Nógrád Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-30 / 150. szám
KÜLFÖLD 1993. június 30., szerda Kiutasítások Japánból Több mint háromezer külföldi állampolgárt utasítottak ki a japán hatóságok két hónap alatt. A kiutasítottak, akik csaK látogatásra jogosító vízummal rendelkeztek, törvénytelenül vállaltak munkát — nevezi meg az igazságügy-minisztérium jelentése a kiutasítás indokát. A 3391 távozni kényszerült személy 91 százaléka illegális munkavállaló volt, a férfiak főként az építőiparban, a nők az éttermekben kézilányként, felszolgálóként, illetve a bárokban hostessekként helyezkedtek el. Emelkedett a prostituáltak száma is — jegyzi meg a jelentés. Dél-koreaiak, malajziaiak és irániak voltak a legnagyobb arányban tíz áprilisban es májusban kiutasítottak között. Befejezett éhségsztrájk Bulgáriában befejezte éhségsztrájkját Edvin Szugarev költő, parlamenti képviselő. Az 1991-es választásokat megnyert, majd a hatalomból kibukott Demokratikus Erők Szövetsége vezetőségének tagja 3 héttel ezelőtt kezdte meg sztrájkját, bejelentve, hogy azt mindaddig folytatni fogja, amíg Zselju Zselev a köz- társasági elnök, és amíg nem születik döntés az idő előtti parlamenti választások megtartásáról. Szugarev akcióját többen is éhezéssel támogatták, míg mások ellene kezdtek éhségsztrájkot. A DESZ parlamenti képviselője szerint ehezése elérte erkölcsi célját, felrázta a közvéleményt, növelte a felelősségérzetet. Július 14-től újra tárgyalnak Az amerikai és észak-koreai illetékesek megegyeztek, hogy július 14-én újítják fel az északkoreai nukleáris létesítményekről szóló genfi tárgyalásokat. Az AP értesülései szerint Washington azt szerette volna, ha mar ezen a héten elkezdődhettek volna a tárgyalások, Phenjan azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a megbeszélésekre Clinton elnök július 11-én véget érő szöuli látogatása után kerüljön sor. Őrizetbe vett támadók A dél-afrikai rendőrség őrizetbe vett négy személyt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy részt vettek a többpárti tárgyalások helyszíne ellen intézett minapi támadásban. Ruben Bloomberg, a johannesburgi rendőrség szóvivője bejelentette, hogy hamarosan további letartóztatásokra kerül sor. A most őrizetbe vett személyek kilétéről semmit sem óra, amelynek során mintegy kétezer fehér szélsőséges Johannesburgban megostromolta az ország jövőjéről folyó egyeztető tárgyalásoknak helyet acfó épületet. A rendőrség akkor nem avatkozott közbe. Lerombolt kokaingyártó üzem A kolumbiai hatóságok felderítettek és porig romboltak egy titkos kokaingyártó üzemet. A dpa Bogotából származó hivatalos bejelentést idézett, amely szerint az erődítményszerű üzem heti termelése elérhette volna az öt tonnát is. A sikeres rajtaütés során a hatóságok lefoglaltak 120 kilogramm kokaint. Az üzemet a Bogotától 240 kilométerre keletre fekvő Tuluában fedezték fel egy haciendán (farmon). Volt kommunista vezetők kulcsszerepben? Az egykori kommunista nomenklatura — főként gazdasági téren — kulcsszerepet tolt be Kó- zép-Európa államaiban — állapítja meg egy most megjelent francia tanulmánykötet. A kötetet a posztkommunista társadalmakkal foglalkozó francia kutatóintézet, a CRESPO még 1989- ben létrehozott részlege jelentette meg. A kötet szerkesztői, Georges Mink és Jean-Charles Szűreit a Le Quotidien de Paris című lapnak adott interjújukban megállapítják: a volt kommunista nomenklatúra Lengyelországban, Magyarországon és másutt kihasználta azt, nogy már a nyolcvanas években lehetőség nyílt állami vállalatok privatizálására. Szerintük most gazdasági erejüket arra akarják kihasználni, hogy szerepet kapjanak az önkormányzatokban, helyi, területi és állami szinten, politikai lobbyt hozzanak létre. Az ENSZ BT figyelmeztette Irakot Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn figyelmeztette Irakot, hogy komoly következményekkel kell számolnia, amennyiben megsérti az iraki-kuvaiti határt. A nyilatkozat előzményeként Mohamed Szaid asz-Szahaf iraki külügyminiszter levelet intézett Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárhoz, kifogásolva a világszervezet által 1991-ben, az Öböl-háború vége után létrehozott határkijelölő bizottság tevékenységét, és elutasítva annak döntéseit. Juan Antonio Yanez-Barnue- vo, a BT soros spanyol elnöke a testület nyilvános ülésén rámutatott, hogy a határkijelölő bizottság döntései véglegesek. A BT felszólította a két országot, hogy ismerjék el, valamint tartsák tiszteletben a kijelölt határvonalat. A CNN amerikai hírtelevízió közlése szerint Bili Clinton amerikai elnök a kongresszushoz és a képviselőházhoz intézett hétfői levelében nem zárt ki újabb katonai akciókat Irak ellen, amennyiben „ezek szükségessé válnának”. (MTI) Amerikai kormánytisztviselő a SZER-ről A The New York Times jelentésével ellentétben nincs még döntés arról, hogy a Szabad Európa Rádió mely adásait szüntetik meg, és a kelet-közép-euró- pai országoknak szóló adásokban azok belső kérdéseiről mindenképpen továbbra is tájékoztatni fognak az amerikai rádiók. Ezt közölte hétfőn egy illetékes amerikai kormányférfi az MTI- vel. Az emh'tett amerikai lapértesülés szerint a SZER csak Bulgáriában, Szlovákiában és Romániában folytatja adásait, mivel azokban még veszélybe kerülhet a demokratikus folyamat, míg a lengyel, a cseh, a magyar, illetve a három balti államnak szóló SZER-adások megszűnnek, ezeknek az országoknak csak az Amerika Hangja sugározna majd. Az illetékes, aki nevének mellőzését kérte, kijelentette: a The New York Times listájával és más értesülésekkel ellentétben egyelőre csak elvi döntés van arra, hogy a SZER és az Amerika Hangja közös irányítás alá kerül, és tevékenységüket — gazdaságossági okokból is — a lehetőségek szerint összehangolják. Semmiféle döntés nem született arról, hogy mely adásokat szüntetnék meg, és egyáltalán milyen módosításokat hajtanak végre. A javaslatok kidolgozása, a tárcák közötti egyeztetés után törvényhozási meghallgatások is lesznek. A kérdésre, hogyan alakul majd az amerikai rádiók szerepe az érintett országok belső helyzetéről szóló tájékoztatásban (ez feladata a SZER-nek, de nem az Amerika Hangjának), az illetékes hangsúlyozta: akármilyen megoldást is válasszanak, az amerikai rádiók változatlanul minden ország esetében továbbra is foglalkoznak majd bizonyos mértékig azok belső kérdéseivel. Tudjman hosszabbít? Tudjman horvát elnök kész meghosszabbítani a Horvátországban szolgálatot teljesítő 10.000 kéksisakos mandátumát, amennyiben a köztársaság szerb kisebbsége hajlandó elfogadni az ENSZ béketervét. Tudjman Butrosz Gálihoz intézett levelében azt írta, kormánya egyelőre egy hónappal hosszabbítaná meg a június végén lejáró mandátumot, s ezalatt a szerb kisebbség eldöntheti, aláíija-e a Vance- terv Horvátországra vonatkozó részét. Tudjman az ENSZ-főtit- kárhoz címzett levélben azt írta, hogy Horvátország nem tűrheti tovább területének de facto felosztását különálló, egymástól elzárt részekre. Felpanaszolta, hogy az ország déli részét nem tudják ellátni villanyenergiával, mert a Krajinán áthaladó vezetéket az ottani szerbek elvágták. Ugyanez történt egy kőolajvezetékkel és egy fő vasútvonallal, amelyek szintén ezen a területen haladnak át. „Vadnyugati jelenetek” Üjabb terroristagyanús személyeket vettek őrizetbe hétfőn Németországban — jelentették a német rádióállomások. Dort- mundban egy párt, Gelsenkir- chenben egy nőt, Düsseldorfban, a vásárváros közelében „egy gyanús autóst” vettek őrizetbe egy nappal azt követően, hogy a hatóságoknak a Schwerin közelében fekvő Bad Kleinen pályaudvarán hosszú évek eredménytelensége után sikerült lefülelniük a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) legfelső szintjéhez sorolt Birgit Hogefeldet és Wolfgang Gramsot, am a lövöldözésben Grams életet vesztette. Bernd Schmidbauer, a bonni kancellári hivatal államminisztere közölte, hogy az őrizetbe vett személyeket a hatóságok szabadlábra helyezték. A keletnemet kisváros, Bad Kleinen vasútállomásán egy nappal korábban az utasok sze- meláttára „vadnyugati jelenetek” játszódtak le. Szemtanúk szerint először Hogefeld, majd Grams is pisztolyt rántott, s a lő- párbajban nemcsak a 40 éves, RAF-tagsággal gyanúsított férfi halt meg, hanem a kommandó, a GSG-9 egyik tagja is. Ellentmondásosak a beszámolók azzal kapcsolatban, hogy ki lőtte le a GSG-9 emberét — a legújabb változat szerint: Grams. A GSG-9 húsz éve létezik, ez az első eset, hogy soraiból valakit lelőttek. Hogefeld egy vasúti kocsiba menekült, de a „szuperrendőrök” leszedték a szerelvényről. A legújabb információk szerint a GSG-9 egy másik tagja, valamint egy vonatkísérő szintén megsérült, állapotuk nem életveszélyes. Hogefeldet egyebek között azzal gyanúsítják, hogy 1988-ben meg akarta gyilkolni Hans Tietmeyert, a pénzügyminisztérium akkori államtitkárát. „Csúcs” — mozgósítással Mozgósították Tokióban a rendőrség teljes állományát a július 7-én kezdődő csúcsértekezlet alkalmából. A főváros 26 ezer rendőréhez még mintegy 10 ezren csatlakoztak a különböző kormányzóságokból, nogy elejét vegyék a szélsőjobb és az ultrabaloldali szervezetek esetleges akcióinak. Tokió már most ostromlott város benyomását kelti, rendőrök járőröznek az utcákon, robbanószereket keresve szúrópróbaszerűen ellenőrzik az autókat. Bonyolítja a rendfenntartó erők dolgát, hogy Jelcin orosz államfő is Tokióban tartózkodik majd a „csúcsidején — a szélsőjobboldaliak minden bizonnyal megszervezik a japán szigetek visszaadását követelő tüntetéseiket. A radikális szervezetek minden tagjára gyakorlatilag egy rendőr jut majd. Az öt nyilvántartott csoport mintegy 29 ezer tágját megfigyelés alatt tartják. Gond még, hogy a japán parlamenti választások közeledtével gondoskodni kell a vezető politikusok biztonságáról, s együtt kell működni a külföldi állam- és kormányfők védelmét ellátó biztonsági emberekkel, akik már Tokióba érkeztek. Clintont 90 „gorilla” vigyázza, Christopher amerikai külügyminiszter őrzéséről 30 amerikai „biztonságis” gondoskodik. Még ápolják a rajongókat Tomegszerencsétlenség egy londoni koncerten Még hétfőn is harminc fiatalt ápoltak kórházban a vasárnapi londoni Take That koncerten történt tömegszerencsétlenség után. A mostanában igen népszerű Take That nevű együttes 30 ezer ember előtt lépett föl London déli részén egy réten. A színpad körül szorosan tömörülő sokaságban mintegy hatszáz sikoltozó kisleány elájult, amikor az öt manchesteri zenész belekapott a húrokba. A biztonsági emberek csak nagy nehézséggel tudták kivonszolni őket a szabadba, mielőtt a többi lelkes csápoló agyontaposta volna őket. Cseh lapvélemények A szlovákiai magyar kisebbségről A Mladá Fronta Dnes című, nagy példányszámú prágai lap tegnapi számában megjelent kommentár szerint a cseh diplomáciának nem csupán Budapest befolyásolására kellene törekednie, hanem arra is, hogy Pozsonyt a szlovákiai magyar kisebbség jogainak érvényesítésére ösztönözze. A cseh lapokban több cikk jelent meg azzal kapcsolatban, hogy az Európa Tanács székhelyén dönteni kellene Csehor- szágnak és Szlovákiának a tag- felvételi kérelméről. A Cesky Deník című, erőteljesen jobboldali lap címoldalon, vezető hírben közölte Jirí Payne- nek, a cseh parlament külügyi bizottsága elnökének a nyilatkozatát, aki szerint „a csehszlovák állam kontinuitását, s a Cseh Köztársaság létét kérdőjelezné meg, ha a Szlovák Köztársaság eleget tenne annak a magyar követelésnek, hogy érvénytelenítsék a be- nesi dekrétumokat”. A lap egyik belső oldalán terjedelmes elemzés jelent meg „a magyar-szlovák viszony válságáról”. Ennek kiinduló gondolata az, hogy Szlovákiában csak nyomásra hajlandóak elfogadnia az európai normákat. A magyar kisebbségnek csak 14 képviselője van a pozsonyi parlamentben, s ők bármit javasolnak, a szlovák többség rendre leszavazza őket — állapította meg a Cesky Deník, és hozzátette: az is megtörténik, hogy a magyar követelésekkel szemben kivételesen egységesen lép fel a kormány és az ellenzék. „Ezért is történt, hogy a magyar kisebbségi képviselők felhasználták jó kapcsolataikat a Magyar Köztársaság politikusaival, és most az ő közvetítésükkel próbálják meg engedményekre kényszeríteni a szlovák kormányt. Ezeket az engedményeket normális parlamenti úton nem tudják kieszközölni” — írta a cseh napilap. A Cesky Deník elemzése diszkriminatív jellegűnek minősítette a szlovák nyelvtörvényt, amit még Csehszlovákia fennállása alatt fogadtak el. „Most azonban az önálló Szlovákiának önállóan kell vállalnia a felelősséget a maga cselekedeteiért. Még akkor is, ha néhány miniszter vagy a miniszterelnök csikorgatja a fogát a szlovák belügyekbe való, euróC ai szervezetek részéről történő eavatkozás miatt” — állapította meg végezetül a Cesky Deník. A Mlada Fronta Dnes arra hívja fel a figyelmet, hogy a szlovákiai magyarok 1989 után a közös csehszlovák állam leghűségesebb hívei voltak. A két világháború között a magyar kisebbség lojálisabb volt a csehszlovák államhoz, mint a szudétanéme- tek — folytatta a lap, majd megállapította: „Benes elnök rendeletéi ugyanazt a sorsot szánták a magyaroknak, mint a szudétané- meteknek”. A lap hozzáteszi, hogy a szlovákiai magyarok a háború után még évekig másodrangú polgároknak számítottak. Ki mehet át a túlsó partra? A Keletről Nyugat-Európába áramló menekültek problémája egyre valószínűbbé teszi, hogy a Cseh Köztársaság heteken belül olyan őrizeti és ellenőrzési rendszert vezet be a szlovák határnál, ami semmivel sem lesz lazább, mint bárhol a világon, a „szokványos” államközi határok mentén. Cseh-szlovák relációban ugyanis a határ mindmáig szinte akadálytalanul átjárható. A Csehszlovákia kettéválásakor aláírt megállapodások egyike kimondja: a cseh, illetve a szlovák állampolgárok továbbra is adminisztratív akadályok nélkül utazhatnak egymás országába. Ez indokolt, íriszen azt egyik fél sem vállalhatta, hogy elvágja az évtizedek során szövődött ezernyi személyes szálat — meg kellett őrizni az állami kettéválás „emberarcú” jellegét. A csehek által hónapok óta indítványozott szigorítás ezt lényegében érintetlenül hagyná: a határ közelében élő helyi állampolgárok bárhol, bármilyen közlekedési eszközzel, pusztán személyi igazolványuk felmutatása mellett átléphetnék a közös határt, a többi cseh és szlovák állampolgár pedig útlevelével a zsebeben tehetne ugyanezt. Az igazi változás a harmadik országbelieket érintené: ők csak a hivatalosan kijelölt határátkelőhelyeken keresztül közlekedhetnének. A szlovákok mindeddig nem mutattak együttműködési készséget, ezért felettébb valószínű, hogy július elsejével a csehek egyoldalúan lépnek majd. A várható intézkedések két fő csoportba sorolhatók. Egyfelől a kijelölt határátkelőhelyeken alapos és folyamatos lesz az útlevél- vizsgálat, másfelől a cseh határőrség — megerősítve néhány száz, BM-hatáskörbe átvezény- lendő katonával — szoros ellenőrzés alá vonja az úgynevezett zöldhatárt. Ez utóbbi egy jelentős szakaszon könnyen figyelhető, hiszen a Morava folyó közepén húzódik. A folyó felett vezet a Brno-Pozsony autópálya is. Az eddigi, meglehetősen laza ellenőrzést úgy oldották meg, hogy a híd két oldalán, egymástól néhány kilométerre, egy-egy „büféparkolóba” terelik le a személykocsikat, s ott egy futó pillantást vetnek az okmányokra. Néha meg sem kell állni a kocsival, elég, na lassítunk, és az ablakon át lobogtatjuk a passzust. A teherautók menetlevelét magán a sztrádán ellenőrzik. A szlovákok nem is törekednek ennél többre a saját oldalukon. De a híd cseh oldalán az elmúlt napokban azt tapasztalhatta a tudósító, hogy a januárban felállított egyetlen őrbódé mellett immár fehér konténerépítmények egész sora létesült, és gyors ütemben halad a „nemzetközi szabványnak” megfelelő határátkelőhely kiépítése. A Keletről érkező menekültekkel kapcsolatban a közép-európai térség egyetlen állama sem tudja kivonni magát a „dominóhatás” alól. A nemetek megszigorították a maguk bevándorlási-menekültügyi törvényét, és ezentúl biztonságosnak minősítik a keleti szomszédságukban fekvő országokat. Aki tehát Csehországból vagy Lengyelországból érkezett, az fölöslegesen érkezett, hiszen ott sem üldözték őt politikailag, vagyis vissza kell őt oda küldeni. A cél a gazdasági menekültek távoltartása. Csehország eddig nem volt hajlandó olyan szerződést kötni a németekkel, amelyben vállalta volna az ilyen, visszaküldött személyek visszavételét. Azért nem, mert a saját keleti határa mentén egyelőre nem csak az jut át, akit Praga is szívesen lát. A szlovákokkal van ugyan szerződésük a menekültek visszajuttatásáról, de hatékonyabb lenne a bejutások megelőzése, ehhez pedig meg kell teremteni a hatékony határőrizetet. A szlovákok azt mondják: ők csak akkor működnek együtt a csehekkel a cseh-szlovák határ- rezsim megszigorításában, ha előbb sikerül szerződést kötniük többi szomszédjukkal, s ezek vállalják, hogy visszafogadják a Szlovákiában nemkívánatos, oda rajtuk keresztül érkezett menekülteket. Mint Jozef Stank, a prágai szlovák nagykövetség illetékes vezető diplomatája a Rudé Právo című cseh lap minapi számában elmondta, a szlovák-lengyel szerződést már a legközelebbi hivatalos alkalommal alá lehet írni. Magyarországgal és Ukrajnával azonban még javában folynak a tárgyalások, ezért aztán Pozsony „nem érzi szükségét” az új cseh-szlovák határrezsim megteremtésének — mondta Stank. A történelmi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a határőrizet nem olyan, mint a keringő, amelyhez két személy kell. Ha a csehek egymaguk lépnek, az eredmény a külföldiek szemszögéből ugyanaz lesz, mintha a szlovákokkal együttműködésben történt volna a szigorítás. Az persze, még nem dráma, ha a cseh-szlovák határon csak a kijelölt helyen lehet áthaladni, és útlevelet kell felmutatni. Csakhogy ez felfogható egy dráma előkészületeként: ha Jan Rumi cseh belügyminiszteren múlik, akkor a volt Jugoszlávia valamennyi utódállamának polgárai — a szlovének kivételével — vízumot is kötelesek lesznek beszerezni, ha Csehországba akarnak jutni. Prága szigorítást akar bevezetni a volt Szovjetunió néhány utódállamának vonatkozásában, s talán Romániával és Bulgáriával szemben is. A vízumkényszernél enyhébb eszközök is szóba jöhetnek, így például beutazáskor megkövetelhetik a meghívólevelet vagy a csehországi tartózkodáshoz szükséges pénz felmutatását, esetleg a visz- szaútra érvényes vonatjegyet. Kérdőjelek Kölcsönkülföldiek Milyen külföldinek lenni? Nem vastag pénztárcájú, hitelkártyákkal ellátott turistáknak, aki jön, lát, és távozik, hanem szerencsét próbáló vendégmunkásnak vagy otthonát elhagyni kényszerülő menekültnek. Egy nürnbergi középiskola diákjai — hiszen Németországban többmillió az ilyen külföldiek száma — egy napra vállalták ezt a szerepet. „Elfeledkeztek” német anyanyelvűkről, úgy igyekeztek tájékozódni, vásárolni, közlekedni, élni, mintha akkor érkeztek volna Boszniából vagy Törökországból. Nem éretlen diákcsíny akart lenni, tanáraikkal együtt valósították meg azt a tizenöt pontos programot, amely úgy is tanít a másság elfogadására, hogy egy kicsit belebújnak a másik bőrébe. Hogyan lehet megelőzni a bajt? Az ostrom alá vett menekültotthonok, a tűzhalál áldozatául esett török gyermekek, a náci jelszavakat harsogó bőrfejűek mély lelkiismeret-vizsgálatra ösztönzik a mai német társadalom jobbik és — szerencsére — jelentősen nagyobbik részét. Ennek során az is nyilvánvaló lett, hogy az idegengyűlölettel szembeni fellépés nem — vagy legalábbis nem elsősorban — rendőrségi ügy. Természetes, hogy van egy pont, ahol a hatóságoknak a törvény teljes szigorával be kell avatkozniuk, de ha valóban meg akarják előzni a bajt, a civil társadalomnak kell sarkára állnia. A gyűlölet olyan, mint a dudva, könnyen burjánzik, a türelmet, a toleranciát el kell sajátítani. Tanítani kell, s nem lehet elég hamar elkezdeni az iskolában vagy már az óvodában. Az európai gazdaság német lokomotívját sokan emlegetik irigységgel is vegyes tisztelettel. Figyelmet érdemelnek azonban azok a törekvések is, ahogyan a német társadalom, nem szépítve a helyzetet, szembenéz e nemcsak náluk időszerű kérdésekkel. Utalhatnánk a német evangélikusok legutóbbi lipcsei találkozójára is, ahol — miközben elítélték az idegengyűllöletet — a terem falán egyetlen felirat látszó- dott: „Isten is külföldi közöttünk...” A nürnbergi diákok „kölcsön- külföldi” napja bizonyára emlékezetes élményeket hozott. Legemlékezetesebb azonban az a töprengés lehetett: mit csináljanak azok, akik másnapra ébredve is külföldiek maradnak? (FEB)
