart a választá­si kampány. Kampányidőszak­ban nem tiltható meg politikai szlogenek közzététele, még ha az a rendeletben megszabott zajkü­szöbnél hangosabban is történik. A szélsőséges japán szervezetek közül nem egy már csak azért is indít jelöltet a választáson és szurkolja le a több mint kétmillió endő képviselői kézben tartásá­ra. Vezetése úgy határozott, hogy minden parlamenti képvi­selőjének 100 millió zlotys kau­ciót kell letétbe helyeznie, amit elveszít, ha hűtlenné válik frakci­ójához. Még meg sem alakult igazán a magát jobbközépként meghatá­rozó radikális jobboldal válasz­tási koalíciója, a lengyel Egye­sülés, máris kettészakadt. Mi­után a kezdeményező szerep az Egyetértés Centrum vezetője, Jaroslaw Kaczynski kezébe ke­rült, Jan Olszewski volt minisz­terelnök létrehozta saját szövet­ségét, a Választási Bizottság — Koalíció a Köztársaságért név alatt. A belső ellentétek nem kímél­szeptember 11-én. 1993-ra Ant­werpent jelölték ki Európa kul­turális fővárosaként. A város műemlékeit a szó szoros értel­mében és átvitt értelemben is fényszórók világítják majd meg. Áz Európai Örökség Napjait az Európa Tanács rendezi, s ez a szervezet koordinálja az esemé­nyeket. Ebben az évben három új ország is csatlakozott: Dánia, Norvégia és Portugália. Egyes országokban ilyen jellegű ün­nepségeket már több éve rendez­nek. Franciaország például az örökség napjának 10. évforduló­forintnak megfelelő jelöltállítási dijat, csakhogy hangot adhasson az orosz-japán területi vita meg­oldatlansága miatti elégedetlen­ségének. Ä rendőrség arra ké­szült, hogy a közlekedési szabá­lyok megsértésének ürügyén áll­ja útját a teherautóknak. A diplomácia frontján történt incidens énnél jobban izgatja a japán kormány tagjait. Szerintük Clinton elnök beavatkozott a most folyó választási kampány­ba, amikor a változások fontos­ságáról beszélt, a japán fogyasz­tókat pedig egy sokkal nyitot­tabb piac támogatására szólította föl. Clinton cáfolta, hogy meg­jegyzéseivel bármelyik résztvevő mellett állást foglalt volna, hi­szen — mint mondta — nem tud­ni teljes bizonyossággal, „melyik fél lesz fogékony a súlyos keres­kedelmi viták megoldása iránt”. Július 18-án rendezik a japán vá­lasztásokat, és sokan arra számí­tanak, hogy ez alkalommal meg­törik a japán kormánypárt hatal­mi monopóliuma. Clinton elnök volt az egyetlen a csúcs résztve­vői közül, aki a japán változáso­kat is érintette megjegyzéseiben, találkozott az ellenzék politiku­saival is — a többi állam- és kor­mányfő a Japán politikai jövőjé­re vonatkozó kérdéseket mere­ven elutasította. ték a szocialistákat sem. A Len­gyel Szocialista Párt (PPS) köz­ponti pártbírósága kedden kizár­ta a pártból Piotr Ikonowiczot, a PPS elnökét. Ikonowicz 3 héttel ezelőtt azt javasolta pártja veze­tőségének, hogy a Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) tagja­ként induljanak a választásokon. Miután ezt a vezetés elutasította, az elnök benyújtotta lemondá­sát. Egy héttel később a párt alap­szabályát megszegve, a vezetés megkerülésével összehívta a kör­zeti pártvezetőket, akiknek megis­mételte javaslatát. Azok többsége úgy döntött, hogy követi volt veze­tőjét, és belép a szociáldemokra­ták vezette koalícióba. Ezért a pártra mért csapásért döntött kizá­rása mellett a pártbíróság. ját ünnepli ebben az esztendő­ben. Hollandiában hetedik alka­lommal kerül sor ilyen jellegű eseményre. Az idén Németor­szágban minden tartomány kü­lön rendezi meg az örökség nap­jait. Szeptember 2-án Brüsszel­ben nemzetközi sajtóértekezle­ten informálják a sajtót az Euró­pa Tanács rendezvényéről. Magyarországon szeptember 18-án és 19-én kerül sor az Euró­pai Örökség Napjainak rendez­vényeire. Augusztus 30-án sajtó- konferencián számolnak be az előkészületekről. A londoni The Times minapi számában ismertette a MÓRI közvélemény-kutató intézet leg­újabb felmérésének eredménye­it, amelyek szerint június elejé­hez képest további két százalék- ponttal csökkent John Major mi­niszterelnök népszerűségi rátája, és a megkérdezetteknek csupán 19 százaléka vélekedett úgy, hogy kevezően ítéli meg a kor­mányfő ténykedését. Amióta a 30-as években Nagy-Britanniában rendszeresí­tették a közvélemény-kutatáso­kat, Major miniszterelnök a múlt hónapban már megdöntötte az A találkozó alkalmat kínál az országcsoport eddigi eszmecse­réinek áttekintésére. Ősszel lesz négy éve, hogy Ausztria, Ma­gyarország, Olaszország és Jugo­szlávia vezető politikusai elhatá­rozták, hogy létrehozzák együtt­működésük új formáját. Az eu­rópai légkör javítása érdekében a négy ország megalapította a „ Quadragonalét ”. Mi történt azóta? Az említett országok köre Csehszlovákia, majd Lengyelország felvételével először öt, majd hat oldalúvá bő­vült, s ezért az elnevezés is válto­zott: Pentagonáléra, azután He- xagonáléra. Üj helyzetet teremtett a balká­ni válság, s ez Jugoszlávia tagsá­gának felfüggesztését eredmé­nyezte. Időközben elfogadták Horvátország, Szlovénia és Bosznia-Hercegovina felvételi kérelmét, majd sor került Cseh­szlovákia szétválására. Ilyen előzmények után döntött úgy az érintett országcsoport, hogy a Közép-Európai Kezdeményezés (KEK) elnevezést használja. El­nöki funkcióját idén Magyaror­szág látja el, s így feladatai közé tartozik a találkozók előkészíté­se és megrendezése. Az 1989-es budapesti találko­zón elfogadott nyilatkozatban a résztvevők vállalták, bővítik gaz­dasági és tudományos kapcsola­taikat, s új kezdeményezesekkel járulnak hozzá az egységek az összekötő híd szerepet töltik be, és hangsúlyozták a határmenti tartományok együttműködésé­nek jelentőségét. E célokat további találkozó­kon (Velencében, Dubrovnik- ban és Bécsben) erősítették meg, illetve bővítettek. Az osztrák fő­városban írták alá a külügymi­niszterek az első — a KEK kere­tében kidolgozott — egyezményt természeti, technológiai kataszt­addigi népszerűtlenségi rekor­dot. Ami az egész kormány tény­kedésének megítélését illeti, a megkérdezettek 84 százaléka volt kedvezőtlen véleménnyel róla, és csupán 10 százalékuk he­lyeselte azt. A konzervatív párti választók soraiban a megkérdezettek 48 százaléka elégedett Major mi­niszterelnökkel, s 45 százalékuk elégedetlen. Ä felmérést június 24-e és 28-a között végezték, és ennek során 1.851 személyt kérdeztek meg. rófák megelőzéséről és elhárítá­sáról. Milyen fórumai vannak a regi­onális együttműködésnek? Évente egy alkalommal a kor­mányfők tanácskoznak. Fél­évenként rendezik meg a kül­ügyminiszteri találkozókat; a legutóbbit a magyar fővárosban tartották márciusiján. A külügy­miniszterek tavaszi üléseivel egyidőben rendezik meg a parla­menti külügyi bizottságok elnö­keinek értekezletét, és a minisz­terelnökök találkozóival párhu­zamosan tanácskoznak a parla­menti delegációk is. Ki viseli a költségeket? Elvileg minden ország maga gondosko­dik a költségek fedezetéről, ám a saját források mellett nemzetkö­zi intézmények is számításba jönnek. Milyen a KEK fogadtatása? Különösen nagy visszhangot kel­tettek a politikai témákról foly­tatott szakértői megbeszélések. Ilyen volt például az a közös in­dítvány, amely a nemzeti kisebb­ségek kollektív jogainak rögzíté­sét javasolta. Kiemelten kezelik az új demokráciáknak az Euró­pai Közösséghez, valamint az Európai Tanácshoz fűződő kap­csolatait is. Jellegéből adódik, hogy a Kö­zép-Európai Kezedemenyezés- nek kitüntetett szerepe van a re­gionális politikai együttműködés elmélyítésében. Foként a közle­kedés, a környezetvédelem, a kultúra és az idegenforgalom te­rén adottak erre a lehetőségek. Talán már a mostani budapesti kormányfői tanácskozás is vá­laszt ad arra: milyen irányba bő­víthető az együttműködés. A si­ker éppen a kezdeményezések sokoldalúságán múlhat. Toronyi Attila Ferenczy Europress Politikai forrongás Lengyelországban Az Európai Örökség Napjai Merre tart a Közép-Európai Kezdeményezés? Július 16-17-én tartják meg Budapesten a Közép-Európai Kezde­ményezés kormányfői találkozóját. A résztvevők áttekintik azokat a közös erőfeszítéseket, amelyek elősegíthetik a térség integrálódá­sát az összeurópai politikai és gazdasági folyamatokba. A tanács­kozás várhatóan politikai és gazdasági nyilatkozat elfogadásával zárul.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom