Nógrád Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-19-20 / 141. szám

4 HÍRLAP SZEMTŐL SZEMBE 1993. június 19-20., szombat-vasárnap Csökkentek Magyarország exportbevételei Kádár Béla szerint nemzetközi megítélésünk az ország gazdasági stabilitásának függvénye Kádár Béla külgazdasági miniszter Hazánk egyike a leginkább külgazdaság-érzékeny orszá­goknak, hiszen mára szinte el- választhatatlanná vált az export és a gazdasági növekedés üteme. Ezért az ország gazdál­kodásának egyik legfontosabb mutatója a külkereskedelem alakulása. Arra kértük dr. Ká­dár Bélát, a Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok Minisztéri­umának vezetőjét, hogy adjon áttekintést export-importunk je­lenlegi helyzetéről. Igaz-e az export megtorpanása? Megtorpanás- Aki az elmúlt másfél esz­tendő kereskedelmi jelentéseit figyelemmel kísérte, annak nem okozott meglepetést ez a tény. Ha drasztikus visszaesésről nem is beszélhetünk, a fejlődés meg­torpanása kétségtelen. 1992 vé­gére a magyar kivitel lendületes fejlődése megállt, s 1993 első négy hónapjában már 27 száza­lékkal vissza is esett. A nagyvi­lág Magyarországot általában a külgazdaság teljesítménye alap­ján ítéli meg, a tőkebefektetők bizalmát is annak köszönhettük, hogy eddig a sikeresen expor­táló országok közé tartoztunk. Ezzel bizalmat ébresztettük a befektetőkben, mert nem kellett tartaniuk a belső devizafeszült­ségektől, attól, hogy a fizetési mérleg problémái gátolnák a tőkebefektetések hozamának hazatelepítését.-Az export csökkenése nem veszélyezteti a meglévő munka­helyeket is? A külgazdaságnak kétségte­lenül jelentős foglalkoztatási funkciója is van. Tudnunk kell, hogy az elmúlt évek termék- struktúrájában körülbelül 10 ezer dollár kivitel teremtet egy-egy munkahelyet. Igaz te­hát az állítás másik oldala is: az export visszaesése munkahe­lyeket számol fel. Emiatt is kulcsfontosságú érdeke minden politikai erőnek, hogy helyreáll­jon az export megfelelő növe­kedési pályája.- Ón szerint miért következett be ilyen nagymértékű vissza­esés? Előrelátható volt ez?­- Az export kifulladásának veszélyét már 13 hónappal ko­rábban jeleztük, szűkebb veze­tői körökben még előbb meg­kongattuk a vészharangokat. Egy ilyen visszaesési folyamat megfordítása általában 6-12 hó­napos felkészülést igényel, de az elmúlt egy év alatt szinte nem történt semmi, mert a kü­lönböző szakértői körökben eléggé eltérően ítélik meg a helyzetet. Amikor már kor­mánykörökben is felismerték a veszélyt, még akkor sem szület­tek határozott intézkedések, mert annak okait mindenki másként látta. Bizonytalan di­agnózis esetén a terápiában ne­héz egyezségre jutni. Külső okok- Ön miben látja az export visszaesésének okait?- Vannak külső és belső ösz- szetevői. A külsők között első helyen szerepel az elhúzódó vi­lággazdasági recesszió. Ez saj­nos sokkal hosszabb távúnak ígérkezik, mint ahogyan azt va­lamennyi gazdaságpolitikai műhelyben korábban feltételez­ték. A nemzetközi prognózisok 1993-ra felélénkülést jeleztek, de ez sajnos nem következett be! Az exportteljesítmények romlásához az általános klímán kívül a kelet-európai politikai légkör feszültségei is hozzájá­rulnak. A volt Szovjetunió gyors összeomlása, és az azt követő fizetőképességi korlátok még az idén is jelentősen érezte­tik hatásukat. Az egykori jugo­szláviai események sem voltak előre láthatóak. Az embargó már tavaly decemberig több mint 500 millió dollár vesztesé­get jelentett. Belső tényezők A magyar gazdasági környe­zet alakulásában változatlanul hatottak azok a kedvezőtlen té­nyezők, amelyeknek export szűkítő hatására már több mint egy évvel ezelőtt felhívtuk a fi­gyelmet. Ilyen volt például a csődtörvény szigorú alkalma­zása. Már a múlt év első negye­dében elérte a törvény szigora az előző év exportját szolgáltató vállalatok 40 százalékát. Töb­bek között ebből fakadt az év második felében az export kiful­ladása. Az exportfinanszírozás feltételeinek kedvezőtlen alaku­lása is negatív hatást váltott ki. Az export-hitelekhez az elmúlt másfél év alatt egyre nehezeb­ben lehetett hozzájutni, ráadásul ezek költségei igen magasra szöktek. Mindezek versenyké­pességet rontó tényezők.- Az exporthoz beruházá­sokra, folyamatos műszaki fej­lesztésre is szükség van. Ha­zánkban a beruházások 25, a műszaki fejlesztés 60 százalék­kal esett vissza . . .- Ez is igaz. Az igényes pia­cok keresletét kielégítő, jobb minőségű és korszerű termékek, beruházások nélkül, egyszerűen létre sem jöhetnek. Negatív ha­tást váltott ki az is, hogy az im­port 1989. óta 25 százalékkal lett olcsóbb, mint a belföldi termelés. Ebből egyenesen kö­vetkezett az is, hogy sok bel­földi vállalat kiszorult a piacról, ugyanakkor az export bevételei 25 százalékkal csökkentek. Egy átalakulóban lévő gazdaság aligha képes arra, hogy 25 szá­zalékkal javítsa a termelékeny­ségét, hogy behozza egy kor­szerűtlen árpolitika kedvezőtlen hatásait.-Nemigen segíti a magyar gazdaság versenyképességét a gyengén működő bankrendsze­rünk sem! Lassú a pénzmozgás, és a vám visszatérítése. Vagy ön másként látja? A bankrendszer-A „drága” pénz időszaká­ban nem közömbös, hogy a vál­lalat pénze egy hétig van úton, vagy netán két hónapig. Ez ma valóban több százalékos ver­senyhátrányt jelenthet. A kor­mányzat nem rendelkezik olyan eszköztárral, amely a verseny- képesség romlásának különféle tényezőit ellensúlyozni tudná. A költségvetési deficitek követ­keztében az 1990 évi 5 milliárd- ról az idén 2,9 milliárd forintra csökkent a kereskedelmi fej­lesztésre fordítandó összeg, az időközben bekövetkezett 100 százalékos infláció mellett. Ausztriában a vállalatok piacra juttatására a külkereskedelmi forgalom 3 ezrelékét fordítják. A mi múlt évi külkereskedelmi forgalmunk értéke 1700 milli­árd forint volt, e szerint több mint kétszer annyit kellett volna kapnunk, mint amennyit a nem­zeti versenyképesség ösztönzé­sére a költségvetés juttatott. Mondanom sem kell, hogy a magyar exportpiac bejáratos­sága és az 50.000 új exportőr piacra juttatásának könnyítése lényegesen több ráfordítást igé­nyelne, mint a nagymúltú és a nagyobb töréseket nem szenve­dett Ausztriáé. Felsoroltam az export vissza­esésének okait, a magyar gaz­daság „lyukait”. Legelőször is ezeket kell minél előbb befol­toznunk. Nem én találtam ki, Deák Ferenc mondta így: „Újra kell gombolni a mellényt”. Ösztönözni kell a magyar be­ruházásokat, meg kell teremteni az exportfinanszírozási szerve­zeteket és alapokat, amelyek majd javítják a magyar export- képességet. Az elmúlt három évben óriási csaták dúltak kü­lönféle ügyekben, de minde­nekelőtt a költségvetések defi­citjének nagysága körül kereke­dett nagy vihar. A hadakozók szem előtt tévesztették, hogy nemzetközi tekintélyünk nem attól függ, hogy mekkora a költségvetés hiánya. vagy mennyi pénz folyik be a privati­zációból, hanem attól, hogy ez az ország milyen külgazdasági teljesítményeket ér el. Koós Tamás A „támogatott” magánvállalkozó élete sem habos ... sör Kiszámíthatatlanok a körülmények Dr. Musztács László Salgó­tarjánban, Zagyvapálfalván sör­főző vállalkozó lett. Ő a máso­dik, aki erre adta a fejét a me­gyeszékhelyen. Vajon mi moti­válta abban, hogy ehhez kösse vállalkozó kedvét?- Testvéreim vendéglátósok, valószínű, hozzájuk hasonlóan én is rendelkezem a vállalko­záshoz szükséges vénával. Ere­detileg úgy volt, hogy én csak az előkészítésben, a beruházás lebonyolításában veszek részt, a fiú testvérem pedig működteti a sörfőzdét. Erre azonban nem került sor, mert meghalt. Mire hazajöttem a temetésről, meg­erősödött bennem, hogy amit elkezdtem, azt végig kell vin­nem. Tavaly szeptember elején indítottam a beruházáshoz szükséges előkészítő munkát, februárban volt a próbaüzem, azóta folyamatosan termelünk.- Barátai, ismerősei körében voltak-e, akik igyekeztek lebe­szélni vállalkozásáról, mond­ván: a kezdők 75-80 százaléka az első évben megbukik.- Inkább a féltés és óvatosság áradt szavaikból, nem pedig az irigység. A következőket mond­ták: nem biztos, hogy meg tu­dod csinálni, nincs meg hozzá a szükséges piaci háttér. Mielőtt belefogtam az elképzelés meg­valósításába, nemcsak a sörfő­zéssel kapcsolatos szakmai és egyéb tennivalókat tanulmá­nyoztam át alaposan, ismertem meg a törvényi lehetőségeket, hanem végigkutattam a piacot is. Rájöttem, hogy Salgótarján­ban a lehetőségeknek csupán 20 százaléka van lefoglalva. / \ Jó minőséggel V.__________________ ló minőséggel és nem kom­mersz áruval, olcsó árral nem­csak be lehet jutni, hanem bent is lehet maradni. Eddig két mű­ködő versenytársam van a vá­rosban, a harmadik is hozzá­kezdett sörfőzdéjének megépí­téséhez. Úgy látom, hogy a je­lenlegi szegénység mellett is meg lehet élni ebből a vállalko­zásból. Már csak azért is, mert elenyészően kevés a magyar sör, ugyanakkor sok a külföldi, ami drágább is. Kétségtelen jobb a minőségük. A Jéger névre hallgató sörkészítmé­nyünk hazai alapanyagból, he­lyi munkaerőkkel, a Bajer-féle licenc alapján, naponta ezer li­ter készül. Döntő részét hor­dókban értékesítjük, elsősorban a vendéglátó egységeknek.- Mivel nyújt Ón többet, mint a nagy sörgyáraki- Azzal, hogy naponta friss főzet kerül a fogyasztókhoz a Dreherhez és a Spatenhez ha­sonló, jó minőségben. Hátrány­ban viszont azért vagyok, mert nem tudok csapolóberendezést biztosítani az igénylőknek. (-----------------------------------\ H itelből v_________________)­Manapság egyre gyakrab­ban hallani a vállalkozni aka­róktól, hogy könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint hosszú távra, kedvező hitelhez jutni.- Hitelkérelmemet néhány bank nem csak megértéssel fo­gadta, hanem konkrétan segített is. A hitelkamat valóban magas, de enélkül kezdő vállalkozó nem tud lépni. Tudomásul szükséges venni, hogy ilyen fel­tételeket diktál a pénzvilág, je­lentős nagyságú fedezet igény­lése mellett. Bizonyára azok hamarabb kapnak hitelt, akik saját erővel rendelkeznek. Ná­lam ez 30-35 százalékot képvi­sel. Ez a megtakarított forintja­imból és az eladott nyugati gép­kocsim eladásából jött össze. Ma Trabanton járok.- Igen sokan vélekednek úgy, hogy öngyilkosság ma ilyen magas kamatok mellett hitelt felvenni. Emellett kiszámíthatat­lanul változnak a közgazdasági feltételek - jelentős terhek ne­hezednek a kezdőkre.- A nem megalapozott prog­ram, a gyorsan változó, kiszá­míthatatlan közgazdasági kör­nyezet nemcsak nehéz, hanem kilátástalan helyzetbe sodor­hatja a vállalkozókat. Ennek kapcsán kívánom megjegyezni: nem igaz a kormány vállalko­zásbarátsága. A gyakorlat az el­lenkezőjét bizonyítja. Ennek igazolására a következőket: szüretien sört kívántam forga­lomba hozni, mert ez nem tarto­zott a fogyasztási adó alá. Most már igen. A beruházás elindítá­sakor szó sem volt szeszadóról, most már ez is van. Ilyen ki­számíthatatlan, gyorsan változó vállalkozási jövedelmet apasztó körülmények között persze hogy tönkremennek a kisvállal­kozók.-A kormánynak mivel kel­lene bizonyítania vállalkozás barátságát?- Minden résztvevőjének - beleértve a szövetkezeteket, a vállalatokat - újtípusú, hosszú­távú, olcsó kamatozású hitel- konstrukciókra van szüksége, megbízható, kiszámítható köz- gazdasági feltételekkel, hogy a vállalkozó csak a munkájával törődjön, ne pedig a gyakran változó, nem eléggé világos, hézagos előírások tanulmányo­zásával. ( A, Sarcok V__________________ Minden vállalkozásnak leg­alább egy éves kifutási időt kel­lene adni. Nem úgy, mint most. Márciusban még nem is volt bevételem, de a tb. már felszólí­tott, hogy fizessek. Az adóhiva­tal is hamar felfedezett. Elkö­vettem egy hibát. Elfeledkez- - tem a vízműről. Ők viszont nem. Közölték, hogy csak akkor kapok vizet, ha befizetem a 200 ezer forint vízműhozzájárulást. A vállalat vezetőjétől haladékot és részletfizetést kértem, amit szerencsére megkaptam.-Érdemes volt fáradozni, és kockára tenni megtakarított pénzét?- Eddig még igen. Venesz Károly Nyelvtudásában is él a nemzet Szuper 8 az oktatásban Közhelynek számít, hogy helyzetünk hátrányos a világ­gal való kommunikációban: kis országban élünk, a világ­nyelvektől távoleső család tagjaként. A világgazdaság jelen körülményei között az anyanyelvűség zártsága olyan kis állam számára, mint Ma­gyarország megengedhetetlen a talpon maradás szempont­jából. A nyelvoktatás újsze­rűségeiről beszélgettünk az International Language School salgótarjáni nyelvis­kolájának igazgatójával, Boryné Körmendy Évával.-Az iskolákban 1989-ben bevezetett szabad nyelvvá­lasztás kényszerhelyzetet te­remtett, ugyanis nem voltak hozzá megfelelően képzett tanárok. A Salgótarjáni Nyelviskola megalakításának szakmai indítékát is az orosz tanárok átképzése jelentette.- Mennyiben új ez a forma az előzőekhez képest?- Merőben más szemléletű nyelvoktatás, ahol nem a do- kument a lényeg, hanem a nyelvtudás. Az egész oktatás folyamatában a tanár tulaj­donképpen csak menedzsel. És ami nagyon lényeges, hogy végig anyanyelven. A foglalkozások zömét színes, változatos, kommunikációs feladatok alkotják. Tanár és hallgató egyaránt tanul és ta­nít ebben a formában, egyút­tal tehát személyiségfejlesz­tést is jelent. Garantálni tud­juk, hogy valaki óvodás kor­tól élete végéig tanulhatja a nyelvet, mert az oktatás több szinten folyik: 12 hetes tri- meszteres kurzusokban, 8 szinten, melyből az első 7 szint egy nyelvi szint, ami felkészíti a középfokú nyelv­vizsgára, a 8. szint nyelvi­módszertani rész. A sikeres nyelvvizsgára szinte száz százalékos a garancia.- Ki finanszírozza az okta­tási költségeket?- Az ILS alapítvány 1990-ben jött létre a magyar- országi s a határokon túli nyelvoktatás fejlesztésére. Az alapítvány a tandíjakból tartja fenn magát, lényeg, hogy nonprofit tudjon maradni, ami nyereség születik az az oktatásban marad.- Milyenek a vizsgalehető­ségek?-Az ILS az egyetlen is­kola az országban, amelynek jogában áll az úgynevezett. „Oxford” nyelvvizsgákat megrendezni, ahol a kommu­nikatív nyelvtudást tesztelik. A dolgozatokat Oxfordban javítják, aminek behozhatat­lan előnye, hogy nemzetközi szinten is elismert. Magyar- országon egyre több intéz­mény ismeri az Oxford nyelvvizsgát.- Terveik?-Tervezzük az idegeny- nyelvi titkárnőképzés beindí­tását, valamint azoknak a fia­tal lányoknak az oktatását, akik külföldön, mint neve­lőnő szeretnének dolgozni. Több tanfolyamot indítunk pályakezdő fiataloknak és munkanélkülieknek. Szintén a jövőbeli tervek között sze­repel olyan „laza”, kötetlen programok szervezése, ame­lyekre szabadon be lehetne lá­togatni. A nyelvi tábor sike­rén felbuzdulva továbbiakban is tervezzük azok szervezését.-Lényegesnek tartom el­mondani, hogy az egész nyelviskola-hálózat affelé irányul, hogy átalakuljon tényleges iskolává. Ennek még hiányoznak bizonyos feltételei, de remélem, hogy nem telik túl sok időbe és megkapja méltó rangját, bár az ügy van annyira fontos, hogy nem sürgős. Kazinczi Anikó Dr. Musztács László (jobbra) és a sörfőzőmester

Next

/
Oldalképek
Tartalom