Nógrád Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-02 / 126. szám
KÜLFÖLD 1993. június 2., szerda Privatizációs lista Jelentős nagyüzemek, állami ^ tulajdonban lévő bankok és biztosítótársaságok szerepelnek a francia kormány privatizációs listáján. Ezek között több olyan Vem, amelyet még a Chirac-kor- mány idején akartak magántulajdonba juttatni. Másokat a szocialista kormányzat is legalább részbeni értékesítésre jelölt ki. A privatizálási listán szerepel az ELF kőolajipari vállalat, a Pechi- ney alumíniumipari vállalat, há- itjom nagy biztosítótársaság, két . nagybank: a Crédit Lyonnais és a BNP. Szó van a Renault-gyár magánkézbe adásáról, „eladási listán” szerepel a repülőgépek hajtóműveit gyártó Snecma, és <az állami dohanyjövedék is. C]1 Ötmillió díháros bankjegy-f Ötmillió dínáros bankjegyet bocsátottak ki a minap Jugoszláviában, hogy ki tudják elégíteni a vágtató infláció miatt sokszorosára növekedett készpénzigényt. Az eddigi legmagasabb címlet az ötszázezres volt, a milliós és két- ' milliós bankjegyet csak tervbe i vették, de már nyomtatni nem kezdték el a nagy sietségben. Az c ötmillió dínáros bankjegyen Nikola Tesla fizikus képe látható, az ezerdínáros bankjegyen már egyszer szerepelt. A májusi inflációról egyelőre nincs hivatalos adat, de biztosra veszik, hogy meghaladja a háromszáz százalékos szintet. Újabb vádló jelentkezett Újabb vádló, egy magánszemély tett panaszt Michael Liela- cher bankár ellen, akit az Erste Österreichische Sparkasse perel, amiért — állítása szerint — a magyar részvények bécsi bevezetésekor megkárosította a bankot. A magánvádló, aki Lielacher közvetítésével annak idején Főnix-részvényeket vásárolt, most azt rója fel, hogy a bankár nem tájékoztatta az ügylet veszélyeiről, s ez kereken kétmillió schilling kárt okozott neki. Ez a kétmillió összesen 32 millióra emeli a vádban szereplő kárösszeget. Az Erste a magyar részvények jniatjtL3ű tjüll.ips veszteséget annak tulajdonítja, hogy Lielachert akkori tőzsdeszakértője nem tájékoztatta kellőképpen az ügylet veszélyeiről. Oroszország nem nja alá... Oroszország nem fogja aláírni a társulási szerződést az Európai Közösséggel, ha Brüsszel nem iktatja ki belőle az orosz exportőröket hátrányosan érintő pontokat — mondta Sohin miniszterelnök-helyettes. Borisz Jelcin a tervek szerint az Európa Tanács június 19-21-i ülésén írná alá az egyezménycsomagot. Ehhez azonban az kell, hogy addig vegyék ki a csomagból azokat a paragrafusokat, amelyek egyenlőtlenséghez vezetnek az orosz-EK kereskedelemben — mondta Sohin. A UPI emlékeztet arra, hogy Moszkva többször panaszkodott már: a Nyugat ki próbálja szorítani őt olyan előnyös nemzetközi piacokról, mint például az űriparé, az uráné vagy a hagyományos fegyvereké. 1996-tól villanyvezeték Brazíliát és Uruguayi 1996- tól villanyvezeték köti maid ösz- sze, a dél-amerikai államok közti integrálódás fontos állomásaként. A hálózat kiépítésének költségét az Amerika-közi Fejlesztési Bank viseli — tudatták az uruguayi fővárosban. Az Argentínával és Brazíliával határos Uruguay jelenleg csak Argentínának exportál villanyáramot. Tavaly 56 millió dollárért, az idén pedig várhatóan 80 millióért — írta a Prensa Latina. Egy év haladék Kínának Clinton amerikai elnök úgy döntött, hogy egy évre meghosz- szabbítja a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elvéből származó előnyöket Kína számára, annak leteltével azonban szigorú feltételekhez köti majd a kedvez- njény megújítását.-T .jelentette az AFP egy, nevének elhallgatását kérő washingtoni illetékesre hivatkozva. 1994 után Kínának javítania kell emberi jógi helyzetén és kereskedelempolitikáján, ha nem akarja elveszíteni a kedvezményt — tette hozzá az illetékes. Cosic már nem elnök Cosictól tegnapra virradóra a jugoszláv parlament másik háza, a köztársaságok tanácsa is megvonta a bizalmat. A „felsőházban” a jelenlévő 36 képviselő közül 22 szavazott Cosic ellen, 10 voksolt arra, hogy ne vonják meg tőle a bizalmat, 4 szavazat érvénytelen volt. Ezzel a jugoszláv parlament mindkét háza állást foglalt Cosic felmentése mellett. Az államfői teendőket ideiglenesen Radulovic házelnök tölti be. Cosic még nem nyilatkozott, de Veselinov ellenzéki vezető rámutatott: Cosic menesztésével a szocialisták elvesztették minden erkölcsi alapjukat, ezután már csak a nyers erőszak marad. Belgrádban egyébként felhívják a figyelmet arra, hogy a radikálisok a szerb köztársasági parlamentben már több szocialista javaslatot is leszavaztak, s ezzel megmutatták: ha akarják, megbuktathatják Sainovic szerb miniszterelnököt is. A szocialisták a dilemmában a jelek szerint igyekeztek kedvezni a radikálisoknak, s teljesítették Seselj régi követelését Cosic leváltásával kapcsolatban. Bosznia Olaszok meggyilkolása A bosnyák muzulmán hadsereg egyenruháját viselő banda meggyilkolt három segélyszállító olasz polgári személyt, és kirabolta a segélyszállítmányt Bosznia középső részén — közölték a boszniai ENSZ-erők. Az eset szombaton történt a Növi Trav- nik és Gomji Vakuf közötti úton. A különítmény megállította az élelmiszert szállító járművet, leszállította az öt kísérőt, majd egyórai menet után lábon lőtte és otthagyta őket. Egyelőre nem ismeretes az áldozatok neve. Ketten túlélték a lövéseket, és hétfőn talált rájuk a boszniai ENSZ- erők egy brit osztaga. ENSZ- források szerint azonosították a különítményt, amelyet a bosnyák muzulmán haderő nem tekint sajátjának. Az olasz kormány felháborodott hangú közleményben bélyegezte meg a törPanda- bőrökért — halál Pandabőrök adásvételéért kivégeztek a minap két embert a kínai Kantonban. A két szecsua- ni parasztember odahaza megvásárolta három óriáspanda prémjét, majd nagy felárral eladta Kantonban. Az óriáspandákat leölő és megnyúzó vadászokat életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. A panda kihalással fenyegetett állatfaj, vadon csak Kína Szecsuan tartományában tenyészik. ténteket, „brutális banditizmus- nak” minősítve azokat. „Pontosan ilyen tettek elítélésére állította fel az ENSZ a háborús bűntettek különtörvényszékét a volt Jugoszláviában elkövetett bűn- cselekményekre” — hangoztat- ía- (MTI) A kambodzsai kormány fenyeget A kambodzsai kormány tegnap bejelentette, hogy nem fogadja el az országos választási eredményeket, ha nem ismétlik meg a szavazást a fővárosban és három tartományban. — Ha az ENSZ nemet mond, mi is nemet mondunk a szabálytalan eredményekre — jelentette be Sok An belügyminiszter-helyettes, a Phnom Pen-i kormány szóvivője válaszul arra, hogy a Kambodzsában működő ENSZ- testület korábban visszautasította az említett négy tartományban a választások megismétlését. A kibontakozó válság mielőbbi elsimítására Norodom Sziha- nuk herceg egyik testvére sürgős találkozót szervez a royalisták vezetője, Norodom Ranariddh herceg és a néppárt főnöke, Chea Sim között. Újabb zavargások Solingenben Második egymást követő éjszaka volt zavargások színhelye a minőségi acéljáról híres Ruhr-vi- déki német város, Solingen, ahol szombaton egy török családra rágyújtották a házat, s öten meghaltak. Randalírozó törökök — valamint soraikba vegyült fiatal német szélsőbalosok — tegnapra virradóra is kirakatokat törtek be, autókat rongáltak meg, a plexiüvegből készült arcvédővel és pajzzsal felszerelt rendőröket üvegpalackokkal, egyéb tárgyakkal dobálták meg. A helyzet csak éjfél után enyhült. A tegnap reggeli összesítések szerint a rendőrök mintegy ötven rendbontót vettek őrizetbe, mindkét oldalon vannak sebesülések. A kár több százezer márka. A rendőrök ölőszerszámokat koboztak el, többek között vasbotokat, benzinespalackokat, úgynevezett Molotov-koktélo- kat. A rendfenntartó alakulatok ezúttal határozottabban léptek fel, mint hétfő éjszaka, amikor több száz török egy útkereszteződésnél autógumikból, autóülésekből, matracokból, egyéb tárgyakból máglyát gyújtott. A közel 200 ezer lakosú Solingenben a szombati merénylet óta kisebb-nagyobb szünetekkel feszült a helyzet. A helyiekhez máshonnan érkező radikálisok is csatlakoznak, törökök és németek vegyesen, a rendőrségnek nemegyszer dulakodó török csoportokat kell szétválasztaniuk. Az öt áldozat németországi búcsúztatásán a bonni kormány részéről Klaus Klinkel külügyminiszter és Rudolf Seiters belügyminiszter vesz részt, a török- országi temetésre Klinkel utazik. Megkezdődött a mekkai zarándoklat Allah vándorai Az idén az elmúlt hét végén kezdődött az iszlám hitűek hagyományos mekkai zarándoklata. Az iszlám: meghódolás Allah akarata előtt. Az élet minden oldalát átfogó mély hit abban, hogy egyéneknek, társadalmaknak, kormányoknak egyaránt engedelmeskedniük kell Istennek a Koránban leírt módon. A Korán Isten szava, amelyet Mohamednek nyilatkoztatott ki. Mohamed (571-632), az iszlám vallás megalapítója, Mekkában született szegény kereskedő fiaként. Hatéves korában árvaságra jutván, nagyapja, majd nagybátyja nevelte fel. Pásztor- kodott, karavánvezető volt, kereskedett, de ideje nagy részét magányos elmélkedéssel töltötte. Egy olyan vallás foglalkoztatta, amely leszámol a bálványimádással, eltér a judaizmustol és a kereszténységtől. Negyvenéves korában a Mekka közelében lévő Hira hegyen megjelent előtte Gábriel arkangyal, es Isten nevében megparancsolta neki az igaz hit hirdetését. Mohamed tanításaiban támadta a babonaságot, és hallgatóit erkölcsös életre buzdította, hitre a mindenekfe- lett igazságos, hatalmas és kegyelmes Istenben, aki őt választotta prófétájául. A mekkaiak felléptek ellene és követői ellen. 622-ben Mohamed Medinába menekült, ez a volt hidzsra, a mohamedán időszámítás kezdete. Medina kormányzójaként háborút hirdetett az iszlám támadói ellen. 630-ban elfoglalta Mekkát, ahol elismerték vezetőnek és prófétának. Az iszlám elméletének és gyakorlatának öt fő pillére van: a hitvallás, az imádkozás Mekka felé fordulva, a böjtölés ramadán hónapban, az alamizsna és a mekkai zarándoklat (arab nevén: Haddzs). Mekka, Mohamed szülővárosa Szaúd-Arábia nyugati részén helyezkedik el. Már a VI-VII. században virágzó városállam, zarándokhely volt, élénk kereskedelmet folytatott. 960-tól 1924-ig a Haszanidák uralma alatt állt. 1924-ben III. Abd el- Aziz ibn Szaud hódította meg. A mekkai zarándoklatot Mohamed az iszlám előtti arab hagyományokból vette át. Az esemény az iszlám naptár szerinti 12. hónap 8. és 13. napja közé esik. A zarándoklat központja a mekkai Nagymecset közepén álló 12 méter hosszú, 10 méter széles és 15 méter magas négyszögletes Kába szentély (a szó eredeti jelentése: kocka), amelyet ősidők óta az arab törzsek nagy része csodatévő, szent helyként tisztel. Feléje fordulnak imáik alkalmával, hozzá zarándokolnak legalább egyszer az életben, Isten házának nevezik, és azt tartják, hogy miután az Ádámtól épített Kába az özönvízkor az égbe költözött, a földi Kábát legelőször Ábrahám állította helyre. Falait fekete szőnyeg fedi, amelyet évről évre az egyiptomi zarándokkaravánnal, nagy ünnepélyességgel küldenek Mekkába. Az épület délkeleti szögletében öt méter magasságban a falba illesztett fekete meteorit kő a vallásos tisztelet legelőkelőbb tárgya. A kő maga több darabból áll, ezeket egy ezüstszalag fogja össze. A Kábát nagy udvar veszi körül, amelyet magas oszlopsorok határolnak. A zarándoklat idején többféle szertartást végeznek, amelyekhez a zarándokoknak sajátos szellemi és fizikai állapotba kell kerülniük. A férfiak hosszú fehér leplet viselnek, a nők tartózkodnak a színes ruházattól, tilos a fátyol is. Rituális mosakodás után következik a taváf, a Kába körüljárása. Ez a fekete kő megcsóko- lásával kezdődik, majd imádkozva hétszer meg kell kerülni a szentélyt, az első három alkalommal futva. Szigorú rend szerint több szent helyet is felkeresnek a Kába közelében, ahol imádkoznak, dicsőítik Allahot, állatáldozatot mutatnak be. Majd visszatérnek a Nagymecsethez, ekkor ismét a taváf következik. Az utolsó napon köveket kell dobni három meghatározott helyre. A zarándoklat a muszlimok egységét és egyenlőségét jelképezi. A távolabbi országokból azonban igen költséges az út. A szegények egész életükön át gyűjtenek arra, hogy egyszer eljuthassanak a szent városba, Mekkába. Azt viszont, aki a zarándoklatból hazatér, otthon nagy ünnepléssel fogadják, köz- tiszteletnek örvend, és jogosulttá válik a haddzsi cím viselésére. Évente 1,5-2 millió hívő éli át Mekkában az Istenhez való közelkerülést. Hitük erősödik, büszkén hirdetik: Allah örökkévaló. A Die Presse cikke Antall József dilemmája A Die Presse budapesti tudósítója úgy véli, Antall Józsefnek el kell döntenie, kisebbségi kormányt vezet, avagy előrehozott parlamenti választásokra törekszik — úja a bécsi lap „Antall József dilemmája” című budapesti cikkében. A tudósítás, amelynek alcíme „Testvérharc az MDF-en belül”, beszámol a párton belül történtekről, Für Lajos lemondásáról, és arról, hogy Lezsák Sándor távozását helyezte kilátásba, hacsak nem sikerül békét kötni Csurkával, avagy nem távolítják el a liberálisokat is. Az első megoldás a belső harcok folytatását, a második a szétfor- gácsolódást hozná — állapítja meg Fényi Tibor, a Die Presse budapesti tudósítója tegnap megjelent és láthatóan még a hétfői elnökségi ülés előtt íródott tudósításában. A lap megállapítja: az MDF szétforgácsolódásáért jórészt Antalit terheli a felelősség, mert nem utasította Csurkát időben rendre. (MTI) A washingtoni külügyminisztériumban Magyar származású politikai főtanácsadó Charles Gáti, azaz Gáti Károly személyében a nyolcvanas évek óta először dolgozik majd vezető poszton magyar-amerikai az USA külügyminisztériumában: augusztus 1-jén veszi át posztját, a kelet-közép-európai kérdések főtanácsadójaként, a tárca politikatervező főosztályán. A közvetlenül Christopher külügyminiszter alá tartozó főosztályon Gáti a három főtanácsadó egyike, munkaterületén a kelet-közép-európai és a balti országokat, illetve Oroszország európai politikáját kíséri figyelemmel. Az 59 éves Gáti 1956-ben került az USÁ-ba. Áz Indiana egyetemen a politikatudományokból doktorált, majd elismert tudományos pályát futott be: 16 éven át tanított a Columbia egyetemen, 30 éve professzora a Üni- on College-nek. Kelet-KözépEurópával kapcsolatos tanulmányait rendszeresen közölte az ország legismertebb külpolitikai szemléje, a Foreign Affairs, könyvei közül kettő Magyarországon is megjelent. Amerikai születésű felesége, Toby Gáti ugyancsak külpolitikai szakértő, és a Clinton-kormányban a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsában az Oroszország és a többi szovjet utódállam kérdéseiért felelős főigazgató. Gáti professzor elmondotta: érett megfontolás után vállalta el a megtisztelő megbízatást. Hivatalba lépése előtt egy külföldi utat tesz: június végén Budapestre látogat, hogy tájékozódjék a belpolitikai helyzetről, majd Berlinben részt vesz az amerikai Aspen intézet idei konferenciáján, amelynek napirendjén ugyancsak Kelet-Közép-Európa kérdései szerepelnek. Románia: Vér a parlamentben Orvosi bizonyítványok fénymásolatai, pártvezérkarok nyilatkozatai és szemtanúk beszámolói töltik meg a minapi román lapokat a Püspökség Dombján, a parlament épületében lezajlott véres verekedés nyomán. Úgy tűnik, hogy az incidens, amely eleve egy politikai botrányból nőtt ki, maga is olyan politikai skandalummá dagad, amely még sokáig fog visszhangozni a román közéletben... A viadal középpontjában — mint megannyi más parlamenti botrányéban — Comeliu Vadim Tudor, a szélsőséges Nagy-Ro- mánia (Romania Mare) Part elnöke, az azonos című lap kiadója, a hajdanán Ceausescu elnökhöz intézett dicsőítő versek szerzője áll. A párt — amelynek elnöke — a hetilapból nőtt ki, amely iskolát csinált a nacionalista, antiszemita, cigányellenes, rasszista uszításból. „CVT” — ahogy a román politikai nyelvben „becézik” — persze, minden ilyen vádat visszautasít, azon az alapon, hogy lapja nem antiszemita, hanem csak bizonyos zsidókat (például a főrabbit), nem magyarellenes, csak „a magyar fasizmust” támadja (a magyarságellenes cikkek állandó heti oldalának felcíme: 1993, a magyar fasizmus elleni harc éve), nem soviniszta, csak patrióta, stb. Az 1992. szeptemberi választáson a párt és a pártelnök bejutott a parlamentbe, „CVT” szenátor lett, és azóta egymást követik a látványos botrányok — jórészt a televízió helyszíni közvetítésében — a törvényhozásban. „CVT” és Ceausescu másik egykori kobzosa, a Szocialista Munkapárt listáján szenátorrá választott Adrian Paunescu rendszeresen provokálják, sértegetik >az ellenzéket, ami gyakran vezeti harsány kiabáláshoz, az ülés félbeszakításához, az oppo- zíció kivonulásához, s ez kaján kárörömmel tölti el a kormánypárt, áz Iliescu elnök bázisát alkotó Nemzeti Megmentési Demokratikus Front honatyáit. (Egy alkalommal, amikor az ellenzék kivonult, „CVT” hangosan kijelentette a tévénézők nyilvánossága előtt: „Végre magunk között lehetünk mi, románok”... És az NMDF elnöke, Oliviu Gherman, aki egyben a szenátus elnöke is, semmiféle megjegyzést nem tett erre). Az ominózus parlamenti vitában a korrupciós ügyeket kivizsgáló parlamenti bizottság létrehozásához szólt hozzá a Nagy- Románia Párt elnöke, a szokásos sértésekkel árasztva el az ellenzéket, elsősorban a Petre Roman volt miniszterelnök vezette Nemzeti Megmentés Frontját, majd „Huligánok!” felkiáltással elhagyta a termet. Ekkor az NMF egyik képviselője, Aristide Dragomir utánasietett. A két honatya a folyosón folytatta a szó- parbajt, amely szemtanúk szerint akkor csapott át tettlegességbe, amikor „CVT” Dragomir képviselő édesanyját kezdte emlegetni. Bár C. V. Tudor testes, megtermett ember, a verekedés láthatóan Dragomir fölényét mutatta — ekkor azonban a közismerten gazdag szenátor a saját személyt testőreit hívta segítségül, és mialatt azok a parlament márványelőcsarnokában kezelésbe vették ellenfelét, ő maga kisietett. Két másik NMF-képvi- selő Dragomir, egy Nagy-Romá- nia párti pedig a testőrök segítségére sietett, egyszóval szabályos tömegverekedés alakult ki, amelyben több más képviselő — egy képviselőnő is — megsérült. Mire sikerült szétválasztani a viaskodókat, több helyen vér bontotta a falakat és a márványpadlót is. Dragomir képviselőt elsősegélyben részesítették, majd a kórházba sietett, ugyanis „CVT” testőrei egy éles tárggyal sebesítették meg. A kórházban kitűnt, hogy már megelőzte őt a Nagy-Románia Párt elnöke, akinek arcán — mint a Cronica Romána első oldalán közölt látleleten olvasható — három lila daganatot konstatáltak, amelyek 1-2 napi kezelést igényelnek. Látleletet vetetett fel két testőre is, és persze, az ellenzéki képviselő szintén. A Nagy-Románia Párt igazga- tóbizottsaga nyilatkozatot adott ki, amely azzal kezdődik, hogy elnöke az NMF-képviselők „agressziójának” volt aldozata, és a következő kijelentéssel végződik: „Attól félünk, hogy az ellenzék a türelmetlenséget a politikai gyilkosságokig fokozza”. A Nemzeti Megmentési Front nyilatkozata szerint viszont Aristide Dragomirt és egy másik képviselőt C. V. Tudor támadta meg, aki aztán testőreinek is arra adott parancsot, hogy ütlegeljék őket. Mindez jellemző egy olyan országra, amelyben a szélsőségességet és az azt támogató erőket nemhogy nem szigetelik el, hanem éppenséggel eltűrik nyilvános jelentkezesét, és társítják a jelenlegi kormányzattal, szögezi le áz NMF. A botrány oldalakat töltött meg a román lapokban. Különösen aggasztónak tartják a kommentátorok, hogy a Nagy-Románia Párt elnökének személyi testőrei (az Evenimentul Zilei szerint abból a hajdani Securítate- egységból verbuválódtak, amelyből a kivégzett diktátor, Nicolae Ceausescu testőrei kikerültek) magában a parlamentben ütlegelhették az ellenzék képviselőit, C. V. Túdor hívására behatolhattak az előcsarnokba, miközben a parlamenti őrség tétlen szemlélője volt az eseményeknek.
