Nógrád Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-25 / 146. szám

KÜLFÖLD 1993. június 25., péntek /Népszavazás lesz Algériában • Előreláthatólag októberben népszavazást tartanak Algériá­ban a kormány politikai terveze­téről, amely a legkésőbb 1996- ban tartandó választásokig sza­bályozná az ország irányítását. Algériában 1991 decemberében felfüggesztették a választásokat, menesztették az elnököt és kor­mányát. A hatalmat a Legfel­sőbb Államtanács vette át, ame­lyet támogat a hadsereg, ellenez viszont a betiltott Iszlám Üdv­front. A kompromisszumos ter­vezet államvallásnak minősíti az iszlámot, államnyelvnek az ara­bot, de lehetetlenné kívánja ten­ni „egyetlen párt, egyetlén ideo­lógia monopóliumát” az ország­ban. Tűzharc Szomáliában Mogadishuban az ENSZ-csa- patok tűzharcot vívtak Szomáliái fegyveresekkel—jelentette a Reu­ter. A kéksisakosok egyik tuné­ziai alakulatát érte támadás az amerikai nagykövetség közelé­ben, s az ENSZ-erők viszonoz­ták a tüzet. Egyelőre nem isme­retes, voltak-e áldozatai az inci­densnek. Mohamed Farah Ai- did, akit az ENSZ-erők azzal vá­dolnak, hogy ő felelős 23 pakisz­táni békefenntartó haláláért, s letartóztatási parancsot adtak ki ellene, kijelentette, hogy nem adja meg magát, mivel állítása szerint semmiben sem bűnös. Kínai—brit egyeztetés Hongkongról Folytatódtak a kínai-brit tár­gyalások az 1994-95-ös utolsó hongkongi választásokról, ám továbbra sincs arra utaló jel, hogy a tárgyalások gyümölcsö­zőek lesznek. A kínai kormány elutasította Chris Patten hong­kongi brit kormányzó tavaly ok­tóberi választási reformjavasla­tát, amely csökkentené a válasz­tásra jogosultak életkorát, és nö­velné a közvetlenül megválaszt­ható törvényhozók számát. Női mesterlövész különítmény Jelenleg mintegy másfél ezer orosz zsoldos harcol Boszniában a szerb erők oldalán. A Mosz- kovszkije Novosztyi című hetilap értesülései szerint rövidesen út­nak indul az első orosz női mes­terlövész különítmény is a „szerb testvérek” megsegítésére. Az új­ság egy orosz önkéntes beszámo­lója alapján tudni véli, hogy a válságövezetben legalább 11 kü­lönféle szerb alakulatnál szolgál­nak orosz zsoldosok. Esélylatolgatás Bulgáriában A Szocialista Párt szerezné meg az első helyet, ha ma tarta­nának parlamenti választásokat Bulgáriában — erősítette meg a hónapok óta érvényesülő ten­denciát a Gallup közvélemény­kutatása. A 24 Csasza című szó­fiai napilap szerdai számában is­mertetett adatok szerint a szocia­listák 27,5 , míg a Demokratikus Erők Szövetsége 26,4 százalékos eredményt érne el. (Az 1991-es választásokat a DESZ nyerte, alig másfél százaléknyi előny­nyel.) A DESZ belső válsága en­nek ellenére a Filip Dimitrov ve­zette választási koalíció az idő előtti parlamenti választások megtartása mellett kardoskodik. Nem bíznak az ukrán elnökben A kieviek többsége megvonná a bizalmat Leonyid Kravcsuk el­nöktől és a parlamenttől, ha most rendeznék mega népszavazást— derül ki az Ukrán Szociológiai Intézet szerdán közzétett felmé­réséből. Az adatok azért figye­lemre méltóak, mert a közvéle­mény szemében mindeddig a dé­li és keleti megyék tűntek ki az államfő leghangosabb bírálói­ként. A megkérdezettek 57,9 százaléka szerint távoznia kell Kravcsuknak; a parlament le­mondását még ennél is többen, a válaszadók 74,2 százaléka sze­retné. Az elnököt mindössze 17,3 százalékuk, a honatyákat 7 százalékuk, a kormányt 36,3 százalékuk támogatja. Kérdőjelek Német lobby? Sokat beszélnek — a világpolitikában is — partnerségről, de mit is jelent ez a gyakorlatban ? Erre adott valóban felelős állam­fői választ Richard von Weizsa teker német elnök, amikor Josef von Ferenczynek nyilatkozott. Ennek során nemcsak azokról a szoros politikai, gazdasági, kulturális és egyéb szálakról szólt, amelyek országainkat összekötik, hanem egy meglepő kifejezést is használt. Eszerint Németország nemcsak állja szavát és támogatja ha­zánk belépését az EK-ba, mihelyt annak feltételei adottak, ha­nem lobbyzik is a többi tizenegy tagnál ennek érdekében. A lobbyzásnak a köznapi életben néha rossz mellékíze támad­hat, de ezúttal a kifejezés a legjobb értelmében érvényesülhet. A németek nyilván közelebbről ismerik a magyar helyzetet, a ma­gyar valóságot, mint mondjuk Portugáliában vagy Luxemburg­ban, tehát nem mellékes, ha a Közösségen belüli tekintélyükkel mellénk állnak. Vajon csak a kölcsönös rokonszen v okán ?Természetesen ez is közrejátszhat, miként ezt Antall József miniszterelnök mostani látogatása is bizonyítja. A kulcsot azonban a német elnöknek az a mondata jelenti, hogy Magyarország jelesre vizsgázott meg­fontoltságból a viharzó Közép- és Kelet-Európábán. Ez — a ma­gunk lehetőségei szerint — európai érdekű hozzájárulás konti­nensünk ügyeinek rendezéséhez. Jelzi, hogy az igazi partnerség­ben egyaránt kapunk és adunk. De lehet-e másként építeni ezt a partnerséget, s kikövezni az Európa felé vezető utat? (FEB) A szlovák kormányfő Bukarestben A magyar kisebbségekről tárgyaltak Csütörtök délben kétnapos látogatásra Bukarestbe érkezett Vladimír Meciar szlovák minisz­terelnök. A megbeszéléseken központi helyet foglal el a két or­szágban élő magyar kisebbsé­gekkel kapcsolatos eszmecsere. Meciar a román rádiónak eluta­zása előtt adott interjúban kije­lentette, hogy a magyar kisebb­ségek problematikája „abszolút közös” a két országban. A szlovák kormányfő kifejtet­te, hogy a két ország kapcsolatai mindig jók voltak. Jelenleg első­sorban a posztkommunista fejlő­dés által felvetett problémákat kell megoldani. A megbeszélése­ken szó lesz többek között az eu­rópai integrációról is. A látogatás célja — mondotta Meciar —: új utakat találni az együttműködés különböző for­máinak ösztönzésére Európa e részében, a politikai stabilitás növelése érdekében, elkerülve a határok megkérdőjelezését és et­nikai korlátok létrehozását. Meciar közölte: várhatólag al­kalma lesz találkozni a romániai szlovák kisebbség képviselőivel. Mint megjegyezte, vannak olyan területek, ahol még szükségük van Szlovákia segítségére. El­mondta, hogy Melescanu román külügyminiszter legutóbbi po­zsonyi látogatása során tájékoz­tatta őt Romániának a kisebbsé­f ek irányában folytatott politi- ájáról, a romániai kisebbségek perspektíváiról. Szlovákia támo­gatja ezt a politikát — mondta Meciar. (MTI) Fellendülést jósol 1994-re A WIIW tanulmánya a kelet-közép-európai országok gazdaságáról Nincs nagyon messze az alag­út vége Magyarország és Szlové­nia számára, jósolja a Nemzetkö­zi Összehasonh'tó Gazdasági Ta­nulmányok bécsi intézete (WI- IW) legfrissebb tanulmányában, 1 százalékban megjelölve a két ország idei évre várható bruttó nemzeti össztermék-, azaz GDP-visszaesését. A volt terv- gazdaságok közül egyedül Len­gyelországban várható az idén gyarapodás, mégpedig kétszáza­lékos. Szlovákiában a visszaesés hat százalék körül lesz. Bulgáriá­ban hét-, Romániában nyolcszá­zalékos hanyatlást jósol az inté­zet. Kétjegyű százalékos vissza­esést várnak Horvátországban (mínusz 10 százalék) és a FÁK- ban (összességében 14 százalék, ebből Oroszországban 15, Uk­rajnában 12). Szerbia-Monte- negróban ezzel szemben húsz százalékkal fog csökkenni a bruttó nemzeti össztermék. 1994-től már fellendüléstjósol a WIIW Magyarországon (1 szá­zalék), Csehországban, Szlové­niában (2-2 százalék) és Len­gyelországban (3 százalék). A többi ország számára a jövő év is hanyatlást hoz, igaz, kisebb mér­tékűt. Az inflációs ráta 1993- ban mindenütt kétjegyű, eltérés csak fölfelé lesz: Romániában 210 százalék, a FÁk országok­ban 1000-1200 százalék. Ma­gyarország helyezése ezen a ská­lán a húszszázalékos jóslattal igen jó, egyedül Csehországban számít az intézet ennél kisebb — 15 százalékos — drágulásra. Az intézet úgy véli, a privati­záció nem mindenható gyógy­szere a gazdaságok helyrehoza­talának, s ajánlatos lépésenként magánkézbe adni a vállalatokat. Addig az államnak vállalnia kell a tulajdonosi felelősséget, és gondoskodni a nyugodt fejlődés­ről. Aggodalomra ad okot a munkanélküliség növekedése — állapítja meg az intézet. Vissza­esés tapasztalható az árukivitel terén, amit a bécsi szakértők a strukturális hibákkal magyaráz­nak. Még mindig termelnek akö- zép-kelet-európai országokban olyan árukat, amelyek iránt gyenge a kereslet. Mivel a struk­túra változatlan, az export fel­lendülésére nem is lehet a közel­jövőben számítani — vélekednek Bécsben. (MTI) Negyven nagyipari vállalat képviselőinek részvételével Kormányellenes tüntetés Harkovban Százezres kormányellenes gyűlést hirdettek csütörtökre a második legnagyobb ukrán vá­ros, Harkov nagyvállalatai. A tüntetésen kizárólag a kievi veze­tés gazdaságpolitikája ellen akarnak tiltakozni. Eközben több tucat luganszki és donyecki bányában továbbra is szünetel a munka, mivel a bá­nyászok szerint a kormányzat nem hajlandó teljesíteni több gazdasági követelésüket. A harkovi székhelyű Interfax Ukraina hírügynökség szerint a másfél milliós város 40 nagyipari vállalatának képviselői vonultak a központi térre. Nyikolaj Nyekljudov, a városi szakszerve­zeti sztrájkbizottság vezetője kö­zölte: a tömeggyűlés előtt egy­órás figyelmeztető sztrájkot tar­tottak. A traktorgyár és a metró dolgozói nem szüntették Jbe a munkát, de képviselőik ott vol­tak a tüntetésen. Viktor Pynzenik miniszterel­nök-helyettes előzőleg a parla­mentben több fontos követelést is elutasított. Pénz hiányában megalapozatlannak vélte példá­ul, hogy az inflációhoz igazítsák a lakossági megtakarításokat és a vállalatok forgótőkéjét, meg­szüntessék a rossz minőség miat­ti bírságokat, a létminimum szintjére emeljék a minimálbére­ket, és kifizessék a sztrájk alatti munkanapokat. L eonyid Kucsma kormányfő a reális lehetőségek figyelembevé­telére szólította fel a szakszerve­zeteket. Egyúttal ismertette a rö­vid távú válságtervet. Eszerint pályázati rendszer alapján kiáru­sítják a csődbejutott állami cége­ket, protekcionista politikát akarnak folytatni a versenyképes ukrán termékek érdekében, egyebek között el akarják törölni az összes exportkvótát és li- censz-engedélyt. Kucsma hangsúlyozta: fel kell gyorsítani a privatizációt, minde­nekelőtt a kis- és középüzemek magánkézbe adását. Bejelentet­te egyúttal, hogy a kormányzat a napokban szakértői vizsgálatot indít annak kiderítésére, milyen jogi keretek között lehet kialakí­tani a dél- és kelet-ukrajnai me­gyék önálló, regionális együtt­működését. A sztrájkolok egyik legfőbb követelése éppen az volt, hogy Kiev adjon szabad ke­zet az említett területek önkor­mányzatainak. Azerbajdzsán: háború vagy béke ? Néhány száz azerbajdzsáni katona az eső ellenére eufórikus han­gulatban, borostásan, felemás uniformisban: ők jelentik Szurat Huszeinov lázadó erőinek előőrsét, amely alig 14 kilométerre állo­másozik az azeri fővárostól, Bakutól, egv, a Kaszpi-teneert szegé­lyező űt mentén. Egy hete érkeztek ide néhány harckocsival és Grad típusú ra­kétavetőkkel megerősítve, ame­lyeket a magaslatokra telepítet­tek. Főhadiszállásukat mintegy 15 kilométerrel hátrébb, Pri- morszkoje településen állították fel. — Nem akarunk háborúzni, és még kevésbé lőni a velünk szembenálló azeri testvéreinkre. Élni akarunk — magyarázza egy ifjú katona kaíasnyikowal a vál­lán. Jeter Torszunova, a 24 éves azeri nő, aki már három éve har­col Karabahban és két sebesülést is szerzett, szintén kalasnyikov- val a vállán kíséri a férfiakat. Nincs azonban egyedül. A láza­dók oldalán több nőtársa is har­col. Bakuból az előretolt állás felé haladva nem lehet észlelni reguláris csapatok jelenlétét. A közúti közlekedés akadálytalan a tengerparti úton, amely az ösz- szekóttetést biztosítja az olajme­zőkkel. Az autóbuszok utasai át- haladtukban orrukat az üveghez lapítva szemlélik meg a táborhelyet. Aszker Malasni százados, egykori mollah (mohamedán pap) beszámolója szerint pa­rancsnoka, Alijev ezredes kül­döttség élén Bakuba ment, hogy tárgyaljon a hatóságokkal. Meg nem tért vissza. Mindenesetre egyelőre szóba sem jöhet, hogy benyomuljanak Bakuba. Erőik jelentős része és nehézfegyvereik ugyanis fellegvárukban, Gjan- dzsában maradtak — teszi hozzá precízen. Dima Okta, a távollévő pa­rancsnok 36 éves helyettese sze­rint Huszeinovot nem a hatalom­vágy, hanem a népe iránti szere­tet fűti. A tiszt szerint a lázadó erők nagy része Agdam védel­ménél van lekötve, a jelentős azeri várost ugyanis a karabahi örmény erők ostromolják. Paci­fista érzületét bizonygatva a fia­tal férfi úgy véli, hogy a hazáját Örményországgal szembeállító konfliktust nem a fegyverekkel, hanem a „fejekben”, vagyis tár­gyalások útján kellene rendezni. Most is az örmények támadtak, holott rajtuk kívül mindenki egyetértett volna a tárgyalásos megoldással — vélekedik, utalva niszter, valamint a belügyminisz­ter lemondása nem elégíti ki őket. Elcsibej elnök távozását követelik. G ej dar Alijev, a parlament új elnöke „jó ember, igazi diploma­ta” — állítja Aszker Maslahi. Az egykori mollah úgy véli, lehetsé­f es együtt dolgozni a brezsnyevi orszak e volt apparatcsikjaval, akit az események összejátszása ismét a hatalom csúcsára emelt. Nem az én dolgom megmonda­ni, hogy mit csináljunk és kivel. Ezt a politikusoknak kell eldön­teniük maguk között. Ankarából a török hírügy­nökség Elcsibej elnök felhívásá­ról adott hírt, amelyben Azer­bajdzsán jog szerint még hivatal­ban lévő elnöke azt üzente népé­nek: nem mondott le, és nem is szándékozik ezt tenni. Nahicse- vánban tett nyilatkozatában fel­szólította az azeri népet, ne en­gedjen a provokációnak, és úgy vélekedett, hogy Azerbajdzsán­ban maga a demokrácia került veszélybe. Az elnök a lázadást katonai puccsnak minősítette. (MTI) az Oroszország, Törökország, és az Egyesült Államok által előter­jesztett tűzszüneti javaslatokra, amelyeket Örményország, Azerbajdzsán és a karabahi poli­tikai vezetők is elfogadtak. A katonák szemrehányást tet­tek az újságírónak, hogy Fran­ciaország is az örményei; pártját fogja. Dima Okta, aki korábban olajipari technikusként dolgo­zott, a helyzetért a hatalmon levő Azerbajdzsáni Népfrontot teszi felelőssé. Amikor hatalomra ju­tottak, mindenki úgy gondolta, hogy jobb lesz. De ma az embe­reket fojtogatja az infláció, és egyetlen problémára sem szüle­tett megoldás — érvel a fiatal tiszt. Valamennyi megszólaltatott katona Gjandzsából jött, és júni­us 4-én ők isjelen voltak, mikora kormányzathoz hű erők a kor­mány parancsára megtámadták laktanyájukat. A miniszterel­nök, a védelmi és biztonsági mi­LB-KNAUF VAKOLATOK Tájékoztató az LB-KNAUF NEMES VAK0LAT0K-ról, hőszigetelő alapanyagokról I 5973 kőműves mesternek küldtük el a M) %-os kedvezményre jogosító mmm-U amely bármely LB-KNAUF gyári kereskedőnél beváltható 1993. 07. 01-től 1993. 08. 24-ig. 7 t, vagy m3 felett Hogy az Ön házára is rákerüljön a kedvezményes vakolat keresse kőműves mesterénél, a gyári képviselőnél, vagy a LASSELSBEmmUFKFT. 8202 Veszprém, Házgyári út 9. Tel: (88) 329-827, 324-024 nél H'OOO IOOqo KÁRPÓTLÁSI JEGY A TŐZSDÉN • Sivatag lesz Magyarország? • Kárpótlási jegy: lejjebb vagy feljebb? • Szemüveg helyett csodagyűrű? • Aki lop, haljon meg?

Next

/
Oldalképek
Tartalom