Nógrád Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-29 / 149. szám
\ 2 KÜLFÖLD 1993. június 29., kedd Üj bankjegyek Japán rövidesen új bankjegyeket bocsát ki, amelyek különlef es fénylő festékük es igen piciny etűilc révén hamisíthatatlanok lesznek — közölte a tokiói pénzügyminisztérium. A szigetországban egyelőre három címletben — a 10 ezer, az 5 ezer és az ezer jenes esetében — kísérleteznek az új módszerrel. A bankjegyek külsején csupán annyi változik, hogy az 5 ezresen fekete helyett barna, az ezresen kék helyett szintén barna festékkel nyomják a számokat és a betűket. Soros-jóslat Soros György, a magyar származású amerikai üzletember az új német hetilap, a Die Woche legfrissebb számában azt jósolja, hogy a német márka hanyatlása feltartóztathatatlan. Egy dollár hamarosan legalább két márkába fog kerülni —jelezte Soros, s a helyzetért a nemet szövetségi jegybankot, a frankfurti Deutsche Bundesbankot tette felelőssé: „A Deutsche Bundesbank jelenlegi álláspontja káros a német gazdaságra és az európai gazdaságra nezve, de nagyon káros Európa politikai egysége szem- j: pontjából is.” Elvetett í ellenzéki javaslat oir A román parlament elvetette azt az ellenzéki javaslatot, hogy a i külföldi befektetők számára tegyék lehetővé a romániai földvá- '' sárlást, ha bejegyeztetik vállalataikat az országban. Az ellenzék ; azzal érvelt, hogy amennyiben tiltják a földvásárlást, az jóval kisebb ösztönzést jelent a külföldi- -1 sek számára. Aj avaslat leszavazása miatt még román cégeknek is tilos a földvásárlás, ha a vállalat tulajdonjogában — bármilyen csekély — külföldi részesedés van. A Saab-Scania vesztesége A Saab-Scania csoport 92 millió svéd korona veszteséggel zárta az idei első negyedevet. (1992 hasonló időszakában az eredmény 211 millió korona nyereség volt.) A cég eladásai március végéig elérték a 6,2 milliárd koronát, ez 8 százalékkal maradt el a tavalyi év hasonló időszakának teljesítményétől. A Saab-Scania a kedvezőtlen eredményt a tehereutók és buszok piacának további romlásával magyarázza. Amerikai panasz A washingtoni kereskedelmi minisztérium minapi határozata szerint 19 ország dömpingáron értékesít különböző acéltermékeket az amerikai piacon. A kormányhivatal által megjelölt államok között szerepel egyebek mellett Ausztrália, Ausztria, Kanada, Franciaország, Németország, Japán, Lengyelország, Románia, Nagy-Britannia is. A hírügynökség beszámolója szerint az ügy most a nemzetközi kereskedelmi bizottság elé kerül, amelynek 40 napja van arra, hogy eldöntse: az amerikai panaszt jogosnak ítéli-e. Ha a válasz igenlő lesz, akkor az amerikai vámszerveket felhatalmazzák arra, hogy büntetővámokat szabjanak ki az elmarasztalt államokra. Lengyel kormánydöntés Nyilvánosságra hozták a lengyel kormány azon döntését, amelynek célja, hogy megakadás lyozzák az ÁFA julius 5-i bevezetésére hivatkozó, indokolatlan áremeléseket. Ezen kívül szeptember végéig árat csak akkor lehet emelni, ha azt az eladótól független költségnövekedések indokolttá teszik. Liberális közgazdászok körében visszatetszést keltett a döntés, amely nem tekinthető piackonformnafc. Elmaradva a várakozásoktól A privatizációs folyamat eredményei Kelet-Európábán eddig elmaradtak a várakozásoktól — ez a megállapítás olvasható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank megbízásából készített, minap közzétett tanulmányban. A jelentés szerint, amelyet egy német és egy portugál szakértő állított össze, elsősorban azokban az országokban tekintenek csalódással az állami vagyon értékesítésének eddigi eredményeire, amelyekben azonnali meggazdagodást vagy pénzügyi csodát vártak a privatizációtól. Gerd Schwartz es Paolo Silva Lópes a korábbi NDK-t hozza fel a sikeres privatizáció egyedüli példájaként. Terroristák elfogása 23 Tomahawk rakétát lőttek ki Üjabb részletek a Bagdad elleni támadásról A bagdadi televízió vasárnap azt állította, hogy az iraki légvédelem Habbánijában lelőtt egyet az iraki titkosszolgálat főhadiszállása ellen irányított amerikai rakéták közül. A televízió vasárnapi fő hírműsorában iraki szakértőket mutatott a rakéta szétszerelése közben. Habbánija Bagdadtól 60 kilométerre nyugatra található. Az amerikai haditengerészet összesen 23 Tomahawk típusú rakétát lőtt ki az iraki felderítés központjára. Ezek közül három célt tévesztett, és a közelben fekAz ENSZ Biztonsági Tanácsa vasárnap este lényegében egyetértését nyilvánította az Irak elleni amerikai katonai lépéssel. A BT összehívását az amerikai küldöttség kérte, hogy bemutathassa bizonyítékait. Madeleine Albright nagykövet, mondanivalóját fényképekkel is illusztrálva, hangsúlyozta: egyértelmű bizonyítékaik vannak arra, hogy az iraki titkosszolgálat készítette elő George Bush volt amerikai elnök meggyilkolását áprilisi, kuvaiti látogatása idején. (A merénylet tervére még idejében fény derült, és a gyanúsítottakat letartóztatták). A Tanács tagjai általában egyetértésükről biztosították az amerikai lépést, csak Kína képvő elnöki negyedben ért földet. A televíziós felvételeken láthatóak egy ház romjai is, valamint az azok alól kiásott tetemek. Az amerikai Newsweek magazin vasárnapi kiadásában — a Pentagonra hivatkozva — azt írta, hogy Les Aspin védelmi miniszter és Colin Powell, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke Szaddám Húszéin főhadiszállását javasolta célpontnak, de Clinton ellenezte ezt. Az elnök pénteken reggel adta ki a parancsot a támadásra. Egy meg nem nevezett magas viselője mutatott rá, hogy a vitás kérdések békés rendezése kívánatos. A Zöld-foki-szigetek nagykövete, az el nem kötelezett államok szóvivője, egyértelműen célzott arra, hogy míg Washington lecsapott Irakra, Bosznia esetében tétlen — holott ENSZ-határozatok sora teszi lehetővé ott is a katonai fellépést. — Üdvözöljük az Egyesült Államok elkötelezettségét a nemzetközi terrorizmus elleni harc, az agresszió elrettentése mellett. Az amerikai állásfoglalás új erőt adhat a nemzetközi közösségnek arra, hogy meghiúsítsa az agressziót, bárhol is jelentkezzék — mondotta Erdős André, magyar nagykövet. — Azoknak, akik elutasítják a ágy nyilatkozott: egyszerűen nem hiszi, hogy Wülesa ezt mondta. A választásokkal kapcsolatban az is eldőlt, milyen vonalat kíván vinni a kampányban a szervezet. Mind Krzaklewski beszédei, mind az elfogadott határozatok egyértelműen a radikális jobboldal kommunista- és liberális-ellenes érveit és jelszavait ötvözték szocialisztikus gazdasági követelésekkel. A kongresszus állásfoglalása két másik kérdésben legalábbis felemásra sikeredett. Először határozatban ítélték el — és kizárással fenyegették meg — a Hálózatot, az országos vezetéssel rendszeresen szembeforduló nagyüzemi Szolidaritás-bizottságok horizontális szervezetét, majd e határozatot megsemmisírangú fehér házi tisztségviselő szerint Clinton arra a következtetésre jutott, hogy cselekedni kell, mégpedig azonnal, mert fennáll a veszélye, hogy az irakiak újabb terrorista akciókkal próbálkoznak. A CNN amerikai hírtelevízió vasárnap arról adott hírt, hogy megerősítették az Öböl-háború egykori főparancsnokának, Norman Schwarzkopfnak a védőőrizetét, mert a tábornok halálos fenyegetéseket kapott. Ezek mögött irakiak állnak — mutatott rá George Stephano- poulos, a Fehér Ház szóvivője. nemzetközi jog alapvető normáit, fel kell ismerniük, hogy cselekedeteik nem maradnak büntetlenül, azoknak pedig, akik különös felelősséget viselnek a nemzetközi békéért és biztonságért, tudniuk kell: ha nem reagálnak, ha nem cselekszenek az ENSZ alapokmányában lefektetett jogok és kötelességek alapján, akkor szabad utat kap a nemzetközi terrorizmus, és eluralkodnak a dzsungel törvényei — hangsúlyozta a magyar nagykövet. Az iraki nagykövet azt mondotta, hogy a Bush elleni merénylet amerikai-kuvaiti kitalálás, és a rakétatámadás agresszió, amelynek sok polgári áldozata van. A tájékoztató jellegű BT-ülés határozatot nem hozott. Alexander von Stahl, Németország főügyésze az ARD televízió híradójában megerősítette, hogy vasárnap a kelet-németországi Mecklenburg-Előpomerá- nia tartományban, Bad Kleinen helységben kézre kerítették a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) elnevezésű terrorista szervezet két tagját, s hogy egyikük, Wolfgang Grams a lövöldözés során halálos lövést kapott. Von Stahl szerint az eset vasárnap délután fél négykor történt, s nem vasárnapra virradóra, mint ahogy azt a Bild című töMeciarnyilatkozat a kisebbségekről Kétnapos romániai látogatását követően Vladimir Meciar szombaton a szlovák rádióban a kisebbségi jogok kérdéseiről nyilatkozott. Úgy vélekedett, hogy a Magyarország határain kívül élő magyarok jogköveteléseinek idő- és tartalombeli egybeesése mögött valószínűsíthetően szervezett kampány áll. A szlovák miniszterelnök — több párhuzamot vonva a romániai és a szlovákiai magyarság követelései között — megállapította, hogy a magyar kisebbségnek Romániában is garantált jogai vannak. Ezért tekinthető fölöttébb érdekesnek, hogy a magyar kisebbségi vezetők — Romániát is beleértve — a környező országokban ugyanazokkal a követelésekkel, és egyazon időben lépnek fel. meglap álh'totta a tegnapi kiadásba betervezett anyagában. Von Stahl megerősítette továbbá, hogy a tűzpárbajban a másik oldalon a különleges osztag, a GSG-9-es egyik tagja is életét vesztette. A másik elfogott terrorista nő, a 36 éves Birgit Hogefeld. őt azzal gyanúsítják, hogy 1988-ban részt vett a Tietmeyer államtitkár elleni merényletben. A német főügyész mind Hogefel- det, mind Gramst a RAF úgynevezett „parancsnoki szintjéhez” sorolta. Rubik Ernő igazgatótanácsi tag lett A Magyar Beruházási Társaság, a londoni tőzsdén jegyzett 100 millió dolláros magyar országalap, igazgatótanácsi tagjai közé választotta Rubik Ernőt, a Rubik-kocka feltalálóját — jelentette tegnap a Financial Times című brit lap. A magyar beruházási társaságot kezelő John Govett beruházásmenedzselő cég vezérigazgatója, Kevin Packenham azt mondta a Financial Times-nak, hogy Rubikra azért van szükségük, mert ő nem csupán pénzügyi szemmel nézi a világot. Rubik Ernő, az 1988-ban megnyitott budapesti Rubik Stúdió vezetője, már korábban jelezte, hogy szélesíteni akarja nemzetközi üzleti kapcsolatait, és minden bizonnyal ez az első igazgatói tiszte egy külföldi cégnél — írta a lap. A Magyar Beruházási Társaságnál Rubik Ernő egy volt kereskedelmi miniszterhelyettes, Reiniger Péter helyére került, aki két éve már az EBRD-nél dolgozik. Az 1990 februárban szervezett Magyar Beruházási Társaság budapesti és bécsi tőzsdén jegyzett magyar és magyar érdekeltségű külföldi vállalatokba, illetve tőzsdén kívüli cégekbe fektetett vagyonának nettó vagyoni értékelése 1990 óta 5 százalékkal csökkent, miközben a magyar tőzsde, amelyet főleg a német piac visszaesése sújt, sokkal többet zuhant. Az 1991 eleje óta közölt magyar tőzsdei index 30 százalékot esett, miközben a fogyasztói árindex 67 százalékkal nőtt — írta tegnap a Financial Times. A szakítások és habozások kongresszusa Tegnapra virradóra ért véget a lengyel Szolidaritás kongresszusa, amely valószínűleg a nagy szakítások és habozások kongresszusaként vonul be a lengyel történelembe. A szinte megszámlálhatatlan mennyiségű határozat közül igazi jelentősége annak van, amely eldöntötte, hogy a szervezet indul a parlamenti választásokon, s ezt egyedül, szövetségesek nélkül teszi. Ezzel elutasította egykori vezére, Walesa ajánlatát, hogy lépjen be a BBWR-be, az elnök választási tömbjébe. A lengyel államfő ezt követően nem volt hajlandó eleget tenni a kongresszus meghívásának, és a vasárnapi esti televízió híradónak adott interjújában kijelentette: elválik útja a Szolidaritástól. Marian Krzaklewski, a Szolidaritás vezetője az éjjel tették, és egy harmadikban enyhe bírálatban részesítették azt. Hasonló helyzet alakult ki a szervezet parlamenti frakciójának megítélése kérdésében. A kongresszus határozatában gyakorlatilag árulóknak minősítette honatyáit, amiért azok nem voltak hajlandók a Szolidaritás vezetőinek utasításai szerint szavazni a szejmben. Bogdan Boru- sewicz frakcióvezető felszólalása, amelyben figyelmeztetett arra, hogy az országos bizottság nem viselkedhet úgy, mint a kommunisták központi bizottsága, csupán olajat öntött a tűzre. Jan Rulewski, a másik élő legenda szerint: „Egy őrült vizsgálóbíró szelleme tombolt a teremben. Rálőtt az államfőre, lőtt a kormányra, a szakszervezetre, vagyis önmagára is”. Ekkor fellázadt a kisebbség, s a mintegy 300 küldött közül több mint száz állásfoglalást írt alá, elítélve a határozatot, és azt, hogy a megvádolt képviselőket meg csak meghallgatni sem volt hajlandó a kongresszus. Ekkor — Krzaklewski javaslatára — visz- szavonták a határozatot, és egy újat fogadtak el, amely lényegesen enyhébb megfogaímazasban inkább csak helyteleníti, hogy egyes parlamenti képviselők nem tartották e a szakszervezeti fegyelmet. De ez már nem változtathat azon, hogy a Walesa távozása után a Szolidaritásban maradt régi vezetők, az egykori harcok híres vezetői szembefordultak az új vezetéssel, és mint sajtóértekezletükön közölték, nem kívánnak a Szolidaritás színeiben indulni a választásokon. Az ENSZ BT egyetért az Irak elleni akcióval Japán — választások előtt „Véres nyár” Régi szokások, új jelenségek Bar a legtöbb japan párt azzal az ígérettel lep a szavazok ele a julius közepén rendezendő választásokon, hogy szakít a pénz irányította japán politikával, azért a kampányba a jól bevált, régi módszerekkel inául. Tokió legelegánsabb szállodáit rögtön kibérelték a kormánypárti képviselők és a Liberális Demokrata Pártból kiszakadt honatyák, amint feloszlott a parlament és a kormány új választások kiírására kényszerült. Pénzalapgyűjtő partikkal kívánják előteremteni a választási kampányhoz szükséges pénzeket, az évtizedes szokás szerint. Annak ellenére szervezik e rendezvényeket, hogy a politikai refomtörekvések, a politikai élet megtisztításának egyik fontos elemeként akarták megszigorítani a vállalati pénzadományok folyósítását. Valamennyi párt a hagyományos módon számít a vállalkozók, a különböző érdek- csoportok befizetéseire, annak tudatában, hogy később, hatalomra lépve állami megrendelések, kommunális kezdvezmé- nyek, egyebek formájában viszonozhatja az adományokat. Most is ezrével vásárolhatnak az emberek belépőjegyet a pártok által szervezett partikra, 15-20 ezer forintot fizetve egy-egy jegyért. — Negyvenmillió forintnak megfelelő profit is összejöhet alkalmanként — mondják. Ez az ösz- szeg aztán bekerül a pártkasszába, amely a képviselők választási hadjáratát finanszírozza. A mindeddig olajozottan működő rendszer ezúttal azonban akadozik. Nem elsősorban azért, mintha erkölcsi kifogása lenne az adományozóknak a „reformlégkörben”, hanem a nagyfokú politikai bizonytalanság miatt. Nem tudhatják ugyanis, megtérül-e a pénzük valamikor. Eddig sohasem merültek fel kételyek azzal kapcsolatban, megnyeri-e a kormányzó Liberális Demokrata Párt az esedékes választásokat, ezúttal azonban nagy a valószínűsége annak, hogy a párt búcsút kénytelen mondani 38 éves egyeduralmának. (Az LDP, amely 274 képviselői hellyel rendelkezik a parlamentben, elvesztette a többségét azzal, hogy több mint ötven kormánypárti honatya megszavazta az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítványát, és azóta önálló pártokat is alapított.) — Nem világos, ki fizeti vissza az összegeket, ha az LDP elveszti a választásokat és ellenzéki párttá válik — közölték a kereskedelmi bankok, amelyek eddig mindig meghitelezték az LDP választási kampányát. A bizalmatlanság jele, nogy a legnagyobb japán bankok a szokásos 250 millió dolláros hitel helyett állítólag csak 100 millió dolláros kölcsönt hajlandó nyújtani, sőt, egyikük-másikuk az újonnan létrejövő pártokat, köztük a kormánypártból kivált Sinszeitot kívánja segíteni. A hitelt a pártok a korábbi évtizedekben a gazdasági körök adományaiból fizették vissza, évi mintegy 130 millió dollárból. Bár Japán legnagyobb vállalkozói szervezete eldöntötte, hogy egyelőre csak a kormánypártot támogatja — a szakadár párt 50 millió dolláros kérelmét állítólag elutasította —, a másik tekintélyes munkaadói szervezet, a Nikkeiren közölte: felülvizsgálja a kormánypártot segi'tő eddigi politikáját. Óriási jelentősége van annak, milyen viszonyt építenek ki a különböző érdekcsoportokkal az új, esélyesnek tartott pártok. Ezért figyelemre méltó, hogy a Hata Cutumo vezette Sinszeito, amely az ellenzékkel kíván koalícióra lépni, a politika folyamatosságát, az eddigi kormánypolitika folytatását ígérte a négy nagy üzleti szervezet vezetőjének. Újszerű változások történnék a munkavállalói oldalon is. A nyolc millió tagot tömörítő Rengő Szakszervezeti Szövetség, amely az autóipart, a távközlést, összesen nyolc iparági szakszervezetet tömörít, szakít a politikai átrendeződések nyomán eddigi egyoldalú támogatási gyakorlatával. Pénzét, aktivistáit nemcsak a Szociáldemokrata Párt, hanem a kormánypártból kiszakadt pártok képviselőinek támogatásara mozgósítja — döntötte el a Rengő. Közismert, hogy a szigetországban — más nyugati országhoz képest — a bürokráciának es a politikának az üzleti világnál nagyobb befolyása volt a dolgok menetére. Erőteljesebben függött itt az üzleti világ a kormány, az uralkodó párt pénzügyi beavatkozásaitól, „ajánlataitól”, az új helyzetben viszont a váltakozók önálló életre kelhetnek, sokkal inkább építenek majd saját elhatározásaikra — mondják egyes politológusok. Kik is azok a törökországi kurdok? Még három hete sincs, hogy Abdullah Öcalan, a Kurd Munkapárt (PKK) vezetője „történelme legvéresebb nyarát” ígérte Törökországnak. Ez a jelek szerint nem üres fenyegetés: kurd szélsőségesek a múlt héten nyugat-európai török diplomáciai missziók és egyéb érdekeltségek egész sora ellen intéztek halálos áldozatot is követelő támadásokat. Feltételezések szerint a tiltakozó akciókat a PKK szervezte. Ez a párt kilenc éve folytat fegyveres harcot az önálló kurd államért, amely még nem létezett a történelemben. Legkevesebb hatezer ember esett áldozatául a véres terrortámadásoknak. A szervezet márciusban egyoldalú tűzszünetet hirdetett, ezt az ankarai kormány azonban tudomásul sem vette, mire a PKK május végén felújította fegyveres akcióit. Két héttel később hangzott el a „véres nyár” fenyegetése, amelyben Öcalan török turistairodák elleni akciókat is kilátásba helyezett. Egy a PKK-hoz tartozó athéni kurd csoport aztán máris a „háború eszkalációjával” fenyegetőzött. De kik is azok a törökországi kurdok? Számuk tizenkét millióra tehető, ez Törökország lakosságának mintegy húsz százaléka. A kurd népesség fele az ország délkeleti részében él, őket nevezik „hegyi törököknek”. A többiek túlnyomórészt Nyugat-Tö- rökország nagyvárosaiban honosak. Az ankarai kormány soha nem ismerte el őket önálló nemzeti kisebbségként. Hivatalos török álláspont szerint ugyanolyan jogaik és kötelezettségeik vannak, mint az ország bármely más állampolgárának. Hivatkozni szoktak arra, hogy kurdok is bekerülhetnek a parlamentbe, lehetnek belőlük miniszterek vagy kormányfők is. Példaként említik a nemrégiben elhunyt államfőt, Turgut Özalt, akinek kurd ősei voltak, vagy a kurd nemzetiségű Hikmet Cetin külügyminisztert. A 450 tagú török parlamentben 16 képviselője van a betiltott Kurd Munkapárthoz közel álló Népi Munkáspártnak. A háború kezdete óta az ankarai kormány számos engedményt tett a kur- doknak: kurd lapokat engedélyeztek, lehetővé tették a kurd nyelv használatát, és a kurd kultúrával és történelemmel foglalkozó intézetek is működhetnek. A kurdok viszont felpanaszolják, hogy Délkelet-Anatóliában évek óta rendkívüli állapot van érvényben, a tartományi közigazgatást különleges jogkörökkel ruházták föl, egyebek között sztrájkokat, tüntetéseket tiltanak be, és a kurd ellenzékieket az ország más részeibe száműzik.
