Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-01 / 151. szám
2 KÜLFÖLD 1993. július 1csütörtök Ki lesz az EBRD elnöke? Castro további áldozatot kér Hajtóvadászat Franciaország kívánatosnak tartja, hogy továbbra is francia elnöke legyen az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD) — jelentette ki Edouard Balladur miniszterelnök. Hasonló igényt fogalmazott meg korábban Alain Juppé külügyminiszter és Philippe Séguin, a Nemzetgyűlés elnöke is. A Jacques Attali lemondásával üresen maradt tisztségre a miniszterelnök szerint Párizs még nem terjesztett elő jelöltet, de a sajtóban több név is szerepelt már, így a Francia Bank jelenlegi kormányzója, Jacques de Larosiere, vagy Jean-Claude Trichet, az állam- kincstár igazgatója. Segélycsomag Oroszországnak A világ hét legfejlettebb iparú országa jelentős segélycsomagot dolgoz ki Oroszország számára a jövő héten sorra kerülő tokiói csúcstalálkozóján — biztosította az orosz elnököt Bili Clinton minapi telefonbeszélgetésükben. Az amerikai elnök a 30 perces beszélgetés során ismertette Jelcinnel, hogy annak az 1,6 milliárd dolláros támogatásnak, amelyet a Vancouvert csúcstalálkozón Washington helyezett kilátásba, már tóbb mint a felét átutalták. Az USA első embere azt is bejelentette, hogy egy hasonló célú, 1,8 milliárd dolláros csomag most vár jóváhagyásra az amerikai kongresszusban. Clinton ezzel kapcsolatban teljes támogatásáról biztosította Jelcint. Az általános vámkedvezményekről Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere nyomatékosan kérte amerikai kollégáját, Brown kereskedelmi minisztert arra, hogy biztosítsák Magyarországnak továbbra is az általános vámkedvezményeket (GSP). Brown válasza szerint a kormány melegen támogatja a hosszabbítást, de ügyrendi okokból rövid megszakítás állhat be. Az USA 1989 óta biztosítja Magyarországnak, hogy áruink 53 százaléka vámmentesen kerül az amerikai piacra. Az általában fejlődő országoknak biztosított kedvezményre vonatkozó törvény hatálya július 4-én lejár. A meghosszabbítására vonatkozó javaslat elfogadása legkorábban július végére várható. Addig a kedvezményben részesülő országok árui után le kell majd róni a legnagyobb kedvezményes eljárásnak megfelelő, átlagosan 8-12 százalékos vámot, de az ösz- szegeket a GSP meghosszabbítása után visszatérítik. Az angol rendőrség reformja A hosszabb ^gumibot bevezetése csak az első intézkedés volt a sok közül — a brit kormány nyilvánosságra hozta fehér könyvét a rendőrség tervezett átfogó reformjáról. A harminc éve legna- yobh átalakítás lényege az lesz, ogy a hobbyk központilag meghatározott országos bűnüldözési célszámokat kapnak, ám a rendőri erők működését decentrizál- ják. A helyi rendőrkapitányságok szabadabban rendelkezhetnek költségvetésükkel, önállóan dönthetnek műszaki és személyzeti szükségleteikről, és bürokráciamentesen erősíteniük kell az együttműködést a helyi hatóságokkal és társadalmi szervezetekkel. Két Lotti A 26. játékheti Két Lotti nyerőszámai: 3, 25, 31 és 40,42, 58. A héten 6 találatos szelvény nem volt, így a nettó nyeremény 8 millió 128 ezer forintra halmozódik. Az 5-ösre jutó nettó nyeremény 324.856, a 3-asokra 29.987, a 2-esekre 352 forint. Kubának nincs más alternatívája: győzelmet kell aratnia történelmének példátlanul nehéz időszakában —- hangoztatta Fidel Castro állam- és kormányfő a parlament kedden zárult ülésszakán. A törvényhozás valamennyi kubaihoz szóló felhívást fogadott el, amelyben további önfeláldozásra, egységre és kitartásra buzdítja a lakosságot. A kubai vezető a tanácskozáson mondott zárszavában hosz- szan foglalkozott a szigetország korábbi szövetségeseinek elvesztésével, szenvedélyes megfogal- mázásaival jelét adva annak, hogy mindmáig nemcsak Kuba, de érzelmileg ő maga sem heverte ki azt a sokkot, amelyet a Szovjetunió, illetve az úgyneveSoros, a „márkagyilkos” Soros György ismét a világsajtó címoldalára került: a Németország pénzügyi politikájáról, a német márka szerinte túlzott fel- értékeléséről vallott nézete meglehetősen viharos visszhangot keltett. Volt, aki rokonszenwel (’’végre, egy realista megállapítás!"^, volt aki ellenérzéssel (’’markagyilkosságra tör!”) nyilatkozott, csak egyet nem lehetett tenni, figyelmen kívül hagyni a budapesti születésű, hatvanhárom esztendős amerikai bankár véleményét. Hiszen a „devizapiacok nagymesterének” nevezett Soros 1987-ben egymilliárd dollárt vesztett akkori tőzsdei spekulációin, de tavaly ősszel már egymilliárdot nyert a brit valuta, a font értékvesztésén, nyolc hete pedig félmilliárdot, mert az aranyár emelkedésére tett. A klasszikus vonalú, talán kicsit ódivatú Glencheck-zakókat és a széles Windsor-mintás nyakkendőket kedvelő pénzügyi szakember, aki — a dolgok fizikai oldalát tekintve — erősen rövidlátó és jellegzetesen halkszavú, nem valami titkos összeesküvést szőtt a német márka ellen. A The Times közölte nyílt levelét, amelyben a tényekből, a német gazdaságot sújtó recesszióból, valamint a túlzott költségvetési hiányból kiindulva helytelenítette, hogy a szövetségi bank túl sokáig túl magasan tartotta a kamatszintet, s kihagyott minden olyan lehetőséget, amikor ezt még viszonylag elfogadhatóbb következményekkel módosítani lehetett volna. Soros úgy véli, a késedelem miatt nagyobb lesz a zuhanás, és minél tovább halasztják, annál inkább visszaüt majd. Tehát túlértékeltnek tartja a márkát, s erőteljesebb kamat- csökkenést valószínűsít. A DM helyzete következtében bizonytalannak tartja az EMS-t, az EK valutáris rendszerét, s álláspontja szerint fel kell tárni a súlyos belső gyengeségeket, mert azok elleplezése vagy lekicsinylése csak árthat. A magyar származású bankár igen kedvezően szólt Franciaországról, ahol szerinte alacsony az inflációs ráta, és sikerült kialakítani egy saját költségszerkezetet. A londoni lapban megjelent Soros-levél nyomán a márka azonnal egy pfenniget veszített érté- kébőfa dollárhoz képest (sok kicsi sokra ment), s a nemzetközi pénzpiacokon megnőtt az érdeklődés a francia részvények iránt. A német Bild Zeitung viszont Soros képét hozta az első oldalon: „Ő az, aki szét akarja rombolni a márkánkat.” (FEB) Carmen — díszletek nélkül Kellemetlen meglepetésben volt részük azoknak, akik — nem kis pénzért — Bizet operája, a Carmen minapi előadására váltottak jegyet a párizsi Bastille Operában: az előadást igencsak puritán módon kellett megtartani, mivel délelőtt sztrájkba lépett a technikai személyzet egy része, köztük a díszletépítők. Az igazgatóság úgy döntött, hogy nem a díszlet, hanem a mű a fontos, és megtartotta az elődást, díszletek nélkül. Aki ezzel elégedetlen volt, visszakaphatta a jegy árát, vagy másik előadásra szóló jegyet kaphatott érte, de a közönség túlnyomó része kitartott helyén. A sztrájkot a CFDT szakszervezet rendelte el, és jóelőre bejelentette, sőt, tárgyalásokat is kezdett az igazgatósággal, de mivel azok nem vezettek eredményre, megtagadta a munkát erre a napra. A Bastille Opera ugyan megkötötte az új kollektív szerződést a technikai személyzettel, de a szakszervezet megítélése szerint nem tartja meg azt. Elsősorban azt kifogásolják, hogy az igazgatóság nem hajlandó tisztázni, megújítják-e a határidőre kötött szerződéseket az alkalmazottak egy részével. (MTI) zett szocialista tábor összeomlása jelentett. Földindulásról; társadalmi, politikai és ideológiai kataklizmáról beszélt, s azt fejtegette; „nem fér az ember fejébe, hogy egy olyan erős, oly fontos világpolitikai egyensúlyi szereppel bíró ország, mint a Szovjetunió, hogyan tűnhetett el a térképről”. Castro a várhatóan az eddiginél is nehezebbé váló életkörülményekre, az ellátási korlátozásokra utalva kijelentette: a vezetés pontosan tisztában van az ország gondjainak nagyságával, s ezzel összefüggésben elmondta, hogy az idei, rendkívül rossz cukortermelési eredmények 500 millió dollár exportbevételtől fosztják meg az országot. (Becslések szerint tavaly mintegy kétmilliárd dolláros importra volt lehetősége az országnak, így az államfő által említett adat a teljes behozatal egynegyedének kiesését okozhatja.) Az Egyesült Államok és Kuba viszonyáról szólva rámutatott, hogy noha a Clinton-kormány- zat eddig „kevésbé ellenséges és agresszív” magatartást tanúsított a szigetországgal szemben, mint elődei, a havannai vezetés nem számol a kétoldalú kapcsolatok közeli javulásával, a gazdasági embargó feloldásával. A parlamenti ülésszakon az ország válságos energiahelyzetét és a helyi közigazgatással párhuzamosan, 1988-tól kiépített szervezet, a népi tanácsok rendszere működését tekintették át. Nem vesz részt a G-7 tokiói csúcstalálkozóján Edouard Balladur francia miniszterelnök. A párizsi delegációt Francois Mitterrand elnök vezeti, a kormány képviseletében viszont jelen lesz Alain Juppé külügyminiszter és Edmond Alphandery gazdasági miniszter. A kormányfő közlése szerint Mitterrand „egyeztetett” álláspontot képvisel majd, a szocialista elnök es ajobboldali kormányfő ugyanis lényegében azonos álláspontra helyezkedik a csúcsértekezlet napirendjén szereplő kérdésekkel kapcsolatban. Balladur azzal indokolta távolmaradását, hogy „nem tud ilyen hosszú időre elszakadni” a francia politikától. A kormányfő ugyanis ki akarja vívni, hogy a nemzetgyűlés rendkívüli ülesz- szakán fogadják el valamennyi fontos törvénytervezetét, amelyekre a rendes ülésszakon már nem jutott idő, s ezek közül mindenekelőtt a privatizálási törvényt akaija elfogadtatni. Ez ellen a szocialisták es a kommunisták a parlamenti obstrukció eszközét vetették be. A tokiói csúcstalálkozóról szólva, Juppé a nemzetgyűlésben megismételte a kormányfő határozott álláspontját a GATT- megállapodás kérdésében: Párizs nem hajlandó még csak tárgyalásokra sem az általa amúgyis vitatott témáról mindaddig, amíg az Egyesült Államok nem vonja vissza az európai acélexportot korlátozó, a francia kormány által megkülönböztető jellegűnek minősített rendelkezéseit. Juppé azt is közölte, hogy Párizs nem tekint érvényesnek semmiféle olyan megállapodást, amelyet a GATT-ügyekben az Európai Közösség Bizottsága kötött az Egyesült Államokkal, mivel a közösségen belül döntési joga csupán a miniszteri tanácsnak van. Marad a Bosznia elleni fegyverembargó Az ENSZ BT kedd esti ülésén nem kapott többséget az el nem kötelezett országok javaslata, hogy Boszniára oldják fel a fegyverszállítási tilalmat. Az indítványt az öt kezdeményező ország oldalán — szemben európai szövetségeseivel — támogatta az Egyesült Államok is, de miután a 15 tagú BT többi 9 tagja (köztük Magyarország) tartózkodott a szavazástól, a Kezdeményezés — amint várható volt — eredménytelen maradt. Az iszlám országok azonban jelezték, hogy az ENSZ közgyűlésének állásfoglalását kérik a kérdésben. A javaslat ott — várhatóan már a héten — többséget kaphat, ám a döntés jelképes lesz, az embargót csak a Biztonsági Tanács törölheti el. Bili Clinton elnök az év elején javasolta európai szövetségeseinek: engedjék meg a bosnyákok fegyverkezését, sőt, a NATO légiereje addig is semlegesítse a szerbek nehézfegyvereit, hogy kiegyenlítsék az erőviszonyokat. A tervet azonban a brit, a francia és a spanyol kormány ellenzi. Mohamed Sacirby, Bosznia ENSZ-nagykövete szenvedélyes szavakkal kárhoztatta a nyugateurópai politikát, elsősorban a brit politikusokat a helyzet alakulásáért. Madeleine Albright amerikai ENSZ-nagykövet hangoztatta: a döntés nem jelenti, hogy a szerbek menlevelet kaptak nemzetközi határok megváltoztatására, egy szomszéd állam szétrombolására. Jamsheed Marker pakisztáni nagykövet a muszlim országok nevében arról szólt, hogy nem engedhetik meg egy testvérnemzet kiirtását Európa szívében — azon a kontinensen, amely oly büszke az emberi jogokra és a törvényességre. Tarthatatlan helyzet, hogy a konfliktus egyik részvevője, mégpedig a legerősebb, kívülről fegyverekhez jut, míg az agresz- szió áldozatát azoktól megfosztják — hangoztatta Erdős André magyar nagykövet, sürgetve a bosnyák határok ellenőrzésére vonatkozó BT-határozatok végrehajtását. Magyarország nem utasítja el a lehetőséget, hogy feloldják a Boszniát érintő fegyverembargót, de úgy véli: nem bizonyos, hogy e lépés a jelenlegi helyzetben pozitívan hatna ki Bosznia és szomszédai jövőjére. Aidid ellen Az ENSZ-csapatok — élükön az amerikai tengerészekkel — hajtő- vadászatot kezdtek Aidid tábornok ellen. A Szomáliái vezető — aki számtalan fegyverraktár tulajdonosa — a mai napig sem szüntette meg támadásait a lakosság, illetve az ENSZ-erők ellen... (FEB-fotó) Nem akar elszakadni a francia politikától Balladur nem megy Tokióba Szlovák kormány: holnap tovább hasad? Vladimír Meciar szlovák kormányfő a minap még úgy ítélte meg, hogy „a szlovákoknak sosem volt jobb kormányuk a jelenleginél” — de az általa vezetett Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) országos tanácsa utóbb a kabinet két tagjának már bizalmatlanságot szavazott. Lubomír Dolgos privatizációs és Kucera oktatási miniszter napjai tehát meg vannak számlálva. Szlovákiában ugyanakkor egy harmadik miniszter napjait mar hetek óta számlálgatják. So- bonaról, az egészségügyi tárca vezetőjéről van szó, akit a sajtó nem egyszer az egészségügy „So- bona es Gomorájakéntv emlegetett, aki a Novy Cas szerint „több kórházigazgatót váltott le, mint ahány kórház az országban létezik”. Az egészségügyi miniszter leváltását az orvoskamara olyan kitartóan követeli, hogy az egészségügyi dolgozók országos sztrájkészültségét is megszervezte. Mindeddig hiábavalóan, mert Meciar kormányfő úgy látja, hogy a miniszter elképzelései jók. A kormányfő első helyettesének, Roman Kováénak — aki eredeti hivatása szerint orvos — azonban más a véleménye, de az országos tanácsot ez nem tudta oly mértékben befolyásolni, hogy Sobonanak is bizalmatlanságot szavazzanak. Vladimír Meciar kormányában eddig két személyi változás történt. Milan Knazko, a kabinetből kiebrudalt külügyminiszter a parlamentben uj frakció alapjait rakta le, s egyben új pártot is alapított. Ludovít Cérnák gazdasági miniszter önként távozott, s azóta az általa vezetett Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnökeként politizál. Néhány napja azonban bizonyosnak látszik, hogy visszatér Meciar jelenlegi kisebbségi kormányába. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a Szlovák Nemzeti Párt között koalíciós tárgyalások folynak. Ez nem igazán meglepő, noha úgy látszott, hogy ha mégis lesz szlovák koalíciós kormány, akkor abban az elsőszámú esélyes a Peter Weiss vezette Demokratikus Baloldal Pártja (SDL) lesz. Máshogy alakult: a baloldal sértődött, de következetes. Most éppen a kölcsönös szemrehányások penzumát teljesítik. Nem látható előre, vajon hány tárcát kaphat meg a leendő koalíciós partner, de annál egyértelműbben látszik az, hogy Meciar kormánya további engedményekre kényszerül. Hacsak nem írják ki az idő előtti választásokat. Ez most már egyre inkább valószínűsíthető. Figyelemre méltó, hogy a bizalmatlansági szavazás napján Meciar mozgalma azt is bejelentette: az idő előtti választások kiírását elkerülhetetlennek tartják abban az esetben, ha a napokon belül távozó privatizációs miniszter a törvényhozásban az ex- külügyminiszter, Knazko példájára új frakció létrehozásával további képviselőket vonna el a parlamenti pártokból. Nem igazán látható előre az, vajon hogyan is alakulnak majd a parlamenti erőviszonyok az esetleges új választások kiírásának kérdésében. A szlovákiai belpolitikai viszonyok még sokféle meglepetést tartogatnak, hiszen egyre több a kiszámíthatatlanságot fokozó elem... Nyilatkozik a hargitai tanácselnök Elszigetelik a prefektus személyét Milyen a viszony a 85 százalékban magyar lakosságú romániai Hargita megyében a megyei tanács és a román prefektus között, három hónappal a kinevezés után? — kérdezte az RMDSZ marosvásárhelyi tanácskozásán Sántha Vilmos Pál megyei tanácselnököt, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának tagját az MTI tudósítója. — A megyei tanács, amennyire lehet, elszigeteli a prefektus személyét. Ha nem kötelezően szükséges, nem teremtünk kapcsolatot vele. Ugyanakkor vita folyik a prefektusának és a tanácsnak egyaránt otthont adó épület megosztásáról, a tanács személyzetének megfelelő elhelyezéséről. Négy-öt változatot tettünk le az asztalra, de Doru Vosloban prefektus mindegyiket visszautasította. A tanácsi apparátus 105 főből áll, a prefekturáé mintegy 40. A helyi tanácsoknak azt javasoltuk, hogy ne tartsanak közvetlen kapcsolatot a prefek- túrával, még földügyben sem, csak a megyei tanácson keresztül levelezzenek vele. — Szó volt a tiltakozás más formáiról, a tanácsosok lemondásáról, helyi népszavazásokról? — Helyi népszavazásokat a másik magyar többségű székely megyében, Kovásznán terveztek. Mi nem így döntöttünk, a tanácsosok azonban mindenütt maguk határozzák el, ha le akarnak mondani tiltakozásul. Mi ezt nem javasoltuk eddig, még nincs jóváhagyva az idei költségvetés sem. Ä megyei költségvetést holnnap tárgyaljuk, és a helyi tanácsok valószínűleg július 20. körűire véglegesítik. Ezután az augusztusi szünet következik, tehát inkább őszre marad a következő lépés eldöntése. — Nemrég Kolozsváron találkoztak az ország megyei tanácselnökei, választottai az államfővel és Iliescu elnökkel. Melyek a megyék közös igényei, és mit válaszolt a kormány? — Igény a helyhatósági egységek autonómiája, a jogi viszonyok rendezése a helyhatóságok, a prefektúra és a kormány között, a helyhatóságok vagyonál- lagának tisztázása. Vacaroiu miniszterelnök olyan hatásköröket körvonalazott a prefektusok számára, amelyekkel az intézmény valóságos állam lenne az államban, Iliescu elnök pedig elsősor ban politikai problémákról szólt. A tanácsok képviselői egyetértettek abban, hogy hatáskörük bővítésére van szükség, s hogy kell egy helyhatósági költségvetés. Jelenleg a tanács a központi költségvetésből részesül, és ennek következtében csak az év közepén tudja meg, milyen forrásokkal számolhat és milyen feladatai lesznek. Most például ideadták az egészségügyet, mondhatnám idedobták, és nekünk kell fenntartanunk, anélkül, hogy erre külön forrásaink lennének. — Legutóbb együttműködési megállapodást kötött Hargita és a másik magyar többségű megye, Kovászna. Mire vonatkozik ez? — Együttműködési szerződést teijesztettünk elő az állandó küldöttek tanácsának az RMDSZ-ben. Ezt mindkét megyében jóváhagyták, most az következik, hogy a megyei tanács is elfogadja. A cél a jobb együttműködés a közös érdekű problémákban, valamint autonómiarendszerünk jobb kialakítása, közös formálása. Az együttműködés azt is szolgálja, hogy hasonló álláspontot tudjunk kialakítani a prefektus-ügyben. — Végül: milyen Hargita gazdasági helyzete? — Gazdaságilag még a hanyatlás a jellemző, a termelés elmarad a tavalyitól. Éppen a napokban, rendelések hiányában, leállt a több mint másfél ezer embert foglalkoztató Csíkszeredái traktorgyár. Egyelőre még nem beszélhetünk fellendülésről. Aggasztó jelenség, hogy a Dacia Felix bank kisebb cegeken keresztül megkísérli felvásárolni a rivatizálás keretében eladásra erülő vállalati vagyonrészeket.
