Nógrád Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-08-09 / 106. szám
4 HÍRLAP SZEMTŐL SZEMBE 1993. május 8-9., szombat-vasárnap Bár a konkurencia részéről korai volt a lélekharang kongatása, de ... Még mindig törékeny a jövő a síküveggyárban A Budapesti Nemzetközi Vásáron nemrég lezárult Const- ruma nemzetközi építőipari szakkiállítás 16-os pavilonjának „A” standján a Salgótarjáni Glasunion Kft. - síküveggyár - kiállítása nemcsak igen ízléses, hanem reprezentatív volt, mesz- sze kiemelkedett a sorból. Az itteni jelenlét alkalmat adott arra, hogy Arvay Rezsőnével, a kft. ügyvezető igazgatójával a gyár jelenét és jövőjét érintő kérdésekről váltsunk szót.- Milyen hangulat jellemezte a gyár vezetőit és dolgozóit- A két évi bizonytalanság érzése rányomta bélyegét az egész kollektívára. Azóta ezt az érzést a járműüveggyártásban sikerült feloldani. Megmaradt viszont az alapüveggyártásban. Ennek megszüntetéséhez a síküveggyártó kemence felújítása szükséges. Előzetes számításaink szerint ez a munka 600 millióba kerül. Kisebb módosításokkal az előbbi összeget le tudjuk szorítani 520 millióra. A végleges tervet magyar és külföldi szakemberek bevonásával készítjük el - mondta bevezetésképpen Árvay Rezsőné, aki a Ferunium Külkereskedelmi Részvénytársaságnál különböző beosztásokban a gyár termékeinek eladásával foglalkozott.- Közismert, hogy a bankok, még ha tulajdonosok is, mint jelen esetben, igen szűkmarkúan porciózzák a saját erőforrásaikat és a hitelt. Ez esetben mi jellemzi magatartásukat?- Az Intereurópa. a Hitelbank, a Postabank, a Magyar Külkereskedelmi Bank, a Feru- nion Külkereskedelmi Részvénytársaság tulajdonosa a síküveggyárnak. Közülük meghatározó összeggel szerepel az In- tereurópa, és a Feruniun. A felújításhoz remélhetőleg részben saját forrásaikból juttatnak pénzt, részben hitelt adnak. Ez utóbbi kamatterhe olyan nagy. amit a kft. nem tud elvállalni. Mindenképpen szükség lenne arra. hogy a kormány válságtervében vegye figyelembe a mi 200 millióra szóló támogatási kérelmünket. Ez szükséges a beruházás gazdaságossága érdekében is. Amennyiben erre nem kerül sor, akkor az állam megfosztja magát a termelés után részünkről befizetendő különböző adóktól, tb-járuléktól, ami ugyanannyit képvisel, mint amennyi támogatást kérünk.- Ha jó érzékelem, akkor a támogatást valójában a kormány önmagának adná vissza?- Igen.- Miben reménykednek?-Úgy látjuk, hogy nem férünk bele az eddigi válságkezelésre szánt összegbe. Új forrásokat kell találnunk. Gondolok itt a munkahelymegtartó beruházásra - vélekedik az ügyveA Glasunion reprezentatív standja- Mindezt miként képzeli el?-A tulajdonosok olyan elképzelést dolgoznak ki az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium vezetői részére, amelyet a kormány elé terjesztenek a támogatás elnyerése céljából, különös tekintettel arra, hogy Nógrád megyében több mint 20 százalék a munkanélküliek száma. Nem kisebb dologról van szó, mint hatszáz ember sorsáról és jövőjéről. A gyár jelenleg is folyamatosan termel, éves export- tevékenysége csaknem 6 millió dollár, melyből 5 milliót képvisel a síküveg. Az edzőüzemnek száz százalékos a rendelésállománya,'a síküveggyártóknál 60 százalék a kapacitáslekötés, a legalacsonyabb az igény a hőszigetelőknél. Nagyon érezzük a lakásvásárlásoknál bevezetett magasabb áfa káros következményeit, érzékenyen érint bennünket az állami lakásépítés megszűnése, a magánott- hon-építők csaknem teljes hiánya. Abban reménykedünk, hogy a hibásan hozott áfa-ren- deletet eltörlik, ami számunkra fellendülést hoz.-A belső piac erőteljes ösz- szezsugorodása mellett a kereslet visszaesésében milyen szerepe van az egyre erősödő importnak?- Az iparvédelem hiányát ugyanúgy érezzük, mint a többi iparágak. A nemrég megkötött visegrádi egyezmény is minket sújt. A lengyel üvegimportnál a magyar fél eltörölte a vámot, ugyanakkor ezt az előnyt mi csak öt év múlva érjük el. Hasonló a helyzet a szélvédőüvegnél. A felhasznált importfólia után 20 százalékos vámot kell fizetnünk, ugyanakkor a kész szélvédő vámmentesen kerül az országba. Rövidesen konkurensként jelen lesz a hazai piacon az ukrán üveg is.- Ilyen közgazdasági feltételek, körülmények, lehetőségek mellett miként tudnak eredményesen gazdálkodni?- Az igényeket minőségileg teljesítjük. A mennyiségi meg- rendeléshiány miatt bekövetkező árbevétel-kiesést a termékszerkezet-váltással és még ésszerűbb költséggazdálkodással kívánjuk pótolni.-Az elmondottak arra kényszerítenek, hogy megkérdezzem: nyereségesen, vagy veszteségesen termelnek?- Egyenlőre nyereségesen, így volt ez a felszámolás alatt is. Piaci helyzetünktől függően május 1-jétől 12 százalékos alapbéremelést hajtunk végre. Számításaink szerint ennyi fér bele az első fél évi várható nyereségbe. Ebből is látszik, hogy az országon kívül és belül a konkurencia részéről korai volt a lélekharang kongatása. A gyár él és eredményesen dolgozik. Venesz Károly Tartozásbehajtás, profiltisztítás, vagyonátadás A szakember szerint: a hitel nem számít árbevételnek Van recept a társadalombiztosítás meggyógyítására A növénytermesztési támogatás utáni adózásról (Ferenczy Europress) Megoszlanak a vélemények a mező- gazdasági kistermelőknek nyújtott növénytermesztési hitelek, illetve támogatások személyi jövedelemadó-vonzatáról. Egyes vélemények szerint az ilyen címen juttatott hitelek és támogatások a kistermelők úgynevezett egyéb jövedelmének számítanak és azt teljes egészében az összjövedelemhez kell számítani, míg mások úgy vélekednek - a MOSZ is ezt az álláspontot képviseli -, hogy ezek a hitelek, illetve támogatások mezőgazdasági kistermelésből származó árbevételnek tekintendők. Valójában melyik nézetet támogatja az APEH? - kérdeztük Lepsényi Máriától, az adóhivatal munkatársától.-Az adószabályok meglehetősen egyértelműek, különbséget tesznek a hitelek és a vissza nem térítendő támogatások között. A mezőgazdasági kistermelők gyakorlatilag mindkettőre jogosultak. A személyi jövedelemadó törvény kimondja, hogy a vissza nem térítendő támogatások árbevételnek minősülnek, tehát adózni kell utánuk. És ebből következik a válasz másik fele is: a hitel nem véglegesen juttatott támogatás, nem számít árbevételnek, ezért a kistermelőknek adózniuk sem kell utána.- Mi a helyzet az úgynevezett kamattámogatott hitelekkel?- A hitelkamat-támogatás esetén az állam átvállalja a kamat 70 százalékát, de a kistermelő „költségvetésében” ez a tétel semmiképpen sem minősülhet árbevételnek, hiszen az összeg a kölcsönt folyósító adott bankot illeti meg. A fennmaradó 30 százalék sem árbevétel, az a hitel után fizetendő tényleges kamat, ami viszont költségként jelentkezik a könyvelésben. De költségként csak az a magánszemély veheti figyelembe, aki mint kistermelő, adózásakor a tételes költségelszámolást alkalmazza. S ebből következik: nem számolhatják el költségként azok, akik igénybe veszik a 750 ezer forintos általános adómentességet és az azon felüli jövedelmeiknél az úgynevezett diktált jövedelemszámítási módot alkalmazzák. Megemlítem, de biztosan minden érdekelt tudja, hogy csak az állattartók esetében számít a 750 ezer forint feletti árbevétel 10 százaléka tényleges jövedelemnek, minden más gazdálkodási ágazatban.3,0 százalékot kell figyelembe venni.- Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a „nagygazdákra" is?- Nem egészen. Azok az egyéni vállalkozók, akiknek az éves árbevétele meghaladja a kétmillió forintot, minden esetben költségként számolhatják el a hitel törlesztésére kifizetett kamatot. És itt is emlékeztetni kell egy másik törvényi szabályozásra: gyakorlatilag minden magán- személy automatikusan egyéni vállalkozónak „minősül” - anélkül is, hogy kiváltaná a vállalkozói igazolványát - ha az éves árbevétele meghaladja a kétmillió forintot. (újvári) A Nógrádi szénbányászatban halálos balesetet szenvedettek névsora (FEB) Az ország mintegy 2,7 millió nyugdíjasának csaknem 80 százaléka a létminimum alatt vagy annak közvetlen közelében él. Helyzetük javítása szempontjából alapvető kérdés, hogy a hosszú ideje súlyos pénzügyi gondokkal küszködő társadalombiztosítás kikerülhet-e az anyagi zsákutcából. Kovács Pál szocialista honatya az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának tagja állítja, hogy igen.- Elsősorban attól a súlyos tehertételtől kellene megszabadítani a tb-t, amit a nem járulékkal ellentételezett szolgáltatások finanszírozása jelent. Tetemes összegről van szó: ilyen ellátásokra, gyesre, gyedre, rokkantsági járadékra, stb. most évi 43 milliárd forintot kell - lényegében a költségvetés helyett - kifizetnie. Emlékeztetőül: az idei nyugdíjemelésekre összesen 30 milliárd forint jut.- Az ilyen értelmű profiltisztítás 1989-ig lényegében formai kérdés volt, hiszen a társadalombiztosítás a központi költségvetés egyik fejezete volt, nem játszott szerepet, hogy mit miből fizetnek. Amikor a tb. költségvetésileg önállóvá vált, a helyzet gyökeresen megváltozott, s a profiltisztítás - a családi pótlék finanszírozásának kötelezettsége alóli mentesítéssel - meg is kezdődött. Sajnos, a folytatás elmaradt.- Érthető: ha az említett 43 milliárdot az államkassza fedezné, a központi költségvetés hiánya meghaladná a 200 milliárdot. Miközben az anyagi problémák már-már a tb. működőképességét kérdőjelezik meg, kintlévőségei folyamatosan nőnek . . .- Az adósságállomány jelenleg már több mint 100 milliárd. Olyan költségvetésből gazdálkodó egységek is adósai a társadalombiztosításnak, amelyek az államkasszából ugyanúgy megkapják a pénzt a tb-járulék befizetésére, mint a bérekre. Jelenleg azonban a késedelmi kamat ellenére is előnyösebb a társadalombiztosításnak tartozni, mint bankhitelt fölvenni.- A kintlévőségeknek legfeljebb a fele hajtható be, mert az adós cégek egy része megszűnt, egy része csődöt jelentett. Számba kellene tehát venni, hogy hol és mennyi a ténylegesen behajtható összeg és azért nagyon határozottan - adott esetben a végrehajtás eszközét is fölhasználva - föllépni.- A tb. betegségeinek orvoslásában fontos eszköz és lehetőség a társadalombiztosítás vagyonhoz juttatása. Noha 1994 végéig 300 milliárdos vagyonnal kellene rendelkeznie a tb-nek, a „malmok” rendkívül lassan őrölnek. Ezért is alakult a közelmúltban parlamenti képviselőkből egy kimondottan ezzel a témakörrel foglalkozó bizottság, s talán a vagyonügynökség illetékeseivel egyezségre jutva sikerül kimozdítani a holtpontról a kérdést. A vagyonhoz juttatás persze nem csodaszer, hiszen a hozadék a nyugdíjak jelentős emeléséhez kevés, de a menetközbeni gondok enyhítését nagyban megkönnyítené.- Abba sem szabad belenyugodni, hogy rejtve maradnak roppant összegű láthatatlan jövedelmek, amelyeknek haszonélvezői természetesen tb-járu- lékot sem fizetnek.-Lát esélyt a felvázolt lehetőségek határozott és gyors kiaknázására?- Feltétlenül. A nyugdíjügyek, s az egészségügy finanszírozásának irányítására, ellenőrzésére hivatott önkormányzatok májusban esedékes választása bizonyára új fejezetet nyit a társadalombiztosítás életében. A tb-önkormányzatok létrejöttétől azt várom, hogy a szociális kérdések végre megszabadulnak a politikai felhangoktól, s a választott testületek valóban ellátják egyebek közt a nyugdíjasok érdekképviseltét is. Szabó Margit A lista sorrendben az alábbiakat tartalmazza: név, lakóhely, a baleset időpomtja és helye, a baleset megnevezése. A hiányzó adatok Magyarfy Károly és Nagy Gyula kutató számára ismeretlenek. Levélcímük: Salgótarján Bányamúzeum, Zem- linszky Rezső u. 1. sz.3100. Személyesen a bányamúzeumban lehet velük találkozni május 26-áig, minden szuuau 9-től 12 óráig. Rózsahegyi András, 1940. 08. 07. Zpálfalva b.telep, áramütés Szegedi Ferenc, 1940. 12. 19. Frigyes akna, szállításos Asztalos Gusztáv, 1941. 06. 20. Kistelek-Ivád közti út, közlekedési Boldog Péter, 1941. 08. 07. Szorospataki III., metánrobbanás Prezenszky József, 1941. 08.07. Szorospataki III., metánrobbanás Budás János, 1941. 03. 22. Jenő l.a., áramütés Cseke András, 1941. 06. 04. Szorospataki III., szállításos Fóti János, 1941.04. 07. Karancs l.a., szállításos Fiilöp Dezső, 1941. 03. 14. László l.a., kőzetomlás Jobb István, 1941. 12. 06. Szorospataki III., kőzetomlás Mikits (Mikita) János, 1941.02. 12. Jenőik l.a.. szállításos Pádár János, 1941. 08. 07. Szorospataki III., gázmérgezés Pál István (ifj.), 1941. 06. 09. Frigyes akna, szállításos Tóth László (matyi), 1941. 10. 18. Kistelek, közlekedési Alexái József, 1942. 03. 30. Ilona bánya, szállításos Balázs József, 1942. 03. 30. Ilona bánya, szállításos Bokor János ... Szorospatak III. l.a, kőzetomlás Kakuk falusi Imre, 1942. 07. 13. Kisterenye, robbantásos Kaszás Ferenc, 1942.10.04. Szorospatak III., kőzetomlás Kiss András, 1942. 09. 03. Kútfői l.a. külszín, körfűrészelésnél szilánk okozta halálát Kotroczó Lajos, 1942 01. 20. Forgách l.a., kőzetomlás Misztura Lajos, 1942. 02. 04. Szorospatak III., szállításos Pintér János (kata), 1942. 04. 07. Bárna II. l.a., áramütés Schenk István, 1942. 10. 06. baglyasi rakodó, szállításos Székelyi István, 1942. 10. 08. Chorin főtáró, kőzetomlás Szénási István, 1942. 11. 16. Chorin főtáró, szállításos Szomora Kálmán, 1942. 07. 24., osztályozó bunker, fulladá- sos Varga Ferenc, 1942. 06. 13. Csigakúti l.a., kőzetomlás Varsi István, 1942. 01. 06. Ságujfalui l.a., kőzetomlás Bakos Mihály kavicsos, 1943. 11. 08. Pócsháza l.a., robbanásos Baloghi István, 1943. 06.02. Zagyvapálfalva, gázrobbanás Fülöp Albert, Salgótarján. 1943. 04. 08. József l.a., szállításos Géczi Béla, 1943 .. „külszín. áramütés Hornyán István, 1943. 11. 10. Ságujfalui l.a., áramütés Kaposvári Bertalan, 1943. 07. 22. Csigakúti l.a., gázrobbanás Molnár József, 1943. 07. 22. Csigakúti l.a., gázrobbanás Molnár Sándor, (testvérek), 1943. 07.22. Csigakúti l.a., gázrobbanás Kürti Pál, 1943- 04. 13. Szorospataki III., szállításos Nagy Márton (hollói), 1943 Pora Pál, 1943. 03. 21. Tiri- bes, szállításos Sándor Béla, 1943. 01. 16. Gergely osztályozó, szállításos Sándor István (bódi), 1943. 05. 28. Kisterenye, gázmérgezés Soós László, 1943. 07. 09. Kisterenye, kőzetomlás Szűcs István, 1943. 08. 02. Kistelek, kőzetomlás Baes Gábor, román munkaszolgálatos, 1944. 01. 15. Szorospatak, gázmérgezés Bóka Béla, 1944. 11. 16. Kisterenye,... Gál János, 1944. 01. 15. Gusztáv táró, kőzetomlás Sótér Vilmos (pótúra), 1944. 01, 15. Gusztáv táró, kőzetomlás Kovács József, 1944. 10. 10. Kisterenye, áramütés Pervai Ferenc, 1944. 05. 01. Kazár, kőzetomlás (Folytatjuk) zető igazgató, aki jelenlegi beosztása előtt hét évig Bécsben a Ferunion Werla vegyesvállalat cégvezetője volt.
