Nógrád Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-13 / 110. szám

8 HÍRLAP ÉG-IGÉRÖ 1993. május 13., csütörtök Népdalverseny losonci győztessel A balassagyarmati Szántó Kovács János gimnázium idén tizenhatodik alkalommal ren­dezte meg az Édesanyám rózsa­fája elnevezésű népdalversenyt, amelyet a Madách Imre Városi Könyvtárban egy citeracsoport műsora nyitott. Nagy öröm volt, hogy ebben az évben nagyobb számban, több iskolából jelentkeztek a megmérettetésre. így például képviseltette magát a szécsényi mezőgazdasági szakközépis­kola, ahonnan a mezőny egyet­len férfitagja, Króm Béla érke­zett. Losoncról a pedagógiai szakközépiskolából négy leány nevezett a versenyre, valamint a házigazda, a Szántó képvisele­tében is több jelentkezőt üdvö­zölhettünk. Hanula Magdától, - aki a lo­sonci középiskolába jár-, kér­deztem meg. hogy az ő iskolá­jukban mennyire fontos a nép­dal, akár szlovákul, akár ma­gyarul.- Azt hiszem, hogy igen fon­tos, hiszen kötelező tantárgy a zene. Mivel én óvodában fogok dolgozni, szeretném a gyere­kekkel ezeket a gyönyörű dalo­kat megtanítani és szeretném, ha ők is ugyanúgy kedvelnék a népdalokat, mint ahogyan én. Amíg a zsűri tanácskozott, addig a jelenlévők Merezel Mik­lóstól megtudhatták, mi a kü­lönbség a klarinét és a tárogató között.-A tárogató erősebb hangú és nagyobb hangszer, mint a klarinét. Másképpen is kell rajta játszani. A klarinéton nem szép, hogyha lebegtetik a hangot. A zsűri dicséretben részesí­tette: Mahót Melindát (Szántó), Vanya Katalint (Szántó) és Ha­nula Magdát (Losonc). A 3. díjat Krón Bélának (Szécsény) és Répás Tündének (Losonc) ítélték oda. 2. díjat kapott Csaba Kinga (Szántó) és Marsall Edit. Az első helyezett Kajtár Ibo­lya (Losonc) lett. A verseny utáni táncház so­rán láthattunk szatmári verbun­kost és csárdást, dunántúli ug­rást és rimóci táncokat. A zenét a Rege együttes szolgáltatta. A táncokat Katona Erika tanította be. A népdalverseny és a táncház csak a kezdetét jelentette a Szántó-napok rendezvénysoro­zatának. Sasvári Melinda Dixieland után Blueseum Egy salgótarjáni rythm’n blues formáció, a négytagú Blueseum sem akar többet, csak zenélni. És egy más, egy újfajta színt vinhi a salgótarjániak - természetesen főként a fiatalabb évjáratúak - életébe. Pár napja még a dixie uralta, holnap pedig ismét a blues uralja majd a salgótarjáni a Jó­zsef Attila Művelődési Közpon­tot. A Rockruhatárban ugyanis május 14-én este 8 órától újból fellép a Blueseum. A csapat általában feldolgo­zásokat játszik, de saját szerze­ményeiket is előadják. (fenyvesi) Skoda Róbert énekel Amikor rossz a kedved, ha eleged van az egészből, ha nem látod a kiutat, ha úgy érzed, nem éri meg, vagy ha éppen csak olyan a hangulatot, éne­kelj! To have the blues - mondja az angol, és ez a kifeje­zés valami ilyesmit jelent: éne­keld ki magadból azt a sok ke­serűséget. ami benned van. Túrják Dávid, a zenekar gitárosa Különös gyermekévek a Fehér Házban Chelsea-levél Chelsea-nek (ABC Europress) „A szü­lőkkel csináljanak, amit akar­nak, de a gyermeket hagyják békében” — fakadt ki Tipper Gore, az új amerikai alelnök felesége, amikor már szinte el­viselhetetlenné vált a tudósítók rohama Chelsea Clinton, az el­nök kislánya körül. A tizenkét esztendős, vörös hajú, fogszabá­lyozós lány örömkönnyeket ej­tett, amikor apja választási győ­zelméről értesült, ám ezek a könnyek normális gyermekko­rának végét is sirathatták. A First Daughter, az Első Lány minden lépését a Secret Service emberei vigyázzák s mivel így túl bonyolult lenne vendégségbe mennie vagy paj­tásaival sétálnia, inkább ő hív­hatja meg barátait a washing­toni Pennsilvania Avenue 1600-as címre, a Fehér Házba, ahol saját házimozija és tekepá­lyája van. De az elnöki reziden­cia mégis luxus-háziőrizetnek számíthat egy felnövekvő tiné­dzser számára: innen aligha mehet el újra a minnesota-i nyári táborba, ahol a vakációs örömök mellett a német nyelv­vel ismerkedett. Kicsit félve emlegeti, amiről eddig szívesen beszélt, hogy világűrkutató sze­retne lenni. Már külön kezelik a postáját, természetesen főként kérések érkeznek. A londoni Chelsea labdarúgó klub például felaján­lotta „druszájának”, hogy tiszte­letbeli taggá fogadja s ehhez be­iratkozási díjat sem kell fizet­nie. Ez a különös keresztnév bosszúja, amit a Clinton-szülők John Mitchell híres dalának, a • • • Chelsea Moming-nak hatása alatt adtak. A brit Sunday Times mindezt némi iróniával kommentálta: az amerikaiak több, mint két év­százada elszakadtak a brit koro­nától, tehát ne csodálkozzanak a Fehér Házban, hogy a királyi család viselt dolgai helyett az óceán túlpartján az elnöki famí­lia intimitásaira kíváncsi az ál­lampolgár ... A Fehér Házba bevonult el­nökök gyermekei rendszerint már kirepültek a családi fészek­ből. A Bush házaspárnak tucat­nyi unokája volt. Amikor John F. Kennedyt megválasztották, a nemzedékváltás jelképeként emlegették a kisgyermekeit, hi­szen John-John akkor született. Háromévesként ott mászkált, fontos tanácskozások alatt is, a nagy mahagóni elnöki íróasztal alatt, s amikor azt akarta, hogy a felnőttek figyeljenek rá, nem sírt, hanem azt kiabálta: „Gro- miko, jön Gromiko!”, tudta, hogy ez bejön. Jimmi Carter felesége mellett Amy lányát (ma huszonöt esz­tendős) is bevonta a tanácsko­zásokba, s Rowny, a SALT tár­gyalások amerikai főmegbí­zottja később elmondta: a kis­lány sűrűn pillantott órájára, szeretett volna inkább a televí­zió előtt ülni... Bili Clintonnak a gazdasági gondokkal s a világpolitika vál­ságaival kell szembenéznie. Felesége Hillary ez egészség­ügy reformjának kidolgozását kapta elnökfeleségi megbíza­tásként. Nem lesz azonban könnyű a család legifjabbjának, Chelsea-nak sem ... Tanévi morzsák A dolgozók esti gimnáziu­mában a földrajztanár egy idő­sebb hölgyhöz fordul:- Asszonyom, kíváncsi len­nék rá, melyik a Mississipi bal­oldali mellékfolyója?- Nem tudom én sem, tanár úr-jön a válasz.- De kívánom önnek is, meg magamnak is, hogy az elkövet­kező évtizedekben ez legyen a mi kettőnk legfőbb gondja. Horváth János Segítség a végzős középiskolásoknak A lámpaláz nem leküzdhetetlen akadály Most befejeződő sorozatunk­ban felkészítő, felvételiztető ta­nárok és pszichológusok taná­csaival az érettségi és felvételi vizsgára készülő diákoknak sze­rettünk volna segíteni. A soro­zatot a Nemzeti Tankönyvkiadó bocsátotta rendelkezésünkre. A lámpaláz leküzdéséről He­gedűs Imre pszichológust kér­deztük:- Minden vizsgának egyik leggyakoribb velejárója a lám­paláz, vagy vizsgadrukk, amit sokan leküzdhetetlen akadály­nak tartanak. Kétségtelen, hogy a jelenség az egész szervezet önkéntelen reakciója, az azon­ban tévedés, hogy teljesen befo­lyásolhatatlan lenne. A lámpa­láz nem is olyan félelmetes do­log. mert sajátos jellegénél fogva megvan a maga nagyon pozitív funkciója, hogy segítse az embert az adott feladatra való koncentrálásban. Akkor lehet káros, ha túlzott izgatott­sággal jelenik meg és ez min­tegy leblokkolja az egyént. En­nek következtében elmaradhat a kívánt teljesítmény. Ez azonban megelőzhető. Néhány jó tanács a lámpaláz leküzdéséhez:- Félni szabad, csak ne ve­gyék észre rajtunk.- A lámpaláz a hangban és a tekintetben tükröződik legha­marabb.- Bátortalan hanggal nem le­het boldogulni.-A naponkénti 15 perces hangos olvasás csodákat művel.- Minden vizsgára készül­jünk fel becsületesen.- Határozzuk el keményen, hogy jól fogunk beszélni.- Az első hang döntő jelentő­ségű a lámpaláz leküzdésében.- A gesztustól a lámpaláz hanyatt-homlok menekül.- A humor feloldja a kisebb­ségi érzést! Hegedűs Imre a metakom­munikációról a következőket mondta:- Ösztönösen érzi minden vizsgázó, hogy a kérdezővel ki­alakuló rugalmas, jó kapcsolat milyen kedvező lehet a vizsga sikerét tekintve. Gyakorlatilag ez azt igényli a jelölttől, hogy legalább addig a néhány percig, amíg a vizsga tart, rá kell állnia arra a hullámhosszra, amelyen a vizsgáztató rezeg. Ez nem könnyű feladat, intenzív fi­gyelmet, finom alkalmazkodó­készséget feltételez. Meg kell éreznie, hogy mikor szóljon, mikor hallgasson el. mikor s mennyit mosolyogjon, legyen könnyed és oldott vagy mutassa ki, hogy mennyire izgul. Persze tudni kell, hogy ez csak az adott helyzetben, az adott vizsgázta­tóval kialakult metakommuni- katív csatornákon át kapott és adott jelzések kölcsönös fel- használásával valósulhat meg. Bátran kell tehát élni a meta­kommunikáció adta lehetősé­gekkel. Nagy figyelmet szüksé­ges fordítani a félmondatokra, a ki nem mondott gondolatokra, az apróbb szóbeli vagy gesztus­beli jelzésekre, hangsúlyokra, s me kell próbálni ezekre rea­gálni, annak tudatában, hogy az emberi kapcsolatok világában a metakommunikációs szint leg­alább annyira fontos, mint a verbális szint. A felvételi vizsgán csupán egy röpke epizódszerepet kell eljátszani, de azt jól. Kamaszfeltalálók Biotoll és más (ABC Europress) A verseny elnevezése: Találd fel Ameri­kát! A kiírók arra gondoltak, miért is ne lehetne új villa­nyizzó, rádió, telefon értékű technikai újdonságot felfedezni Edison. Bell és a többi lángeszű zseni után ma, az évezred vé­gén. Hát. lehet. Ami különös, a legjobb ta­lálmányokat gyerekek nyújtot­ták be. Olyan dolgokat eszeltek ki. alkottak meg, amelyek ko­moly tudósoknak is dicsére­tükre vált volna. A második és a harmadik dí­jat két csitri nyerte. Egyikük egy olyan hajlított szívószálat mutatott be, amelyet ha forró kakaóba dugunk, segítségével szürcsöljük föl a reggeli italt, nem égetjük össze a szánkat. Hogyan? Éppen ez a találmány lényege. Az ital ugyanis hűtött állapotban ér a nyelvünkhöz. Arról persze nem szól a hír, hogy miként működik a szuper­szívószál. Találmányi titok. A legérdekesebb úgymond felfedezés a biotoll. Feltalálója egy tizenhat éves leányzó. A toll használt újságpapírok fel- használásával készült és igazá­ból lehet írni vele! Ki viszi tovább a stafétabotot? Elkeserítő, ha egy gyermek­nek nincsenek álmai, ha egy ti­zenéves mindenbe beletörődik, egy huszonéves nem akarja megváltani a világot. De mikor nem volt az ifjúság passzív, ke­sergő? Még a fényes szelek nemzedékében is akadtak csak a mának élők. sodródók. Ma sincs másként. Legfeljebb annyi a kü­lönbség, hogy most egyre több az elbizonytalanodott, helyét nem találó fiatal, s ez veszélyes, mert a jövőt teszi kétségessé, ha az iíjúság nem akarja „megvál­tani a világot”, nem úgy veszi át a stafétabotot, hogy hisz az elő­rehaladásban, a célba érésben. Az egy helyben topogásért, az aluljáróban lődörgésért, a nem tanulásért, a tessék-lássék munkavégzésért lehet hibáz­tatni az ifjút, de nem érdemes; elítélni túl könnyű dolog. Meg aztán az ifjúság olyan, amilyen körülötte a külvilág, nem rosz- szabb. nem jobb közvetlen kör­nyezeténél. Milyen más volt a helyzet ré­gebben - mondják révedezve a szülők. Akkor mozgott minden, elérhető közelségben látszottak a nagy, meg a kis célok, lehetett tervezni, lelkesedni. Voltak al­kotó építőtáborok, forró koncer­tek, vonzó klubok, hajnalig izzó viták. És most? A tinédzser fiú otthon tétlenkedik és nem lelke­sedik semmiért. De vajon milyen értékekért is tudna lelkesedni? A tudás nap­jainkban elvesztette rangját, az emberi jellem pozitívumai le­értékelődtek, a közösség, mint az embert leginkább formáló csoport szétesőben van. Történelmi sorsfordulót él­ünk, nehéz, fájdalmakkal járó fejlődés útjára léptünk, amely­ből a ma ifjúsága annyit fog fel, hogy: számára ismeretlen társa­dalmi-gazdasági bizonytalanság jelenti a jövőt. így aztán nem csodálkozhatunk a fiatalság pesszimizmusán és nem is men­tesíthetjük magunkat a sorsuk alakulásáért érzett felelősségtől. Mégis, mintha szemet hány­nánk az ifjúság problémái felett. Ma nem a történelem rehabi­litálását kellene fő célként ki­tűznünk. Nem a múltra kellene koncentrálnunk energiáinkat, anyagi javainkat. Inkább azon kellene követke­zetesen fáradoznunk, hogy a felnövekvő generációnak le­gyenek reális céljai, adva le­gyen a feltétel a családalapítás­hoz, a biztos megélhetéshez, az emberhez méltó élethez. Kazinczi Anikó Amikor ő még kissrác volt A tanár úr atomfizikusnak készült Gubola István a salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági Szakközépiskolában tanít ma­tematikát és fizikát. Emellett a megyei természetbarát bizott­ság elnök.-Honnan ered a tanár úr természetimádata ?- A magyarázat egyszerű: 1947-ben születtem Mátrake- resztesen egy erdészházban, és tízéves koromig ott laktunk az Gubola Pisti (jobbra) erdő közepén. így nehéz lenne haragban állnom a természet­tel. Szerettem a növényeket és az állatokat. Kedvenceim az őzikék voltak. Ezenkívül korán megismertem a gombákat - akik az én gombámat ették, még nem kaptak mérgezést.- Túrázni mióta szeret?- A nagy túrákat korán kezd­tem. Ötéves voltam, amikor a bátyámmal naponta cipeltünk nyolc liter tejet az ágasvári tu­ristaházba, ahonnan a tejellá­tást biztosították akkoriban. Aztán az iskola megközelítésé­hez sem vehettem igénybe he­lyijáratot, csak a két kilométer hosszú gyalogösvényen lehe­tett eljutni a suliba.- Milyen volt az élet a falusi ‘iskolában? Voltak-e emlékeze­tes csínytevései?- Egyszerre négy osztály ta­nult együtt, egyetlen tanító fel­ügyelete mellett, délelőt- tös-délutános váltásban. Csíny­tevések természetesen voltak, bár akkoriban még jobban kel­lett félni a megtorlástól, mivel létezett a testi fenyítés „intéz­ménye”. Ha a tanító azzal kezdte: — Pista, vedd le a szemüvegedet!,- akkor már tudtam: ebből bizony pofon lesz.- Hogy lehet az, hogy egy erdész fia a katedrán köt ki? Mindig tanárnak készült ?-Természetesen azt szeret­ték volna a családban, ha er­dész leszek. Jelentkeztem is Sopronba az erdészeti techni­kumba, de oda nem vettek fel. Amikor Pásztón, a Mikszáth Kálmán Gimnáziumba jártam, atomfizikus akartam lenni. Minden spórolt pénzemet ezzel foglalkozó könyvekre költöt­tem, amik megvannak még, bár túlhaladta őket az idő. Atomfi­zikussá válásomat a Ken- nedy-gyilkosság akadályozta meg. Ügyanis a Lomonoszov Egyetemet céloztam meg, de az említett gyilkosság utáni bi­zonytalan helyzetben nem akar­tam Moszkvába menni. így let­tem végül is a szegedi József Attila Tudományegyetem hall­gatója, majd ezt követően ta­nár, előbb Kunhegyesen, majd Gubola István- miután nem tudtam megba­rátkozni a síksággal - visszatér­tem szülőmegyémbe. 1972 óta tanítok a tarjáni „közgében”.- Még arról nem beszélt, ho­gyan áll a sporttal? Mert hírlik, hogy abba is belekóstolt. ..- Elég sok sportágat kipró­báltam. Tájékozódási futásban nyertem a Mátrában országos éjjel-nappali versenyt is, sífu­tásban járási bajnok voltam. A focival már nem volt szeren­csém. Alig van csontom, ami nem volt eltörve, volt úgy, hogy egy meccs után három nappal derült ki: vállkulcsom törött el... - balázs j. -

Next

/
Oldalképek
Tartalom