Nógrád Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-10 / 133. szám
8 HÍRLAP ÉG-IGÉRÖ 1993. június 10., csütörtök Egy különös vállalkozás: Magyarország gyermekszemmel Az idei nyáron Nógrád megyét „metszik” Ötödik éve már, hogy egy gyermek képzőművész kör elindította különös, meglehetősen nagyszabású vállalkozását. Nyaranta kerékpárra ülnek és linómetszeteket készítenek egy-egy megye valamennyi településéről. A képeslap méretű metszetekről közvetlenül készülhetnek képeslapok, így igen kis példányszámú megrendelést is ki tudnak elégíteni. A lapok tehát postai forgalomba kerülhetnek. Ezen a nyáron, július végén, augusztus elején Nógrád megye kerül sorra. A polgármesteri hivatalok a napokban kapják meg a gyerekek leveleit, amelyben azt kérik, valaki mutassa meg nekik, mit érdemes kimetszeni a településen. — Technikailag hogyan zajlik a túra, hogy tudja huszonnégy- gyerek két hét alatt bejárni az egész megyét? - kérdeztük Szávai Istvánt, a Szolnoki Metszőkor Egyesület elnökét.- Első nap megérkezünk Jobbágyiba. Innen másnap három fős kiscsoportok indulnak a környékbeli településekre. Ott már várják őket a helybeli gyerekek. Minden metszőkörös kap egy-két „tanítványt”, együtt rajzolnak, metszenek, általában meg is ebédelnek valamelyik családnál, vagy az önkormányzat vendégeként. Amikor a metszetek elkészültek, lenyomatják őket, majd délután visszabicikliznek Jobbágyiba. Ha a helybeli gyerekek előre elkészítik a rajzokat, vagy metszeteket, akkor a metsző túra helyett játszóházat tartunk, ahol a helybeli gyerekek belekóstolhatnak abba a képzőművészeti munkába, amit a metszőkor műhelyben végzünk. A legjobb metszetek készítői pedig részt vehetnek az egész túrán, ha egy Ezt a linómetszetet Szilágyi Patrícia Szolnokon készítette szolnoki előtáborozáson bizonyítják fizikai és közösségi felkészülésüket.- Mi ez a közösségi felkészülés?- Meglehetősen sajátos szabályai vannak táborunknak. Erről sokat mesélhetnék, de csak néhány fontos alapelvet említek. Aki szeret lustálkodni, vagy nem képes elviselni mások eltérő világát, nem tud alkalmazkodni az új helyzetekhez, nem valószínű, hogy megszokik nálunk.-A lapok hátulján az áll: Magyarország gyermekszemmel. Tényleg az egész országot fel szeretnék dolgozni? Az - ha évi egy megyét számolunk - még tizenöt év.-Sőt több is, mert például Zalával nem végeznénk egy év alatt. De nem szeretnénk ennyi ideig várni. írtunk a gyerekekkel egy bőven illusztrált könyvet a linómetszés technikájáról, készítettünk néhány prototípust, egy olcsó, házilag is előkészíthető, de minden igényt kielégítő linómetsző, nyomtató, készletből. Jövőre országos akciót szeretnénk indítani, a vállalkozó kedvű csoportoknak átadjuk az akciószervezéshez szükséges dokumentációt, szolnoki előtá- bort szervezünk. És persze egyéni jelentkezőket is fogadunk.-Milyen eredményeket értek el eddig?- Van egy katalógusunk, több mint kétezer linómetszettel. Ezek többsége négydúcos, 16 színű metszet. Ezekben már több tízezer munkaóra fekszik. Legnagyobb eredménynek ezt a rengeteg végigdolgozott órát tartom, amíg a gyerekek gondolkodtak, terveztek, önfegyelmet tanultak. Versenyekre nem szívesen küldünk, de a támogatók megszerzése időnként szükségessé teszi ezt is. Torun- ban 32 ország több ezer műhelye közül nyertük el az egyik különdíjat és jó néhány egyéni díjat.- Kik támogatják a műhelyt és ezt az akciót?- A legnagyobb támogatóink maguk a gyerekek. Évente több tízezer forintot árulnak a ki a grafikáikból. Emellett üzemek, alapítványok adnak támogatást. Tavalyi, Heves megyei túránkat pl. a szolnoki önkormányzat és az Országos Gyermek és Ifjúsági Alapítvány támogatása tette lehetővé.- Egyéb támogatásra már nincs is szükségük?- Általában azok a gyerekek látják vendégül egy-egy ebédre a települést metsző túrázókat, akik megmutatják nekik a látványt, esetleg maguk is rajzolnak, metszenek. Legtöbb helyen a polgármesteri hivatal szokta meghívni mindannyiukat. Szeretnénk nagyobb becsületet szerezni a gyerekrajznak, a gyereknek. —Mi lehet az oka, ha nem rendelnek meg egy-egy lapot?- Már mi is próbáltunk mindenfélére gondolni. hiszen olyan sok ügyeskedő jelent meg újabban az egyesületek között, nem vélhetnek bennünket is effélének? Nem tűnhet akciónk valami haszonszerző körútnak, vagy rossz emlékeket idéző tömegmozgalomnak? Mi elkészítünk egy metszetet, nyilván eléggé egyenetlenek ezek a munkák, de a három közül az egyik gyereknek általában „elsül a keze.” Azt mondjuk a polgármesternek: 2000 forintért küldünk önnek 500 darab képeslapot. a hátuljára azt nyomunk. amit kér. Nyilván mindenütt van egy bolt, ahol a szokásos áron el lehet adni a lapokat. Nem is az a néhány ezer forint anyagi haszon az érdekes, ami a lapokból bejön, hanem hogy a választók megtudják: az önkormányzatnak van szociális alapja és ezt lehet támogatni. Idegenforgalmi szempontból sem mellékes a dolog. Eddigi megrendelőink azt hiszem felismerték munkánk valódi jelentőségét. Sz. I. Amiről a képviselők (is) vitatkoznak Reflektorfényben a szakképzési törvényjavaslat A belpolitikai élet kisebb-na- gyobb hullámverései közepette is vitathatatlanul főszereplő, első számú parlamenti vitatéma ezekben a hetekben az oktatásügy. Ott van a ház asztalán a szakképzési törvényjavaslat is - ezer szállal kötődve a közoktatási törvényhez, mégis önálló előterjesztésként. Mi indokolja ezt a „különutas” jogi megoldást - kérdeztük Bagics Lajostól, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető helyettesétől.- A gazdasági szerkezetváltás, az új gazdálkodási formák kialakulása, a tulajdonviszonyok változása nyomán felértékelődött az iskolarendszeren kívüli képzés. Egyidejűleg világossá vált, hogy a gyorsan vál- , tozó munkaerőpiaci igényeket a viszonylag merev iskolai formák között nem lehet követni. A közoktatás intézményhálózatába persze szervesen beletartoznak a szakmunkásképzők, a szakközépiskolák és a szakiskolák, s nem kérdőjelezhető meg, hogy létesítésükről, fenntartásukról a közoktatási törvényben kell rendelkezni. A működésükkel kapcsolatos követelmények gyakorlatilag ugyanazok, mint a középfokú oktatási intézményeké. Vannak azonban specialitások, köztük az iskolák és a gazdaság kapcsolatának, a szakma struktúrájának kérdései, továbbá a tanulók munkavégzésének és jogvédelmének problémái, amelyeknek szabályozására a szakképzési törvény hivatott. Talán nem érdektelen azt sem megemlíteni: egy kereken 100 esztendős hazai hagyomány élesztünk fel a tanulószerződés intézményének feltámasztásával. Lényege, hogy a fiatalok - mielőtt tanműhellyel nem rendelkező szakmai iskolába jelentkeznek - szerződést kötnek egy-egy vállalkozóval. A megállapodás egyes elemei néhány szakmában (fodrász, kozmetikus stb.) már ki is alakultak. A rendszer egésze azonban csak a gazdasági kamarák megalakulása után léphet működésbe, mert az elgondolások szerint a tanulószerződések nyilvántartása, a gyakorlati képzés ellenőrzése és felügyelete e testületek feladata lesz.- Rögzíti a jogszabály tervezete azt is, hogy a szakképzésben azok az iskolák vehetnek részt, amelyek gondoskodnak az adott szakma elsajátításához szükséges tárgyi, technikai, anyagi és személyi feltételekről. A közoktatási törvényjavaslat pedig úgy rendelkezik, hogy a szakmai képzés a tankötelezettség teljesítése és az eredményes alapvizsga letétele után kezdődhet meg.- Az első szakképesítés megszerzésének költségeit, a szükséges szolgáltatásokat az állam, az iskola fenntartója, s a gyakorlati képzés szervezője biztosítja. Tanköteles korig még az évismétlések is ingyenesek; a szülőknek csak a második szakma megszerzésével járó költségek jelentenek terhet.- Kitér a szakképzési törvényjavaslat arra is, hogy gyakorlati oktatásra bárhol sor kerülhet, ahol a feltételek megfelelnek a törvényi előírásoknak. Talán nem megalapozatlan a remény - mondta Bagics Lajos -, hogy ez a lehetőség a gazdálkodó szervezeteket is arra ösztönzi: saját igényeik szerint aktívabban kapcsolódjanak be a holnap szakembergárdájának nevelésébe és szakmai felkészítésébe. Dr. Kecsmár Ilona Háromszoros áldás Hammer, a neves rapénekes ötéves volt - olvasható a Rader's Digest Válogatás-ban -, amikor leégett a család faháza és elváltak szülei. Anyjával, három lánytestvérével és két bátyjával zsúfolt kis lakásba költözött. A család szociális segélyre szorult. A fiút tizenegy éves korában érte az első áldás: az oak- landi baseballstadion előtt táncolt, amikor felfigyelt rá az Oakland mindenható tulajdonosa és munkát adott neki a stadionban. Hammer is baseballjátékos akart lenni, de a főiskolán kiderült, nem igazán tehetséges. A csalódott fiatalember otthagyta a főiskolát, és ismét anyjához költözött. A környéken azonban a fiatalok kábítószert árultak, vagy loptak. Elhatározta, hogy kiemelkedik környezetéből: jelentkezett a haditengerészethez. Ez volt a második sorsdöntő fordulat az életében. A leszerelés után részesült harmadszor áldásban: bátyja és egy barátja elvitte Oakland pünkösdista templomába. Gyermekszervezetek kerekasztala Gondok „takarásban” A hazai gyermekszervezetek egy csoportjának kezdeményezésére a közelmúltban létrejött a Gyermekszervezetek kerékasztala elnevezésű fórum. Legutóbbi tanácskozásukon közös nyilatkozatot fogadtak el. Ebben „reménnyel üdvözlik az újonnan kinevezett ifjúsági ügyekért felelős miniszter (dr. Surján László) szándékát, melyben kinyilvánítja, hogy újraindítja ifjúságpolitikai érdekegyeztető mechanizmust, természetesen az ifjúsági szervezetek igényeinek messzemenő figyelembevételével. „Sajnáljuk, hogy a korábbi felelősségi rendszerben ez a mechanizmus konfliktusokkal, kudarcokkal volt terhes” - hangsúlyozza a nyilatkozat. Fontosnak tartja, hogy az általános ifjúsági érdekek körében autonóm módon „artikulálódjanak” a gyerek- és a serdülői érdekek. Szerintük sokszor előfordul, hogy a jelentős ifjúsági problémák a politikai gondolkodásban, az állami, önkormányzati gondoskodásban eltakarták a gyerekosztály problémáit. Elhatárolódnak „minden olyan megkülönböztetésre irányuló törekvéstől, amely a gyerek- és serdülőszervezetek közé éket verne, és a gyerekek körében végzett munka nem az esélyek egyenlősége elvén és nem a valóságos teljesítménye, hatékonysága szerint kívánja mérni”. Kutyamelegben is Hírlap Kun Király József felvétele Tudod-e honnan ered a: Vérszemet kapni Azok a vadászok kaptak vérszemet, akik a megsebesített, de kézre nem került vadat keresgélve vércseppeket találtak a földön, s ebből a nyomból jöttek rá, merre kell a menekülő vad után eredni. Azokra a kiéhezett ragadozókra is mondták, hogy vérszemet kapnak, amelyeknek vérbeborult a szemük. Amikor ő még kissrác volt Negyed évszázadnyi tüzüldözés Férfiember - úgy tíz éves koráig - alig néhány mesterséget tart magához méltónak. Ilyen például a kamionsofőr, a mozdonyvezető, a nyomozó, a tűzoltó ... Megyénk tűzoltóparancsnoka, Bállá Géza alezredes azonban nem akármilyen kitérőkkel jutott,el hivatásáig.- Gyermekkorában is volt valamilyen kapcsolata a tűzoltósággal, illetve tűzoltással? Bállá Gézu- Nem különösebben, de azért akad egy-két emlékem. Hugyagi születésű vagyok, és az öcsém olyan öt éves korában felgyújtotta az udvarunkban a szénakazlat. Szórakozásból csinálta: édesapánk éppen a gazt tüzelte a kertben, ő meg utánozni akarta ... Később aztán önkéntes tűzoltó voltam a faluban. A nyári szünetben, az aratás idején tű- zőrséget adtunk. Figyelnünk kellett, hogy nem gyullad-e ki valahol valami.- Volt valamilyen emlékezetes esete abból az időből?- Inkább szórakozás volt az, a társaság kedvéért csinálta mindenki. Egyébként sosem ütött ki tűz, amikor én voltam szolgálatban ...-Jó ómennek tűnik a későbbi hivatáshoz . . .- Én tulajdonképpen magyar-történelem szakos tanárnak készültem. Balassagyarmatra jártam, a Balassi gimnáziumba, de érettségi után sajnos nem vettek fel az egyetemre, viszont behívtak tartalékos tiszti iskolára. Leszerelésem után Érsekvadkerten tanítottam képesítés nélkül. Ott keresett meg az akkori megyei tűzoltóparancsnok, hogy van-e kedvem náluk dolgozni. Igent mondtam, és ebben a bátyámnak is szerepe lehetett, aki Balassagyarmaton volt tűzoltó. A tanévet még befejeztem Vadkerten ...- Nem volt furcsa a katedráról műszaki iskolára kerülni?-A főiskolán is tanulmányi felelős voltam, de más gyerekekkel, és más felnőttekkel foglalkozni. A két pályát persze össze lehet hozni, hiszen megfelelő szinten a tűzoltóság is emberekkel foglalkozik. Értem ez alatt, hogy itt is folyik kiképzés. Rendszeresen foglalkozunk az általános és közép- iskolás fiatalokkal is.- Egyébként diplomát végül Moszkvában szereztem, a tűzoltómérnöki főiskolán. Öt évig éltem az orosz fővárosban.- Mit tegyen a fiatal, ha történetesen tűzoltó akar lenni?- Munkaerő ellátottságunk Bállá Géza jó, létszámgondjaink nincsenek, bár itt közrejátszik a jelenlegi munkaügyi helyzet is ... Ha valaki az egészségügyi vizsgán megfelel, akkor kap egy hathetes kiképzést, és utána fél évi próbaidő következik. ami után tűzoltóvá nyilvánítjuk. A továbbképzés miatt célszerű, ha a jelöltnek érettségije van. gépkocsi vezetői engedélye és ipari szakmája.- Folytatja valaki a családból az ön hivatását?- Mind a két fiam tűzoltó akart lenni kiskorában, de aztán az autóversenyzés elcsábította őket. . . Faragó Zoltán
