Nógrád Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-29 / 149. szám

\ 2 KÜLFÖLD 1993. június 29., kedd Üj bankjegyek Japán rövidesen új bankjegye­ket bocsát ki, amelyek különle­f es fénylő festékük es igen piciny etűilc révén hamisíthatatlanok lesznek — közölte a tokiói pénz­ügyminisztérium. A szigetor­szágban egyelőre három címlet­ben — a 10 ezer, az 5 ezer és az ezer jenes esetében — kísérletez­nek az új módszerrel. A bankje­gyek külsején csupán annyi vál­tozik, hogy az 5 ezresen fekete helyett barna, az ezresen kék he­lyett szintén barna festékkel nyomják a számokat és a betű­ket. Soros-jóslat Soros György, a magyar szár­mazású amerikai üzletember az új német hetilap, a Die Woche legfrissebb számában azt jósolja, hogy a német márka hanyatlása feltartóztathatatlan. Egy dollár hamarosan legalább két márká­ba fog kerülni —jelezte Soros, s a helyzetért a nemet szövetségi jegybankot, a frankfurti Deuts­che Bundesbankot tette felelős­sé: „A Deutsche Bundesbank je­lenlegi álláspontja káros a német gazdaságra és az európai gazda­ságra nezve, de nagyon káros Európa politikai egysége szem- j: pontjából is.” Elvetett í ellenzéki javaslat oir A román parlament elvetette azt az ellenzéki javaslatot, hogy a i külföldi befektetők számára te­gyék lehetővé a romániai földvá- '' sárlást, ha bejegyeztetik vállala­taikat az országban. Az ellenzék ; azzal érvelt, hogy amennyiben tiltják a földvásárlást, az jóval ki­sebb ösztönzést jelent a külföldi- -1 sek számára. Aj avaslat leszavazá­sa miatt még román cégeknek is tilos a földvásárlás, ha a vállalat tulajdonjogában — bármilyen csekély — külföldi részesedés van. A Saab-Scania vesztesége A Saab-Scania csoport 92 millió svéd korona veszteséggel zárta az idei első negyedevet. (1992 hasonló időszakában az eredmény 211 millió korona nyereség volt.) A cég eladásai március végéig elérték a 6,2 mil­liárd koronát, ez 8 százalékkal maradt el a tavalyi év hasonló időszakának teljesítményétől. A Saab-Scania a kedvezőtlen ered­ményt a tehereutók és buszok pi­acának további romlásával ma­gyarázza. Amerikai panasz A washingtoni kereskedelmi minisztérium minapi határozata szerint 19 ország dömpingáron értékesít különböző acéltermé­keket az amerikai piacon. A kor­mányhivatal által megjelölt álla­mok között szerepel egyebek mellett Ausztrália, Ausztria, Ka­nada, Franciaország, Németor­szág, Japán, Lengyelország, Ro­mánia, Nagy-Britannia is. A hí­rügynökség beszámolója szerint az ügy most a nemzetközi keres­kedelmi bizottság elé kerül, amelynek 40 napja van arra, hogy eldöntse: az amerikai pa­naszt jogosnak ítéli-e. Ha a vá­lasz igenlő lesz, akkor az ameri­kai vámszerveket felhatalmaz­zák arra, hogy büntetővámokat szabjanak ki az elmarasztalt álla­mokra. Lengyel kormánydöntés Nyilvánosságra hozták a len­gyel kormány azon döntését, amelynek célja, hogy megakadás lyozzák az ÁFA julius 5-i beve­zetésére hivatkozó, indokolatlan áremeléseket. Ezen kívül szep­tember végéig árat csak akkor le­het emelni, ha azt az eladótól független költségnövekedések indokolttá teszik. Liberális köz­gazdászok körében visszatet­szést keltett a döntés, amely nem tekinthető piackonformnafc. Elmaradva a várakozásoktól A privatizációs folyamat ered­ményei Kelet-Európábán eddig elmaradtak a várakozásoktól — ez a megállapítás olvasható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank megbízásából készí­tett, minap közzétett tanulmány­ban. A jelentés szerint, amelyet egy német és egy portugál sza­kértő állított össze, elsősorban azokban az országokban tekinte­nek csalódással az állami vagyon értékesítésének eddigi eredmé­nyeire, amelyekben azonnali meggazdagodást vagy pénzügyi csodát vártak a privatizációtól. Gerd Schwartz es Paolo Silva Lópes a korábbi NDK-t hozza fel a sikeres privatizáció egyedüli példájaként. Terroristák elfogása 23 Tomahawk rakétát lőttek ki Üjabb részletek a Bagdad elleni támadásról A bagdadi televízió vasárnap azt állította, hogy az iraki légvé­delem Habbánijában lelőtt egyet az iraki titkosszolgálat főhadi­szállása ellen irányított amerikai rakéták közül. A televízió vasár­napi fő hírműsorában iraki sza­kértőket mutatott a rakéta szét­szerelése közben. Habbánija Bagdadtól 60 kilométerre nyu­gatra található. Az amerikai haditengerészet összesen 23 Tomahawk típusú rakétát lőtt ki az iraki felderítés központjára. Ezek közül három célt tévesztett, és a közelben fek­Az ENSZ Biztonsági Tanácsa vasárnap este lényegében egye­tértését nyilvánította az Irak elle­ni amerikai katonai lépéssel. A BT összehívását az amerikai kül­döttség kérte, hogy bemutathas­sa bizonyítékait. Madeleine Alb­right nagykövet, mondanivalóját fényképekkel is illusztrálva, hangsúlyozta: egyértelmű bizo­nyítékaik vannak arra, hogy az iraki titkosszolgálat készítette elő George Bush volt amerikai elnök meggyilkolását áprilisi, kuvaiti látogatása idején. (A me­rénylet tervére még idejében fény derült, és a gyanúsítottakat letartóztatták). A Tanács tagjai általában egyetértésükről biztosították az amerikai lépést, csak Kína kép­vő elnöki negyedben ért földet. A televíziós felvételeken látha­tóak egy ház romjai is, valamint az azok alól kiásott tetemek. Az amerikai Newsweek ma­gazin vasárnapi kiadásában — a Pentagonra hivatkozva — azt ír­ta, hogy Les Aspin védelmi mi­niszter és Colin Powell, a vezér­kari főnökök egyesített bizottsá­gának elnöke Szaddám Húszéin főhadiszállását javasolta cél­pontnak, de Clinton ellenezte ezt. Az elnök pénteken reggel adta ki a parancsot a támadásra. Egy meg nem nevezett magas viselője mutatott rá, hogy a vitás kérdések békés rendezése kívá­natos. A Zöld-foki-szigetek nagykövete, az el nem kötelezett államok szóvivője, egyértelmű­en célzott arra, hogy míg Was­hington lecsapott Irakra, Bosz­nia esetében tétlen — holott ENSZ-határozatok sora teszi le­hetővé ott is a katonai fellépést. — Üdvözöljük az Egyesült Államok elkötelezettségét a nemzetközi terrorizmus elleni harc, az agresszió elrettentése mellett. Az amerikai állásfogla­lás új erőt adhat a nemzetközi közösségnek arra, hogy meghiú­sítsa az agressziót, bárhol is je­lentkezzék — mondotta Erdős André, magyar nagykövet. — Azoknak, akik elutasítják a ágy nyilatkozott: egyszerűen nem hiszi, hogy Wülesa ezt mondta. A választásokkal kapcsolat­ban az is eldőlt, milyen vonalat kíván vinni a kampányban a szervezet. Mind Krzaklewski be­szédei, mind az elfogadott hatá­rozatok egyértelműen a radikális jobboldal kommunista- és libe­rális-ellenes érveit és jelszavait ötvözték szocialisztikus gazda­sági követelésekkel. A kongresszus állásfoglalása két másik kérdésben legalábbis felemásra sikeredett. Először ha­tározatban ítélték el — és kizá­rással fenyegették meg — a Há­lózatot, az országos vezetéssel rendszeresen szembeforduló nagyüzemi Szolidaritás-bizott­ságok horizontális szervezetét, majd e határozatot megsemmisí­rangú fehér házi tisztségviselő szerint Clinton arra a következ­tetésre jutott, hogy cselekedni kell, mégpedig azonnal, mert fennáll a veszélye, hogy az iraki­ak újabb terrorista akciókkal próbálkoznak. A CNN amerikai hírtelevízió vasárnap arról adott hírt, hogy megerősítették az Öböl-háború egykori főparancsnokának, Norman Schwarzkopfnak a vé­dőőrizetét, mert a tábornok ha­lálos fenyegetéseket kapott. Ezek mögött irakiak állnak — mutatott rá George Stephano- poulos, a Fehér Ház szóvivője. nemzetközi jog alapvető normá­it, fel kell ismerniük, hogy csele­kedeteik nem maradnak büntet­lenül, azoknak pedig, akik külö­nös felelősséget viselnek a nem­zetközi békéért és biztonságért, tudniuk kell: ha nem reagálnak, ha nem cselekszenek az ENSZ alapokmányában lefektetett jo­gok és kötelességek alapján, ak­kor szabad utat kap a nemzetkö­zi terrorizmus, és eluralkodnak a dzsungel törvényei — hangsú­lyozta a magyar nagykövet. Az iraki nagykövet azt mon­dotta, hogy a Bush elleni me­rénylet amerikai-kuvaiti kitalá­lás, és a rakétatámadás agresszió, amelynek sok polgári áldozata van. A tájékoztató jellegű BT-ülés határozatot nem hozott. Alexander von Stahl, Német­ország főügyésze az ARD televí­zió híradójában megerősítette, hogy vasárnap a kelet-németor­szági Mecklenburg-Előpomerá- nia tartományban, Bad Kleinen helységben kézre kerítették a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) elnevezésű terrorista szervezet két tagját, s hogy egyikük, Wolf­gang Grams a lövöldözés során halálos lövést kapott. Von Stahl szerint az eset va­sárnap délután fél négykor tör­tént, s nem vasárnapra virradóra, mint ahogy azt a Bild című tö­Meciar­nyilatkozat a kisebbségekről Kétnapos romániai látogatá­sát követően Vladimir Meciar szombaton a szlovák rádióban a kisebbségi jogok kérdéseiről nyi­latkozott. Úgy vélekedett, hogy a Magyarország határain kívül élő magyarok jogköveteléseinek idő- és tartalombeli egybeesése mögött valószínűsíthetően szer­vezett kampány áll. A szlovák miniszterelnök — több párhuza­mot vonva a romániai és a szlo­vákiai magyarság követelései között — megállapította, hogy a magyar kisebbségnek Romániá­ban is garantált jogai vannak. Ezért tekinthető fölöttébb érde­kesnek, hogy a magyar kisebbsé­gi vezetők — Romániát is bele­értve — a környező országokban ugyanazokkal a követelésekkel, és egyazon időben lépnek fel. meglap álh'totta a tegnapi ki­adásba betervezett anyagában. Von Stahl megerősítette továb­bá, hogy a tűzpárbajban a másik oldalon a különleges osztag, a GSG-9-es egyik tagja is életét vesztette. A másik elfogott terrorista nő, a 36 éves Birgit Hogefeld. őt az­zal gyanúsítják, hogy 1988-ban részt vett a Tietmeyer államtit­kár elleni merényletben. A német főügyész mind Hogefel- det, mind Gramst a RAF úgyne­vezett „parancsnoki szintjéhez” sorolta. Rubik Ernő igazgatótanácsi tag lett A Magyar Beruházási Társa­ság, a londoni tőzsdén jegyzett 100 millió dolláros magyar or­szágalap, igazgatótanácsi tagjai közé választotta Rubik Ernőt, a Rubik-kocka feltalálóját — je­lentette tegnap a Financial Times című brit lap. A magyar beruházási társasá­got kezelő John Govett beruhá­zásmenedzselő cég vezérigazga­tója, Kevin Packenham azt mondta a Financial Times-nak, hogy Rubikra azért van szüksé­gük, mert ő nem csupán pénz­ügyi szemmel nézi a világot. Rubik Ernő, az 1988-ban megnyitott budapesti Rubik Stú­dió vezetője, már korábban je­lezte, hogy szélesíteni akarja nemzetközi üzleti kapcsolatait, és minden bizonnyal ez az első igazgatói tiszte egy külföldi cég­nél — írta a lap. A Magyar Beruházási Társa­ságnál Rubik Ernő egy volt ke­reskedelmi miniszterhelyettes, Reiniger Péter helyére került, aki két éve már az EBRD-nél dolgo­zik. Az 1990 februárban szerve­zett Magyar Beruházási Társa­ság budapesti és bécsi tőzsdén jegyzett magyar és magyar érde­keltségű külföldi vállalatokba, il­letve tőzsdén kívüli cégekbe fek­tetett vagyonának nettó vagyoni értékelése 1990 óta 5 százalék­kal csökkent, miközben a ma­gyar tőzsde, amelyet főleg a né­met piac visszaesése sújt, sokkal többet zuhant. Az 1991 eleje óta közölt magyar tőzsdei index 30 százalékot esett, miközben a fo­gyasztói árindex 67 százalékkal nőtt — írta tegnap a Financial Ti­mes. A szakítások és habozások kongresszusa Tegnapra virradóra ért véget a lengyel Szolidaritás kongresszu­sa, amely valószínűleg a nagy szakítások és habozások kong­resszusaként vonul be a lengyel történelembe. A szinte meg­számlálhatatlan mennyiségű ha­tározat közül igazi jelentősége annak van, amely eldöntötte, hogy a szervezet indul a parla­menti választásokon, s ezt egye­dül, szövetségesek nélkül teszi. Ezzel elutasította egykori vezére, Walesa ajánlatát, hogy lépjen be a BBWR-be, az elnök választási tömbjébe. A lengyel államfő ezt követően nem volt hajlandó ele­get tenni a kongresszus meghívá­sának, és a vasárnapi esti televí­zió híradónak adott interjújában kijelentette: elválik útja a Szoli­daritástól. Marian Krzaklewski, a Szolidaritás vezetője az éjjel tették, és egy harmadikban eny­he bírálatban részesítették azt. Hasonló helyzet alakult ki a szervezet parlamenti frakciójá­nak megítélése kérdésében. A kongresszus határozatában gya­korlatilag árulóknak minősítette honatyáit, amiért azok nem vol­tak hajlandók a Szolidaritás ve­zetőinek utasításai szerint sza­vazni a szejmben. Bogdan Boru- sewicz frakcióvezető felszólalá­sa, amelyben figyelmeztetett ar­ra, hogy az országos bizottság nem viselkedhet úgy, mint a kommunisták központi bizottsá­ga, csupán olajat öntött a tűzre. Jan Rulewski, a másik élő legen­da szerint: „Egy őrült vizsgálóbí­ró szelleme tombolt a teremben. Rálőtt az államfőre, lőtt a kor­mányra, a szakszervezetre, va­gyis önmagára is”. Ekkor fellázadt a kisebbség, s a mintegy 300 küldött közül több mint száz állásfoglalást írt alá, el­ítélve a határozatot, és azt, hogy a megvádolt képviselőket meg csak meghallgatni sem volt haj­landó a kongresszus. Ekkor — Krzaklewski javaslatára — visz- szavonták a határozatot, és egy újat fogadtak el, amely lényege­sen enyhébb megfogaímazasban inkább csak helyteleníti, hogy egyes parlamenti képviselők nem tartották e a szakszervezeti fegyelmet. De ez már nem vál­toztathat azon, hogy a Walesa tá­vozása után a Szolidaritásban maradt régi vezetők, az egykori harcok híres vezetői szembefor­dultak az új vezetéssel, és mint sajtóértekezletükön közölték, nem kívánnak a Szolidaritás szí­neiben indulni a választásokon. Az ENSZ BT egyetért az Irak elleni akcióval Japán — választások előtt „Véres nyár” Régi szokások, új jelenségek Bar a legtöbb japan párt azzal az ígérettel lep a szavazok ele a julius közepén rendezendő választásokon, hogy szakít a pénz irányította japán politikával, azért a kampányba a jól bevált, régi módszerek­kel inául. Tokió legelegánsabb szállodáit rögtön kibérelték a kor­mánypárti képviselők és a Liberális Demokrata Pártból kiszakadt honatyák, amint feloszlott a parlament és a kormány új választások kiírására kényszerült. Pénzalapgyűjtő partikkal kívánják előterem­teni a választási kampányhoz szükséges pénzeket, az évtizedes szo­kás szerint. Annak ellenére szervezik e rendezvényeket, hogy a politikai refomtörekvések, a politikai élet megtisztításának egyik fontos elemeként akarták megszigorí­tani a vállalati pénzadományok folyósítását. Valamennyi párt a hagyományos módon számít a vállalkozók, a különböző érdek- csoportok befizetéseire, annak tudatában, hogy később, hata­lomra lépve állami megrendelé­sek, kommunális kezdvezmé- nyek, egyebek formájában viszo­nozhatja az adományokat. Most is ezrével vásárolhatnak az em­berek belépőjegyet a pártok által szervezett partikra, 15-20 ezer forintot fizetve egy-egy jegyért. — Negyvenmillió forintnak meg­felelő profit is összejöhet alkal­manként — mondják. Ez az ösz- szeg aztán bekerül a pártkasszá­ba, amely a képviselők választási hadjáratát finanszírozza. A mindeddig olajozottan mű­ködő rendszer ezúttal azonban akadozik. Nem elsősorban azért, mintha erkölcsi kifogása lenne az adományozóknak a „reformlég­körben”, hanem a nagyfokú po­litikai bizonytalanság miatt. Nem tudhatják ugyanis, megté­rül-e a pénzük valamikor. Eddig sohasem merültek fel kételyek azzal kapcsolatban, megnyeri-e a kormányzó Liberális Demok­rata Párt az esedékes választáso­kat, ezúttal azonban nagy a való­színűsége annak, hogy a párt bú­csút kénytelen mondani 38 éves egyeduralmának. (Az LDP, amely 274 képviselői hellyel ren­delkezik a parlamentben, elvesz­tette a többségét azzal, hogy több mint ötven kormánypárti hona­tya megszavazta az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítvá­nyát, és azóta önálló pártokat is alapított.) — Nem világos, ki fizeti vissza az összegeket, ha az LDP elveszti a választásokat és ellenzéki párt­tá válik — közölték a kereskedel­mi bankok, amelyek eddig min­dig meghitelezték az LDP vá­lasztási kampányát. A bizalmat­lanság jele, nogy a legnagyobb japán bankok a szokásos 250 millió dolláros hitel helyett állí­tólag csak 100 millió dolláros kölcsönt hajlandó nyújtani, sőt, egyikük-másikuk az újonnan lét­rejövő pártokat, köztük a kor­mánypártból kivált Sinszeitot kí­vánja segíteni. A hitelt a pártok a korábbi évtizedekben a gazdasá­gi körök adományaiból fizették vissza, évi mintegy 130 millió dollárból. Bár Japán legnagyobb vállal­kozói szervezete eldöntötte, hogy egyelőre csak a kormány­pártot támogatja — a szakadár párt 50 millió dolláros kérelmét állítólag elutasította —, a másik tekintélyes munkaadói szerve­zet, a Nikkeiren közölte: felül­vizsgálja a kormánypártot segi'tő eddigi politikáját. Óriási jelentősége van annak, milyen viszonyt építenek ki a kü­lönböző érdekcsoportokkal az új, esélyesnek tartott pártok. Ezért figyelemre méltó, hogy a Hata Cutumo vezette Sinszeito, amely az ellenzékkel kíván koalí­cióra lépni, a politika folyama­tosságát, az eddigi kormánypoli­tika folytatását ígérte a négy nagy üzleti szervezet vezetőjé­nek. Újszerű változások történ­nék a munkavállalói oldalon is. A nyolc millió tagot tömörítő Rengő Szakszervezeti Szövet­ség, amely az autóipart, a táv­közlést, összesen nyolc iparági szakszervezetet tömörít, szakít a politikai átrendeződések nyo­mán eddigi egyoldalú támogatási gyakorlatával. Pénzét, aktivistáit nemcsak a Szociáldemokrata Párt, hanem a kormánypártból kiszakadt pártok képviselőinek támogatásara mozgósítja — dön­tötte el a Rengő. Közismert, hogy a szigetor­szágban — más nyugati ország­hoz képest — a bürokráciának es a politikának az üzleti világnál nagyobb befolyása volt a dolgok menetére. Erőteljesebben füg­gött itt az üzleti világ a kormány, az uralkodó párt pénzügyi be­avatkozásaitól, „ajánlataitól”, az új helyzetben viszont a váltako­zók önálló életre kelhetnek, sok­kal inkább építenek majd saját elhatározásaikra — mondják egyes politológusok. Kik is azok a törökországi kurdok? Még három hete sincs, hogy Abdullah Öcalan, a Kurd Mun­kapárt (PKK) vezetője „törté­nelme legvéresebb nyarát” ígérte Törökországnak. Ez a jelek sze­rint nem üres fenyegetés: kurd szélsőségesek a múlt héten nyu­gat-európai török diplomáciai missziók és egyéb érdekeltségek egész sora ellen intéztek halálos áldozatot is követelő támadáso­kat. Feltételezések szerint a tilta­kozó akciókat a PKK szervezte. Ez a párt kilenc éve folytat fegy­veres harcot az önálló kurd álla­mért, amely még nem létezett a történelemben. Legkevesebb hatezer ember esett áldozatául a véres terrortámadásoknak. A szervezet márciusban egyoldalú tűzszünetet hirdetett, ezt az an­karai kormány azonban tudomá­sul sem vette, mire a PKK május végén felújította fegyveres ak­cióit. Két héttel később hangzott el a „véres nyár” fenyegetése, amelyben Öcalan török turistai­rodák elleni akciókat is kilátásba helyezett. Egy a PKK-hoz tarto­zó athéni kurd csoport aztán má­ris a „háború eszkalációjával” fe­nyegetőzött. De kik is azok a törökországi kurdok? Számuk tizenkét millió­ra tehető, ez Törökország lakos­ságának mintegy húsz százaléka. A kurd népesség fele az ország délkeleti részében él, őket neve­zik „hegyi törököknek”. A töb­biek túlnyomórészt Nyugat-Tö- rökország nagyvárosaiban hono­sak. Az ankarai kormány soha nem ismerte el őket önálló nem­zeti kisebbségként. Hivatalos tö­rök álláspont szerint ugyanolyan jogaik és kötelezettségeik van­nak, mint az ország bármely más állampolgárának. Hivatkozni szoktak arra, hogy kurdok is be­kerülhetnek a parlamentbe, le­hetnek belőlük miniszterek vagy kormányfők is. Példaként emlí­tik a nemrégiben elhunyt állam­főt, Turgut Özalt, akinek kurd ősei voltak, vagy a kurd nemzeti­ségű Hikmet Cetin külügymi­nisztert. A 450 tagú török parlament­ben 16 képviselője van a betiltott Kurd Munkapárthoz közel álló Népi Munkáspártnak. A háború kezdete óta az ankarai kormány számos engedményt tett a kur- doknak: kurd lapokat engedé­lyeztek, lehetővé tették a kurd nyelv használatát, és a kurd kul­túrával és történelemmel foglal­kozó intézetek is működhetnek. A kurdok viszont felpanaszol­ják, hogy Délkelet-Anatóliában évek óta rendkívüli állapot van érvényben, a tartományi közi­gazgatást különleges jogkörök­kel ruházták föl, egyebek között sztrájkokat, tüntetéseket tiltanak be, és a kurd ellenzékieket az or­szág más részeibe száműzik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom