Nógrád Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-12-13 / 135. szám

1993. június 12-13., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP 7 Templomozás Glatz Oszkár olajképe Több kilométernyi irat Tiribesen Egy osztó alapítvány Nógrád művelődéséért Döntött a Nógrádi Mecénás kuratóriuma A Nógrád Megyei Levéltár Tiribesen megkapta a fölszá­molt bánya iratanyagának őr­zése fejében az ottani ipartelep épületét. Az új helyen tehát egyrészt a bányai anyagot, másrészt a Nógrád megyében fölszámolt, vagy fölszámolás alatt álló gaz­dálkodó szervek történeti és ügyviteli értékű iratanyagát őr­zik. Tiribes afféle átmeneti hely lesz a „klasszikus” irattár, il­letve levéltár között. Itt az elkö­A Salgótarjánban élő Nagy Zoltán Ködellik a Mátra című újabb kötete, amely palóc nép­dalokat és balladákat tartalmaz, most látott napvilágot, a Nóg­rádi Mecénás Alapítvány támo­gatásával. A küllemében is szép könyv a Balassi Bálint Könyv­tár nyomdájában készült, a borí­tótervet Varga István készítette. A kitűnő válogatás két évtized gyűjtését tartalmazza. Nagy Zoltánnak két évtized alatt immár ez a hetedik kötete. Eddig három énekeskönyvet adott ki: Nógrádi bányászdalok (1973) , Nógrádi summásdalok (1974) , Nógrádi balladák (1976). Megjelent három mese- gyűjteménye is: A megpatkolt boszorkány (1989), Póruljárt szerelmesek (1989), Ikertündé­rek (1990). A Ködellik a Mát­rán kívül idén még megjelenik egy újabb palóc meseválogatása is, ugyancsak a mecénás alapít­vány támogatásával. A könyvhétre a boltokba ke­rült könyvre sok évet várt Nagy Zoltán. A válogatás 1988-ban már készen volt az MTA Zene- tudományi Intézetében. A válo­gatásban az azóta elhunyt Bor­sai Ilona tudományos munka­társ segített. A kötetbe kétezer gyűjtött dalból válogattak 183-at. Milyen szempontok alapján történt ez? Elsősorban arra törekedtek, hogy kerüljék az agyoncsépelt dallamokat. In­kább azok kerültek a könyvbe, amelyek ritkábban hallhatók, és a palóc vidék jellegzetes lalai. Fölmerülhet a kérdé 'étez- nek-e kimondottan palóc lépda­vetkezendő évtizedekben kö­rülbelül nyolc kilométernyi iratanyagok őrizhetnek majd. Erre azonban szükség is lesz az 1992-ben életbe lépett csődtör­vény következtében, ami a le­véltárakra hárította a csődbe ment, illetve fölszámolt gazdál­kodó szervek iratainak megőr­zését. Tiribesre folyamatosan ér­keznek az iratok. Ezek rende­zése, szakmai földolgozása ugyancsak folyamatosan törté­nik. lók? A gyűjtemény tanúsága szerint léteznek. Azokat a dal­lamokat, amelyek egyedüli le­lőhelye a Palócföld, vagy ezen a vidéken sűrűn megtalálhatók, másutt pedig csak elvétve for­dulnak elő, nyugodtan nevez­hetjük palóc daloknak. Ilyen például a címadó Ködellik a Mátra is. De folytatható a sor a Vidróczki híres nyája, a Hej, rozmaring, rozmaring, a Három betyár a csárdában, a Szállj el fecskemadár, a Madárka, ma­dárka, az Udvarom, udvarom, a Sej, a tari réten című dalokkal, és így tovább. A kötet tartalmi szempontok alapján csoportosítva adja közre a dalokat. E szerint szerepelnek benne szerelmi dalok, lakodal­masok, tréfás- és ivódalok, ka­tonadalok, summás- és betyár­dalok, pásztordalok, panaszda­lok, betyárnóták, rabnóták és balladák. Mindezek kottával és szöveggel. A kottagrafikai munka ugyan Budapesten ké­szült. de a könyvet a Balassi könyvtár nyomdájában igen jó színvonalon nyomtatták ki. Használhatóságát növelik a szómagyarázatok. Megtalálható a könyvben az adatközlő neve, a gyűjtés ideje, helye, a lelőhe­lyek mutatója, zenei mutató szótagszám, illetve sorvégző hangok szerint, stb. Igen nagy haszonnal forgathatják például a népdalkörök, a táncházak ve­zetői, az énektanárok, és min­den népdalkedvelő ember. Nagy Zoltán a gyűjteményé­hez írt Utószóban a többi között megjegyzi: „Ha valaki csak kot­A Nógrádi Mecénás Alapít­vány kuratóriuma június 2-án döntött az 1993. évi pályázatok­ról. Az alapítvány felhívására az idén 285 pályamű érkezett. Érdemes emlékeztetni arra, hogy először, 1991-ben a pá­lyázók száma nem érte el a szá­zat, tavaly csaknem kétszázan pályáztak, az idei majdnem 300 pályamű azt jelzi, erőteljesen növekszik az érdeklődés és az igény az alapítvány nyújtotta lehetőségek iránt. Ez nem csak örömöt jelent, bár kétségkívül örvendetes az, hogy a helyi társadalmakban fokozottan élnek azok a törek­vések, amelyek a társadalmi demokrácia majdani kialakulá­sának, illetve erősödésének nél­külözhetetlen alapját jelenthe­tik. Ezek közé tartoznak a kö­zösségi és egyéni kulturális kezdeményezések, szellemi te­vékenységek is. Ugyanakkor nyilvánvaló - s ez nem. ok az örömre -, hogy például a kultú­ratámogatás korábbi mecha­nizmusa helyett még nem erő­södtek meg azok az új formák, amelyek a jövőben biztos alap­jai lehetnek a kulturális életnek. Kis túlzással jegyezhető meg, hogy sokan érzik úgy, nincs hová fordulniuk támogatásért, így jóformán minden helyi igénnyel az mecénás alapít­ványt keresik. Ez most például azt eredményezte, hogy 63 tele­pülésről 40 millió forintnyi igény érkezett be az alapítvány­hoz. Ezzel szemben a szétoszt­ható pénz elméletileg nem vál­tozott. A kuratórium 5,8 millió forintot oszthatott szét, amelyet A világirodalom története Babits Mihály és Szerb Antal örökbecsű összefoglaló művei után, az idei könyvhétre jelent meg Kristó Nagy István: A vilá­girodalom története című műve, két kötetben. tárói tanít népdalt és balladát, az nem végezhet tökéletes munkát. Az élő dalt a legjobb kotta sem tudja teljességében visszaadni. Hallgassunk tehát minél több falusi nótafát — ha másként nem megy, akkor rádióból, hanglemezről, kazettáról — és lessük el titkaikat, vegyük át tő­lük a szép népdaléneklés min­den ízét, színét, zamatát.” Ezt tette ő maga is gyűjtóútjain év­tizedeken át Bárna, Buják, Ce­ted, Egyházasgerge, Erdőkürt, Ersekvadkert, Herencsény, Homokterenye, Istenmezeje, Ivád, Karancsberény, Karancs- keszi, Karancslapújtö, Ka- rancsság, Kazár, Kishartyán, Hollókő, Legénd, Magyarnán- dor, Mátramindszent, Mátra- szölős, Medveshidegkút, Mo­hóra, Nádújfalu, Nagybátony, Nagylóc, Nemti, Nógrádsipek, Orhalom, Palotás, Pásztó, Pé­té rvására, Rimóc, Ságújfalu, Szilaspogony, Szuha, Szurdok- püspöki, Tar, Terény, Vanyarc, Váraszó, Varsány, Vizslás, Za- bar. Zagyvaróna településeken, ahol a jelen kötet dalait gyűj­tötte. Mégis, talán eddigi legérde­kesebb gyűjtőhelyének a Szlo­vákiában lévő Ipolyvarbót tartja. Ez a kis község közvetle­nül Orhalom mellett van, csak az Ipoly folyó választja el őket egymástól. Olyan szövegeket, dallamokat gyűjthetett itt, ame­lyek sehol másutt nincsenek, s még hasonlóakkal sem találko­zott. Olyan halotti búcsúztatók léteznek itt (ezek egyébként most nincsenek a kötetben), amelyek a 16-17. században íródhattak, teljesen Balassi Bá­lint költészetének hatását mutat­ják. A könyvben hat esküvői búcsúztató képviseli Ipolyvar­bót. Ezek az archaikus, sőt, má­sutt ismeretlen esküvői búcsúz­tatók, a gyűjtemény külön érde­kességét jelentik. - mér száztizenhat pályázat nyert. Dr. A. Varga Lászlóval, a ku­ratórium elnökével beszélge­tünk.- A Nógrádi Mecénás Alapít­vány azok közé tartozik, amely tőkével nem rendelkezik, a ren­delkezésére álló összeget évről évre elosztja. Mire lenne szük­sége a még hatékonyabb támo­gatási tevékenység kialakításá­hoz?- Jó lenne, ha mielőbb kiala­kulhatna egy olyan gazdasági környezet, amelyben a vállal­kozásoknak arra erejük lenne, hogy támogassák is a kultúrát, akár címzetten, akár címkézés nélkül. S ezt például a mecénás alapítványon keresztül is tehet­nék. Ehhez természetesen szük­ség lenne a komolyabb szán­dékra is. Az alapítványnak van­nak olyan céljai, amelyekhez támogatást gyűjt. Főként olyan, részben fedezettel rendelkező programok finanszírozásához várunk segítséget, köztük mű­vészeti rendezvényekhez, tu­dományos kutatásokhoz, kiad­ványokhoz, jelentős közműve­lődési eseményekhez, kutatási, művészeti ösztöndíjakhoz, ka- maregyüttesek támogatásához stb., amelyekhez nem áll ren­delkezésre elegendő pénz, de már bizonyos források vannak. Ezek növelése történhetne az alapítványnál, az MHB Salgó­tarján, 370-11578 számlaszá­szom.-Amikor azt mondjuk, kul­túra, akkor érteni véljük, miről van szó. Ha azonban a konkré­tumokra kerül sor, kiderül, mennyire tág lehet ez a foga­Amíg csak Mészöly Dezső mondogatott feladványokat a közönségnek: nem történt semmi különös. A versrészlete­ket általában nem ismerték fel a salgótarjáni Balassi Bálint Könyvtárban megjelentek, hi­szen a játék célja éppen az, hogy „lépre csalja” a tippelni hajlandó versbarátokat. Olyan idézetek hangzanak ugyanis el, amelyek egyáltalán nem illenek egy-egy költőről kialakult se­matikus képbe. Mert ki gon­dolná például, hogy az alábbi „kosztolányis” sorokat szinte egy évszázaddal korábban Pe­tőfi Sándor írta: „A pesti utcák holt, hideg kövén,/Hosszú, sötét árnyként vonult utánam/A csüggedés, az életuna­lom.” (Levél Várady Antalnak) Érdekessé ott vált a dolog, amikor Mészöly Dezső maga vállalta a megfejtő szerepét. Két sorból - annyi segítséggel, hogy ma élő költő verse - képes volt azonnal rávágni: Utassy József írta. Nem véletlenül csattant fel a taps ...- Könnyű dolgom volt - mondta szerényen Mészöly - mert Utassy több kötetét is el­küldte nekem, jól ismerem lírá­jának évődő hangját. Semmit nem von le Mészöly érdemeiből, páratlan memori­terismeretéből, hogy kapott olyan feladványt is, amelyet nem sikerült megfejtenie. Mindeközben kiderült, hogy miként jött létre a Lyukasóra lom. Milyen nehézséget jelent­het ez a pályaművek élbírálásá­nál?- Kiderül, mennyire össze nem egyeztethető dolgok kerül­nek egybe, például a különböző minőségű lapok támogatása, cserkészcsapatok működtetése, egyházi könyvtár gyarapítása, képzőművészek ösztöndíja, tu­dományos ismeretterjesztő mű­vek kiadása, népfőiskolák segí­tése, közművelődési rendezvé­nyek támogatása, és így tovább. Ehhez képest, teszem azt, a sport- és egészségügyi alapít­vány egyértelműbb kategória, egymáshoz mérhető dolgok vannak egy kalapban. Könnyí­tené ezt az egészet, s ez elméle­tileg elképzelhető lenne, hogy például a tudomány, az iroda­lom és a művészetek lenne egy kategória, s minden más egy to­vábbi kategóriába tartozna.- Gondolom, a másik nagy dilemma, hogy a rendelkezésre álló pénzt hogyan osszák el. Vagyis az, hogy kevés pályázat nyerhessen többet, vagy pedig minden értékelhető pályázó kapjon egy keveset. Mi történt most?- Hasonló történt, mint ta­valy. Vagyis nagyon sok támo­gatandó ötlet, elképzelés, prog­ram fogalmazódott meg a pá­lyázatokban. Ezért úgy gondol­tuk, hogy ezeket a szándékokat - különösen abban az esetben, ha már a pályázó más források­kal is rendelkezett - megpróbál­juk támogatni. így idén is vi­szonylag sokfelé osztottuk szét a rendelkezésre álló pénzt.-Mi lehetne a közeljövőben Mészöly Dezső: A Lyukasórát a közönség élteti. című televíziós műsor, illetve lap, s ezekből hogyan született meg a Lyukasóráim című kötet, az idei könyvhét egyik szép ki­adványa. Mészöly eredendően játékos ösztönétől - s nem kevésbé pal­lérozott műveltségétől - vezé­reltetve először egy irodalo­mértő baráti társaságban pró­bálta ki a közismertté lett társas­játékot. A tévéfelvételek során eleinte klasszikus magyar köl­tők elfelejtett verseit kellett ki­találni, később váltottak kisebb jelentőségű költők úgynevezett nagy verseire. A televíziós mű­sor - noha felvételről sugároz­zák - a rögtönzésen alapszik, s úgy hat, mintha egyenes adás lenne, a gondolat születésének a megnyugtató megoldás?- Alapvető probléma, hogy a pályázati kiírást módosítani kel­lene. Figyelembe kellene venni, hogy a pályázók már rendelkez­zenek más forrásból is anyagi fedezettel. Ugyanis a mecénás alapítvány egy produkció teljes finanszírozására csak kiemel­kedő pályamunkák esetében képes.-Milyen általános tapaszta­latok fogalmazhatók meg a pá­lyamunkák minőségéről?- Több ilyen tapasztalat is van. Például már többször el­mondottuk, s ez a pályázati kií­rásban is világosan megfogal­mazódott, hogy eszközvásár­lásra a kuratórium nem tud pénzt adni. Ennek ellenére az idén is érkeztek ilyen kérések. Másik tapasztalat, hogy sok jó ötlet fogalmazódott meg a pá­lyázatokban, de rosszak voltak a pályaművek, rosszul voltak megírva, és így tovább. Hogy ez elkerülhető legyen, a Nógrád Megyei Közművelődési Köz­pont vállalkozik arra, hogy a jövőben - akár regionálisan is - tájékoztatókat szervez arról, hogyan kell elkészíteni egy pá­lyázatot, költségvetést, stb. Per­sze, ami a mostani döntéseket illeti, valószínűleg idén is lesz­nek. akik vitatják őket. Bizo­nyos, hogy lesznek elégedetlen­ségek, akkor lenne baj, ha min­denki elégedett lenne. A pálya­munkákat előzetesen két lektor véleményezte, ezeket is figye­lembe vette a kuratórium a dön­téskor. A pályázat azonban nyílt, bárki ellenőrizheti a dön­téseket is. — mér izgalmát közvetíti. Csak időtúl­lépés esetén vágnak ki bármit is belőle. A hallgatóság kérésére Mé­szöly Dezső elmondott néhány saját versét is, kiegészítve a megírás körülményeinek élmé­nyeivel. Szó esett a „versiskolá- ról”, amelynek Gyurkovics Ti­bor a szülőatyja, Varga Domo­kos a gesztora, Mészöly Dezső pedig az úgynevezett „tanfelü­gyelője”. Egy teljes órán át az irodalom volt a téma a népes közönség közreműködésével s ez manap­ság bizony megbecsülni valóan ritka alkalom. A dedikálásra várók sorába befurakodva megkérdeztem a mai magyar literatúra éppen az idén hetvenötesztendős poli­hisztorát, hogy szerinte a mai, erősen kommercializálódott vi­lágban milyen értéket képvisel az irodalmi kultúra. íme a válasza: — A Lyukasára című tévémű­sor kapcsán kellemes meglepe­tésben volt részem. Azt hittem, hogy 3-4 adás után abba kell hagynunk. Szerencsére nem így történt, mert a közönség érdek­lődése élteti e műsort. Sokkal többen szeretik a verset, mint azt némelyek feltételezik. A jó versekhez igenis vonzódnak az emberek. Meggyőződésem, hogy a költészet visszakapja majd jogait, mert az emberiség nem élhet versek nélkül.- csongrády ­megrázkódtató térzene: mennydörgés-üstdobok égbolthangszerek robajhullámain ránk tört AZ ORKÁN ISTENE rohanó fellegek kék vegyeskórusa: sikoly a fák fölött zengés a lombokon csatornacsattogás vízesés-jajgatás zúgás a föld alatt: Csikász István: Június szélvész-fortisszimók sodorj ák-kergetik az őrült zivatart te drága bújj közel közel ne bújj mert elragadnak a vad viharlovak megfogadni a FÖLDRE: lent s esküdni az ÉGRE: fent: csak egy feladat van: SZERETNI s végre CSEND (A Vallatás című kötetből) Nagy Zoltán újabb gyűjtése Ködellik a Mátra Palóc népdalok és balladák „Irodalomóra” a könyvtárban - mindenkinek Az emberiség nem élhet vers nélkül

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom