Nógrád Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-26-27 / 147. szám

2 1993. június 26-27, szombat-vasárnap A recesszió - a robotokat sem kíméli A japán gazdasági recesszió a robotokat sem kíméli: „születé­si” arányuk minden idők legna­gyobb hanyatlását mutatta ta­valy, amikor 29,4 százalékkal, 56.374 darabra csökkent — je­lentette be a minap a szigetorszá­gi robotgy ártok szövetsége. A ja­pán robotok száma 1980 óta évi 10-20 százalékkal gyarapodott. Az ipari robotok termelése ér­tékben 28,8 százalékkal csök­kent tavaly, és 427 milliárd jent (3,88 milliárd dolláért) tett ki. Tavalyelőtt a termelés értéke 600 milliárd jen (5,45 milliárd dollár) volt. Drágult a moszkvai tömegközlekedés Jelentősen drágult a moszkvai tömegközlekedés: a felszíni jár­művek igénybevételéért az eddi­gi tarifa kétszeresénél is többet kell fizetni, de a metrójegy ára is kétharmadával emelkedett. A buszok és a trolik egyszeri vitel- dija 4 rubelről 10-re szökött, s a metrójegy is ugyanennyibe kerül ezentúl a korábbi hat rubel he­lyett. Február óta most drágult először a tömegközlekedés az orosz fővárosban. A moszkvai vezetés már korábban figyel­meztetett a jegyárak drasztikus emelésének lehetőségére, mi­ntán Jelcin elnök rendeletére májusban feloldották az üzem­anyag állami árellenőrzését. Japán növeli a külföldnek szóló támogatást í;i Japán valószínűleg az egyet- len fejlett ipari ország, amely nö­veli az elkövetkezendő években a külföld, főként a fejlődő orszá- gok támogatására fordítandó se­gítséget. A kormány minapi ülé­sén határozott a hivatalos fejlesz­tési támogatásoknak az előző öt évhez képest 40-50 százalékos emeléséről, ami azt jelenti, hogy Tokió 1993-97 között 70-75 milliárd dollárt fordít ilyen célra. Japán a fejlesztési pénzeket a na­gyobb fokú stabilitás szolgálatá­ba állítja majd, de a célok között emellett szerepel a keleti blokk — a kommunizmus korszakát követő — növekvő fejlesztési igényeinek kielégítése is. Összeomló köolajkutatási beruházások? Az Azerbajdzsánban dúló polgárháború miatt már össze- omlani látszanak a Kaszpi-ten- ger menti nyugati kőolajkutatási beruházások, és veszélybe került az új kazahsztáni vezetékrend­szer kiépítése is — írta a The Wall Street Journal. A térségben tevé­kenykedő amerikai olajóriások közül már több — köztük az AMOCO és a Pennzoil — eva­kuálta alkalmazottjait Azerbaj­dzsánból. A kazahsztáni Tengiz lelőhelyein dolgozó Chevro* amerikai olajkonglomerátumot is érinti a háború: az ugyancsak hatalmas beruházási tervekkel megalakult vegyes vállalat ugyan már termel, közvetlen exportra azonban egyelőre képtelen, és veszélyben lehet az Azerbaj­dzsánon keresztül vezető export­vezeték megépítésének terve is. Nyári kamionstop Szlovákiában A szlovák hatóságok június 26-tól érvényt szereznek annak az intézkedésnek, hogy szomba­tonként 15 órától vasárnap 22 óráig nem léptetik be a hét és fél tonnánál nehezebb kamionokat — közölte az MTI-vel a Határőr­ség helyettes szóvivője. Kőmű­ves József elmondta még, Szlo­vákiában más, ottani ünnepna­pokon reggel 7 órától 22 óráig tart a kamionstop. Az intézkedés várhatóan a nyári szezon végéig, szeptemberig marad érvényben. Senkinek sem érdeke az új frontvonal A negatív üzenet „Negatív üzenet” lenne a jövő számára, ha a világ minden to­vábbi nélkül beleegyezne Bosz­nia-Hercegovina felosztásába, ha az ENSZ-erők kivonulnának — közölte a berlini székhelyű né­met televíziós hírcsatornán, az N-tévén pénteken virradóra An­tall Józsefkormányfő. — Boszni­át nemzetközileg elismerték, s ez következményekkel jár. Sajnála­tos lenne, ha ugyanazok az elvek, amelyekért Kuvait érdekében háborút vívtak, Európa tekinte­tében nem lennének érvényesek — hangsúlyozta a miniszterel­nök. Antall József megismételte azt a tételét, hogy 1991 óta a világ hamisan kezelte a délszláv prob­lémát, összehangolatlanul, s nem lépett fel már a kezdet kezdetén megelőző módon. Ebbe az is be­lejátszott, hogy két évvel ezelőtt még kétpólusú világrendben gondolkodtak. A magyar politikus szerint lé­lekben készen kell ugyan állni ar­ra, hogy a volt Jugoszlávia felől veszély fenyegetheti Magyaror­szág biztonságát. Ugyanakkor Antall Józsefnek az a meggyőző­dése, hogy senkinek sem áll ér­dekében új frontvonalat nyitni Magyarország irányába a volt Jugoszlávia felől. Veszélyes pont lehet viszont, ha politikailag elle­nőrizetlen erők meggondolatlan lépésre szánják el magukat. Sú­lyos konfliktushelyzet alakulna ki akkor is, ha pszichológiai nyo­más nehezedne a vajdasági ma­gyarságra, vagy velük szemben is felerősödne az etnikai tisztoga­tás szándéka. Antall József nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy a délszláv válság más területekre is kiterjed, például Koszovóra vagy Macedóniára. (MTI)-----------------v.----------------------------------------------------------­L eváltották az azeri elnököt A bakui parlament csütörtök esti ülésén minden hatalmá­tól megfosztotta Abdulfaz Elcsibej azeri elnököt, s az államfői jogköröket a parlament közelmúltban megválasztott elnöké­re, G ej dar A lijevre ruházta át. Az azerbajdzsán Legfelsőbb Tanács ezzel egyben elutasí­totta a lázadó erők támadása elől a múlt hét végén Nahicse- vánba menekült Elcsibejnek azt az ajánlatát, hogy jogköré­nek egy részét önként adná át a törvényhozás elnökének. A bakui parlament szerint alkotmányellenes volt Elcsibejnek az az igénye, hogy saját jogkörében tartsa a külpolitika meghatá­rozását, az állampolgári jogok kérdését, továbbá a törvények és rendeletek ellenjegyzését. Az azerbajdzsán törvényhozásban 33-an szavaztak az el­nök elmozdítása mellett, hárman ellenezték a döntést, s egy képviselő tartózkodott. Az Elcsibejhez hű népfrontos képvi­selők a szavazás előtt, tiltakozásul a döntés ellen, elhagyták az üléstermet. A Reuter szerint a parlamenti szavazás alkotmá­nyos válságot is kirobbant a köztársaságban. (MTI) Megadták magukat a szélsőségesek Vértélén vég Münchenben Vértelen véget ért München­ben pénteken virradóra a kurdok túszejtő akciója. 14 órás feszült­ség után a szélsőségesek megad­ták magukat, és megmaradt tíz túszukat is szabadon engedték. A rendőrség őrizetbe vette a tá­madókat, senki sem sérült meg. A bajor belügyminiszter, Günt­her Beckstein szerint nem tettek engedményt a kurdoknak, akik­ről az N-tv német televíziós állo­más egy ízben azt is feltételezte, hogy nem is kurdok, hanem ör­mények. A 20-25 év körüli kurdok csü­törtökön délelőtt hatoltak be a müncheni török főkonzulátusra, s túszul ejtették az intézmény 19 alkalmazottját, valamint néhány ügyfelet. Állítólag fegyveresek voltak, és robbanóanyag is volt náluk. Azt követelték, hogy Helmut Kohl kancellár szombat reggel nyolc óráig televíziós beszédben szólítsa fel Törökországot „a kurdok elleni háború azonnali beszüntetésére”. Ha ezt nem te­szi, megölik a túszokat — hang­zott el a német rádióállomások­ban —, ám az idő múltával ulti­mátumuk egyre kevésbé hang­zott kategorikusan. A helyszínen azt feltételezték, hogy már nem is akaiják Kohl fellépését, akció­jukkal a kurd nép helyzetére kí­vánták felhívni a figyelmet. (A müncheni akcióval egyidő- ben körülbelül húsz német vá­rosban s más európai települése­ken intéztek támadásokat török intézmények — követségek, konzulátusok, légitársaságok, utazási irodák, bankok — ellen.) A német kormány úgy foglalt állást, hogy nem enged a zsaro­lásnak, Ankara pedig a kurdok lefogását és kiadását kö ve telte. A török kormány szemében az Irakban, Szíriában, Iránban és Törökországban önálló hazáért fegyveresen küzdő kurdok „ter­roristák”. Csütörtökön este a támadók az összes női túszt szabadon en­gedték — szám szerint nyolcat, még korábban három, rosszullét- re panaszkodó személyt is —, s még tíz férfi maradt hatalmuk­ban, amikor Bernd Schmidbau­er, a kancellári hivatal miniszte­re, a német titkosszolgálatok ko­ordinátora elkezdett tárgyalni velük. Beckstein bajor belügymi­niszter a tárgyalásokról azt kö­zölte, hogy elkeseredett embe­rekről van szó, a német hivatalos személyek azonban nem tettek engedményeket vagy ígéreteket. A német hírszerzés állítólag tu­dott a csütörtöki akcióról, ám úgy tűnik, ennek ellenére sem erősítették meg a török intézmé­nyek védelmét. A kurdok szemében az 1,8 millió töröknek otthont adó Né­metország cinkosa Törökország­nak, mert Ankara a NATO-tag Törökország külső védelmét szolgáló német fegyvereket be­veti a török-kurd háborúban. Elindulhatnak a Mahart hajói A Mahartnak már csak két hajója vesztegel az al-dunai kikötőkben és várhatóan a napokban ezek is folytathatják útjukat Magyarország felé — mondta el Koszonics László, a Mahart Folyamhajózási Főosz­tályának vezetője pénteken az MTI-nek. A társaságnak 5 hajója rekedt ukrán kikötőkben, a Szerbiával szembeni ENSZ-embargó áprilisi szigorítása óta. A vasércet szállító járművek közül három a héten elindulhatott a Dunán felfelé, miután a Mahart megkapta a tovább haladásukhoz szükséges ENSZ-enge- délyeket. Az érctorgalom így hamarosan normalizálódhat a folyón, a szállításokhoz ugyanis a nemzetközi szervezet egy hosszú távra ele­gendő keretengedélyt biztosított a magyar félnek. Az acéltermékek forgalmában még nem jelentkezett ilyen kedvező változás, a szakem­ber azonban bízott abban, hogy e területen is hamarosan megnyugta­tó ENSZ-döntés születik. Viadal a Gróf Széchenyi Ödön Kupáért Nemzetközi tuzoltóverseny _________Egerben_______ (Fo lytatás az 1. oldalról) Az első „próbát” a stadionban megrendezett 100 méteres akadályfutás követte: a feladat az volt, hogy palánkokon és gerendákon áthaladva a tűzol­tónak két tömlőből álló sugárvezetéket kellett „megszerelnie”. Ma délelőtt ismét egy igazán szakmába vágó ver­senyszám szerepel: ekkor kerül sor a 800 liter/perc teljesítményű kismotorfecskendő szerelésre. Eb­ben a versenyszámban az a csapat győz, amelyik a startvonaltól 105 méterre lévő tartályba egy 5 centi­méter átmérőjű nyíláson keresztül 10 liter vizet fecskendez. Ezután a 4x100 méteres váltófutás kö­vetkezik, ennek során az első váltótagnak falétrával egy kisház tetején kell áthaladnia, míg egy másik versenyző porral-oltóval egy tálcatüzet fékez meg. A műsorral egybekötött ünnepélyes eredmény- hirdetés ma délután 4 órakor lesz, s remélhetőleg Heves megyei siker is születik majd... — Elképzelhető, hogy jó helyen végez majd me­gyénk csapata — mondta dr. Rab János —, hiszen a tavaly Zalaegerszegen megrendezett versenyen a fő­városiak mögött a második helyet szereztük meg. A kétnapos viadal közben a Tűzoltóság Közpon­ti Zenekara szórakoztatta az érdeklődőket a Dobó téren, valamint az Érsekkertben. Bemutatkozott a hevesi majorett-csoport is. (kácsor) ...de vajon sikerül-e húsz másodpercen belül (Fotó: Gál Gábor) Újabb merényletekre készültek New Yorkban Mohamedán szélsőségesek újabb New York-i merényletek­re készültek: fel akarták rob­bantani az ENSZ székházát, a rendőrség központját és a vá­rosba vezető két közúti alag­utat. A kiszemelt áldozatok kö­zött szerepelt Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár, Hoszni Muba­rak egyiptomi elnök és két ame­rikai politikus is. Az FBI, a szövetségi rendőr­ség csütörtökön jelentette be 8 személy, köztük öt szudáni, egy palesztin és egy amerikai letar­tóztatását. Az FBI szerint tetten érték ötüket egy New York-i rak­tárépületben, amint nagy meny- nyiségű robbanóanyagot készí­tettek — ahhoz hasonlót, mint amilyennel februárban a világ­kereskedelmi központ felhőkar­colójában robbantottak. A hatóságok szerint most ha­sonló volt a terv: gépkocsin po­kolgépet akartak juttatni az ENSZ-központ parkológarázsá­ba — állítólag két diplomata se­gítségével. Az épületben nappal mintegy 6000 alkalmazott és lá­togató tartózkodik. A diploma­tákról csak annyit közöltek, hogy egyikük észak-afrikai országot képvisel. A másik pokolgép a New York-i belváros nagy irodaépü­leténél robbant volna, amelyben az FBI helyi központja van, to­vábbi bombákkal pedig a Man­hattan-félszigetet New Jersey ál­lammal összekötő két gépkocsi- alagutat akarták felrobbantani. Az egyenként kétpályás Hol­land- és Lincoln-alagútban éjjel­nappal rendkívül sűrű a forga­lom, naponta mintegy 70 000 személygépkocsi és teherautó, busz halad át rajtuk. Egy robba­nás és tűz a Hudson-folyó alatti szűk, hosszú alagutakban ször­nyű következményekhez vezet­ne. A gyanúsítottak közül kettő­nek része volt a világkereskedel­mi központ elleni merénylet elő­készítésében, és hatósági közlés szerint többen — az előkészüle­teket befejezve — el akarták hagyni az országot, ezért csaptak le rájuk hajnalban. Ismét felmerült Omar Abdul Rahman, a szélsőségesekhez tar­tozó, New York környékén élő muszlim prédikátor neve. Bár őt nem tartóztatták le, az FBI sze­rint több gyanúsított hívei közé tartozik. A februári merénylet­ben neve sokat szerepelt, ám nem emeltek vádat ellene, és amerikai lapok arról írtak: Rah- mant az menthette meg, hogy az afgán háború idején a Cl A em­bere volt. Az FBI egyébként a februári merénylet után is egy sor gyanúsított letartóztatását je­lentette be, de az ügy felderítésé­ről azóta semmit nem hallani, vá­dat még senki ellen nem emeltek. (MTI) Francia csapat­erősítések Boszniába A korábban bejelentett­nél is nagyobb létszámmal erősíti meg Franciaország a boszniai ENSZ-alakulat keretében szolgáló csapata­it. Míg szerdán csak 800 fő­nyi újabb egység kiküldésé­ről tájékoztattak, csütörtö­kön a vezérkar bejelentette, hogy 1250 francia katona indul Boszniába. Ezzel a volt Jugoszláviában lévő francia erő létszáma már meghaladja a 6300 főt. Az eredetileg kijelölt ten­gerészgyalogos zászlóaljon kívül légiszállítású kom­mandósokat vezényelnek a szarajevói repülőtér védel­mének megerősítésére és könnyű páncélosokkal tá­mogatják meg a boszniai fő­városban állomásozó alaku­latot. Az első kommandó­sok már útnak is indultak, a tengerészgyalogos zászlóalj első egységei július 4-én ha­jóval érkeznek Splitbe, s on­nan folytatják útjukat. Az újabb francia egységek júli­us közepéig foglalják el állá­saikat. (MTI) A „házfal”, amelyet a kampóslétrával kell meg­mászni...

Next

/
Oldalképek
Tartalom