Nógrád Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-16 / 138. szám

HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. június 16., szerda Sok a tanítvány - kevés a mester Tanulóból munkanélküli Miközben a parlamentben az oktatási törvényről vitáznak a honatyák, folyik az általános is­kolát végzett fiatalok beiratko­zása a középiskolába. Illetve csak folyna, mert sokan közü­lük nem találnak olyan szak­munkásképző iskolát, ahová felvennék őket. Az ok: csak azokat a tanulókat tudják fog­lalkoztatni, akiknek a gyakorlati képzését valamelyik mester fel­vállalja. Csakhogy a mesterek egyre kevesebb tanulót fogad­nak, sőt a meglevőket is sorra elbocsátják.- Miért nem fogadják szíve­sen a fiatalokat az iparosok? - kérdezem Szűcs Györgyöt, az IPOSZ-Magyar Kézműves Kamara elnökét.- Egyértelműen gazdasági okok miatt. Erkölcsi érdekünket az szolgálná, hajó szakembere­ket képeznénk, nem ritkán ép­pen saját munkatársunknak. Ám, a képzésre rakódó anyagi terhek egyre mehezebb hely­zetbe hozzák az iparosokat. Áz iskolák 40 ezer forintot kapnak évente egy-egy gyerek tanítá­sára. Az iparos mindössze havi ezer forinttal csökkentheti adó­alapját, miközben sokkal többet fordít a tanítványaira. •-Az állami vállalatok meg­szűntével viszont csak a ma­gánszférában sajátíthatják el a fiatalok választott szakmájuk fortélyait. Ha a mesterek nem képesek továbbadni tudásukat, kihalnak a szakmák, s nő a gye­rekmunkanélküliség. A követ­kezmények beláthatatlanok! Tehet-e valamit az iparos szö­vetség a megoldásért?- Kidolgoztunk egy terveze­tet a gazdasági kabinet részére a pézügyi, a munkaügyi, az okta­tási tárca, a Magyar Gazdasági Kamara és a Nemzeti Szakkép­zési Intézet szakembereinek közreműködésével. Eszerint évi tízezer forint adókedvezményt kapnának az iparosok minden tanulójuk után. Kiszámítottuk, hogy ez mindössze 1,5 milliárd forint bevételkiesést okozna az államkasszának, ami elenyésző összeg ahhoz képest, amit mun­kanélküli segélyként kell kifi­zetni az állástalan fiatalok szá­mára. De azokról sem feledkez­tünk meg, akik tavaly, vagy az idén fejezték be tanulmányaikat és nem találtak munkát (1992- ben az 55 ezer frissen végzett­ből 35 ezer járt így, s ez a szám valószínűleg idén sem lesz ki­sebb!) Javasoljuk, hogy az ál­lam járuljon hozzá a munkahe­lyek működtetéséhez úgy, hogy a munkabér és a tb-járulék 50 százalékának kifizetését vállalja át két évig a munkáltatótól. Gyakorlatilag ez a megoldás az állam részéről nem járna több­letkiadással, csak az elosztás módja más. így a vállalkozók­nak nem kellene elküldeniük a náluk végzett tanulókat, hanem továbbra is foglalkoztathatnák őket, alkalmazottként.- Mi lesz a tervezet sorsa?- Mivel az iskolaév már vé­get ért, gyorsan kell lépnünk. A tervezetet átadtuk Szabó Iván pénzügyminiszternek, s . arra kértük, javasolja a parlament­nek, hogy rendkívüli sürgőség­gel tárgyalja meg. így talán szeptemberig sikerül megnyug­tatóan rendeznünk e problémát. A Nap színházi előadása „Bárhogy legyen is, a fiatal­ság a nyugtalanság, az öregség a nyugalom időszaka”, hangoz­tatja Schoppenhauer aforizmái egyikében. Az emberek eseté­ben lehet, hogy így van, de a csillagokra nem ez a jellemző. Meglehetősen „unalmas” fiatal­ság után a csillagok előrehala­dott éveikben válnak igazán élénkké. Napunk sem kivétel ez alól. Életrajzát eképpen lehetne megfogalmazni: már mintegy négy és félmilliárd éve ontja fé­nyét anélkül, hogy bármilyen esemény is történt volna vele, és valószínűleg nem is fog még három és fél milliárd évig. Ak­kor azonban egy rendkívüli színházi előadást mutat majd be: Első felvonás: óriásira fog megduzzadni, amit a 20 az 1 milliárdhoz aránnyal lehetne szemléletessé tenni. Képzeljünk el egy teniszlabda nagyságú na­pot, ami hőlégballon méretűre duzzad majd. Akkorra már vö­rösen fog izzani, és sugárzó ereje tízszer lesz erősebb, mint ma. Vörös óriás lett belőle. Oka: a Nap energiatermelése fokozódik, így egyre több ener­giát kell leadnia. Ez csak úgy lehetséges, ha növekszik a su­gárzási felülete is, ezért felfújó­dik. Ezalatt azonban csökken a felszíni hőmérséklete és színe vörösre vált. Második felvonás: A felgyü­lemlett hatalmas energiameny- nyiség szétforgácsolja a Nap külső burkát és szétszórja a vi­lágűrben. Harmadik felvonás: A mara­dék összezsugorodik. Mai nagyságának csak milliomod- nyi részét éri el, ami azt jelenti, hogy akkora lesz, mint a Föld. Aránypárunknál maradva, ez annyit jelent, hogy a Nap ak­korra lesz, mint egy gombostű feje és fehér fényt fog kibocsáj- tani. A vörös óriásból fehér törpe lesz - egy haldokló csil­lag, amely már nem termel energiát. Belső nyomás már nem feszíti, így a gravitációs erő hatására tömege összesűrű­södik - egy köbcentiméter egy autó súlyának felel meg. Az első három felvonás csak né­hány millió évet vesz igénybe, majd következik a záró aktus: a fehér törpe néhány milliárd év alatt kihűl és halott, fekete tör­peként végzi. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy Napunk vi­szonylag kis tömegű, mivel a nagy tömegű csillagok csak né­hány millió évig élnek, ennyi idő viszont nem elegendő az élet kialakulásához. (ABC-Europress) Fiatal írók II. országos fesztiválja Az Új Bekezdés Művészeti Egyesület 1993. július 20-26. között második alkalommal rendezi meg Tiszadobon az Andrássy-kastélyban a Fiatal írók országos fesztiválját. A rendezvény elsődleges célja, hogy a kortárs magyar irodalom fiatal alkotói lehető­séget kapjanak a bemutatko­zásra, szakmai előadásokon, konferenciákon, beszélgetése­ken ismerkedhessenek nemze­déktársaikkal, idősebb kortársa­ikkal, kifejthessék írói életérzé­seiket, vallhassanak alkotói én­jükről, tapasztalatcsere, barát­ság, együvé tartozás. Július 21-én az egyesület ál­tal meghirdetett országos tehet­ségkutató pályázat kiemelkedő résztvevői mutatkoztak be. Másnap a Kárpát-medencében működő irodalmi, művészeti műhelyek, alapítványok, egye­sületek találkozójára kerül sor. 23-án a fesztivál legrangosabb eseményének ígérkező Nemze­dékek című fórum lesz. Téma a kortárs irodalom - a cím önma­gában széles lehetőséget nyújt a korreferátumot tartó alkotók­nak, akik a magyar irodalom el­ismert képviselői. A programot ezen kívül folyóirat- és kötet­bemutatók, koncertek, kiállítás, performancok, táncház, túra, különböző tárgyú ismeretter­jesztő előadások egészítik ki. Olyan egyének, együttesek, baráti körök jelentkezését vár­juk, akik kedvet és tehetséget éreznek magukban ahhoz, hogy részvételükkel gazdagabbá te­gyék a fesztivál programját. Félig szabadon, félig rabságban Michel Miikent, a Wall Street koronázatlan királyát részvényspekulációk miatt 22 hónapos bör­tönbüntetésre ítélték. Az üzletember nappal dolgozhat, csupán éjszakára kell visszatérnie a bör­tönbe. Fotó: Ferenczy-Europress Ki felelős? Rosszkedvű évek! Mintha szüntelenül fo­gyatkoznának életünk kel­lemes, enyhe ízei. Kérdés persze: vajon nem utólag érezzük-e szelídnek, sok jóval biztatónak, mondjuk a tíz évvel ezelőtti viszo­nyokat, és nem oktalanul látjuk-e szürkének a je­lent, sötétnek a jövőt? Nem tudom. Azt sem, hogy a keserű társadalmi igazságok kimondásának a joga erősödött - vagy sokkal több lett a kimon- danivalő. Jó lenne tudni ezt, hiszen egy tartósan kedélybeteg ország polgá­rának lenni nem éppen vidító. Különösen akkor nem, ha itt a szebb jövőbe vetett hit régóta a világné­zeti jómodor minimuma. Van egy sejtelmes, ide­haza egyre gyakrabban használt szó: a közállapo­tok. Amit jelöl, az aligha­nem gyakrabban foglal­koztatja azokat az embe­reket, akiknek zsebéhez a fűtés, a ruházkodás és az élelem számlája nem túl szigorú. On mennyire felelős a jelenlegi közállapotokért? Néhány ismerősöm erre fel az őt pillanatnyilag fog­lalkoztató dolgokról be­szélt. Magam a közállapotok kifejezésnek nem adtam olyan hangsúlyt, amiből kiderült volna: nagyon aggódom miatta. Pedig így van. Kazinczi Anikó Kitől örökölte tehetségét Erkel Ferenc?-Megjött a meastro! - ko­pogtatott be 1884-ben, az Operaház ünnepélyes megnyi­tásakor az öltözőkbe a zene­kari szolga. - Melyik maestro?- kérdeztek vissza a zenészek.- Hát az Erkel maestro! - mél­tatlankodott a derék öreg. — Melyik Erkel maestro? - ér­deklődtek tovább a muzsiku­sok. - Az öreg. A fiatalabb, Sándor már itt van régen - hangzott a most már teljesen egyértelmű válasz. Valóban az Ybl Miklós ter­vezte szépséges palota ünnepi hangversenyén előbb Erkel Fe­renc, majd Sándor nevű fia ve­zényelt. De végül is Gyula, vagy László, netán Elek is ke­zébe vehette volna a karmes­teri pálcát. A magyar nemzeti opera megteremtője, a Himnusz hal­hatatlan zeneszerzője 100 esz­tendővel ezelőtt, 1893. június 15-én hunyt el. A centenárium kínálja az alkalmat, hogy be­mutassuk Erkelék családfáját, úgy ahogyan dr. Czeizel Endre elkészítette. Az ismert genetikus az örök­lődés tanának megteremtőjé­től, Francis Faltontól kapott kedvet, hogy megvizsgálja: öröklődik-e a tehetség, vagy külső hatására fejlődnek-e ki a különleges képességek. A nagy zenészfamíliákban - pél­dául a Bachok-között - 64 „számottevő” zenészt talált az orvos—genetikus. Erkel családja nem volt olyan népes, mint a német ze­neszerzőé, viszont legalább annyi generáción keresztül kimutatható a muzsika iránti érdeklődés. Németh Amadé zenetörténésztől tudjuk, hogy az Erkelek múltjával kapcsola­tos iratok egy része megsem­misült, így csak közvetve, hír­lapokból, levelekből, szemé­lyes visszaemlékezésekből si­került összeállítani a nevezetes dinasztia történetét. Annyi bizonyos, hogy a dé­dapa, Erkel Vilmos, a pozso­nyi Notre Dame zárda zene­mestere volt. Fia, József, a muzsikus pályát választotta, sőt az ő első szülött gyermeke is, akit ugyancsak József névre kereszteltek. Erkel József ta­nító-zenész, s Ruttkay Klára második gyermeke Ferenc, va­lamint a negyediknek született József választotta a muzsikus pályát, de Terézia lányuk is kiváló zenész hírében állott. Erkel Ferenc - talán termé­szetes - a remek zongorista­ként ismert Ádler Adélt, Ádler György karnagy leányát vette feleségül. Házasságukból ti­zenegy gyermek született, a fiúk közül négy követte éde­sapja példáját. Ä legtehetsége­sebbnek Gyulát és Eleket tar­tották. Eleket apja halála előtt néhány nappal érte agyvérzés, s ezt el akarták titkolni az ak­kor már nagyon beteg Erkel elől, de a művészek kifinomult megérzésével mondogatta: - Érzem, hogy megint eggyel ke­vesebben vagyunk. A zene iránti tehetség, ér­deklődés még több generáción keresztül folytatódott a család­ban. Gyula két gyemieke - va­lójában Erkel Ferenc unokái - lett zenész és egy muzsikával foglalkozó dédunokáról, Erkel Sári zenepedagógusról tudunk biztosat. Vélhetően többen vannak, akik szintén a nagy zeneszerző leszármazottjának tartják magukat, de róluk nincs elegendő megbízható adatunk. Tintapacni adta az ötletet Goly óstoll-j ubileum (FEB) Ki találta fel a golyós­tollat? Egy magyar újságíró, éppen fél évszázaddal ezelőtt. Bíró József találmánya 1943. június 10-én nyert szabadalmat - Argentínában. Korunk legnépszerűbb író­eszközének gondolata magyar nyomdákban érlelődött. Egy művészeti folyóirat, a Hongrie- Magyarország-Hungary szer­kesztőjeként sok bosszúságot okozott Bírónak, hogy nehezen tud dolgozni a töltőtollal, éppen lapzárta előtt fogy ki belőle a tinta, ha megtölti, pacát ejt. Bosszankodása közben figyelte meg, hogy milyen egyenletesen dolgoznak a rotációs hengerek. A látvány adta az ötletet: egy tintával töltött cső végéből hen­gerrel, vagy golyóval lehetne a festéket a papírra juttatni. Az ötlet kikísérletezésére már nem volt itthon lehetősége, 1939-ben el kellett hagynia szü­lőföldjét. Párizsban élt, majd onnan vándorolt ki Dél-Ameri- kába. Új hazájában fivére. Bíró György segítségével kísérle­tezte ki a megfelelő sűrűségű tintát, a golyókat pedig Svédor­szágból szerezték be. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem hazánk fia volt az első, akinek eszébe jutott a go­lyóstoll. Magát az eljárást - hogy a tintát a papírra egy vé­kony cső végén lévő golyó to­vábbítsa - már 1888-ban sza­badalmaztatta az amerikai John Loud. Ez azonban nem bizo­nyult tökéletesnek. A német il­letőségű Wilhelm Braun 1912— ben ugyan szabadalmat kapott a „golyóval író töltőtollra”, de az ötlet csak ötlet maradt. Drezdá­ban, Mungo néven jegyeztek be szintén egy golyóstollat, de a ta­lálmány rövid idő alatt tönkre­ment. Wenczel Climes szaba­dalma már jobbnak bizonyult, állítólag a cseh feltalálótól vette meg az elővételi jogot Bíró. Itthon, az 1950-es években. Go-pen márkanéven golyóstol- lakat dobtak piacra. Ezek abban a Goy Andor-fé\e műhelyben készültek, ahol annak idején a még Magyarországon élő Bíró próbálkozott találmánya gyártá­sával. A dologból hosszantartó pereskedés lett, a Goy-műhely munkatársai, ha élnének még ta­lán ma is keresnék igazukat: melyikük találmánya is valójá­ban a golyóstoll... A lexikon golyóstoll cím­szava mellett a következő ol­vasható: Bíró. mint elmondotta - azért vállalta el azonnal a szerepet - egyelőre négy folytatásra van megbízása mert a felügyelő sok tulaj­donsága megegyezik az övével. Sem őt magát, sem a „fel­ügyelőt” nem érdekli környe­zete véleménye, vagy érdekli, ha a munkájáról van szó. Egyébként már szerepelt koráb­ban is a Tetthelyben, beosztott detektívként. Az igazán „magyaros” al­katú, 181 cm magas és 93 kilós, ősz hajú színész egyébként mindössze két éve nősült meg. Felesége a 41 éves Ulrike Blie- fert, aki előző házasságából származó 12 éves lányát is hozta az új kapcsolatba. „Na­gyon jó! megértjük egymást UI- rikével, mert b is színésznő, va­lamint forgatókönyveket is ír és ugyanúgy szereti a munkáját, mint én.” László Kish a jövőben a kamera másik oldalára is óhajt állni: elkészített egy forgató- könyvet, és a filmet - ami ezút­tal nem krimi, hanem szerelmi történet - maga akarja rendezni. Hobbija a kerékpározás és a lovaglás: utóbbival is magyar vérét igazolja. A svájciak immáron a máso­dik „felügyelőt" küldik a német televízió egyik legnépszerűbb sorozatába, a nálunk is vetített Tetthelybe. Miután a zürichi Andrea Zock két folytatás után hirtelen úgy döntött, hogy nem kíván tovább részt venni a kö­zös munkában, az ugyancsak Svájcban élő, magyar szárma­zású László Kish ugrott be he­lyette. A Baselben élő, 35 éves szí­nész új típust képvisel a nyo­mozók sorában, különösen, ha a népszerű Schimanskyhoz ha­sonlítjuk. Az általa megszemé­lyesített figura higgadt és nincs híján a humorérzéknek sem. Azonkívül előkelő családból származik és jómódú. „Épp olyan, mint amilyen én szeret­nék lenni" - nyilatkozta Kish. Mivel Philipp von Burg - így hívják majd a filmben - eluta­sítja az erőszakot, nincs túl sok „tennivalója” a tetthelyen. „Az emberi melegség és a tolarencia követévé szeretnék válni” - je­lentette ki a színész. „ Szerintem vér nélkül is lehet izgalmat kel­teni.” Kish, aki 1974 óta színész ­Magyar származású, „magyaros” alkatú László Kish a Tetthely új, kedvelt felügyelője

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom