Nógrád Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-04 / 102. szám

2________________________________________________ KÜLFÖLD 1993. május 4., kedd II. Erzsébet — a leggazdagabb brit II. Erzsébet férje, Fülöp herceg oldalán Ma temetik Bérégovoy-t Egy politikus öngyilkossága Amint arról lapunkban is be­számoltunk, öngyilkosságot kö­vetett el Bérégovoy volt francia miniszterelnök... Egyelőre csak találgatni lehet, miért választotta a halált. Minden nyilatkozó, minden kommentátor úgy látja, hogy a politikus — aki egesz éle­tét a szocialista eszmék szolgála­tának szentelte, s aki sajátos mó­don egyesítette tevékenységében a korszerű gazdasági szemleletet a szociális célok megvalósításá­val — nem tudta elviselni ennek a politikának kudarcát: nem kis mértékben önmagát tartotta fe­lelősnek ezért, s nem látott kiutat az általa képviselt eszmék szá­mára. Mindehhez hozzájárult sze­mélyes válsága is. A mindig tisz­takezűnek, a korrupció ellenfe­lének ismert kormányfő ellen a választási hadjárat végén szemé­lyes támadássorozat indult: pénzügyi visszaélésekkel vádol­ták. Bar ez a piszkos hullám f yorsan lecsillapodott, minden özeli barátja szerint súlyos lelki válságot okozott számára. Az ál­lítólagos „ügy” képlete egyszerű: a volt kormányfő evekkel ezelőtt egymillió frankos kamatmentes kölcsönt kapott viszonylag egy­szerű párizsi lakása megvásárlá­sához egy milliomostól, Francois Mitterrand elnök barátjától, aki később bizonyíthatóan sötét — és nagy jövedelmet eredménye­ző — tőzsdemanővert tudott végrehajtani, mégpedig kor­mányzati forrásokból származó bizalmas információ alapján. Az ügyben az akkor gazdasági és pénzügyminiszteri tisztet betöltő Bérégovoy közvetlenül nem volt érintett, de az egyik fő vádlott legközelebbi munkatársa, akkori kabinetfőnöke volt. Mivel a mi­niszter környezetében már ko­rábban is voltak korrupciós bot­rányok, a kölcsönügylet súlyos árnyékot vetett rá — bár bizo­nyítható volt, hogy az teljesen szabályszerűen ment végbe. Barátai, közeli munkatársai első nyilatkozataikban talán a keserűség, a fájdalom miatt a po­litikai ellenfeleket és nem kis mértékben a „szenzációhaj hász” sajtót hibáztatják Bérégovoy ha­láláért. Mégis, a személyi problé­máknál sokkalta inkább a politi­kus válsága játszhatott szerepet a tragédiában. Az autodidakta pénzügyi szakember, a szocialis­ta mozgalomban ifjúkorától kezdve teljes erejével résztvevő politikus személyes tragédiaként élte át egy csődbejutott rendszer bukását — amelyet utolsó erőfe­szítéseivel is menteni próbált, de ehhez az erőfeszítéséhez még sa­ját társaitól sem kapott segitsé- et. Bérégovoy, akit Mitterrand ívei között is a leghűségesebb­nek tartottak, senkitől egyetlen szó méltatást sem kapott távoz- takor a nyilvánosság előtt, s egyértelmű volt, hogy a kudarcot sokan csak és kizárólag az ő nya­kába akarják varrni. Mindez nyilván együtt hatott ki a tragikus döntésre. Most nincs hiány a méltatásokban — de ez már késő. Miniszterelnök­ként egyik utolsó beszédében azt mondotta, hogy döntéseit majd az utókor igazolja. Erre is várnia kell még barátainak... Alultáplált amerikaiak A 65 évesnél idősebb ameri­kaiaknak csaknem egynegyede nem jut elegendő és megfelelő táplálékhoz — állítja egy felmé­rés, amelyet orvosok es ápolók véleménye alapján készítettek. Az élelmiszer-ellátás minőségé­nek javítását célzó felmérés so­rán 750 orvost és ápolót kérdez­tek meg az Egyesült Államok­ban. Ezek becslése szerint a kór­házba felvett idősek fele, a sza­natóriumokban pedig a kétötöde szenved alultápláltságban. Ez pedig az egészségügyi rendszer­nek sem használ, hiszen ezek az emberek hosszabb és költsége­sebb ellátást igényelnek, és köny- nyebben lépnek fel náluk előre nem látható komplikációk is — hangsúlyozza a felmérés. Jelcin a gazdasági reformokról Jelcin orosz államfő a minisz­tertanácsban bejelentette, hogy a népszavazáson aratott győzel­mének alapján újabb lökést szándékozik adni az országban a gazdasági reformoknak: minden fontos gazdasági ágazatban sze­lektív hitel- és adópolitikát ve­zetnek be, hogy biztosítsák a kü­lönböző tulajdonformák együtt­élésének alapjait. Az AFP sze­rint az elnök közvetve kizárta an­nak lehetőségét, hogy az állami tulajdont — főként a mezőgaz­daságban — teljesen felszámol­ják. Egymilliárd ember nyomora A Föld egymilliárdnál is több lakója él jelenleg embertelen nyomorban, és ebben nem vár­ható jelentős változás az egyes térségekben megfigyelt kétség­telen haladás ellenere sem — ez áll a Világbank most kiadott fel­mérésében, amely a szegénység­gel foglalkozik. A jelentes szerint a ’90-es évek első felében 1,1 milliárdnyian kénytelenek beér­ni napi 1 dollárnál kevesebb jö­vedelemmel; a nemzetközi pénzintézet e jövedelemszintet tekinti hivatalos nyomorküszöb­nek. A fejlődő világ lakói között 1985 óta csökkent a szegénység­ben élők aránya, abszolút sza­muk azonban a becslések szerint növekedett. Lengyelország szigorított Lengyelország május 1-jétől szigorította a román állampolgá­rok belépési feltételeit az ország­ba, mindenekelőtt azzal, hogy kikötötte: minden belépő ro­mánnak napi 20 dollár valutával, de legalább 100 dollárral kell rendelkeznie — közölte a buka­resti külügyminisztérium. A Reu­ter szerint a lépéssel Varsó gátat kíván szabni annak a jelenlegi gyakorlatnak, hogy — többnyire alacsony iskolázottságú — romá­nok ezrei tranzitként használják Lengyelországot a szigorú be­vándorlási szabályokkal rendel­kező nyugati államok felé. Valóságos ózonhisztéria ural­kodott el Ausztriában, amióta osztrák szakemberek bejelentet­ték, hogy az elmúlt évekhez ké­pest áprilisban átlagosan 20 szá­zalékkal csökkent az ország fö­lötti ózonpajzs, ami a bőrrák ki­alakulása veszélyének fokozó­dásával járhat. Nem telt el nap a közelmúlt­ban, hogy egy vagy több nagy példányszámú napilap ne szá­molt volna be a hírről, szalagcí­mekben ne írt volna a bőrrák ve­szélyéről. Helmut Ausserwink- ler osztrák egészségügyi minisz­ter bejelentette, hogy az ország­ban évente 400-an halnak meg bőrrákban a túlzott „napozás” következtében. A lapok garmadával idézik a szakemberek tanácsait, amelyek A The Sunday Times legfris­sebb négyszázas listáján II. Er­zsébet királynő még mindig az előkelő első helyezes: 5 milliárd fontra becsült vagyonával ő a leggazdagabb Nagy-Britanniá- ban. Ezzel világszinten is bizo­nyára az első tíz között van. De vagyonának fénye kissé megko­pott: tavaly még 6,5 milliárd fontra becsülték. Az értéket az ingatlanárak recessziós vissza­esése faragta le. Más kérdés, hogy e sokmilliár­dos vagyon nagy része nem II. Erzsébeté, hanem a brit koronáé és az államé. És még az érték is névleges. A vagyontárgyak többsége — birtokok, paloták, ékszer, bútor és bélyeggyűjtemé­nyek — ugyanis nem piacképe­sek, nem értékesíthetők. De mind a királynő rendelkezésére áll, saját használatára. Négyszáz­millió font körül becsült piacké­pes magánvagyonával viszont még Nagy-Britanniában is csak a 17. helyezés a királynőé. Az angol királyok hagyomá­nyosan eleg szegények voltak, leg­alábbis országuk igazán gazdag polgáraihoz képest. Viktória ki­rálynő 50 ezer fontos adóssággal kezdte az uralkodást. II. Erzsé­bet még hercegnő korában, 12 évesen kapott először állami fi­zetést, évi 6000 fontot. A vagyon felhalmozódását igazából az uralkodó adómen­tessége tette lehetővé. Ez nem ősrégi brit hagyomány: 1910 és 1936 között vívták ki fokozato­san az uralkodók. A civillistát, vagyis a királyi háztartás költsé­geit és az uralkodó hivatalos ál­lamfői kiadásait fedező állami kiutalást 1910-ben mentesítette a parlament az adó alól. A királyi család házassági — ontosabban házasságtörési — otrányai tavaly annyira megté- ázták a monarchia tekintélyét, ogy II. Erzsébet a kormánnyal egyetértésben úgy döntött: a mostani költségvetési évtől leg­alább adófizetéssel igyekszik kö­zelebb kerülni honfitársai szívé­hez. Adójának mértéke éppúgy hivatali titok, mint bármely más állampolgáré, de a szakavatott becslesek máris számosak. A kört szűkíti mindaz, ami ezentúl sem adóalap. II. Érzsé- bet évi 7,9 millió fontos államfői fizetése — hivatalosan: a civillis- ta-kiutalása — továbbra is adó­mentes, mert az hivatalos kiadá­sokra szolgál. A brit uralkodók 1689 óta kapnak civillista-kiuta- lást. Viszont csökkent a civillista, mert II. Erzsébet vállalta, hogy ezentúl saját zsebéből eltartja öt olyan családtagját, akik eddig ugyancsak civillista-kiutalást kaptak háztartásukra. Mostantól már csak férje, Fülöp herceg, és édesanyja, Erzsébet anyakirály­nő kap civillista-kiutalást. A ci­villista szűkítéséből évi 3 millió fontot takarít meg a brit költség- vetés. II. Erzsébet viszont leir­szerint a déli órákban árnyékba kell húzódni, napszemüveget és fényvédő krémeket kell használ­ni. Eddig a látszerészek és a pati­kusok húztak nagy hasznot az ózonpajzs elvekonyodásáról szóló riasztó hírekből: szinte robbanásszerűen megnöveke­dett a napszemüvegek és napo­zószerek, védőkrémek eladása. A Kurier például azt írta, hogy az ibolyántúli sugárzás 30-40 szá­zalékkal nőtt Ausztriában. Az erős UV-sugárzás nemcsak bőr­rákot okoz, hanem az immun- rendszert is gyengíti. A genfi Nemzetközi Meteoro­lógiai Szervezet ökológiai osztá­lyának vezetője, Rumen Bojkov azt állítja, hogy az ózonpajzs to­vábbi elvékonyodása várható, de emiatt nem kell pánikba esni — írta a Die Presse. hatja magánjövedelme utáni adóalapjából mindazt, amit csa­ládtagjai hivatalos feladataikra költenek. Főszabály szerint továbbra is adómentes a királynő jövedel­mének másik forrása: a Privy Purse, vagyis a koronakincstár­hoz tartózó jószágok jövedelme. A főszabály alapja az, hogy ez a jövedelem is úgynevezett félhi­vatalos célokat szolgál, amelye­ket a királynő nem államfőként, hanem szuverén uralkodói mi­nőségében áll. Adómentes továbbá mindaz a juttatás, amelyet a királynő és családja természetben kap a hi­vatalhoz a kormánytól. Ide tarto­zik a nemzeti vagyonnak számító királyi paloták fenntartása, de — ahol van — a látogatók belépője­gyeiből származó jövedelem is, mert a pénzt szintén fenntartásra fordítják. Nem növeli az adóala­pot a királyi yacht, a repülőgép és a vonat sem, mert ezek állami tu­lajdonban vannak. Ám továbbra is mentes a család az örökösödési adó megfizetése alól magánin­gatlanokra is, ha azok a követke­ző uralkodóra szállnak át. Skinek és anarchisták ünnepe Május elseje az idén nemcsak a dolgozók, de úgy tűnik, a skin- headek és az anarchisták ünnepe is volt Lengyelországban. Míg Varsóban csupán egy templom lépcsőiről dobálták meg a felvo­nulókat, Wroclawban saját tün­tetést tartottak a bőrfej űek. Csaknem harminc (borotvált) fő vonult fel kommunista-, zsi­dó-, Amerika- és németellenes jelszavakkal. Azzal sem lehetett vádolni őket, hogy pozitív példát ne állítottak volna: Szerbiát és a Kis-Jugoszláviát éltették. Sze­rencsére nem találkoztak össze a helyi anarchisták hasonló létszá­mú tüntetésével, akik viszont a bőrfejűek és a kötelező katonai szolgálat ellen emelték fel szavu­kat. A krakkói anarchista menet jóval nagyobb volt, mintegy 300- an vettek részt benne, összefogva a Forradalmi Szindikalista Ak­ció nevű szakszervezettel. Nagy­gyűlésük jelszava: „Likvidáld a politikusokat, mielőtt ők likvi­dálnák munkahelyedet!” A politikai ellentétek csupán Gdanskban vezettek komolyabb összecsapáshoz. Itt Andrzej Gwiazda, a Szolidaritás egyik egykori vezérének szakszerveze­te tartott nagygyűlést. Gwiazda és az 1980-as években egy ideig kulcsszerepet játszó Anna Wa- lentinowicz azzal vádolták az ál­lamfőt, a kormányt és a parla­mentet, hogy elárulták 1980 au­gusztusának eszméit, és elkótya­vetyélik a nemzet vagyonát. A gyűlés rendezőgárdáját az Alternatív Társadalom Mozgal­mának tagjai adták, akik botok­kal támadtak a helyszínt biztosí­tó rendőrkordonra. Hatvan ifjú anarchistát őrizetbe vettek. Ez­után társaik ülőtüntetéssel eltor­laszolták annak a rendőrkapi­tányságnak a bejáratát, ahová társaikat bevitték, követelve sza- badonbocsátásukat. Az uralkodócsalád rendelke­zésére álló állami természetbeni juttatások évi 45 millió fontot tesznek ki. Elvileg nem adómen­tes, de leírható az adóalapból a közönségnek ezentúl jobban megnyitandó, 2 milliárd fontra becsült királyi antik gyűjtemény évi 2,5 millió fontos jövedelme, mert ezt is fenntartásra fordít­ják. Ezek után mi marad? Teljes egészében csak II. Erzsébet sze­mélyes magánvagyonának jöve­delme adóalap, a leírások után. Az uralkodó adófizetését beje­lentő hivatalos közleményt hiva­talos cáfolat is kísérte: a királynő magánvagyona messze elmarad még a becslések alsó határától is. Habár hivatalos forrásból még ennél ködösebb közlemény sem hangzott el soha az uralkodó sze­mélyes pénzügyeiről, mértékadó körökben ennek sem adnak hi­telt. City-beli pénzügyi cégek változatlanul úgy vélik, hogy a királynő magánvagyona köze­lebb van valamilyen 400 millió font körüli, semmint holmi 100 millió alatti összeghez, amelyre a hivatalos vélemény célzott... A jugoszláviai helyzet nagy­ban növelte Magyarország fe­nyegetettségét katonai vonatko­zásban is, így érthető, hogy Bu­dapest további nyugati garanciá­kat igényel biztonsága érdeké­ben. Erről beszélt Russ Johnson, a Szabad Európa Rádió kutató- intézetének igazgatója. Az ismert amerikai politika­szakértő a washingtoni Wilson intézetben a kelet-közép-euró- pai térségről tartott előadásában kifejtette: azoknak az országok­nak a legszilárdabb a helyzete, ahol etnikailag egységes a népes­ség, így Lengyelországban, Csehországban és Szlovéniában. A NASA illetékesei a tudo­mányos kutatók és a héttagú le­génység megelégedésére vasár­nap úgy döntöttek, hogy egy nappal meghosszabbítják a né­met-amerikai űrexpedíciót. — Nagyon örülünk annak, hogy felhasználhatjuk ezt az űjabb na­pot — nyilatkozta Brungs a né­met űrkutatási hivataltól, amely 150 millió dollárral támogatta a most végrehajtott űrkisérleti programot. A 88 tervezett kísér­A tény, hogy Magyarország ha­tárai körül 3 millió magyar él, egyedülálló és jelentős feszültsé­gek forrása lehet, különösen an­nak tükrében, hogy szomszédai a nemzetiségi jogok korlátozására törekednek. Johnson szerint Csurka István fellépése megmu­tatta, hogy Magyarországon is vannak nacionalista erők. Ugyanakkor a helyzetre jellem­ző, hogy a liberális pártok mellett Csurka is tagadja, hogy meg kí­vánná változtatni a határokat. A térség országai Európához kívánnak csatlakozni, így remél­hető, hogy ez a tényező a nacio­nalizmus csillapodásához, türel­letből többet el kellett halasztani a felszerelések meghibásodása miatt, s a tizedik nap módot nyújt a célok megvalósítására — tette hozzá Brungs. A repülés irányí­tói azért engedélyezték, hogy bővüljön a Columbia űrrepülő­gép útja, mivel az április 26-a óta Föld körüli pályán keringő űrjár­műnek elegendő energiája és üzemanyaga maradt az ut folyta­tására. Az űrhajó a tervek szerint csütörtökön ér földet. mesebb kisebbségi politikához vezet — mondotta Johnson. En­nek egyik reménysugarát látja abban, hogy Pavel Demes volt szlovák külügyminiszter országa elnökének tanácsadója lett — és Demes európai orientációjú. A SZER-intézet igazgatója szerint a boszniai helyzet re­ménytelen: nincs jó megoldás, a szerbek és a horvátok előbb- utóbb fel fogják osztani a terüle­tet egymás között. A feladat most az, hogy katonai erő telepí­tésével megelőzzenek a bosznia­ihoz hasonló fejleményeket Ko­szovóban és Macedóniában. VISOKER OPTIKA Kedves Ügyfeleink! Megnyitottuk optikai márkaboltunkat Salgótarján, Rákóczi út lO.sz. alatt. Szolgáltatásaink:- Computeres látásvizsgálat 300 Ft/fŐ- Május hónapban reklámáron 150 Ft/fő Szemüvegkészítés OLCSÓN, RÖVID HATÁRIDŐVEL Nyitvatartás: hétköznap 9-17-ig c Látásvizsgálat hétköznap 15-17-ig S Ózonhisztéria Ausztriában Kérdőjelek Elszabadultéban a pokol? Az MDF parlamenti frakciója nem sokkal a tárca nélküli miniszterhez intézett ominózus interpellá­ció elhangzása után kizárta soraiból Körösi Imre képviselőt. Purparléje Szabó Tamással — szó ami szó — nem kerül be a kifinomult parlamenti retori­ka példatárába, sőt egyesek szerint a balkanizáló- dás jegyeként éktelenkedik a honi politika homlo­kán. Elszab adulóban a pokol? A választási kampány indulásának mostani szakaszában jogos a félelem: ha már az egy elvi szövetségbe tartozók vitája is át­csap a kultúrálatlan veszekedés műfajába, mi lesz itt a hatalmi harc fináléjában, s milyen fegyverekkel csatáznak a már elveikben is egymással szöges el­lentétben lévő erők? Túlzóak a félelmek? Bizonyos mértékig igen. Ne feledjük: olyan emberöltőnyi korszak van a hátunk mögött, amelyben a szavazások tét nélküliek, a közfórumok vita nélküliek, a hatalom bástyái ost­romlók nélküliek voltak. A közélet több évtizedes látszatbékéje után érthetően szinte sokkoló hatású­ak a nyilvánosság előtt élesben zajló, kiszámíthatat­lan fordulatokban sem szűkölködő mérkőzések. Tagadhatatlan: nem elég érteni, szokni is kell, hogy a többszólamú, többpárti demokrácia kórusá­ban éles, gyakran fülsértő hangok is megszólalnak. A rendszerbe, ha úgy tetszik megtervezetten, be­építetten ott van az állandósított, intézményesített politikai konfliktus, az eltérő és ellentétes érdekek mágnessarka. S nem valamiféle végveszélyt jelez­nek a heves összecsapások, hanem azt, hogy a poli­tikai pólusokban kering az áram, a felgyülemlő fe­szültségek időnként kisülnek — azaz él, működik az új berendezkedés gépezete. Feledhető epizód tehát a Szabó Tamás-Körösi Imre intermezzó? Bagatellizálni valószínű­leg ugyanolyan hiba volna, mint túlértékelni. De ér­zékelteti, hogy immár ijesztően hevesek az indu­latok, s a pallérozott politikai harcmodor koránt­sem sajátja még a közélet szereplőinek. Csak epi­zód volt, de olyan, amely etikai szabályozásért, a választási kampány kódexének mielőbbi megalko­tásáért kiált. Még nincs késő, de már késésben va­gyunk. (FEB) A Szabad Európa szakértője hazánkról Növekedett Magyarország fenyegetettsége Columbia — hosszabb az űt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom