Nógrád Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-08 / 131. szám
1993. június 8., kedd BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Se pénz, se cél a felújításhoz Munkahelyteremtésre is odaadná a mátraverebélyi önkormányzat a tulajdonában lévő hajdani, eredeti funkciójának teljesítésére alkalmatlan mozit, de végül senki nem vette bérbe. A településnek egyrészt nincs pénze a felújításra, másrészt ennek értelme sincs, hiszen nincs konkrét célja az épülettel. Fotó: Kun K. J. Csak az elvégzett munkáért kell fizetni Adó van, kotrás nincs? Mátramindszenten azt mondják, gond van a kéménysepréssel. Ügy fogalmazták meg: kéményadó van, kéménykotrás nincs.-Nem is jár Mindszentre a kéményseprő? - kérdeztük, mire ezt a választ kaptuk:- De igen, azért, hogy beszedje a pénzt. A tüzeléstechnikai vállalat salgótarjáni kirendeltségén Bir- kás Csabához közvetítettük a fentieket, aki a következőket felelte:-Ez év januárjától nincs a két munkára külön ember, díjbeszedő kéményseprőkkel dolgozunk. Éppen azért, mert sok vita volt abból, hogy a beszedőt azzal utasították el, hogy a kéményseprő nem kotorta ki a kéményt. Nem tudok a konkrét problémáról, Mátramindszent, Szuha, Dorogháza és Nemti községekben balassagyarmati brigád végezte a munkát, és hozzánk panasz nem érkezett. A dolognak egyébként két oldala van. Előfordul, hogy a lakó azt mondja, most nem kér söprést, de kifizeti a díjat. Azt is tudni kell, hogy a lakónak kötelessége eltűrni a kéményseprő munkavégzését, és ehhez biztosítania kell a feltételeket. Amennyiben viszont valóban azt történne, hogy olyan munkáért kér pénzt, amit nem végzett el, akkor azt ne fizessék ki, jelezzék ezt vállalatunk felé. Azt hiszem, ez természetes, ha kijön mondjuk a tévészerelő és nem végez javítást, nincs miért javítási díjat fizetni, nem? (déi) Nagyító alatt a városfejlesztés Amikor a helyi önkormányzati testület a napokban megtárgyalta Bátonyterenye városfejlesztési és fenntartási feladatait, megállapította, hogy noha kevés a pénz, de rendelkeznek elképzelésekkel a folyamatos fejlesztéshez. A városnak van fejlesztési terve, azonban mára ez már elavultnak tekinthető, ezért az idei költségvetésben biztosították az annak felülvizsgálatához szükséges anyagi fedezetet. Bátonyterenyén az utóbbi években szervezett lakásépítés - padlástérbeépítésektől eltekintve - nem történt, s a költségvetés belátható időn belül ezzel nem is számol. Az ön- kormányzat azonban már kialakított telkeket, amelyek alkalmasak családiházas és korszerű, csoportos sorházak, tömbházak, ikerházak megépítésére. A kialakult ipartelepek a korábbi iparszerkezettel zárt kört jelentenek. A szénbányászat megszűnésével más jellegű ipar telepítési feltételei is adottak a déli iparterületen, illetve a 21. számú főútvonal mellett. A kereskedelem fejlesztésére szintén rendelkezésre állnak területek. A város villamosenergia-ellá- tása teljeskörű, a közvilágítás korszerűsítése pályázati rendszerrel jövőre várható. A gázellátásban is javulás remélhető, mivel az idén 20 kilométer gázhálózatot építenek ki. A teljes gázellátás a rákötésekkel előreláthatóan három-öt év alatt oldható meg. A crossbar központ megépítésével fejlődik a hírközlés. A vezetékes ivóvízellátás a jövő évtől már nem lesz gond. Az úthálózat további korszerűsítésre szorul, kevés a járda, de jelentősebb változásra nem lehet számítani. Egy bukott vállalkozás és a munkanélküliség margójára Ha munka nélkül kereshet tízet, nem dolgozik ötezerért Tavaly ősszel még mindenki bizakodott, mi pedig örömmel adtunk hírt arról, hogy munkahelyteremtéssel foglalkozik a nagybárkányi polgármesteri hivatal. Az akció végeredménye azonban elkeserítő. Elsősorban a cigánylakosság érdekeit szolgálta volna a munkahelyteremtő pályázat. Társulások létrehozását tervezték kosárfonásra és növénygyűjtésre. Balya András polgármester így folytatja a történetet:- Szabadpiaci árusítást terveztünk a kosárfonáshoz. Néhány emberrel elmentünk szétnézni, milyen termékek vannak, milyenek az árak, de úgy látszott, hogy a mieink megijedtek. Azt mondták, hogy ők nem tudják produkálni ezt a minőséget. Hivatkoztak arra is, hogy miután az ő dolguk lenne az előkészítés, feldolgozás, árusítás, tehát számolni kell a rezsi- költséggel is, nem lesz életképes a vállalkozás, nem merik elkezdeni. Javasolták, ne is fogjunk hozzá. Hasonló volt a hozzáállás a növénygyűjtéshez is.- Gyakorlatilag dugába dőlt az elképzelés?- A menetrendünk szerint háromhónapos, ingyenes tanfolyamon kellett volna részt venniük a jelentkezőknek, melynek eredményes elvégzése után kaptuk volna meg az indításhoz szükséges pénzt. A dolog azonban már ott megállt, hogy senki sem vállalta a tanfolyamot. Karcsúsítási elképzelések Az önkormányzat Bátonyterenyén is megvizsgálta az oktatási, művelődési intézmények létszám- és bérgazdálkodását, anyagi helyzetét és lehetőségeit. Ennek megfelelően, valamint az anyagi lehetőségek ismeretében ésszerűbb, takarékosabb működési formát szeretnének kialakítani, a szakmai munka csorbítása nélkül. Ennek megfelelően javasolják a városi könyvtár és a művelődési ház, valamint a III. Számú Iskola és Központi Műhely összevonását. A Bartók iskolában a „tanulószoba” oktatási formát javasolják megszüntetni, míg a Kossuth iskolában csoportösszevonásokat javasol nak. A Váci Mihály Gimnáziumban csak a túlóraszámok csökkentésében, illetve elvonásában vannak gazdaságossági lehetőségek. A 209. Számú ISZSZI-ben indokoltnak látnak egy átfogó pénzügyi, gazdasági és szakmai ellenőrzést, majd ennek ismeretében későbbi időpontban lehetne visszatérni az intézmény működésének racionalizálására. Pihenopark nélkül A bátonyterenyeiek számára egyik fontos feladat a természeti értékek megőrzése, illetve fejlesztése. Sajnos, a város természeti és tájvédelmi területei még a helyi lakosok számára sem eléggé ismertek. Ebből kiindulva, ezeknek a területeknek a fejlesztése, védelme - anyagiak hiányában - gyakorlatilag a kisterenyei kastélykertre korlátozódik. Próbálkoztak ugyan az Akácos pihenőparknak a kiépítésével, de sikertelenül. A város határában terül el a ma- conkai víztározó, ahol manapság csak horgászokkal lehet találkozni. A víztározó környezetében nincsenek a pihenni vágyókat szolgáló épületek, s minden valószínűséggel ezek sohasem is lesznek. Újabb vállalkozás- Nagy valószínűséggel ön sem erre számított az induláskor.- Már azért sem, mert nem légből kapott elképzelés volt. Ahogy múlt az idő, egyre inkább alábbhagyott a lelkesedés.- Kárbave szett munkaként értékeli az eddigieket?- Semmiképpen, mert a tanulságot levonom belőle.-Ez az lenne, hogy többet nem kezd hasonló vállalkozásba?- Nem. Számomra az a tanulság, hogy az emberek felnőttek odáig, hogy ha munka nélkül kereshetnek tízezer forintot, akkor nem dolgoznak ötezerért. * * * Egyre zavarosabb a munka- nélküliség kérdése. Egyre többen lesznek, sőt egyre többen úgymaradnak. Nem mindig önhibájukon kívül, és ez már egyre többeket bosszant. Vannak torokszorító esetek is, mert mi, ha nem az, amikor húszéves munka után otthon ül a gépészmérnök, és azt kérdezi magától: ezért tanultam? Leépítették, de dolgozna, ha tudna, mert szeretett, és hiányozni fog a kereset is. És vannak mások, többek, akik jól elvannak, lekötik magukat, kapják a járadékot, közvetve azoktól, akik még dolgoznak. Meg vannak üres állások, csakhogy ezek meg derogálnak a munkanélkülieknek. Közben, mert idejük van, elballagnak a polgármesteri hivatalokba, és segélyt kérnek. Általában kapnak is, mert a központi intézkedés nem hatalmazza fel az ön- kormányzatokat jó értelemben vett önbíráskodásra. Nem szól arról rendelet, hogy megvizsgálhassák, csakugyan kilátástalan-e a kérelmező helyzete, vagy egyszerűen kényelmi szempontok motiválják? Nem lehet bántani a hivatalt, nem érdemes bántani a munka- nélkülit. Lehetne ugyan morális ügyekre hivatkozni, de el kell ismerni, amíg megteheti, ki is játsza a helyzetet. Inkább a munkaügyi minisztérium szakembereinek kellene törniük a fejüket, hogyan tegyék érdekeltté a munkanélkülit az elhelyezkedésben. Mert a szolidaritási alapba kerülő fizetéslevonások emelgetése igencsak tüneti kezelés. Zárszóként térjünk vissza a konkrét nagybárkányi esetre. A polgármester nem adta fel. Vízbevezetési munkák kezdődnek a faluban, és a június 30-ai versenytárgyaláson elsődleges szempont lesz, hogy olyan pályázó nyerjen, aki helyi munkanélkülieket foglalkoztat erre az időre. Hogy akarnak-e dolgozni, majd elválikl - vélte a polgármester, de úgy gondolja, mire odajutnak, a kényszer ráviszi őketj hogy elvállalják a munkát. És még egy megjegyzés: a 288 lakosú Nagybár- kányban egy férfinak van munkaviszonya. Rajta kivid néhány nő dolgozik még a téeszben.- Dudellai Oláh Szilveszterék sikeres vállalkozók Nagybárkányban. A három éve működtetett vegyesbolt mellett most nyitották meg ízlésesen berendezett italkimérésüket. Foto:Kun Király József Homokterenyén a szeptemberi iskolakezdésre már birtokba vehetik a gyerekek az új tornacsarnokot Fotó: Kun Király Bátonyterenye és környéke Pályázat-elbírálás • Bátonyterenye. A Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács ma délelőtt 9 órakor, az Ady Endre Művelődési Központban tartja ülését. A náp programja a beadott pályázatok elbírálása lesz. Telefonközpont • Mátraterenye. A 400-as alközponttal rendelkező új telefonközpontot ma délelőtt 10 órakor adják át. Legyen káefté • Mátramindszent. A báton>| terenyei városgazdálkodási vállalat és a megyei temetkezés! vállalat átalakulásával is foglalp kozott legutóbbi ülésén a képvir selő-testület, minthogy mindkét cégnél tulajdonosi hányaddal rendelkezik az önkormányzat. A képviselők a vállalatok káef- tévé alakulását támogatták. Fogadónap • Bátonyterenye. Szomszéd Tamás alpolgármester szerdán délután 14 órától 16.30-ig fogadónapot tart a kisterenyei ügyfélszolgálati irodában. Lomtalanítás • Mátraverebély. Lomtalanításra készülnek a településen. Az önkormányzat a batonytere- nyei városgazdálkodási vállalatot kérte fel a szelektáltan ösz- szegyűjtött hulladék elszállítására. Holnapi számunkban jj* és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Haragszik a szomszéd, alacsony a kémény Elmentek a törökök, de átkukat itt hagyták Nagy a baj, ha a szomszédok nem szeretik egymást. Akkor még a kémény füstje is rossz helyre száll. Azt mondják Nemtiben, hogy valamikor jó barátságban voltak Pintér Jánosék és Bozsik Lász- lóék. Bennünket Pintér János és felesége keresett meg panasz- szal, aminek középpontja, hogy Bozsik László, a szomszéd, kéményt épített a kazánházára, így folytatták:- Ezt négy-öt éve építette, de a gond csak tavaly kezdődött. Akkor ablakot ütöttek a velünk szemközti falon, ami így pont felénk néz. Addig még a kéményt valahogyan eltűrtük, de akkor elmentünk az önkormányzathoz. Az önkormányzat pedig döntést hozott, még tavaly október 8-án. Ennek értelmében a kazánházként használt melléképület és kéménye megfelel az Országos Építésügyi Szabályzat (OÉSZ) előírásainak. Az eljárás során megállapították, hogy az évekkel ezelőtt szóbeli bejelentés alapján és Pintér János hallgatólagos beleegyezésével készült el. Ez persze már a múlté, és bár a hallgatólagos beleegyezést ma valószínűleg már nem kapná meg a szomszéd, a kazánház és kéménye áll. A történet azzal folytatódott, hogy Pintérék a köztársasági megbízott hivatalánál fellebbezték meg a nemti polgármesteri hivatal döntését. A hivatal elutasította a kazánház kéménye ellen tett bejelentést. Ezzel sem mentek azonban sokra, mert a kmb helybenhagyta a helyi hatóság ítéletét, melyben a kémény mellett az ablakra is kitértek, kötelezve Bozsik Lászlót annak megszüntetésére. Visszatérve a kéményre, a kmb illetékese határozatában úgy fogalmazott, hogy annak kialakítása, magassága megfelel az OÉSZ 109. és 110. paragrafusában foglalt előírásoknak, a kitorkollási magasság megfelelő. Pintér János viszont az OÉSZ 12/1980-as rendelet 32. paragrafusának 7. bekezdésére hivatkozik, amely így szól: „Szilárd vagy cseppfolyós tüzelőanyaggal üzemelő fűtőberendezés esetén központi fűtő- berendezés égéstermék-kibocsátása a 30 méteren belüli; ipari létesítmény égéstermék-kibocsátása esetén az 50 méteren belüli építmények legmagasabb pontja felett legalább 3 méter legyen.” Nos, e 3 méteres magasságot, illetve annak nemlétét kifogásolta panaszosunk. Emiatt kerestük meg Spiegel Józsefiét a kmb hivatal munkatársát, aki viszont nem tartotta jogosnak az erre való hivatkozást, minthogy az említett rendelet ipari létesítményekről szól. Megemlítve, hogy elég gyakori az effajta panasz, kitért arra, hogy Pintér János szerint a kémény környezetszennyező, tűz- és balesetveszélyes. Elmondta, hogy széljárástól és időjárási viszonyoktól függően lecsapódhat Pintérék udvarán a füst, de ez megtörténhetett akkor is, amikor Bo- zsikéknál hagyományos fűtés volt. Végül megerősítette, hogy ez esetben építésügyi szabálytalanság nem történt. Megkérdeztük a bepanaszolt felet is. Bozsik László azt mondta, a két határozatot tudomásul veszi és egyben lezártnak tekinti az ügyet. í). I. Készül a tornacsarnok
