Nógrád Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-29 / 149. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. június 29., kedd A létminimum nem az éhenhalást jelenti Kompenzáció a legrászorultabbaknak A hírekben olvashattuk: a létminimum ebédet - borzalmas ízű, régi burgonyából főzött levest, jól fűszerezett rakott kelt és egy almát - az utolsó falatig megette a népjóléti miniszter. Dr. Surján László megjegyezte: bár már ott tartanánk, hogy minden rászorulónak jutna naponta legalább egy tál meleg étel, majd így folytatta:- Szinte feloldhatatlan az ellentmondás: miközben az élet- színvonal csökken, az igények nőnek. A számszerűen magasabb összegből mind kevesebb pénz jut egy-egy rászoruló támogatására. A válság mind nagyobb terheket ró a társadalom egészére. Míg 1990-ben a megtermelt jövedelem 59, addig napjainkban már 68 százalékát fordítjuk szociális kiadásokra. És ez sem elegendő! Hosszú távon megengedhetetlen, hogy ilyen nagy különbség legyen a munkával szerzett és a társadalmi juttatásként kapott jövedelmek között. A létminimum alatt élők számára, összetételére vonatkozóan nincs megbízható statisztika. Egy tavalyi, 2000 háztartást érintő reprezentatív felmé(Ferenczy Europress) Bár a turistaszezon ma már nem korlátozódik a nyárra, a forróság, az iskolaszünet és a megszokás miatt mégis ezekben a hónapokban kelnek útra a legtöbben. A ki- és beutazással kapcsolatban ilyenkor megsokszorozódnak a problémák, a kellemetlenségek, rossz élménnyé változtatva a kellemes utazást, esetleg a jól sikerült bevásárlást. A határállomásokon a vámtisztek nem győzik felhívni a kiutazók figyelmét az érvényes szabályok betartására, nevezetesen, hogy visszafelé 8 ezer forint forgalmi értékig hozhatnak be vámmentesen bizonyos árukat - 1|4 éves korig 2 ezer forintig - s hogy a kávé, a szeszesital és a dbhány megengedett 1 kg, 1 liter, illetve 500 darab mennyisége után is vámot, azon felül 25 százalék áfát, valamint fogyasztói adót kötelesek fizetni. Ezek a leggyakoribb „vitatott” kérdések vámkezeléskor. A tapasztalatok szerint lejárt aíhűtőládák és a nagy képernyős színes televíziók magánimportjának ideje. Hiszen mindezeket már itthon is lehet kapni, igen jó rés alapján a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a munkanélküliek 45, a gyesen, illetve gyeden lévők 40, a nyugdíjasok 15-16, míg az aktív keresők 20-22 százaléka él a létminimum alatt. A sokat vitatott fogalomról a következőket mondta a tárca vezetője:- A létminimum fogalma nem az éhenhalást jelenti, hanem azt, hogy az illető egy társadalmilag még elfogadható szinten él. Parlamenti bizottság határozta meg az életfeltételek elégséges kategóriáját. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet állította össze az étkezési normát. A mostani létminimum adagban például 5 dkg sertéslapocka és 1 dkg szójagranulátum, 4 dkg rizs és 20 dkg kelkáposzta volt. Egy négy tagú család - két felnőtt és két gyerek - létminimuma 1993 márciusában 43 300 forint volt.- Egy hónappal később, áprilisban viszont már 500 forinttal magasabb volt ez az összeg. Az általános forgalmi adó módosítása újabb százezreket sodorhat létminimum alá.- A drágulás kiegyenlítése nem könnyű feladat elé állítja a minőségben. Helyettük viszont előszeretettel hoznak be kis képernyős, 36 cm átmérőjű tévéket, persze csak márkás (Sony, Sanyo) változatban. Ezt a méretet ugyanis a magyar kereskedők nem favorizálják, mondván, magas áruk miatt alacsony a kereslet irántuk ... A másik legkedveltebb importcikk a minden ízében műanyagból készült gyümölcscentrifuga. A természetgyógyászok javaslata szerint ugyanis a szervezet méregtelenítését gátolják a gépbe épített fémkések. Ezért a daganatos betegségekben szenvedők a gyümölcscentrifugák közül kizárólag a műanyagból készültekben bíznak. És mivel Magyarországon a kereskedelem fehér foltjának számít ez az árucikk, a rászorulók kénytelenek külföldről beszerezni. Amit viszont szinte egyáltalán nem érdemes behozni, az az arany. Mivel a 25 százalékos áfán tűi 65 százalékos fogyasztói adó is terheli, gyakorlatilag még egyszer ki kell fizetni az árát a vámoláskor! Domi Zsuzsa kormányt, közelebbről a népjóléti minisztériumot. A szociális válságok programirodája a távhőszolgáltatás költségeire 50 milliót, a közüzemi díjhátrálé- kok kiegyenlítésére 45 milliót adott a rászorulóknak. A legnehezebb helyzetben lévő térségekben - Nógrád, Bor- sod-Abaúj-Zemplén, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyében - tavaly 200 millió forinttal segítettük az idősek házigondozását, és szociális diszkontboltokkal a kisjövedelműek kedvezményes vásárlását. A hajléktalanok elhelyezésére, ellátására 1991-92-ben csaknem félmilliárdot költöttünk. Hogy ebben az évben mire lesz elegendő a pénzünk? Nem tudom. A gyógyszerek és a villamosenergia árának tervezett emelkedését a legrászorultabbaknak - a nyugdíjasoknak , a munkanélkülieknek, a sokgyerekes családoknak - mindenképpen ellentételezni kell. A hogyanról most még nem tudok bizonyosat mondani, ez a kormány szándékától és a parlament jóváhagyásától függ. sz. m. Fotópályázat mindenkinek Magyar Fotográfia '93 címmel hirdette meg pályázatát a Magyar Fotóművészek Szövetsége a Magyar Fotóriporterek Kamarájával és a Magyar Alkalmazott Fotográfusok Kamarájával közösen. A pályázaton bárki, - hivatásos fotós és amatőr - részt vehet. A pályázat kategóriái a riport, a dokumentáció, a személyiségábrázolás, a természetfényképezés, az alkalmazott fotográfia és az úgynevezett experimentális fényképezés. A pályaművek Budapestre való beérezésének határideje: 1993. szeptember 10-e. A pályázatra a Nógrád Megyei Fotóklub szeptember elsején küldi el a nógrádi szerzők pályaműveit. Addig a képek a klub szerda esténkénti klubnapjain adhatók be.- veres A Kié a Magyar Televízió? címmel készült az MTV jelenlegi vezetésének helyzetértékelése, amely a közelmúltban sajtótájékoztatón hangzott el. Az alábbiakban az írásos anyagból közlünk részleteket. * A Magyar Televízió az 1993 januárjáig működő vezetőség irányítása alatt „idegen” kézbe került. Az „idegen” nem pejoratív fogalom; tényközlés. Idegen az, aki valamely dolgon, gondolkodási körön, családon, falun, városon, országon kívül van. Az idegen viszonyt jelez: miközben hozzánk képest ő van kívül, hozzá képest viszont mi. Nem szükségképpen ellenséges viszony, de - érdekellentétek melegágya. És mindenkinek alapvető joga (kötelessége!), hogy megvédje saját érdekeit. A Magyar Televízió az 1990 óta eltelt évek során érdeksérelmek sorozatát szenvedte el. Érdeke lett volna, hogy megőrizze függetlenségét, anyagi lehetőségeivel jól sáfárkodjék, az általa sugárzott műsorok felett teljes anyagi, szellemi és erkölcsi felügyeletet gyakoroljon. Ezzel szemben rossz szerződésekből olyan hálót font saját maga köré, amely az MTV-t, mint nemzeti, közszolgálati televíziót - már-már helyrehozhatatlanul - kiszolgáltatott helyzetbe hozta, anyagi erőinek gondtalan kezelését mutatja, a műsoridő feletti anyagi, szellemi és erkölcsi felügyeletének elvesztéséhez vezetett. Az MTV 1992-ben minden A tévé nem bíróság Az elmúlt napokban váratlan fordulatot vett a médiaháború néven emlegetett politikai hecckampány. Ezúttal két televíziós hírműsor- A hét illetve az Egyenleg - nyitott újabb harcvonalat. A téma közismert: a Kossuth téri rendzavarás Göncz Árpád köztársasági elnök október 23-ai fellépésekor. Az indulatok e kérdésben bármikor felszíthatok, hiszen számos dolgot még a parlamenti vizsgálóbizottság sem tudott tisztázni. Néhány kérdés azonban ma már vitán felül áll. Azt senki nem tagadja - maguk az érintettek sem -, hogy voltak skinhead-fiatalok a téren és nem spontán nekibuzdulásból, hanem szervezett módon, konkrét céllal kerültek oda. Az lényeges, hogy ki küldte őket, az viszont részletkérdés, hogy- az ukázok szerint - nem fújjolniok kellett, hanem kitapsolni a köztársasági elnököt. Ugyancsak elhanyagolható, hogy melyik pillanatban vezették őket ki a térről: amikor Göncz Árpád még csak közelített a mikrofonhoz, vagy, amikor már ott állt szótlanul. Tény, hogy a skinhead-ek - másokkal együtt - elvégezték a dolgukat, megakadályozták az ünnepi beszéd elhangzását. Nyilvánvaló: az Egyenleg számára nem mindegy, hogy bebizonyosodik-e, amivel A hét vádolja őket, - azazhogy manipulálták az élő adást az időközben elvezetett skinhead-ek néhány perccel későbbi szerepeltetésével, „bevágásával” -, mert becsületét, hitelét vesztheti. De az egész kérdés bel ügy, a szó szoros és tá- gabb értelmében. Döntsék el egymás között és a bíróságon, hogy kinek van igaza, az állítólag nagyon drága műsoridőt ne fordítsák a nézők számára érdektelen bizonyító eljárások sorozatára! - csongrády Változó magánimport Gorenje helyett gyümölcscentrifuga A harmincéves jubileum jegyében Színes világ az óvodában Nézem a falon fríz-szerűen körbefutó kiállítási felületet, a gondosan felrakott, szebb- nél-szehb rajzokat és mint mindig, ha kisgyermekek világával érintkezem, meghatódom. Valóban, főleg az óvodáskor sajátja ez az érzelmileg meghatározott világszemlélet és ábrázolási mód, amely a nagybátonyi óvoda galéria megnyitóján bennünket, felnőtteket is érzelmileg fogva tart. Igazán ekkor képesek a gyerekek ilyen természetes egyszerűséggel, gátlások nélkül rajzolni, festeni Napot, az erdei kiránduláson látott sokféle virágot, a szomszéd kutyáját, az állatkerti vízilovat, tündérkéket és hétfejű sárkányt, helikoptert és óceánjáró hajót. A rajzokból látható, hogy nem pusztán önmagukban ábrázolják ezeket a dolgokat, az óvodások ennél már sokkal többre is képesek: például - mint itt - az otthoni vagy óvodai történések rajzos „elmondására", a képzeletüket elindító meseélmények sajátos, egyéni hangulatú visszaadására (ahány gyerek, annyiféle didergő királyban gyönyörködhetünk), emlékképeik visz- szaadására, sőt emberi viszonylatok (pl. baráti kapcsolatok, szülők, testvérek, nagyszülők iránti érzelmek) kifejezésére is. És milyen káprázatos a színek kavalkádja! A rajzok sokszínűségével csak a témák sokszínűsége vetekszik. Az egyik címe például ez: „Farkas Bercivel utaztam az űrben". Persze, hiszen ez a galéria nem egyszerű gyermekrajz-ki- állítás, hanem - egy jó ötlet nyomán - az intézmény 30 éves múltját is reprezentáló rajzos óvodai emlékezés. Természetesen e „produkciókat" „előcsalogatni", ösztönözni, segíteni kell - erre (is) való a jó óvoda. Ahol a gyerekek biztonságban, szeretetben nevelkednek, ahol sok közös élményben van részük, ahol biztatást, útmutatást, lehetőséget kapnak önmaguk kifejezésére (pl. rajzban), ott születnek ilyen alkotások. Ma, amikor egyre több intézmény és közösség rendez évfordulós ünnepséget és mutatja meg a világnak önmagát, a nagybátonyiak emlékezése igazán szakmai jellegű volt. A régi, gyermekrajzot mindig kitüntető figyelemmel kezelő óvodai gyakorlat mellett (fő művelői Weinranch Ildikó és Hadusovszky Rudolfné óvónők) új törekvéseik megismertetésére is szenteltek időt. Természetismereti programjából Horváth Györgyné, a legújabb képességfejlesztő játékok alkalmazásáról Pál Fe- rencné tartottak bemutatót, bizonyítva, milyen színes az óvoda világa. R. Szokolai Ilona „Szökik” a szökőkút Néhány napja „rendeltetésszerűen” működik a megyeszékhely főterén a szökőkút. Hibó Daniella és Horváth Szabolcs salgótarjáni fiatalok is örülnek ennek __ Fotó: Kun Király József T rabantot nem csempésznek Tavaly októbertől a határőrség másfél száznyi nagyértékű lopott személygépkocsi át- csempészését akadályozta meg a határátkelőkön. A határállomásokon jelenleg országosan hat-nyolc eltulajdonított gépkocsit, mikrobuszt vonnak ki hetente a forgalomból. A túlnyomórészt Nyugat- Európából lopott járműveket rendszerint Csehországon, Szlovákián keresztül hozzák át. A lopott személygépkocsikat többnyire az úgynevezett Kis- Jugoszláviába vinnék, hiszen a kereskedelmi embargó miatt a jugoszláv kereskedők által törvényesen megvásárolt járműveket sem lehet legálisan hazajuttatni. A röszkein kívül a tompái határátkelő is közkedvelt belépő helye az autócsempészeknek. A tapasztalatok szerint Záhonynál szintén elég sok lopott kocsival próbálkoznak. A határőrök szerint a „legkapósabb” márka a Volkswagen, a Mercedes, majd az Audi, a BMW és a Ford következik a lopott autók népszerűségi sorában. Kié a Magyar Televízió? korábbi évet meghaladó nagyságú, mintegy 15 milliárd forintos bevétellel dolgozott. Ezen óriási összeg elköltése mellett mintegy 1,5 milliárd forintos kifizetetlen számlát hagyott maga mögött az 1993. január elején lemondott elnök. A magyar tévénézők joggal kérdezhetik, hogy vajon ennek az óriási ösz- szegnek az ellenértéke miért nem „jött le” a képernyőről? A Magyar Televízió új vezetése a mai napig nincs abban a helyzetben, hogy teljes mélységben feltárja az előző vezetés alatt kialakult helyzetet. Akadályozza ebben a szerződési és pénzügyi fegyelem lazasága, amelynek csupán az egyik megnyilvánulása, hogy nem történt meg a szerződések központi nyilvántartása. És - ezzel összefüggésben - akadályozza az az MTV-n belüli mindmáig kusza érdekrendszer, amely szerződések, dokumentumok, szerződési mellékletek rejtegetésében manifesztálódik. Minthogy ezek egyelőre inkább csak a jelenség szintjén érzékelhetők és nem köthetők egyes személyekhez, az MTV új vezetősége kénytelen ma még így fogalmazni: személyes érdekekre való tekintet nélkül, kizárólag törvényes eszközöket igénybe véve, átvilágítja a Magyar Televíziót, és erről folyamatosan tájékoztatja a magyar társadalmat. A vizsgálatok eddigi eredményeként felelősséggel megállapítható, hogy a Magyar Televízió ma nincs saját kézben. Műsoridejével mások rendelkeznek, pénzét kénytelen olyan műsorok finanszírozására fordítani, amelyek nem, vagy nem jól szolgálják műsorpolitikáját. Minden szerződéshez két fél kell, s önmagában nem ítélhető el, ha az egyik szerződő fél irreális és aránytalan előnyöket kíván magának kiharcolni. Ám, ha ezekben a szerződésekben sorozatosan hátrányos helyzetbe kerül a birtokon belül álló fél, akkor fel kell tenni a klasz- szikus jogi kérdést: kinek az érdeke? Kinek az érdeke:- hogy 10 évre eladja a TV 1 teljes reklámidejét a nemzetközi gyakorlatban enyhén szólva szokatlanul magas, 20-25 százalékos részesedésért, ráadásul úgy, hogy az ebből származó bevételek nem közvetlenül az MTV-hez folynak be, hanem a reklámidő felett diszponáló céghez;- 2 esztendőre eladni a TV 1 szombat esti főműsoridejét tengerentúli filmek vetítésére, ahol az is meg van szabva, hogy ezek a filmek 20.35-kor kezdődhetnek és minden ettől való eltérés a szerződés megsértését jelenti;- a TV World-ben („European prices guide”) feltüntetett árakhoz képest háromszorosnégyszeres áron (6000, illetve 7500 dollárért) vásárolni régi, tíz-húsz éves amerikai filmeket Egyáltalán: meg kell kérdezni, miként lehetséges az, hogy az MTV valamennyi érvényes szerződése csak és kizárólag a másik félnek kedvező, csak az ő anyagi és erkölcsi érdekeit védi. Ezek a kérdések csak a jéghegy csúcsát sejtetik. A Magyar Televízió mai vezetésének feltett szándéka, hogy bíróság előtt is megvédje jogát műsorkészítői függetlenségéhez. Ezt a függetlenséget azonban csak az elődei által rákény- szerített szerződések következetes felülvizsgálatával, megváltoztatásával teheti meg. Az MTV-nek a jövőben is szüksége van hazai és külföldi szállítókra annak érdekében, hogy színvonalas, változatos és a világot is jól tükröző műsorfolyamot nyújtson át nézőinek. Éppen ezért bízunk abban, hogy a rossz szerződések újratárgyalásában, az arányos érdekeltség kialakításában a szerződő felek nagy többsége - éppen az említett közös jövő miatt! - kellően motivált, és csak a szerződések kis hányadában kell magunkat a magyar, illetve - ahol arra kényszerülünk - a nemzetközi bíróságok bölcsességére bíznunk. A cél: a Magyar Televízió fölötti jogok visszavétele, ami megnyitná a közszolgálati televízió valódi társadalmasításához vezető utat. A tét nagyobb annál, semmint, hogy puszta pénzkérdésnek tekinthetnénk.
