Nógrád Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-22 / 143. szám

2 KÜLFÖLD 1993. június 22., kedd Ukrán sztrájk: újrakezdés lehetséges A hét végén véget ért az ukrán , bányászok 12 napos sztrájkja a Donyec-medencében, miután a kormány és a bányászok kül­döttségének tárgyalásain megál­lapodás jött létre a munka felvé­teléről. A bányászok a mostani megállapodás ellenére figyel­meztettek: újabb sztrájkot kez­denek, ha Leonyid Kravcsuk el­nök és a parlament nem ratifikál­ja a tárgyalásokon született meg­állapodásokat. Elcsibej elnöknek tartja magát Abdulfaz Elcsibej, Azerbaj­dzsán hatalomból eltávolított ál­lamfője kijelentette: nem mon­dott le, s a köztársaság elnökének tekinti magát. Az elnököt támo­gató erők leszögezték: Elcsibej- nek az a döntése, hogy elhagyja Bakut, az egyedüli helyes lépés volt. Magyar nő az olasz ;■ kokaincsempészek között if Nagyszabású és összehangolt akció keretében az olasz rendőr­ség kábítószercsempészeket ért i 3 y tetten és tartóztatott le, köztük egy magyar nőtis. Lefoglaltak 12 kiló tiszta kokaint, mintegy 5 milliárd líra értékben, amelyet Argentínából érkezett csempé­szek próbáltak behozni a fiumi- cinói repülőtéren. A magyar ál­lampolgár, egy 40 éves nő, az egyik kokainküldemény átvevő­je lett volna. Hátba lőtték a menekültet A svédországi Helsingborg- ban vasárnap lelőttek egy 23 éves menekültet egy szerb magántu­lajdonban lévő éjszakai szórako­zóhely előtt. A szerb nemzetisé­gűnek feltételezett áldozat a há­tába kapta a golyót, egészen kö­zelről. Támadott az Iszlám Ellenállás Irán-barát fegyveresek raké­tákkal és aknavetőkkel támadták az Izrael-barát dél-libanoni had­sereg állásait vasárnap az úgyne­vezett biztonsági övezetben ta­lálható BeüLí/faluban. A dél-li­banoni Hadsereg fegyveresei vi­szonozták a tüzet. Az Iszlám El­lenállás, az Irán-barát Hezbollah (Isten Pálja) katonai szárnya vál­lalta magára a támadást. Üjabb gyújtogatások Ismeretlen tettesek a hét vé­gén felgyújtottak egy menekült­szállást az észak-németországi Raisdorfban. A kigyulladt ház­ban két külföldi menekült meg­sérült. A nyugat-németországi Rüsselsheimben szombaton haj­nalban egy épülő menekültszál­lás földszintjét gyújtották fel há­rom helyen. Az eset során senki sem sérült meg, de az anyagi kár jelentős. Kigyulladt egy ház szombaton Berlin Kreuzberg ke­rületében is, ahol nagy létszám- I ban élnek törökök. Egy 29 éves német fiatalasszony és kétéves gyermeke füstmérgezés követ­keztében életét vesztette. * MIG-29-esekről Szerződéskötés Moszkvában Szabadkőműves főtitkár a magyar — román kapcsolatokról Tőkés képtelen visszatáncolni Für Lajos honvédelmi minisz­ter megbízásából hétfőn Moszk­vába utazott Turján Sándor, a HM helyettes államtitkára, hogy az orosz fővárosban megkösse a szerződést a 800 millió dollár ér­A ma 78 éves egykori csendőr és nyilas különítményes ellen 1992 szeptemberében indítottak eljárást állampolgárságától való megfosztására, mert Amerikába való beutazásánál eltagadta múltját. Szendi József 1958-ban menekültként Párizsban kapott amerikai vízumot, majd 1964- ben megszerezte az állampolgár­ságot. Az 1915-ben Taktaharkány- ban született Szendire feltehető­en akkor figyeltek fel, amikor 1991-ben Magyarországon meg­jelent „Csendőrsors” című könyvében beszámolt viselt dol­gairól. Akkor egyébként járt is Magyarországon. Az igazságügy-minisztériumi tájékoztatás szerint Szendi az el­járás során elismerte, hogy 1941- ben csendőrként részt vett Ma­gyarországon (állítólagosán) il­legálisan tartózkodó személyek, túlnyomórészt zsidók Ukrajnába Az atom-és rakétakorszak egyik szülötte a „forróvonal”, az az ál­landó, kettőzött, bizalmas, köz­vetlen távközlési kapcsolat, amely a nukleáris nagyhatalmak fővárosai között működik, hogy a folyamatos kapcsolattartás, a f yors információtovábbítás és onzultáció lehetőségét biztosít­sa olyan helyzetekben, amelyek­nek kétértelműsége, tisztázatlan­sága súlyos válsághoz, megala­pozatlan döntésekhez, háború­hoz vezethet. Bár szovjet részről már 1960- ban javasolták a Washington és Moszkva között a második világ­háború idején fennállt, de a há­ború után megszűnt közvetlen rádiókapcsolat helyreálh'tását arra az esetre, ha a nemzetközi helyzet gyors véleménycserét tesz szükségessé a vezető állam­férfiak között, a ”/orrővona/” lé­tesítésének gondolatát a karibi válság érlelte meg. Az Egyesült Államok 1962. december 12-én munkaokmányt terjesztett a Genfben ülésező leszerelési bi­zottság elé a véletlenből, számí­tási vagy távközlési hibából ki­robband háború kockázatának csökkentéséről. Ebben szerepelt a Moszkva és Washington közöt­tékű orosz fegyverszállításról. A HM sajtóosztályának tájé­koztatása szerint a szerződést várhatóan szerdán írják alá. En­nek révén többek között 28 da­rab MIG-29-es elfogó vadász­való deportálásában, ahol azo­kat a német SS legyilkolta. 1944- ben a kárpátaljai Felsőapsa zsi­dóinak auschwitzi deportálásá­nak részese volt. 1944 őszétől a Szálasi-féle nemzeti számonké- rőszék különítményese. Szendi beismerte: részt vett egy zsidók lakta olyan ház elleni fegyveres támadásban, amely Raoul Wal­lenberg révén a svéd kormány védnöksége alatt állt. Amint Dean St. Dennis, az Igazságügyi Minisztérium szóvi­vője az MTI-nek elmondotta, még nem tudják, hová utazott Szendi, de erről hamarosan tu­domást fognak szerezni. A kér­désre, mi történt volna, ha Szen­di nem távozik önként, a szóvivő közölte: hosszabb eljárás várt volna rá, amelyben — miután megfosztották állampolgárságá­tól — kiutasítják az országból. Az utóbbi esetben nem járna ne­ki az állami nyugdíj, amelyet ti közvetlen távközlési kapcsolat gondolata. Tárgyalások eredményeként harminc évvel ezelőtt, 1963. jú­nius 20-án Genfben amerikai­szovjet „egyetértési emlékiratot” írhattak alá a két kormány között „rendkívüli körülmények esetén való felhasználásra ” előirányzott távközlési vonal létesítéséről. A Kreml és a Fehér Ház közötti „forróvonal” 1963. augusztus 31-én lépett működésbe. A hír- adócsatoma egy vezetékes gép- távíróvonalból (Moszkva-Hel- sinki-Stockholm-Koppenhága- London-Washington) és egy rá- dió-távíróvonalból állt. A felek abban egyeztek meg, hogy rejtje­lezve adják le az üzeneteket, a rejtjelkulcsokat a megfelelő nagykövetségek kezelik. Gromiko szovjet és Rogers amerikai külügyminiszter 1971. szeptember 30-án Washington­ban egyezményt írt alá, amely a „forrovonal” távközlési mű­holdrendszer útján történő kor­szerűsítését irányozta elő. Meg­állapodtak abban is, hogy mind­két ország területén a távközlési vonal több végpontját alakítják ki. Az aláírás napján hatályba lé­pett egyezmény a szovjet Mol­gép, valamint légvédelmi rakéták és irányítható páncéltörő rakéták érkeznek a Magyar Honvédség­hez. azonban így, mint önkéntesen tá­vozónak, továbbra is folyósíta­nak neki. Beutazási engedélyt az Egyesült Államokba természe­tesen többé nem kaphat, sőt, az Egyesült Államokkal szomszé­dos államba sem utazhat be. Az Igazságügyi Minisztérium­nak az Egyesült Államokba be­férkőzött náci háborús bűnösök után nyomozó különleges osztá­lya eddig 45 személyt fosztott meg állampolgárságától, közü­lük 40 elhagyta az országot. A nyomozás adatai szerint Szendit a szovjetek 1945 májusá­ban Máramarosszigeten letar­tóztatták, és kiadták a románok­nak. Tőlük Nagyváradon sike­rült megszöknie. Visszatért lakó­helyére, Hemádnémetibe. 1946- ben és 1948-ban letartóztatták, majd internálták. A debreceni népbíróság 1948 május-júniusá­ban lefolytatott pereben izgatás miatt 8 hónapi börtönre ítélte. Szendi az utóbbi években egy Tennessee állambeli kisváros­ban, Cookeville-ben élt, utoljára házfelügyelőként dolgozott. Fia egy helyi iskolában tanít. S " i és a nemzetközi Intelsat oldrendszert állította a „for­róvonal” szolgálatába. 1984-ben az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió gyorsabb szöveg- és adattovábbító rend­szert vezetett be, kiegészítve olyan berendezés felállításával, amely alkalmas iratok, doku­mentumok, térképek, vázlatraj­zok továbbítására is. 1985-ben Moszkva és Wa­shington megegyezett abban, hogy akkor is élnek a „forróvo- nar adta lehetőségekkel, ha ér­tesülést szereznek arról, hogy harmadik országok vagy terro­rista csoportok atomfegyver be­vetésére készülnek. Az atomve­szély csökkentésére hivatott úgy­nevezett kockázatcsökkentő központok felállításáról 1987- ben kötött amerikai-szovjet egyezmény újabb híradócsator­na üzembe állítását irányozta elő a két főváros között. A Szovjetunió 1966-ban Franciaorszaggal, 1967-ben Nagy-Britanniával is egyez­ményt kötött „forróvonal” beál­lításáról. Ami a keleti végponto­kat illeti, a megszűnt Szovjetunió jogutódja az Oroszországi Föde­rációlett. Pirityi Sándor A 47 évi üldöztetés után újra szabadon működő romániai sza­badkőművesség legfőbb taná­csának titkára egy lapinteijúban síkraszállt a magyar-román vi­szony javításáért, amely szerinte a „megértés és magyarázat” út­ján lehetséges. A Romania Libera című ellen­zéki napilapnak adott interjújá­ban Mihai Musceleanu megkísé­relte eloszlatni azokat a tévhite­ket, amelyek az elmúlt évtizedek üldöztetése nyomán a szabadkő­művesség eszméjéhez tapadnak. A riporter kérdéseire vála­szolva kitért a román és a magyar szabadkőművesek közötti kap­csolatokra, amelyeket a jó barát­ság jellemez. Mint mondta, mindkét csoport nagyon szeret­né, ha többé nem következnének Nem először tűzött már össze titkos honoráriumok ügyében újságírókkal Bulgária egykori el­ső számú vezetője. A közelmúltban a 82. életévé­ben járó Todor Zsivkov, aki 7 éves szabadságvesztését egyik unokájának a villájában, a Szófia fölé magasodó Vitosa-hegy ol­dalán épített kulipintyóban tölti, a közelmúltban a tömegtájékoz­tatásban cáfolta külföldi újság­íróknak azokat a vádjait, hogy egy interjúért ezer dollárt kért volna. A Zsivkov-család részéről — amelynek tagjaival szemben állítólag összesen több mint 20 ügyben folytatnak vizsgálatot — egyelőre még nem hangzott el semmiféle cáfoiat a Trud című szófiai napilap azon vádjával kapcsolatban, hogy a volt állam­fő és pártfőtitkár adócsalást akart elkövetni a lap szerkesztő­ségének a segédletével. A Trud — legfrissebb száma szerint — a közelmúltban üzene­tet kapott a havi 50 dolláros nyugdíját élvező Zsivkovtól, hogy az egykori „Báj Toso” azaz Toso bácsi kész megtörni hallga­tását, 1989-es leváltása óta elő­ször hajlandó részleteket nyilvá­nosságra hozni visszaemlékezé­seiből. A lap képviselője fel is ke­reste „fogsága” színhelyén az agg Zsivkovot, aki whiskyzgetés közben előadta ötletét: 150 ezer leva( \ dollár = 26,5 leva) hono­rárium fejében átadja közlésre a Trudnak emlékiratai egy részét, mintegy 120-140 gépelt oldal teljedelemben. A pénzről nem akar semmiféle elismervényt, semmiféle írásbeli nyomot, hogy az adóhatóság előtt rejtve ma­radhasson az ügylet. Hajlandó azonban aláírni egy fiktív megál­lapodást, például 15 ezerleváról, be románok és magyarok között kiprovokált tettlegességek. En­nek útja Musceleanu szerint a megértés és a magyarázat. Be kell bizonyítani, hogy a követelé­sek csak rontanak a kapcsolato­kon. Hangot adott annak a meg­győződésének, amely szerint a magyar szabadkőművesek sem­milyen, Erdélyre irányuló terüle­ti követelést nem támogatnak. Tőkés Lászlóról szólva kijelen­tette: a református püspök 1989- es szerepe a katalizátoréhoz volt hasonlatos: elindított egy folya­matot anélkül, hogy részt vett vol­na benne. Most viszont túllépte szerepkörét, és képtelen „vissza­táncolni”. Áz 1989 utáni etnikai élű megjegyzéseiről Musceleanu úgy vélekedik, hogy azok „uszító- ak” voltak. amelyet külön kapna meg, hogy azután fizessen adót. Kikötötte még, hogy gépírója külön hono­ráriumban részesüljön. A mű tartalmáról csak annyit közölt, hogy abban teljes terje­delemben benne foglaltatik a már lezárult perében elhangzott védőbeszéde, amelyet eddig egyetlen bolgár lap sem volt haj­landó teljes terjedelemben kö­zölni. Ragaszkodott hozzá, hogy a fényképeket is ő válogathassa ki, amelyekkel a lap illusztrálná a folytatásokban közlendő vissza­emlékezéseket. „Öregember vagyok, kicsi a nyugdíjam, holnap megint őri­zetbe vehetnek, nincs pénzem gyógyszerekre és élelmiszerekre” — magyarázta ötletét Zsivkov. A lap képviselője felvetette, hogy a közvélemény is tudja, a volt ve­zető a Hriszto Botev kiadóval, amely korábban Pártkiadó né­ven működött, már szerződést kötött emlékiratainak a kiadásá­ról. Zsivkov közölte, hogy job­ban szeretné, ha egy független kiadó gondozná emlékiratai egy részét, mert nem akarja odaadni azt „azoknak a zsivkovistáknak” — legalábbis így idézte a Trud a tanúk nélkül lezajlott beszélge­tést. Az újság felhívta a figyelmet arra, hogy Zsivkov tulajdonkép­pen zsákbamacskát akart a lapra sózni, amely a volt politikus által megszabott feltételek, valamint az emlékirat-rész ismeretének a hiánya miatt lemondott a közlés­ről. Eközben a Standart című szófiai újság már első oldalán hirdette, hogy hamarosan meg­kezdi a Zsivkov-emlékiratok egy részének a közlését. Keller Tivadar (MTI) Csendőr és különítményes Szendi József önként elhagyta az Egyesült Államokat Szendi Józsefet háborús bűnei miatt megfosztották amerikai ál­lampolgárságától. Az elmúlt 24 órában önként elhagyta az Egye­sült Államokat — tájékoztatta pénteken este az Igazságügy-minisz­térium szóvivője az MTI washingtoni irodáját. Harmincéves az első forróvonal-megállapodás Rejtjelezett üzenetekkel Zsivkov csalni akart? Nemzetközi bíróság mondjon ítéletet a délszláv háborúért felelősök ügyében Heller Ágnes nyilatkozata a Borba című lapnak Heller Ágnes a Borba című belgrádi lap hétvégi számában állást foglalt amellett, hogy a délszláv háborűért felelős sze­mélyek felett nemzetközi bíróság mondjon ítéletet. Külügyminiszter a tüntetésen A lois Mock külügyminiszter is megjelent azon a vasárnapi tün­tetésen, amelyet Vukovar-Hor- vátország címmel rendeztek Bécs belvárosában. Zvonimir Separovic volt horvát külügymi­niszter petíciót nyújtott át Mock- nak. Separovic elítélte a krajinai népszavazást, amelyet nézete szerint minden alapelv felrúgá­sával rendeznek meg, s nehez­ményezte, hogy a világ közvéle­ménye nem tiltakozott ellene. Pokolgépes merénylet Madridban Legalább ketten életüket vesz­tették és nyolcán súlyosan meg­sebesültek hétfőn Madrid belvá­rosában, amikor pokolgép rob­bant egy parkoló gépkocsiban — jelentette a spanyol rendőrségre hivatkozva az AFP. A robbanás abban a pillanatban következett be, amikor egy katonai teherautó haladt el a parkoló jármű mellett. Viczkó Árpádnak adott inter­jújában a jelenleg New Yorkban élő professzorasszony kifejtette, hogy Lengyelországban, Cseh­országban, Szlovákiában és Ma­gyarországon az emberiség elleni bűntetteket az adott személyek saját népük ellen követték el, így tehát például az 1956 utáni re­torziókért felelős személyeket csak magyar bíróságok ítélhetik el. Más a helyzet — fűzte hozzá Heller Ágnes — a délszláv térség­ben. Itt a korábbi délszláv állam­közösségből kiléptek a különbö­ző nemzetek, tehát nem arról van szó, hogy az adott ország politi­kai vezetői a saját népük ellen követtek el bűntetteket, hanem arról, hogy a hivatalos, a nem hi­vatalos vagy félhivatalos hadse­reg, vagyis a fegyveres erők, fél­katonai osztagok, partizánala­kulatok egy másik ország, egy másik nép ellen vívtak fegyveres harcokat, tehát a gonosztettek megállapítására és megbünteté­sére nemzetközi bíróság lehet il­letékes. Nem túl bonyolult dolog — tette hozzá —, hogy milyen el­vek szerint működhet egy ilyen bíróság, részletesen kidolgozott elvek léteznek a nürnbergi per idejéből, pontosan tudni lehet, hogy mi minősülhet emberiség elleni bűntettnek, s mi háborús bűntett. Léteznek tehát a kritéri­umok, azokat az ENSZ is elis­merte, röviden szólva tehát a bű­nösöket felelősségre lehet vonni. Heller Ágnes leszögezte azt is, hogy nem csupán a gonosztettek elkövetőit, hanem azok kiagya­lóit is felelősségre kell vonni. „A gonosztett ott kezdődik, ha elvi alapon teszik azt, ami tiltva van. Egy dolog, amikor valami rosz- szat teszünk, aztán utóbb meg­bánjuk, s ilyen-olyan kifogást ta­lálunk. Más az, ha a rosszat jónak tüntetjük fel, egyedül helyesnek, elvi alapon, ideológiailag igazol­juk az elnyomást, gyilkolást, má­sok megnyomorítását. Az ideo­lógiai alapon folytatott háborúk mindig a rossz elvek alapján foly­tatott háborút jelentik, mivel nem arról volt szó, hogy valaki­nek rosszat teszünk, hanem ar­ról, hogy az az egyedüli helyes, amit teszünk...” Tömeges bűntetteket csak ideológiai, elvi alapon lehet el­követni, úgy, hogy felszítják az emberekben a rossz ösztönöket, sőt ezeknek a hajlamoknak zöld fényt adnak, arra biztatva az em­bereket, hogy kiéljék ezeket az ösztönöket, mivel jó az, amit tesznek, helyes a megnyomon- tás, a gyilkolás, az elnyomás és az erőszaktétel, ezek egyáltalán nem tiltott dolgok, sőt az egyetlen helyes fellépést jelentik — vagy­is utat nyitnak a meglévő barbár ösztönöknek. A rossz intézmé­nyesülésének tipikus példája volt a totalitárius állam, a náci Né­metország és a bolsevik Szovje­tunió — itt az emberek tömeges megsemmisítése nem úgy nyilvá­nult meg, mint egy erkölcsi elv megsértése, hanem mint egy po­litika megvalósulása, mint szük­ségszerűség, mivel így egyszerű­en elhárították az akadályokat a haladás útján, a német nemzet fejlődése htjából, a proletariátus diktatúrájának htjából, a huma­nizmus és más hasonlók htjából. Ezt az elvet a két említett tota­litárius rendszer találta ki, az ösz- szes többi csak tanítvány és kö­vető. Ma is léteznek totalitárius rendszerek, amelyek a rossz elv alapján hajtanak végre tömeg­gyilkosságot, ön is ilyen ország­ból jött, de említhetném még Ira- kot, s Iránt is — mondta a Borba riporterének Heller Ágnes. A filozófus professzor a kelet- közép-európai politikusokra vo­natkozó kérdésre ezt mondta: „A politkusok itt is, ott is külön­bözőek, miért kellene például összehasonlítani Walesát Antal- /a/vagy mondjuk Svetozar Stoja- novicot (Cosic elnök tanácsadó­ját) Komád Györggyel. Ez telje­sen értelmetlen... Ami a hamis politikai realizmust illeti, a kér­désnek ez a része már létezik. A reálpolitika jelentheti azt, hogy elnézik a csalást a politikai élet­ben, azt, hogy bizonyos pártok vagy annak vezetői jogtalan anyagi haszonhoz jutnak, rövi­den szólva, ha a politikai élet korrupt voltát láthatatlanná te­szik. Ez a reálpolitika hamis, vagy pedig az aktuális kormány megőr­zésére irányul, arra, hogy az aktu­ális politikát hatalmon tartsák. Csurka Istvánról szólva Hel­ler Ágnes kijelentette: „A ro­mantikus vagy forradalmár poli­tika, amelyet mondjuk most je­lenleg Csurka István folytat ná­lunk, vagy amelyet a hasonlók folytatnak a környező országok­ban, nem az a politika, amely a XX. század végén hasznos vagy kívánatos lenne egy olyan or­szágban, amely a liberális de­mokrácia stabilizálására törek­szik. Az ilyen romantikus vagy forradalmi típusú politika nem­zeti katasztrófához vezet, s ezt mutatja az, ami tőlünk délre tör­tént”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom