Nógrád Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-17 / 139. szám

2 KÜLFÖLD 1993. június 17., csütörtök Derűlátó pénzügyminiszter Az amerikai gazdaság az idén folytatja lassú élénkülését, ám a növekedés egyelőre még igen tö­rékeny — jelentette ki Lloyd Bentsen pénzügyminiszter az amerikai ABC televíziónak adott interjújában. A javulás leg­fontosabb jelei, hogy az év eleje óta 750 ezer új munkahelyet te­remtettek az országban, meg­élénkült a lakásépítkezés es emelkedett a gépkocsieladások száma is — mondta Bentsen. Ő egyébként oly derűlátó, hogy ki­jelentette: a javulás második ne­gyedéve után egy jobb harmadik es egy még jobb negyedik negyed­év következik. Hamarosan itt a Punto A FIAT szeptemberben dobja piacra üj modelljét, a Puntot, amely az Unót váltja fel — jelen­tette az AP az olasz gépkocsigyár szóvivőjét idézve. Az új modellt a FIAT torinói központjában au­gusztus 30-án mutatják be a nagyközönségnek, míg a nem­zetközi premier a szeptember elején tartandó frankfurti autó­szalonon lesz. A FIAT reméli, hogy a Punto méltó utódja lesz az Unonak, amelynek gyártását fo­kozatosan megszüntetik. 1995- ig három olaszországi gyárban evente összesen 750 ezer dara­bot terveznek összeszerelni az új modellből. A Punto 30 különféle változatban lesz kapható, köztük 3 és 5 ajtós verzióban, többféle biztonsági extrával, például lég­zsákkal vagy blokkolásgátlóval. Jelcin „alkoholrendelete” Jelcin orosz elnök rendeletben rótt ki szigorú szabályozást az or­szág eddig kaotikus alkoholke­reskedelmére. Az ITAR- TASZSZ beszámolója szerint a dekrétum elsősorban az utcai árusok ellen irányul, akik közül sokan hamisított italokat árul­nak, és az adóhivatalt is elfelejtik értesíteni tevékenységükről. A rendelet engedélyhez köti a sze­szes italok előállítását és árusítá­sát, minőségi szabványokat állít fel, és ellenőrzés alá vonja az al­koholos termékek reklámját is. Tilos emellett az italféleségek kéz alatti adásvétele, illetve olyan helyeken történő forgal­mazása, ahol nincs biztosítva a megfelelő tárolás. Akcióprogram a biztonságért Az Európai Közösség brüsz- szeli bizottsága akcióprogramot hagyott jóvá a biztonságos közle­kedés érdekében — jelentette az AFP szóvivői közlésre hivatkoz­va. A bizottság megállapította, hogy a közúti balesetek okai kö­zött a legelsők között szerepel az alkoholfogyasztás. Emlékezte­tett arra, hogy még 1989-ben ja­vasolta a tagállamoknak: 0,5 milligrammban állapítsák meg a vérben még elfogadható alko­holszint felső hatarát. A Tizen- kettek miniszteri tanácsa máig nem fogadta el ezt a tervet. Fo feladataik közé sorolják az or­szágúti infrastruktúra és bizton­ság kialakítását, a veszélyes áru szállításának biztonságos megol­dását, s a közlekedés biztonsagát veszélyeztető reklámok, hirdeté­sek dolgában is lépni szeretné­nek. Oroszországi bankcsalás Az orosz központi bank több tisztségviselőjét letartóztatta a rendőrség, mert állítólag közük van minden idők legnagyobb orosz bankcsalásához — jelen­tette a Reuter. A meg nem neve­zett tisztségviselők — a hatósági gyanú szerint— 30 milliárd rubel (350 millió USA-dollámak meg­felelő összeg) törvénytelen át­utalásában vettek részt. A pénzt még tavaly utalták át csecsen üz­letembereknek, akik hamis kész­pénzrendelési kérelmeket juttat­tak el az orosz központi bank­hoz. A pénzigénylésekre a cse­csen központi bank bélyegzőjét hamisították. Két Lotti A 24. heti Két Lotti játék nye­rőszámai: 17, 23, 33 és 18, 48, 50. Az értékelésnél 6-os és 5-ös találatra nem bukkantak. így a következő húzásnál a 6-osokra jutó nettó nnyeremény: 7.393.578 forint. A 3-asok nyereménye egyen­ként 47.765, a 2-eseké 275 fo­rint. Kuba: Bűcsű az orosz csapatoktól A SZER-rol és az Amerika Hangjáról Közös felügyelőtestület alá helyezik a Szabad Európa és az Amerika Hangja rádiót, és a vi­lágpolitikai változásokkal össz­hangban módosítják azok tevé­kenységét — jelentette be Bili Clinton amerikai elnök. Az elnök az illetékes szenáto­rokkal tartott találkozója után kiadott nyilatkozatában rámuta­tott: — Az egykor a vasfüggöny mögötti országokban a szabad­ság épülete meg nem készült el, a legtöbb állam igen nehéz körül­mények között fáradozik a de­mokrácia alapjainak megszilár­dításán. Az ebből származó gaz­dasági és politikai feszültségek sok országban demagógokat és fegyveres vezéreket hoztak a fel­színre, akik azzal fenyegetnek, hogy visszafordítják a demokra­tikus fejlődést. Ezeknek az álla­moknak és sok társuknak válto­zatlanul szükségük van olyan hírforrásra, amely megbízhatóan mentes saját kormányuk mani­pulációitól. Egy nemzetnek sincs nagyobb hitele, hogy ilyen tájé­koztatással szolgáljon, mint az Egyesült Államok, amelynek rá­diói továbbra is létfontosságúak lesznek az új demokráciák erősí­téséhez — hangsúlyozta a fehér házi nyilatkozat. Az amerikai kormány bátorí­tani fogja független sajtó és elektronikus média alapítását Kelet-Európábán és a FÁK-ban — olvasható Clinton állásfogla­lásában, amelyben emlékeztetett arra, hogy a hidegháború befeje­zésének hősei, Vaclav Havel és Lech Walesa gyakran hangsú­lyozták, milyen fontos a Szaoad Európa Rádió szerepe. A tájékoztatás szerint az el­nök, egyetértésben a szenátus­sal, a kormány tájékoztatási hi­vatalának kebelében új, függet­len kormányzótanácsot állít fel, amely felügyeli valamennyi kül­földi rádiót: a SZER-t és a volt Szovjetunióba sugárzó Szabad­ság Adót, az Amerika Hangját és a Kubának szóló Radio Martit. Cél új, „ázsiai demokrácia-rá­dió” megteremtése, amely (hír szerint) Kínának is sugároz majd. Jól értesült források szerint a reform nem jelent változást a SZER közép-kelet-európai adá­saiban. A tervek szerint az adók technikai bázisainak, adminiszt­ratív személyzetének és — rész­ben — újságírói gárdájának ösz- szevonásával a következő 4 év­ben 300 millió dollárt takaríta­nak meg. A kérdésről évek óta vitatkoz­nak Washingtonban, s a háttér­ben nemcsak politikai, hanem hatásköri kérdések is vannak — emlékeztetnek megfigyelők. A Szabad Európa és az (egykori) Szovjetunió nyelvein sugárzó Szabadság Rádiót az ötvenes években a CIA, az amerikai hír­szerzés hozta létre, a kommuniz­mus elleni harc eszközeként. A rádiók 1971 óta a törvényhozás felügyelete alatt állnak, és napja­inkban 23 nyelven, heti 800 órá­ban, évi 220 millió dolláros költ­ségvetéssel sugároznak (oroszul például 24 órán át, míg a magyar adások napi 6 órát tesznek ki). Az összevonás támogatói sze­rint felesleges, hogy a SZER füg­f etlenül működjek a II. világha- orúban alapított állami rádió, a kormány tájékoztatási hivatalá­nak alárendelt Amerika Hangja mellett. Az utóbbi 49 nyelven, köztük magyarul sugároz, ugyan­csak évi 220 millió költségvetés­sel, de nem foglalkozik a célor­szágok belügyeivel: feladata az Egyesült Államokról és a világ- politikáról való tájékoztatás. A Clinton-kormány eredeti­leg a SZER megszüntetése mel­lett volt, de befolyásos törvény­hozási körök nyomására komp­romisszum alakult ki. Kedden a „Szovjet Internacio­nalista Katona” Havanna köze­lében lévő emlékművénél kato­nai tiszteletadással hivatalosan elbúcsúztatták a Kubában állo­másozó orosz csapatkontingens utolsó, mintegy félezres létszá­mú egységét, amely a napokban tér haza a szigetországból. A gépesített lövészdandárt több mint 30 éve, az emlékezetes szovjet-kubai-amerikai rakéta- válság után küldték Kubába, an­nak nyomán, hogy Kennedy ak­kori amerikai elnök követelésére Hruscsov szovjet vezető eltávolí­totta a Castro-rendszer „védel­mére” ide telepített és USA-beli célpontok ellen irányuló taktikai atomrakétákat. Az egység kivo­násáról még Gorbacsov szovjet elnök idején, 1991-ben született döntés, amelyet az állandó ame­rikai fenyegetettségre hivatkozó havannai kormány sértődötten fogadott, barátságtalan és egyol­dalú lépésnek minősítve azt. A Szovjetunió széthullása után azonban kubai részről is belát­ták, hogy immár hiába várnak biztonsági garanciákat a korábbi elsőszámú szövetségestől, s ta­valy szeptemberben az orosz és kubai kormány képviselő aláír­ták a végleges kivonásról szóló megállapodást. A dandár a hazatelepítéséről szóló egyezmény megszületése­kor 2000-2500 katonát számlált, s 1992 végétől fokozatosan szál­lították haza a csapategységeket és a tisztek családtagjait. Ezek­ben a napokban az utolsó cso­porttal mintegy ötszázan távoz­nak. Ugyanakkor nem az összes katonai szakértő hagyja el a szi­getországot: a tavaly november­ben Moszkvában folytatott orosz-kubai tárgyalásokon meg­egyeztek a Havanna közelében lévő Lourdes településen lévő, még a szovjet vezetés által építte­tett rádióelektronikai központ fennmaradásáról. A létesítmény, amely a legnagyobb ilyen köz­pont a volt Szovjetunió, illetve Oroszország határain kívül — űr- távközlési és műholdvezérlési funkciói mellett — elsősorban a katonai hírszerzés rádiólehallga­tó állomásaként működik, fő­ként orosz személyzettel. Infor­mációk szerint megtartásáért cserébe a kubai fél egyebek kö­zött a jórészt szovjet haditechni­kára épülő hadsereg fegyverze­tének fenntartásához szükséges utánpótlás biztosítását kérte Moszkvától. semmilyen felelősséget sem vál­lal. Természetesen a pártok emellett vásárolhatnak is műsor­időt. Létrehozzák a számítógé­pes adatbankot, amely másod- percnyi pontossággal tartja szá­mon, hogy a különböző műso­rokban mennyi időt szerepeltek a különböző pártok. A kampányidőszak próbaté­telét megnehezíti, hogy éppen július elsejével alakul at az Álla­mi Rádió és Televízió 19 rész­vénytársasággá. A Lengyel Rá­dió lesz a gazdája az országos műsoroknak, míg 17 vidéki stú­diója önállósul. A Lengyel Tele­vízió tulajdonképpen egyben marad, de a tulajdonforma-vál­tozás rengeteg gondot okoz. Lé­nyeges változás, hogy megszűnik a két médium kormányfelügye- lete, és azok közszolgálati intéz­ményként működnek tovább. Nem gondoltak a kalózadókra A nemrégiben megalakult Lengyel Rádiós és Televíziós Tanács ne­héz vizsgának néz elébe — a parlamenti választásoknak. Egyik első döntése ugyan politikailag érthető, ám jogilag lehetetlenség: a Ta­nács megtiltotta az adási engedéllyel nem rendelkező kereskedelmi adóknak, hogy pénzért sugározzanak választási műsorokat. Vagyis a törvénytelenül működő tévé- és rádióállomások tevékenységét próbálják szabályozni. Ehhez bevetették a kezükben lévő egyetlen fegyvert — közöl­ték, hogy azok az adók, amelyek e rendelkezést megsértik, ne szá­mítsanak rá, hogy megkapják a működési engedélyt, ha végre el­indul azok kiadása. A probléma egyik gyökere, hogy az új választójogi törvény kidolgozói nem gondoltak a mind több kalózadóra, és csupán a kormánytulajdonban lévő tévé és rádió számára gondoskodtak előírásokról. Ezek azonban nem elegendők, így a rádió és a tévé a Tanáccsal és az Állami Választá­si Bizottsággal közösen még e hónap végéig kidolgozza a vá­lasztási propagandával kapcso­latos irányelveit. A televízió úgy, mint az első szabad választások előtt, ingyen bocsát rendelkezésére a pártok­nak stúdiót, felszerelést és sze­mélyzetet választási programjaik elkészítéséhez. Ezeket meghatá­rozott időhatáron belül sugároz­ni is ingyen fogják, ezzel biztosít­va a pártok esélyegyenlőségét. E műsorok tartalmáért a televízió Kérdőjelek Határeset Miért okozott még legközelebbi partnereinek is bizonyos meglepetést az a francia javaslat, amelyet a jövő héten terjesztenek a koppenhágai EK-csúcs elé? Nem azért, mert a biztonságról es stabilitásról — amit Balladur kormányfő terve már címében is kiemel — nem esett volna már eddig elég szó a ti- zenkettek körében és az egész kontinensen. Az új elem, hogy túl az eddigi kötelező politikai viselke­dési szabályokon (lásd az 1975-ös helsinki záróok­mány tíz alapelve), mindezt egy nemzetközi jogilag érvényes szerződésbe foglalnak, annak minden kö­vetkezményével. Ez felölelné a biztonság alapvető kérdéseit, a kisebbségi és emberi jogok védelmét, de a francia kormányszóvivőt, a magyar származá­sú Nicholas Sárközyt idézve, a tizenkettek gazdasá­gi és kereskedelmi érdekeinek megoltalmazását is. Miért kell szólni a Balladur-terv sokirányúságá­ról? Azért, mert nem kevesen voltak, akik első hal­lomásra, ilyen vagy olyan indítékokból, csupán az elképzelés egyetlen mozzanatával foglalkoztak, a határváltozások lehetőségével. Ez a kitétel valóban szerepel az előterjesztésben, Párizs olvasata szerint, elsősorban a volt Szovjetunió és Jugoszlávia belső határaiból lett külső határokkal kapcsolatosan. Hangsúlyozva, hogy az esetleges módosításokat — az e célra összehívott nemzetközi konferencián — minden érdekelt félnek el kell fogadnia. Ami annyi­ban nem új, hogy a békés határváltoztatásokat, va­lamennyi érdekelt egyetértésével, sem az ENSZ alapokmánya, sem a helsinki dokumentum nem zárja ki, példa lehetett rá a német újraegyesítés. Mi lesz várhatóan a Balladur-terv menetrendje? Először a tizenkettek csúcsán kellene megegyezni benne, ám erre a szakértők kevés esélyt adnak. S addig marad az európai alapnorma: a határok sért­hetetlenek. (FEB) A Tamil Tigrisek harca Erőszak és politika Sri Lankán Cseh lap Csurkáékról Srí Lanka (egykori nevén Ceylon) Írország nagyságú sziget az Indiai-óceánon, India délke­leti partjai előtt. Fővárosa Co­lombo. 1948. február 4-én nyer­te el függetlenségét Nagy-Bri- tanniától. A szigetország főbb iparágai a textilipar, a turizmus és a teafeldolgozás. A 17 milliós lakosság mintegy 75 százaléka szingaléz, 18 száza­léka pedig tamil. Mindkét nép nyelve hivatalos nyelv. A szinga- lézek túlnyomórészt buddhisták, a tamilok főként hinduk. Kis lét­számú keresztény és muzulmán kisebbség is él az országban. Ami a politikai berendezke­dést illeti, a kormányzat és a had­sereg főként a szingalézek kezén van. Ilyen körülmények között a tamilok arra panaszkodnak, hogy hátrányos megkülönbözte­tést alkalmaznak velük szemben. A sziget északi és keleti részé­ben, ahol a tamilok többsége él, 1983 óta fegyveres harc folyik a függetlenség kivívásáért. A har­cokban eddig több mint 17 ezren vesztették életüket. Ranaszinghe Premadasza el­nök meggyilkolásával a tamil fel­kelőket gyanúsítják, de harcos szervezetük, a „Tamil Tigrisek” szóvivője tagadta, hogy részük lett volna a gyilkos merénylet­ben. 1994-ben elnökválasztás lett volna napirenden Srí Lankán. Az államfő meggyilkolása után ideiglenes elnökként letette az esküt Dingiri Banda Vidzsetun- ge miniszterelnök, aki addig ma­rad hivatalban, amíg a parlament egy hónapon belül meg nem vá­lasztja az új elnököt. Srí Lankán szinte mindenna­posak a terrorcselekmények — napi átlagban tizenegy ember hal meg erőszakos cselekmények következtében, amelyek mögött az etnikai ellentétek húzódnak meg. Az erőszakos cselekmé­nyek helyszíne elsősorban az or­szág északi és keleti része, mi­közben a fővárosban, Colombó- ban és másutt normális meder­ben folyik az élet — nyitva van­nak a mulatóhelyek, és sorra ren­dezik a mulatságokat. Virágzik a turizmus, és egyre nő a külföldi látogatók száma. A tamilok több mint egy évti­zedes fegyveres harca eddig se­hova nem vezetett. A katonai előny egyszer a kormánycsapa­tok, másszor a lázadók kezén van. Szemlátomást nem dőlt még el a harc, a halálos áldozatok szá­ma azonban egyre nő — több mint négyezer volt az elmúlt esz­tendőben. A „Tamil Tigrisek” 14 hóna­pig tartó béketárgyalások után, 1990. júniusban újrakezdték a fegyveres harcot, miután nem tudtak megállapodni Ranaszing­he Premadasza elnökkel. A ta­milok 18 esztendeje követelnek maguknak önálló államot, mert ebben látják az egyetlen kiutat abból a helyzetből, amelyre sze­rintük a velük szemben alkalma­zott faji megkülönböztetés a jel­lemző. A colombói kormány több mint 75 ezres hadseregének a legfőbb célja az, hogy sakkban tartsa a tamil lázadókat és fenn­tartsa a közigazgatást az egész országban. Céljához semmivel sincs közelebb, mint a tamilok a magukéhoz. Az utóbbi időben a „Tigrisek” a frontális támadás helyett inkább rajtaütésszerű tá­madásokra, bombamerényie­tekre és őrizetlenül hagyott fal­vak elfoglalására helyezik a súlyt — lemészárolva az elfoglalt fal­vak lakosságát. A harc kegyetlen kíméletlen­séggel folyik. Az Amnesty Inter­national legutóbbi jelentése sze­rint a kerek egy évtizede folyó fegyveres konfliktusban ezreket mészároltak le, illetve kínoztak meg, és több százezer Srí Lan- ka-i — tamilok és szingalézek — menekült az utóbbi években Eu­rópába. Megfigyelők szerint Srí Lanka kétségtelenül Dél-Ázsia azon országai közé tartozik, amelyek­ben a politikailag motivált erő­szak a legtöbb emberéletet köve­teli. (MTI) A közvélemény-kutatási ada­tok szerint Csurka István követői a szavazatok 5-10 százalékára számíthatnak a következő válasz­táson. Ez az a határ, amit a nyu­gat-európai populisták — a fran­cia Le Pen és az osztrák Haider — is elérnek. Amennyiben sikerül ilyen korlátok között tartani a ha­sonló erőket, akkor azt még a de­mokráciáért fizetett, elfogadható mértékű adónak lehet tekinteni. Ezt a véleményt fejtette ki tegnap a Mladá Fronta Dnes című nagy példányszámú prágai lap. A kommentátor, Lubos Palata szerint a parlamenti Csurka- frakció létrehozásával „az Antall József miniszterelnök vezette MDF alighanem véglegesen szétesett”. Tekintettel arra, hogy e frakció több mint tíz képviselő­je a kormány által javasolt pót­költségvetés ellen kíván szavaz­ni, Magyarországot kormányvál­ság is fenyegeti — állapította meg a cseh lap. Ezt azzal támasztotta alá, hogy a Csurka-frakció ugyan kormánypártiként definiálta ön­magát, ám kérdés, hogy a kor­mány meddig lesz képes minden egyes szavazás előtt meggyőzni ezeket a képviselőket. Ráadásul csak idő kérdése, mikorra sikerül megszilárdítani a Csurka-tábort, létrehozni az új pártot, valamint összegyűjteni a pénzt a választási Kambodzsa három fő politikai csoportjának vezetői kedden megállapodtak egy átmeneti kormány felállításában — jelen­tette a kambodzsai rádió. A megállapodás Norodom Szihanuk herceg és a múlt hó­napban megválasztott alkotmá- nyozó gyűlés tagjainak keddi ta­lálkozóján született. A kabinet megalakulásáról a rádió szerint a három pártvezető: Chea Sim, a Kambodzsai Néppárt (CPP) el­nöke, Norodom Ranariddh her­ceg, a FUNCINPEC vezetője és a Buddhista Liberális Demokra­ta Párt (BLDP) élén álló Son Sann fog dönteni. A royalista FUNCINPEC párt 58 mandátum megszerzésé­vel győzött a választásokon, míg a CPP 51, a BLDP pedig 10 he­lyet kapott a 120 fős alkotmá- nyozó gyűlésben. A Reuter hírügynökség jelen­tése szerint Szihanuk két javasla­kampányra — tette hozzá Lubos Palata. A kommentár szerint „Csur- kát és követőit sokszor majd­hogynem magyar neofasisztának minősítik”. A szerző e minősítés háttereként utalt arra az írásra, amit Csurka István tavaly au­gusztusban a Magyar Fórum ha­sábjain tett közzé. Mint a Mladá Fronta Dnes írta, Csurka a hatá­rok megváltoztathatatlanságát sem ismeri el. Lubos Palata em­lékeztetett arra, hogy nem egé­szen két évvel ezelőtt a Respekt című prágai hetilapnak adott nyilatkozatában Csurka István kijelentette: „Ha a térségben új államalakulatok jönnek létre, akkor ehhez nincs mit hozzáten­ni, a régi szerződések elvesztik érvényüket”. A kommentátor szerint a Csurka típusú populis­ták előnye abban van, hogy azt hangoztatják — mégpedig fe­lelőtlenül —, amit a lakosság je­lentős része hallani akar. Azért felelőtlenül, mert jelszavaik gya­korlati megvalósítását többnyire nem tudják elérni. „Az ő alapve­tően felelőtlen politikájuk a de­mokratikus Közép-Európa szü­letési fázisában sokkal veszélye­sebb változat, mint esetleg egy felelősségtudattal rendelkező baloldali kormányzat” — írta a Mladá Fronta Dnes. tot teijesztett a gyűlés tagjai elé. Az egyik elgondolás szerint a FUNCINPEC és a korábbi kor­mányzó párt megosztoznának a miniszterelnöki poszton. Rana­riddh és Chea Sim — vagy he­lyette az eddigi miniszterelnök Hun Sen — társkormányfők le­hetnének, és Son Sann elnököl­ne az alkotmányozó nemzetgyű­lésben. A másik terv alapján Szi­hanuk vállalná a miniszterelnöki tisztséget Ranariddh herceggel közösen, és mellettük Chea Sim — vagy Hun Sen — és Son Sann volnának a miniszterelnök-he­lyettesek. Később a felek megál­lapodnának a kormány összeté­telében — közölte Szihanuk rá­dióbeszédében, amelyben meg­jegyezte, hogy felesége az első változat megvalósítására kérte, mert nem szeretné, ha Szihanuk kormányfő lenne. (MTI) Átmeneti kormány Kambodzsában

Next

/
Oldalképek
Tartalom