Nógrád Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-01 / 125. szám
4 HÍRLAP OLVASÓKTÓL - OLVASÓKNAK 1993. június 1., kedd Wekler Ferenc nincs ellene a nógrádi iskolaépítkezéseknek Nyitott kérdések továbbra is kórházigazgató-ügyben A Nógrád Megyei Hírlap május 24—i számában „Továbbra is dr. Éles János a pásztói kórház igazgatója” címmel - véleményem szerint - nem teljes körű és több lényeges, közérdeklődésre számot tartó kérdést megkerülő írás látott napvilágot dr. Dobrovoczky István pásztói polgármester aláírásával. 1. A Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság dr. Novák László elbocsátása ügyében tárgyalást tartott - eddig nincsen vita. Az ügy érdemében (hogy dr. Novák elkövette-e a terhére rótt fegyelmi vétségeket, illetve azok milyen súlyúak) - a cikkel ellentétben - tárgyalásba bocsátkozott. Aki ott volt és figyelt is, az tudja, hogy az ügy érdemét érintő kérdések igen jelentős számban felmerültek, és azokkal kapcsolatban mindkét fél részéről részletes válaszok is elhangzottak. Az már igaz, hogy ezeket a bíróság „nem mérlegelte és a kérdésben nem is döntött”, de csak azért nem, mivel a fegyelmi eljárás elrendelésével és lefolytatásával kapcsolatban felmerült eljárásjogi szabálytalanságok olyan súlyúak voltak, hogy abból csakis a fegyelmi büntetés hatályon kívül helyezése következhetett. 2. A bíróság ítélete tehát azt is jelenti, hogy dr. Novák - jogerős fegyelmi büntetés hiányá-, ban - JÉLENLEG minden tér-, hére rótt cselekmény tekintetében, egy köznapi kifejezést használva: ÁRTATLAN. Aki a továbbiakban azt állítja, vagy csak arra céloz, hogy dr. Novák fegyelmi vétséget követett el, az egészen egyszerűen rágalmaz és jó hírnevet sért. 3. Az Ítélet valóban nem jogerős, de a fellebbezés tekintetében a képviselő-testületnek kell majd állást foglalnia. Én nem tudom előre megjósolni a testület döntését, de egy fellebbezésnek csak akkor van értelme, ha van esély az adott perben nyerni. Ebben a perben erre vajmi kevés az esély, a megtörtént dolgokon - eljárási törvénysértéseken - ugyanis utólag már nem lehet változtatni. 4. Felmerül kérdésként az ité- -let után a felelősség kérdése. A felelősség kettős értelemben is, egyrészt dr. Novák, másrészt dr. Dobrovoczky részéről.- Dr. Novák esetében, ha a testület nem fellebbez a mostani ítélet ellen, akkor a testület döntése alapján indulhatna ugyan újra - egy immár teljesen szabályos - fegyelmi eljárás, de ez azzal jár, el kell fogadni azt a tényt, hogy dr. Novák a kórház igazgatója. Egy olyan személy ellen ugyanis, aki nem az ön- kormányzat alkalmazottja, akinek nincsen a pásztói kórházban munkaköre, állása, nincsen munkaviszonya(dr. Dobrovoczky az említett cikkben éppen ezt állítja), nem indíthat a testület fegyelmit. A békát tehát így is - úgy is le kell nyelni; vagy be kell ismemi, hogy dr. Nováknak még van állása, vagy el kell fogadni, hogy ami az ügyben január eleje óta történt az sok hűhó semmiért, csak el- tékozolt idő, pénz és energia, a város maradék hírnevének, a városvezetés maradék hitelességének megfontolatlan elfe- csérlése. (És akkor arról még nem is szóltam, hogy mi lenne a sorsa dr. Éles János jelenlegi kórházigazgatónak, ha akár egy percre is elismerjük dr. Novák kórházigazgatói státuszát.)- Dr. Dobrovoczky felelőssége az ítélet kapcsán két megfontolás alapján is felmerül. Egyrészt a jelen cikk szerzője már február végén indítványozta - több más, részben jelenleg is bírói vagy ügyészi vizsgálat tárgyát képező kérdéssel együtt - a dr. Novák-féle fegyelmi során történt eljárási szabálytalanságok miatt a polgármester ellen egy fegyelmi eljárás indítását. A testület többségi szavazással végül nem indított fegyelmit, de a beadványt megtárgyaló ügyrendi bizottság a Novák dr.-hoz kapcsolódó kérdésekben akkor azt állapította meg, hogy: „a kérdések idő előttiek különösen úgy, hogy a munkaügyi jogorvoslati útra tartozik ezen intézkedések jogszerűségének jogerős megítélése”. Nos a bíróság már megítélte az intézkedések jogszerűségét és az ítélet alapján dr. Dobrovoczkynak az ügyben tanúsított eljárása nyugodtan vizsgálat tárgyát képezheti. Másrészt a bírósági eljárás során olyan új, eddig a képviselők előtt nem ismert tények is előkerültek, amelyek a korábbi indítványban még nem szerepeltek, s a tisztázásuk viszont legalább olyan fontosnak tűnik. Kriston Péter önkormányzati képviselő Pásztó A (Párt)politika „szólta” meg az iskolaépítéseket? című riportunkra válaszként, a pontosítás igényével küldte el szerkesztőségünknek parlamenti felszólalását Wekler Ferenc országgyűlési képviselő (SZDSZ). Ebből kiderül, hogy a képviselő nem egészen úgy fogalmazott, mint ahogyan azt nekünk MDF-es politikustársai elmondták. Ezért közlünk most a Wekler-felszó- lalásból részletet, lezárva részünkről ezzel a polémiát. . .. Induljunk ki a tényekből, és hogyha megnézzük ezt a beterjesztett törvényjavaslatot, akkor néhány más meglepő tényt is felfedezhetünk benne, amiről sem az előterjesztő, sem az MDF vezérszónoka nem szólt. S megmondom őszintén, hogy számomra is elég kényelmetlen azokról a negatívumokról beszélni, amelyek ebben a törvényjavaslatban fellelhetők, ugyanis adott települések kárára kell most beszélnem, és kell felhívnom a parlament figyelmét arra, hogy a beterjesztett céltámogatási törvény nem felel meg a korábban, a parlament többsége által elfogadott céltámogatási törvénynek, és nem felel meg annak az elvnek, hogy a céltámogatás jár, és nem azoknak jár, akik lobbyzni tudnak, nem azoknak jár, akik a kormányhoz közel állnak, hanem minden településnek jár, amelyik le tudja tenni saját forrását, és amelyik azt a célt valósítja meg, amit céltámogatással támogatni akarunk. Ennek a törvénynek a másoNéhány kérdés a képviselőkhöz Tisztelt Képviselő Testület! Az uszoda nyári bezárása mellett döntöttek a város igen nehéz anyagi helyzete miatt. Az önkormányzatnak egy ilyen fontos, egészséget szolgáló intézmény esetében, 100- 200 ezer forint miatt, csak a bezárás jutott eszébe? Megkérdezték a sportcsarnok és az uszoda vezetőjét, mit tett a nyári bevételek növeléséért? Felkereste-e a megye iskoláit nyári úszó programok szervezése céljából? Gondoltak-e arra, hogy az uszoda személyzete helyett közmunkaként, munkanélküli járadékból élő embereket alkalmazzanak a strandon? Egy utolsó kérdés, de nem utolsósorban: elhangzott—e már testületi ülésen, amikor Önöket érintő juttatásról volt szó (prémium, tapasztalatcserék. stb. ), hogy a város nehéz anyagi helyzete miatt lemondanak róla? A petíciót aláírók nevében: Leukó Albert, Morvái József Salgótarján dik paragrafusában, ami a címzett támogatásokkal foglalkozik, találhatunk három kistelepülést, ahol címzett támogatás formájában kívánja a kormányzat a helyi általános iskola építését befejezni. A címzett támogatásoknak a lényege korábban az volt, és azt gondoltam, a jövőben is az lesz, hogy olyan körzeti feladatokat ellátó intézmények rekonstrukcióját, építését támogatjuk központi pénzekkel, amelyet az adott település önkormányzata önerőből képtelen ellátni. Éz elsősorban a kisvárosi kórházakat, középiskolákat, szociális létesítményeket jelenti, ami nemcsak a város lakosságának a célját szolgálja, hanem a környező települések lakossága is igénybe veheti. Ezzel szemben ez a három iskola kimondottan kistelepülések iskolaépítését és a kistelepülés lakosságát szolgálja, amelyek véleményem szerint nem a címzett támogatások körébe, hanem a céltámogatások körébe illeszthetők. Természetesen nem kívánom megkérdőjelezni azt, hogy ez a három település — Nógrád megyei kisfalvakról van szó - nem indokoltan kapja vagy kapná ezt a támogatást. Biztos vagyok benne, hogy ezeken a településeken óriási gond az, hogy az iskolaépítést nem tudták befejezni. De abban is biztos vagyok, és nagyon határozott a véleményem, hogy az országban legalább 100, 200 ilyen település van, amelyik hasonló gondokkal küszködik, és Elöljáróban hadd jegyezzem meg, hogy nem vagyok sem rokona, sem haragosa Czine Bélának, de úgy érzem, ismeretlenül is mellé kell állnom. A Nógrád Megyei Hírlap május 5-i számában „Állatkert egy lakótelep szomszédságában ? ” címmel cikk jelent meg Szabó Gy. Sándor tollából. Elolvastam, majd napirendre tértem felette. Gondoltam, nem zörög a haraszt... Mindaddig így vélekedtem, mígnem a napokban a salgótarjáni egészségügyi szakiskola diákjaival fotótúrára indultunk és betévedtünk Czine Béla portájára. Meglepetésünkre az említett cikkben elhangzott negatívumokból semmit sem találtunk. A majmok csendesen ugrándoztak, szedték a felkínált nem világos számomra, hogy miért ezt a hármat emelte ki a kormányzat és javasolja támogatandó célként, címzett módon, és miért nem végzett egy országos felmérést, s azt mondja ott, ahol nem tudták befejezni az elmúlt években az általános iskola építését, egységesen mindenhol x összeggel támogatjuk a helyi célnak a megvalósítását. Úgy gondolom, hogy ez lett volna a korrekt megoldás, és nem az, hogy a kormányzat Nógrád megyében egy kihelyezett kormányzati ülést tart, és a kihelyezett kormányzati ülés keretében pénzeket ígér, osztogat egy adott régiónak, egy adott településnek. Ez a módszer ismert, ismert a múltból, akkoriban megyei szinten történtek ezek a pénzosztások. Én azt hittem, hogy azért foglalkozik a parlament a cél-és címzett támogatásokkal, azért vontuk el a megyétől annak a lehetőségét, hogy pénzeket osztogasson, hogy korrekt módon, törvényileg ellenőrizhető módon, a parlament által ellenőrzött móidon történjen az önkormányzati finanszírozás. Ezzel szemben a gyakorlat ma Magyarországon más, akár lobbyérdekek, akár kormányzati érdekek kapcsán pénzeket lehet egyik tekepülésre tenni, a másiktól elvenni. Természetesen valakinek a kárára kapják meg ezek a települések, illetve másoknak nincs meg a lehetőségük, hogy a kormányzati körök segítségével pénzhez jussaA tigris olyan szelíd, mint egy kiscica édességeket a kislányok tenyeréből. Bűznek, zajnak semmi nyoma nem volt. nak. Természetesen az már csak véletlen, hogy abban a körzetben, ahol ez a település található, két MDF-es országgyűlési képviselő képviseli a körzet érdekét és nem ellenzékiek. De bízom benne, hogy majd a következő kormányülést Baranyában tartják, és majd a mohácsi körzet telefongondjának a megoldására is a következő cím- és céltámogatási törvényben találunk egy ilyen passzust, ami azt fogja támogatni. Összefoglalóul azt gondolom, hogy ez elfogadhatatlan, és még egyszer szeretném hangsúlyozni, nem az az elfogadhatatlan, hogy ezeket a településeket támogatni kell, hanem, hogy úgy támogatja őket ez a törvényjavaslat, hogy a többiek érdekeit nem veszi figyelembe. Megoldható lenne az említett iskolaépítés céltámogatásos formában is, ugyanis az általunk elfogadott céltámogatási törvény lehetővé teszi, hogy olyan települések, amelyek nem képesek a saját erő felmutatására, más központi alapokból a saját erő kiegészítését kérjék és ehhez még társulhat egyébként céltámogatási forrás is, ami jelen esetben ugyancsak az első négy osztály építését támogatja, de úgy gondolom, hogy ezen is lehet változtatni. Magunk is javasoltuk korábban, hogy a nyolcosztályos álta- lánosiskola-építés ne kerüljön ki a támogatások köréből, és ezzel az egész támogatási forma korrektté, áttekinthetővé tehető szerintünk. . . S mi van a „letarolt” erdővel? Örülnék, ha a környező erdőkben, parkokban olyan rend és tisztaság lenne, mint a Czine „irtáson”. Végül a tigrisről néhány szót. Bömbölését nem sikerült meghallanunk. Annál inkább megcsodáltuk kedves, ragaszkodó és játékos viselkedését. A fotós kislányok - akikkel még soha nem találkozott - Cicuskámnak szólították Szemafort. Simogatták és játszottak vele. Magam és tanítványaim nevében csak gratulálni tudok Czine Bélának azért az áldozatos munkájáért, amit a „állatkertjének” kedves, barátságos lakóira áldoz. P. Tóth László Salgótarján Olvasóink kérdezték - jogászunk válaszol Mi a különbség az örökség, a hagyomány és a meghagyás között? Nem olyan fekete az ördög Független Demokratikus Magyarországért emlékérem Jelentkezzenek a náciellenes katonák A Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere - a Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség kezdeményezésére, az előző kormányok több évtizedes mulasztását pótolván - 1992. július 28-án kiadott 15/1992 számú rendeletével, a német megszállók elleni harcra önként jelentkezett magyar katonák érdemeinek elismerésére „Független demokratikus Magyarországért” emlékérmet alapított. Az emlékérmet azoknak adományozza, akik az Ideiglenes Nemzeti Kormány toborzó felhívására önként jelentkeztek, majd 1945. május 9-ig felvétettek a Magyar Honvédség állományába, valamint a honvédség hadrendjén kívül szervezett náciellenes magyar katonai alakulatokba. Az emlékérem posztumusz is adományozható az elhunyt túlélő házastársának vagy pedig egyenes ági leszármazottjának. Az emlékérem adományozására első alkalommal 1992. december 21-én, második alkalommal 1993. március 11-én került sor. Az utolsó adományozás ideje: 1993. december 21. Ezért újra várjuk jelentkezésüket: az 1945-ös Honvédelmi Minisztérium szervezőinek, beosztottjainak, a honvéd kerületi kiegészítő parancsnokságok, bevonulási központok katonáinak. A jászberényi L, a pécsi 4., a szegedi 5., a debreceni 6. és a miskolci 7. honvéd hadosztály; a debreceni 1. őrzászlóalj; az 1. vasút- és hídépítő zászlóalj; az 1. vasútbiztosító zászlóalj; a ha- tárportyázó századok, a folyami flottilla, az aknakutató alegységek, a kórházak, szertárak, intézetek állományában szolgáltaknak, valamint a magyar királyi honvédség 24. hadosztályának átállt és Hajmáskérre elvonult tisztjeinek és katonáinak. Továbbá: a hadrenden kívül alakult Budai Önkéntes Ezred, a Temesvári 1. önkéntes magyar hadosztály, az 1. magyar vasútépítő hadosztály, a 3. magyar vasútépítő dandár, az 1. magyar távbeszélő-építő zászlóalj egykori tisztjeinek, tiszthelyetteseinek és honvédéinek. A rendelet értelmében kizárólag a Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség jogosult a felterjesztés előkészítésére. Ezért kérjük, hogy a kérelmet és a hozzácsatolt dokumentumok xerox másolatát - lehetőleg 30 napon belül - az alábbi címre küldjék: Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség, 1054. Budapest, V, Zoltán u. 16. TV. 425. Olvasónk bélyeggyűjtő társától végrendelet alapján értékes bélyeggyüjteményt örökölt azzal a meghagyással, hogy továbbra is maradjon bélyeggyűjtő, gyarapítsa a gyűjteményt és ez legyen anyagi alap a végrendelkező által is szeretett olvasónk gyermekének az iskoláztatásához. Olvasónk szeretné tudni, hogy ezáltal örökösnek minősül-e és vannak-e törvényes kötelezettségei? A törvényes örökösöket és a törvényes öröklés rendjét a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 607-610. paragrafusai tartalmazzák. Ezek szerint olvasónk nem tartozik ezek közé, nem minősül örökösnek. Ellenben a hagyomány és a meghagyás a Ptk. 641-643. paragrafusaiban fogalmazódott meg. Fenti eset ide sorolható. Való igaz, hogy az örökség és a hagyomány közötti megkülönböztetés nem könnyű dolog, hiszen mindkettő az örökhagyó vagyonából való részesedést jelent. A mindennapos szóhasználatban éppen ezért a két fogalom nem is különül el élesen egymástól. A különbség mégis lényeges, hiszen az örökös nem csak vagyoni előnyöket örököl, de a hagyatéki terhekért is helyt kell állnia, a hagyományos pedig általában tehermentesen jut a vagyoni értékhez! Röviden megfogalmazva, a hagyományos az a személy, akinek a javára az örökös a végrendelet szerint meghatározott vagyontárgyat (vagyontárgyakat), vagyoni szolgáltatást köteles tehertől mentesen kiadni. Mivel előfordulhat, hogy értékes vagyontárgyat juttat az örökhagyó a hagyományosnak - például reá hagyja a nagy értékű márkás személygépkocsiját, amely a hagyatéknak jelentős része -, a bírói gyakorlat kialakított olyan elhatárolást, hogy hagyománynak általában az tekinthető, aminek értéke nem éri el a teljes hagyaték értékének fele részét. Ha ezt eléri, vagy meghaladja, már nem hagyományról, hanem öröklésről, tehát örökösről beszélhetünk. Olvasónk esetében minden valószínűség szerint hagyományról van szó meghagyással terhelten, ennélfogva tehermentesen juthat a bélyeggyűjteményhez, de mert a végrendelkező a juttatását feltételhez kötötte, ha a meghagyást nem teljesítené, a végrendeleti juttatást akár el is veszíthetné, mert a meghagyás a végrendeleti juttatás különleges formája, a kikötött kötelezettséggel jár. Feltehetően ilyen hátránnyal nem kell számolnia olvasónknak, hiszen szenvedélyes bélyeggyűjtő és feltehetően nem esik nehezére az sem, hogy a hagyományozott gyűjtemény képezze gyermeke iskoláztatásának anyagi alapját is! Dr. Verebélvi
