Nógrád Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-04 / 128. szám

1993. június 4., péntek RÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Nehéz a fafaragó élete Amerikai palánta, norvég központ, magyar szennyezés Dudás György egyik faliképével A Rétságon élő, most 41 éves Dudás György hét esztendeje foglalkozik fafaragással, azt megelőzően faesztergályozással kereste a kenyerét. Nem tanulta ő sehol és senkitől a mestersé­get, szerinte az vagy benne van az emberben, vagy nincs. E sze­rint ő birtokában van a nagy kézügyességet, térlátást igénylő tudománynak. Az emeletes házuk alagsorá­ban berendezett apró műhelye messze nem ideális az elmélyült alkotáshoz. Télen hideg, nyáron meleg, ráadásul poros, koszos. Holott általában olyan leheletfi­nom motívumokat farag, hogy nagyítót kell hozzá használnia. Kizárólag kézi szerszámokkal dolgozik, köztük különféle mé­retű vésőkkel.- Fegyvertusok, trófeatartók kerültek ki leggyakrabban a ke­zem alól - mondta. - Ezekre külföldi vadászok voltak a ve­vők. Megfaragtam Mátyás ki­rály és apja, Hunyadi János portréját, Szent István király szobrát. Egyházi megrendelésre több Krisztus-fejet, fali képet, az alsópetényei templomba mi­séző asztalt készítettem. Na­gyobb munkáim is vannak: a helybeli honvédségnek székely kaput, a bánki üdülőnek bárpul­tot ácsoltam. De hol vannak már a hajdani boldog idők? Ma már meglehe­tősen nehéz a mester élete. Visszaesett a vadásztatás, en­nélfogva a vadászok adta meg­rendelések száma is. Sajnos, e válságos időben senki nem nyújt segítőkezet. Rétság váro­sának felajánlotta, fába faragja a tizennégy stációt, ám az ille­tékesek mind ez ideig válaszra sem méltatták. Manapság mindössze címerek, faliképek készítése ad némi munkát, s szerény megélhetést. Érthetően kilátástalannak látja a jövőt.-Elegem van már a vegetá­lásból - kesergett -, valamilyen biztos állás után kell néznem. Gondoltam, elmegyek éjjeli őr­nek, hogy nappal faraghassak. Mert Dudás György addig nem akarja letenni a vésőt és a kalapácsot, amíg szíve vágya nem teljesül. A honfoglalás je­lenetsorát kívánja fában meg­örökíteni. K. L. - R.T. Jótékonyságból úsznak jövőre? A Rétsághoz tartozó tolmá- csi tagiskola az idén ötvenezer forintot nyert pályázaton. A pénzből úszótábort szándé­koznak létrehozni. Nemrégiben Gyulán vehet­tek részt az iskola diákjai nyolc napos oktatáson, amely rendkívül szép eredményeket hozott. A turnus során a legki­sebbek is elsajátították az úszás alapjait. Mivel a pályázatok feltételei ugyancsak megszigorodtak, ezért június 12-én a tolmácsi Gránit üzem ebédlőjében jóté­konysági bált rendeznek a gye­rekek érdekében. Az elérendő cél: az általános iskola műkö­dési feltételeinek javítása, a gyermekek egészséges élet­módra való nevelése. A környékbeli vállalkozók különféle tombola nyeremé­nyeket is felajánlottak a ren­dezvényre. Pusztulnak a rétsági fák A természeti környezet pusz­tulása mind szembeötlőbb nap­jainkban, és a keletkező károk mérésére is vannak módszerek. A rétsági általános iskola kémia szakos pedagógusa, Mártonná Vásárhelyi Erika méréseket vé­gez a környezetszennyezések kiszűrésére.- Hogyan kezdődött?- Az Élet és Tudományban olvastam először a savas esők mérésére szerveződő figyelő- szolgálatról. Jelentkeztünk rá mi is, és lehetőséget kaptunk a tevékenység megkezdésére. A programot kolléganőmmel, Ferkó Zoltánnéval közösen dol­goztuk ki, a végrehajtásban pe­dig az egész tantestület részt vett.- Hogyan végzik a mérése­ket?- Minden csapadékot mé­rünk, ami a környéken-hull. A kémhatás alapján állapítjuk meg a szennyezettség mértékét. Az eddigi tapasztalatok alapján megállapítottuk, hogy a levegő bizony Rétságon és környékén is közepesen szennyezett...- Tudtommal az ózonprog­ramban is részt vesznek.-Igen, ez is kapcsolódik a környezetvédelmi mérésekhez. Budapesten kaptunk részletes eligazítást a dolgok mikéntjéről. Amerikában kinemesített do­hánynövényeket kaptunk, ame­lyeket a napra helyezve követ­keztetéséket vonhatunk le az ózonhelyzetről...- Van ózonlyuk Rétság felett?- Nem a ózonpajzs, hanem a földközeli ózon helyzetét és mennyiségét vizsgáljuk. Az eredményekről különösebben sokat még nem tudok mondani, hiszen majd a levelek állapotá­ból kell megállapítani a szeny- nyezettség mértékét. Az eredményeket júliusig kell majd eljuttatni Norvégiába.- Miért éppen oda?- Ők kezdeményezték az egész programot, amelyben 11 európai ország, közöttük Ma­gyarország is részt vesz. Ennek az az oka, hogy Skandináviában csapódik le a délebbre kelet­kező szennyeződés. Egész er­dők pusztulnak ki, tavak válnak élettelenné emiatt. Az ottaniak­nak természetesen elegük van abból, hogy ők isszák meg a más gondatlanságának a levét, és ezért kezdeményezték ezt a programot. A legnagyobb szeny- nyező az érintettek közül természetesen nem hazánk, ha­nem Német- és Lengyelország. Az ottani széntüzelésű erőmű­vek és gyárak iszonyatos meny- nyiségű széndioxidot juttatnak a levegőbe. Szomorú nagyon egy halott erdő látványa ...- A környéken tapasztaltak hasonlót?- A közvetlen környéken nem, de Magyarországon is saj­nálatos módon pusztulnak a töl­gyesek. A gyerekekkel viszont figyeltetjük a főút melletti nö­vényzetet, és nagyon helyesen megállapították, hogy a műve­lődési központ mellett, a busz­megálló közelében a kipufogó­gázok miatt sokkal jobban pusz­tul a növényzet. Rendkívül sok a megyében a kiszáradóban lévő akácfa, és ennek pontos okát a nem ismerjük. Feltűnt, hogy Balassagyarmat és Őrha­lom között foltosodik a fák kérge. Ez is valamilyen szeny- nyezésre, nem kívánatos jelen­ségre utal.- Az oktatásban hogyan jele­nik meg a környezetvédelmi szemlélet kialakítása?- Óráimon alkalmat próbálok teremteni arra, hogy a gyerekek minél jobban bekapcsolódhas­sanak a munkába. Ha a figye­lésben részt vesznek, sikerül felkelteni az érdeklődésüket, akkor a környezetvédő szemlé­let is könnyebben kialakítható. Például az említett dohánypa­lánták jelentős részét is ők gon­dozzák. A nevelés eredménye egyébként már megmutatkozik, a gyerekek nagyon szépen is­merik fel a védett növényeket és állatokat, sajátítják el a környe­zetbarát magatartás módját. Igyekszünk a természetvéde­lem szempontjait is érvényesí­teni, s komoly gondot fordítunk télen a madarak etetésére, fész- kelőoduk kihelyezésére, és a Tolmácson lévő gyurgyalagte­lepre. Utóbbi madarak eszmei értéke egyébként legújabban 50 ezer forint. . . A környéknek azonban van egy nagy problémája: újabban már savas eső sem esik ... Faragó Zoltán Nehezedik vagy könnyül? Közeledik a vakáció és az egyre kevesebb könyvvel megrakott is­kolatáska is mind nehezebbé válik a diákok számára. A berkenyéi Czerman Éva éppen öccsének, Gábornak segíti hátára a „terhet. Felmérték az igényeket Nógrád. A községben súlyos gond a telefonellátás megye- szerte lehetetlen helyzete, hi­szen a szomszédos falvakat is rendkívül nehezen lehet távbe­szélőn elérni. Számtalan példa bizonyítja, hogy egyszerűbb akár Diósjenőre, akár Berke­nyére kerékpárral átszaladni, mint a telefonra várni... A katasztrofális helyzet meg­oldására az önkormányzat tár­gyalásokat folytat a Matáv ille­tékeseivel, és egy 250 állomá­sos távhívásos telefonközpont telepítését tervezik. Az előzetes tájékozódás vé­gett a polgármesteri hivatal a Matávval közösen felmérést végzett a településen, hogy ké­pet kapjanak a potenciális tele­fonigénylők létszámáról. Az összegyűjtött adatokból megál­lapították, hogy körülbelül 50 ezer forint lenne háztartáson­ként a telefonhálózat bővítésé­hez szükséges lakossági hozzá­járulás. Aszály a Börzsöny lábánál Nyugat felől el­borult az ég, sötét­szürke felhők mögé bújt a nap, - aztán esett vagy hat csepp eső. Napról napra ez a helyzet, már hosszú ideje. Diósjenőn a lu­cernát kaszáló fia­talember egyked­vűen csóválja a fe­jét: megbolondult itt az időjárás is. Ki tudja, hogy miféle szennyeződés vagy mi a nyavalya van felettünk, ami elosz­latja a felhőket - te­szi még hozzá. Szendehelyen az idős házaspár még reménykedik: talán ha lesz egy nagyobb eső, akkor a krumpli nagyobb gumókat hoz, nem szárad le a málna, nem megy tönkre a bab ... Nógrád ha­tárában idős, fekete ruhás néni járja ka­pával a kezében a földet. A kukorica se akar kikelni - csapkod a szer­számmal, ami szó szerint nagy port ver fel... A meteorológus szerint a héten kel­lemes strandidő várható. De mi lesz azzal, aki nem jár strandra? Ügyfélfogadás Rétság. A városi rendőrkapi­tányságon az alábbi ügyfélfo­gadás szerint cserélhetnek sze­mély igazolványt, adhatnak be útlevélkérelmet, illetve intézhe­tik egyéb ügyes-bajos dolgaikat az állampolgárok: hétfőn 8 órá­tól 16 óráig, kedden 8 és 12 óra között, szerdán pedig 14-től 16 óráig várják az ügyfeleket. A csütörtök itt is szünnap, pénte­ken pedig 8-tól 12 óráig van ügyfélfogadás. Mozgáskorlátozottak Keszegen panaszkodott Petrik Sándorné, a falu polgármestere a közelmúltban, mond­ván, hogy irigyek az emberek. A faluban ugyanis 52 mozgáskorlátozott él, ami a 730 ál­landó lakos mellett bizony nem kevés. A ne­héz helyzetben lévő, esetleg magukat ellátni sem tudó embereknek jár évi 12 ezer forint támogatás, amelyet régebben benzinjegyben kaptak meg, de ma már kifizetik készpénz­ben. A házi orvos tájékoztatása és a kórházi zárójelentések alapján, Salgótarjánban álla­pítják meg a rokkantság fokát. A faluban élő emberek azonban csak azt látják, hogy látszó­lag egészséges emberek is nagyobb összeghez jutnak az önkormányzattól, és ezt felháborí­tónak tartják! A dolognak azonban két hátul­ütője is van: a polgármesteri hivatal csak megelőlegezi a pénzt a jogosultnak, és az ál­lam később visszafizeti az összeget, így az a község költségvetését nem terheli. Másrészt viszont sokaknak van szemmel nem látható betegségük, amivel már mozgáskorlátozott­nak számítanak. Most mártsak az a kérdés, hogy vajon a betegséget irigyli-e valaki a segé­lyezettektől? - faragó ­Állítható palánk kellene- Az egész nevelőtestület rengeteget dolgozik, és mindent megtesz a minél magasabb színvonalú oktatásért - mondta Mocsári Gergely, a diósjenői ál­talános iskola igazgatója. - Ki­emelést érdemel viszont Józsa Csabüj testnevelő tanár mun­kája. O rengeteget tesz az iskola sportjáért. Kitartóan dolgozik, gondot fordít az utánpótlás ne­velésére, mind az atlétika, mind a kosárlabda, mind pedig a lab­darúgás terén. A részletekről, azaz az iskola sportéletéről nyilatkozzon maga a testnevelő.- Állítható kosárlabda pa­lánkra lenne szükségünk - kezdte a beszélgetést az ered­mények helyett a gondok ismer­tetésével. - Mini palánkra ját­szanak ugyanis a gyerekeink, ha viszont elutazunk valahová, szinte mindenhol normál mé­retű palánk van. A szomszédos Pest megyébe szoktunk átjárni a hétvégéken kosarazni, az ottani „dühöngő tornákon” veszünk részt. Eddig hatszor voltunk. Józsa Csaba Fotó:- RT ­ebből ötöt megnyertünk, egy­szer másodikok lettünk. Az idén játszott 30 mérkőzésünkből csak kettőt vesztettünk el, a többit megnyertük. A megyei bajnokságot az 5-ik, 6-ik osztá­Rétság és környéke Egyházi támogatás • Nógrádsáp. A község ön- kormányzata 80 ezer forintot utalt át a falu egyházközségé­nek, amelyet a saját céljaikra, szabadon használhatnak fel. Létszámbővítés • Nézsa. A közelmúltban a polgármesteri hivatalban lét­számbővítésre került sor Egy fő pénzügyi előadót és egy koráb­ban felmondott kolléga helyére egy fő igazgatási előadót alkal­maztak. Főállású agrár szakta­nácsadót vettek fel a földkiadó bizottság elnöki posztjára is, a munka gördülékenyebbé téte­lére. Pályázat útépítésre • Alsópetény. A község önkor­mányzata pályázatot nyújtott be utak építésére, amelynek ered­ményét még nem ismerik. Amennyiben a gázberuházás megvalósul, akkor az útépítési munkálatokat elhalasztják, hi­szen felesleges lenne a friss asz­faltot felbontani a vezeték fekte­tése miatt. Palackos ivóvíz • Horpács. A községben rövi­desen kezdődik az ivóvízháló­zat kiépítése. A helyi vízbázis ugyanis nem fedezi az igénye­ket, és egyébként is annyira nit- rátos a víz, hogy a faluban élő csecsemőknek külön palacko­zott ivóvizet kell biztosítania az önkormányzatnak. Közmunkások • Nagyoroszi. A község ön- kormányzata öt fő közmunkást alkalmaz pillanatnyilag a közte­rület karbantartási munkála­tokra, és a gazdasági ellátó szervezet melletti segédmun­kákra. Az érintett munkanélkü­liek szerződése fél évre szól. Holnapi számunkban „BalassagyaTmat és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó a diákoknak lyos lányok megnyerték, a 7-ik, 8-ik osztályosok pedig harma­dikok lettek. Ezek a gyerekek egyébként harmadikos koruk­ban kezdtek el kosarazni. Emellett komoly hangsúlyt fektetünk az atlétikára. A me­gyei döntőbe két csapatunk ju­tott be. Vannak labdarúgóink is, és minden héten egy autóbusz- nyi gyerek jár úszni Vácra. Té­len sítáborban voltunk Szlová­kiában, oda is járunk minden évben. A jó tanuló, jó sportoló mozgalomban is rendszeresen részt vesznek diákjaink. Mik a gondjaink? A feltéte­leken és a felszereléseken javí­tani kellene a jövőben, és itt el­sősorban az állítható kosárlabda palánkra gondolok. A tornater­münk jó, azt tudjuk használni télen. A másik gondunkon vi­szont nem lehet segíteni: Diós- jenő távol esik mindentől, és körülményes a közlekedés. Egy buszjegy Salgótarjánba 500 fo­rint felett van, és a megye spor­téletében így részt venni - bi­zony nem könnyű!

Next

/
Oldalképek
Tartalom