Nógrád Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-01 / 125. szám

4 HÍRLAP OLVASÓKTÓL - OLVASÓKNAK 1993. június 1., kedd Wekler Ferenc nincs ellene a nógrádi iskolaépítkezéseknek Nyitott kérdések továbbra is kórházigazgató-ügyben A Nógrád Megyei Hírlap má­jus 24—i számában „Továbbra is dr. Éles János a pásztói kórház igazgatója” címmel - vélemé­nyem szerint - nem teljes körű és több lényeges, közérdeklő­désre számot tartó kérdést meg­kerülő írás látott napvilágot dr. Dobrovoczky István pásztói polgármester aláírásával. 1. A Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság dr. Novák László elbo­csátása ügyében tárgyalást tar­tott - eddig nincsen vita. Az ügy érdemében (hogy dr. Novák el­követte-e a terhére rótt fe­gyelmi vétségeket, illetve azok milyen súlyúak) - a cikkel el­lentétben - tárgyalásba bocsát­kozott. Aki ott volt és figyelt is, az tudja, hogy az ügy érdemét érintő kérdések igen jelentős számban felmerültek, és azok­kal kapcsolatban mindkét fél ré­széről részletes válaszok is el­hangzottak. Az már igaz, hogy ezeket a bíróság „nem mérle­gelte és a kérdésben nem is dön­tött”, de csak azért nem, mivel a fegyelmi eljárás elrendelésével és lefolytatásával kapcsolatban felmerült eljárásjogi szabályta­lanságok olyan súlyúak voltak, hogy abból csakis a fegyelmi büntetés hatályon kívül helye­zése következhetett. 2. A bíróság ítélete tehát azt is jelenti, hogy dr. Novák - jog­erős fegyelmi büntetés hiányá-, ban - JÉLENLEG minden tér-, hére rótt cselekmény tekinteté­ben, egy köznapi kifejezést használva: ÁRTATLAN. Aki a továbbiakban azt állítja, vagy csak arra céloz, hogy dr. Novák fegyelmi vétséget követett el, az egészen egyszerűen rágalmaz és jó hírnevet sért. 3. Az Ítélet valóban nem jog­erős, de a fellebbezés tekinteté­ben a képviselő-testületnek kell majd állást foglalnia. Én nem tudom előre megjósolni a testü­let döntését, de egy fellebbe­zésnek csak akkor van értelme, ha van esély az adott perben nyerni. Ebben a perben erre vajmi kevés az esély, a megtör­tént dolgokon - eljárási tör­vénysértéseken - ugyanis utó­lag már nem lehet változtatni. 4. Felmerül kérdésként az ité- -let után a felelősség kérdése. A felelősség kettős értelemben is, egyrészt dr. Novák, másrészt dr. Dobrovoczky részéről.- Dr. Novák esetében, ha a testület nem fellebbez a mostani ítélet ellen, akkor a testület dön­tése alapján indulhatna ugyan újra - egy immár teljesen szabá­lyos - fegyelmi eljárás, de ez azzal jár, el kell fogadni azt a tényt, hogy dr. Novák a kórház igazgatója. Egy olyan személy ellen ugyanis, aki nem az ön- kormányzat alkalmazottja, aki­nek nincsen a pásztói kórházban munkaköre, állása, nincsen munkaviszonya(dr. Dobro­voczky az említett cikkben ép­pen ezt állítja), nem indíthat a testület fegyelmit. A békát tehát így is - úgy is le kell nyelni; vagy be kell ismemi, hogy dr. Nováknak még van állása, vagy el kell fogadni, hogy ami az ügyben január eleje óta történt az sok hűhó semmiért, csak el- tékozolt idő, pénz és energia, a város maradék hírnevének, a városvezetés maradék hiteles­ségének megfontolatlan elfe- csérlése. (És akkor arról még nem is szóltam, hogy mi lenne a sorsa dr. Éles János jelenlegi kórházigazgatónak, ha akár egy percre is elismerjük dr. Novák kórházigazgatói státuszát.)- Dr. Dobrovoczky felelős­sége az ítélet kapcsán két meg­fontolás alapján is felmerül. Egyrészt a jelen cikk szerzője már február végén indítvá­nyozta - több más, részben je­lenleg is bírói vagy ügyészi vizsgálat tárgyát képező kérdés­sel együtt - a dr. Novák-féle fegyelmi során történt eljárási szabálytalanságok miatt a pol­gármester ellen egy fegyelmi el­járás indítását. A testület több­ségi szavazással végül nem in­dított fegyelmit, de a beadványt megtárgyaló ügyrendi bizottság a Novák dr.-hoz kapcsolódó kérdésekben akkor azt állapí­totta meg, hogy: „a kérdések idő előttiek különösen úgy, hogy a munkaügyi jogorvoslati útra tartozik ezen intézkedések jogszerűségének jogerős meg­ítélése”. Nos a bíróság már megítélte az intézkedések jog­szerűségét és az ítélet alapján dr. Dobrovoczkynak az ügyben tanúsított eljárása nyugodtan vizsgálat tárgyát képezheti. Másrészt a bírósági eljárás so­rán olyan új, eddig a képviselők előtt nem ismert tények is elő­kerültek, amelyek a korábbi in­dítványban még nem szerepel­tek, s a tisztázásuk viszont leg­alább olyan fontosnak tűnik. Kriston Péter önkormányzati képviselő Pásztó A (Párt)politika „szólta” meg az iskolaépítéseket? című ripor­tunkra válaszként, a pontosítás igényével küldte el szerkesztő­ségünknek parlamenti felszóla­lását Wekler Ferenc országgyű­lési képviselő (SZDSZ). Ebből kiderül, hogy a képviselő nem egészen úgy fogalmazott, mint ahogyan azt nekünk MDF-es politikustársai elmondták. Ezért közlünk most a Wekler-felszó- lalásból részletet, lezárva ré­szünkről ezzel a polémiát. . .. Induljunk ki a tényekből, és hogyha megnézzük ezt a be­terjesztett törvényjavaslatot, akkor néhány más meglepő tényt is felfedezhetünk benne, amiről sem az előterjesztő, sem az MDF vezérszónoka nem szólt. S megmondom őszintén, hogy számomra is elég kényel­metlen azokról a negatívumok­ról beszélni, amelyek ebben a törvényjavaslatban fellelhetők, ugyanis adott települések kárára kell most beszélnem, és kell felhívnom a parlament figyel­mét arra, hogy a beterjesztett céltámogatási törvény nem felel meg a korábban, a parlament többsége által elfogadott céltá­mogatási törvénynek, és nem felel meg annak az elvnek, hogy a céltámogatás jár, és nem azoknak jár, akik lobbyzni tud­nak, nem azoknak jár, akik a kormányhoz közel állnak, ha­nem minden településnek jár, amelyik le tudja tenni saját for­rását, és amelyik azt a célt való­sítja meg, amit céltámogatással támogatni akarunk. Ennek a törvénynek a máso­Néhány kérdés a képviselőkhöz Tisztelt Képviselő Testület! Az uszoda nyári bezárása mel­lett döntöttek a város igen nehéz anyagi helyzete miatt. Az önkormányzatnak egy ilyen fontos, egészséget szol­gáló intézmény esetében, 100- 200 ezer forint miatt, csak a be­zárás jutott eszébe? Megkérdez­ték a sportcsarnok és az uszoda vezetőjét, mit tett a nyári bevé­telek növeléséért? Felkereste-e a megye iskoláit nyári úszó programok szervezése céljából? Gondoltak-e arra, hogy az uszoda személyzete helyett közmunkaként, munkanélküli járadékból élő embereket al­kalmazzanak a strandon? Egy utolsó kérdés, de nem utolsósorban: elhangzott—e már testületi ülésen, amikor Önöket érintő juttatásról volt szó (prémium, tapasztalatcse­rék. stb. ), hogy a város nehéz anyagi helyzete miatt lemonda­nak róla? A petíciót aláírók nevében: Leukó Albert, Morvái József Salgótarján dik paragrafusában, ami a cím­zett támogatásokkal foglalko­zik, találhatunk három kistele­pülést, ahol címzett támogatás formájában kívánja a kormány­zat a helyi általános iskola épí­tését befejezni. A címzett támogatásoknak a lényege korábban az volt, és azt gondoltam, a jövőben is az lesz, hogy olyan körzeti feladatokat ellátó intézmények rekonstruk­cióját, építését támogatjuk köz­ponti pénzekkel, amelyet az adott település önkormányzata önerőből képtelen ellátni. Éz el­sősorban a kisvárosi kórháza­kat, középiskolákat, szociális lé­tesítményeket jelenti, ami nem­csak a város lakosságának a cél­ját szolgálja, hanem a környező települések lakossága is igénybe veheti. Ezzel szemben ez a három iskola kimondottan kistelepülé­sek iskolaépítését és a kistelepü­lés lakosságát szolgálja, ame­lyek véleményem szerint nem a címzett támogatások körébe, hanem a céltámogatások körébe illeszthetők. Természetesen nem kívánom megkérdőjelezni azt, hogy ez a három település — Nógrád megyei kisfalvakról van szó - nem indokoltan kapja vagy kapná ezt a támogatást. Biztos vagyok benne, hogy ezeken a településeken óriási gond az, hogy az iskolaépítést nem tudták befejezni. De abban is biztos vagyok, és nagyon ha­tározott a véleményem, hogy az országban legalább 100, 200 ilyen település van, amelyik ha­sonló gondokkal küszködik, és Elöljáróban hadd jegyezzem meg, hogy nem vagyok sem ro­kona, sem haragosa Czine Bé­lának, de úgy érzem, ismeretle­nül is mellé kell állnom. A Nógrád Megyei Hírlap má­jus 5-i számában „Állatkert egy lakótelep szomszédságában ? ” címmel cikk jelent meg Szabó Gy. Sándor tollából. Elolvas­tam, majd napirendre tértem felette. Gondoltam, nem zörög a haraszt... Mindaddig így vélekedtem, mígnem a napokban a salgótar­jáni egészségügyi szakiskola diákjaival fotótúrára indultunk és betévedtünk Czine Béla por­tájára. Meglepetésünkre az em­lített cikkben elhangzott negatí­vumokból semmit sem talál­tunk. A majmok csendesen ug­rándoztak, szedték a felkínált nem világos számomra, hogy miért ezt a hármat emelte ki a kormányzat és javasolja támo­gatandó célként, címzett mó­don, és miért nem végzett egy országos felmérést, s azt mondja ott, ahol nem tudták be­fejezni az elmúlt években az ál­talános iskola építését, egysége­sen mindenhol x összeggel tá­mogatjuk a helyi célnak a meg­valósítását. Úgy gondolom, hogy ez lett volna a korrekt megoldás, és nem az, hogy a kormányzat Nógrád megyében egy kihelye­zett kormányzati ülést tart, és a kihelyezett kormányzati ülés keretében pénzeket ígér, oszto­gat egy adott régiónak, egy adott településnek. Ez a mód­szer ismert, ismert a múltból, akkoriban megyei szinten tör­téntek ezek a pénzosztások. Én azt hittem, hogy azért foglalko­zik a parlament a cél-és címzett támogatásokkal, azért vontuk el a megyétől annak a lehetőségét, hogy pénzeket osztogasson, hogy korrekt módon, törvényi­leg ellenőrizhető módon, a par­lament által ellenőrzött móidon történjen az önkormányzati fi­nanszírozás. Ezzel szemben a gyakorlat ma Magyarországon más, akár lobbyérdekek, akár kormány­zati érdekek kapcsán pénzeket lehet egyik tekepülésre tenni, a másiktól elvenni. Természete­sen valakinek a kárára kapják meg ezek a települések, illetve másoknak nincs meg a lehető­ségük, hogy a kormányzati kö­rök segítségével pénzhez jussa­A tigris olyan szelíd, mint egy kiscica édességeket a kislányok tenye­réből. Bűznek, zajnak semmi nyoma nem volt. nak. Természetesen az már csak véletlen, hogy abban a körzet­ben, ahol ez a település talál­ható, két MDF-es országgyűlési képviselő képviseli a körzet ér­dekét és nem ellenzékiek. De bízom benne, hogy majd a kö­vetkező kormányülést Bara­nyában tartják, és majd a mohá­csi körzet telefongondjának a megoldására is a következő cím- és céltámogatási törvény­ben találunk egy ilyen passzust, ami azt fogja támogatni. Összefoglalóul azt gondo­lom, hogy ez elfogadhatatlan, és még egyszer szeretném hangsú­lyozni, nem az az elfogadhatat­lan, hogy ezeket a településeket támogatni kell, hanem, hogy úgy támogatja őket ez a tör­vényjavaslat, hogy a többiek érdekeit nem veszi figyelembe. Megoldható lenne az említett is­kolaépítés céltámogatásos for­mában is, ugyanis az általunk elfogadott céltámogatási tör­vény lehetővé teszi, hogy olyan települések, amelyek nem képe­sek a saját erő felmutatására, más központi alapokból a saját erő kiegészítését kérjék és eh­hez még társulhat egyébként céltámogatási forrás is, ami je­len esetben ugyancsak az első négy osztály építését támogatja, de úgy gondolom, hogy ezen is lehet változtatni. Magunk is javasoltuk koráb­ban, hogy a nyolcosztályos álta- lánosiskola-építés ne kerüljön ki a támogatások köréből, és ezzel az egész támogatási forma korrektté, áttekinthetővé tehető szerintünk. . . S mi van a „letarolt” erdővel? Örülnék, ha a környező erdők­ben, parkokban olyan rend és tisztaság lenne, mint a Czine „irtáson”. Végül a tigrisről néhány szót. Bömbölését nem sikerült meg­hallanunk. Annál inkább meg­csodáltuk kedves, ragaszkodó és játékos viselkedését. A fotós kislányok - akikkel még soha nem találkozott - Cicuskámnak szólították Szemafort. Simogat­ták és játszottak vele. Magam és tanítványaim ne­vében csak gratulálni tudok Czine Bélának azért az áldoza­tos munkájáért, amit a „állat­kertjének” kedves, barátságos lakóira áldoz. P. Tóth László Salgótarján Olvasóink kérdezték - jogászunk válaszol Mi a különbség az örökség, a hagyomány és a meghagyás között? Nem olyan fekete az ördög Független Demokratikus Magyarországért emlékérem Jelentkezzenek a náciellenes katonák A Magyar Köztársaság hon­védelmi minisztere - a Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség kezdeményezésére, az előző kormányok több évtizedes mu­lasztását pótolván - 1992. július 28-án kiadott 15/1992 számú rendeletével, a német megszál­lók elleni harcra önként jelent­kezett magyar katonák érdeme­inek elismerésére „Független demokratikus Magyarorszá­gért” emlékérmet alapított. Az emlékérmet azoknak adományozza, akik az Ideigle­nes Nemzeti Kormány toborzó felhívására önként jelentkeztek, majd 1945. május 9-ig felvétet­tek a Magyar Honvédség állo­mányába, valamint a honvédség hadrendjén kívül szervezett ná­ciellenes magyar katonai alaku­latokba. Az emlékérem posztumusz is adományozható az elhunyt tú­lélő házastársának vagy pedig egyenes ági leszármazottjának. Az emlékérem adományozá­sára első alkalommal 1992. de­cember 21-én, második alka­lommal 1993. március 11-én került sor. Az utolsó adományozás ideje: 1993. december 21. Ezért újra várjuk jelentkezé­süket: az 1945-ös Honvédelmi Minisztérium szervezőinek, be­osztottjainak, a honvéd kerületi kiegészítő parancsnokságok, bevonulási központok katonái­nak. A jászberényi L, a pécsi 4., a szegedi 5., a debreceni 6. és a miskolci 7. honvéd hadosztály; a debreceni 1. őrzászlóalj; az 1. vasút- és hídépítő zászlóalj; az 1. vasútbiztosító zászlóalj; a ha- tárportyázó századok, a folyami flottilla, az aknakutató alegysé­gek, a kórházak, szertárak, inté­zetek állományában szolgáltak­nak, valamint a magyar királyi honvédség 24. hadosztályának átállt és Hajmáskérre elvonult tisztjeinek és katonáinak. To­vábbá: a hadrenden kívül ala­kult Budai Önkéntes Ezred, a Temesvári 1. önkéntes magyar hadosztály, az 1. magyar vas­útépítő hadosztály, a 3. magyar vasútépítő dandár, az 1. magyar távbeszélő-építő zászlóalj egy­kori tisztjeinek, tiszthelyettese­inek és honvédéinek. A rendelet értelmében kizáró­lag a Magyar Nemzeti Ellenál­lási Szövetség jogosult a felter­jesztés előkészítésére. Ezért kérjük, hogy a kérelmet és a hozzácsatolt dokumentumok xerox másolatát - lehetőleg 30 napon belül - az alábbi címre küldjék: Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség, 1054. Budapest, V, Zoltán u. 16. TV. 425. Olvasónk bélyeggyűjtő tár­sától végrendelet alapján ér­tékes bélyeggyüjteményt örö­költ azzal a meghagyással, hogy továbbra is maradjon bélyeggyűjtő, gyarapítsa a gyűjteményt és ez legyen anyagi alap a végrendelkező által is szeretett olvasónk gyermekének az iskoláztatá­sához. Olvasónk szeretné tudni, hogy ezáltal örökösnek minősül-e és vannak-e törvé­nyes kötelezettségei? A törvényes örökösöket és a törvényes öröklés rendjét a Pol­gári Törvénykönyv (Ptk.) 607-610. paragrafusai tartal­mazzák. Ezek szerint olvasónk nem tartozik ezek közé, nem minősül örökösnek. Ellenben a hagyomány és a meghagyás a Ptk. 641-643. paragrafusaiban fogalmazódott meg. Fenti eset ide sorolható. Való igaz, hogy az örökség és a hagyomány közötti megkü­lönböztetés nem könnyű dolog, hiszen mindkettő az örökhagyó vagyonából való részesedést je­lent. A mindennapos szóhaszná­latban éppen ezért a két foga­lom nem is különül el élesen egymástól. A különbség mégis lényeges, hiszen az örökös nem csak vagyoni előnyöket örököl, de a hagyatéki terhekért is helyt kell állnia, a hagyományos pe­dig általában tehermentesen jut a vagyoni értékhez! Röviden megfogalmazva, a hagyományos az a személy, akinek a javára az örökös a vég­rendelet szerint meghatározott vagyontárgyat (vagyontárgya­kat), vagyoni szolgáltatást köte­les tehertől mentesen kiadni. Mivel előfordulhat, hogy ér­tékes vagyontárgyat juttat az örökhagyó a hagyományosnak - például reá hagyja a nagy ér­tékű márkás személygépkocsi­ját, amely a hagyatéknak jelen­tős része -, a bírói gyakorlat ki­alakított olyan elhatárolást, hogy hagyománynak általában az tekinthető, aminek értéke nem éri el a teljes hagyaték ér­tékének fele részét. Ha ezt eléri, vagy meghaladja, már nem ha­gyományról, hanem öröklésről, tehát örökösről beszélhetünk. Olvasónk esetében minden valószínűség szerint hagyo­mányról van szó meghagyással terhelten, ennélfogva tehermen­tesen juthat a bélyeggyűjte­ményhez, de mert a végrendel­kező a juttatását feltételhez kö­tötte, ha a meghagyást nem tel­jesítené, a végrendeleti juttatást akár el is veszíthetné, mert a meghagyás a végrendeleti jutta­tás különleges formája, a kikö­tött kötelezettséggel jár. Feltehetően ilyen hátránnyal nem kell számolnia olvasónk­nak, hiszen szenvedélyes bé­lyeggyűjtő és feltehetően nem esik nehezére az sem, hogy a hagyományozott gyűjtemény képezze gyermeke iskoláztatá­sának anyagi alapját is! Dr. Verebélvi

Next

/
Oldalképek
Tartalom