Nógrád Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-27 / 122. szám
1993. május 27., csütörtök SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP Huszonöt éves a Salgótarjáni Dolgozók Középiskolája Ha nem lenne, akkor létre kellene hozni Negyedszázada működik Salgótarjánban a dolgozók középiskolája. Ez az évforduló alkalmat ad arra, hogy beszéljünk erről az iskolatípusról, amelyet sokan dicsérnak, sokan kárhoztatnak, de amelynek révén felnőttek ezrei szereztek érettségit. Beszélgető partnerünk dr. Bozó Gyula, az iskola jelenlegi igazgatója.- Kérem, beszéljen az iskola történetéről!-A felsőbb szervek részéről 1968-ban született meg a döntés, mely szerint az oktatás színvonalának további emelése érdekében a felnőttképzés különböző tagozatú egységeit egyesíteni kell. Az első igazgató Kmetyi Ferenc volt, őt Fe- rencz Imre követte. Én harmadikként töltöm be ezt a tisztséget.- Iskolájuk hol helyezkedik el az intézményi szerkezetben?- Iskolánk egyike a város fontos középfokú oktatási intézményeinek. S nem valamiféle „új jelenség”, „csodabogár”, példa nélkül álló képződmény, hanem önálló gazdálkodású egység. A városi önkormányzathoz tartozik, amely eddig is biztosította, s jelenleg is biztosítja működésének feltételeit. Megjegyzem: hasonló jellegű és hasonló funkciókkal rendelkező iskolák országszerte működnek. Megyénkben a tarjám mellett eredményesen tevékenykedik a Balassagyarmati Dolgozók Középiskolája is.- Hány embert oktatnak?- Beiratkozott tanulóink száma 600, az utolsó évfolyamainkról kibocsátott tanulóinké pedig 80-90 fő évente, akik közül jó néhányan felsőfokú intézményekben folytatják tanulmányaikat. Huszonhat osztályunk oktatását tizenegy függetlenített és közel húsz óraadó nevelő látja el. Intézményünk sajátossága, hogy többféle iskolatípust egyesít magában. Ezekben alapfunkcióként, fő tevékenységként ellátjuk a felnőtt- képzés ránk háruló feladatait; azoknak az okatását, akik munkájuk mellett kötelezően vagy önszántukból tanulnak, és akik valamilyen oknál fogva nem kerülhettek be a nappali tagozatú középiskolákba, illetve, akik azokban megszakították a tanulmányaikat.-Új sajátosság a munkanélküliek oktatása?-Igen, az utóbbi időben felvállaltuk a munkanélküli fiatalok tanítását, képzését is. Ma már tanulóinknak 40 százaléka olyan fiatal, aki nem munka mellett, hanem munka helyett tanul. Ez jelentős változás, és egyben új jelenség is intézményünk életében, ami plusz feladatokat, megnövekedett terheket jelent, és gyakran más, a korábban alkalmazott módszerektől eltérő pedagógiai eljárásokat is követel tanárainktól. Az iskolai oktató-nevelő munkán túlmenően részt veszünk a város, a megye, sőt több területen az ország kulturális és tanulmányi programjaiban, s már évek óta szép sikereket érünk el. Különösen büszkék vagyunk az országos tanulmányi és a József Attila szavalóversenyen, valamint a megyei rajzpályázaton elért jó eredményeinkre.- Hogyan képzeli el az iskola jövőjét?- Abból kiindulva, hogy felnőttképzés a világon lényegében mindenütt folyik, és jelentős szerepet kap, mert mindig voltak és mindig is lesznek olyanok, akik minél előbb munkába igyekeznek állni, s nem tudják, vagy nem akarják tizennégy-tizennyolc éves korukban a középiskolát elvégezni - szóval mindezek figyelembevételével alapvetően optimista vagyok, tehát bizakodva ítélem meg az iskola jövőjét. A továbbiakat illetően én a jövő felnőtt- képzését egységes keretben, egy helyen, az alapvető személyi, tárgyi feltételek biztosítása mellett tartom helyesnek és jónak. Tévesnek tartok ennél fogva minden olyan gondolatot, elképzelést, tervet, amely az oktatásnak ezt a formáját valami mással próbálná helyettesíteni. Sőt, tekintettel a gazdaságosság, a pedagógia, az oktatás és nevelés szempontjaira, a munknél- küli fiatalokkal való foglalkozás terén vállalt szerepre, valamint a felnőttképzés követelményeire, haladéktalanul létre kellene hoznia azt.-A konkrét terveiről, elképzeléseiről is beszélne?- Alaptevékenységünkből adódó feladatainkat továbbra is meghatározó célkitűzésként kezeljük, s tartjuk számon. Valamennyi említett iskolatípus indításával számolunk a jövőben is, a helyi és az időben jelentkező igényeknek megfelelően. Persze, mi is tudjuk, változnak az idők. Ez a mi esetünkben azt jelenti, hogy nekünk is alkalmazkodnunk kell a jelen időszak pedagógiai követelményeihez és a jövő igényeihez. Ezért többféle képzési formában gondolkodunk. A levelező forma mellett például növelni kívánjuk az esti (ifjúsági) tagozatú lehetőségeket, s külön osztályok és tanfolyamok indítását tervezzük a munkanélküli fiatalok számára. S keressük annak a módját is, hogy a felnőtt munkaerő-átképzéshez hogyan és milyen formában kapcsolódhatnánk az eddiginél jobban? Egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a továbbtanulásra történő előkészítés, a magasabb szintű tudás elsajátítása iránt is. Mindezeken túl, mint igazgató, fontos feladatomnak tartom, hogy olyan stabil tantestület kialakításán fáradozzam, amelynek tagjai felkészültek, megfelelő gyakorlatra tettek szert a felnőttoktatás terén, hivatásuknak tekintik az oktató-nevelő munkának ezt a formáját, s nem utolsó sorban vállalják az ezzel járó nagyobb terhelést is.- Végül engedléyen meg egy személyes kérdést. Ón hogyan került kapcsolatba a felnőttképzéssel? Pedagógusi pályám legelején kezdődött, a levelező oktatás hőskorában. A salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági Technikumban, ahová akkor 1000-1200 hallgató járt. Ettől kezdve tanítok, beszámoltatok, vizsgáztatok. Érettségi elnökösködöm a felnőtt- képzésben. A „közgében” ugyanis az iskola feladatainak ellátása során vállalnunk kellett a ránk háruló túlmunkákat, így a délelőtti tanítás mellett a levelező és az esti oktatásban való részvételt is. Szeretném azonban mindjárt hozzátenni, hogy számomra ez nemcsak teherrel és jelentős munkatöbblettel járt, hanem a padagógiai tapasztalatok megszerzésével, kiegészítésével is. Érdekes, izgalmas feladatok teljesítését jelentette a kezdő tanár számára. Jó pedagógiai és életiskola volt a nálam sokszor tíz, húsz, sőt esetenként harminc évvel is idősebb - nem egyszer vezető állásban lévő - férfiak és nők tanítása, vizsgáztatása, s elég korán itt ismertem fel annak a lényegét és súlyát, hogy mit is jelent az embernek - családanyáknak és családapáknak - a munka melletti tanulás. Az ilyen nehéz körülmények között megszerzett tudás értéke az itt szerzett tapasztalatok alapján nőtt meg még inkább a szememben. Pádár András Igénylőlapot nem is láttak Köztudomású, hogy a vonatkozó kormányrendelet alapján ezután háztartási tüzelőolajat csak utalványra szolgálnak ki. Ezzel kapcsolatban panaszkodott Kotroczó Zoltán, a Somoskőújfalui töltőállomás vezetője. Mint elmondta, az országhatárhoz közeli, forgalmas kútnál naponta sokan szeretnének vásárolni tüzelőolajat, azonban a kormányrendelet által előírt igénylőlapokat még nem is látták. Egyelőre mindenkit kénytelenek elutasítani, mivel szabály- ellenesen senkit sem szabad kiszolgálni. A töltőállomáson is csak éppen annyi HTO van, hogy nem szárad ki a tartály. A Nógrádhő által több hete kiásott és a munkálatok végeztével be nem temetett árok mindennapi veszélyt jelent a Pécskő út és Lovász János út sarkán lévő játszótér kis vendégeire. Remélhetőleg senki sem fog megismerkedni vele. Foto:Király Pénz, pénz, pénz(telenség) Több dologról szó esett „egyebek” címszó alatt a legutóbbi tarjáni testületi ülésen. Arról is: mit tegyenek a különféle segélyért fellebbezőkkel. Akin tudtak, segítettek, bár csak két ilyen eset volt a több tucatból. Volt, aki hamisan közölte az adatokat, de olyan is, aki kimutatta, hogy nyomorog, bár a környezettanulmányt végzők egy négy éves Honda gépkocsira „leltek” náluk. Az önkormányzat saját tagjaival is „szőrös szívű” volt: kapásból, környezettanulmány nélkül, utasították el a hőszolgáltató felügyelőbizottsági tagjainak 15 ezer forintos havi tisz- teletdíj-igényét. Tájkép — szamárral m* Hosszas vita után sem tudtuk eldönteni, miért fordított hátat eme szamár Salgótarjánnak. Az egyik verzió az, hogy míg minden megyeszékhely helységnévtáblája alatt az „Üdvözöljük városunkban!” felirat díszeleg, addig a nógrádi székhelyen e csacsi hivatott üdvözölni az érkezőt. De az sem tűnik lehetetlennek, hogy korunk népbetegsége késztette távozásra: a szamarak is létszám- leépítésre kényszerültek. Meglehet, hogy sokan vannak? Üzemi tanácsot választottak A társadalombiztosítási ön- kormányzati választások mellett ezekben a napokban alig esett szó az üzemi tanácsok választásáról, pedig ezek a tanácsok fontos szervei a dolgozók érdekképviseletének. A rendelkezés értelmében az üzemi tanácsot, vagy üzemi megbízottat május 21-e és 28-a között kell megválasztani minden munkahelyen. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben időt, fáradságot és főként pénzt takarítva meg, ezt a feladatot egyszerre oldották meg a tb önkormányzati választással. Az anyavállalat és a kis- terenyei feldolgozó gyáregység dolgozói együttesen 13 tagú tanácsot választott. Szombaton nyit a strand A gyermeknapra nagy meglepetéssel kedveskedik a családoknak Salgótarjánban a Derült Zsömlék Alapítvány, a Mini Ring, valamint a Sportcsarnok és Intézményei Igazgatósága: május 29-én, szombaton mindenki ingyen látogathatja a tarjáni strandot 9 és 18 óra között. A nem mindennapi program három helyszínen zajlik majd: a strand kosárlabdapályája színpad lesz, itt kakaóivástól (derült) zsömleevésen át sok minden várja az érdeklődőket. A mini ringen amatőr gokart és számos ügyességi verseny, a salakos pályán lovaglási, kocsiká- zási lehetőség is lesz. Az esti diszkó már pénzbe kerül, miként vasárnaptól a strand látogatása is. Ugyanis e hét végével kezdetét veszi végre Salgótarjánban is a strandszezon. Salgótarján és környéke Müvészjelölteknek # Salgótarján. Helyi művészek, valamint az egri Eszter- házy Károly Tanárképző Főiskola rajz tanszékének hallgatói támogatásával tíz napos alkotótábort szerveznek Salgóbányára június 28. és július 7. között. A június 3-áig, a Sitiben jelentkező, különleges technikai eszközöket nem igénylő művészeti ágak képviselőire inspirativ légkör vár, ha időben jelentkeznek, mert annak sorrendje is számít. Kastélyvásár # Karancslapujtő. A napokban elkelt a község régi kastély- épülete. Az önkormányzat valójában jelképes összegért vált meg a műemléki jellegű épülettől, mivel felújítására nincs pénze. Az új tulajdonosnak viszont három éven belül fel kell újítania. V agyonkataszter # Mátraszele. Nagy munkában van a községi önkormányzat. Ez év végéig el kell készíteni a községi vagyonkatasztert, ami elősegíti a kazáriakkal történő vagyonmegosztást. Holnapi számunkban „Pásztó és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó- A hangot bizonyára kedves anyámtól örököltem, aki valamikor lánykorában szívesen nó- tázott. Neki volt a koszorúban a legércesebb hangja. Bizonyára tőle szerettem meg a nótákat is.- Kiknek szokott dalolni?- Az én hallgatóim jobbára a negyvenesek, meg az ötvenesek, akik még emlékeznek a nótákra. A nótákra, amikben benne van öröm, boldogság, szomorúság, a halál, tehát az egész élet. Elővesz két hangkazettát.- Ezt hallgassa meg, a döntőn készítettük. A nővérszobában felcsendül a hallgató, a lassú meg a friss.-Melyik zenekarral szokott énekelni?- A Gabora Karcsiékkal. Velük megyek ahová hívnak. Mindenütt elégedettek velünk.- Mi a kívánsága?- Nagyon jó lenne, ha valaki támogatná a daléneklést. Fontos lenne terjeszteni a magyar nótákat, mert a fiatalok csak a csörömpölést, meg az üvöltözést ismerik. Ez nemcsak a hallást károsítja, de a lelkeket is.- pádár Bohács Istvánnal, Pista nővérrel a megyei kórházban, a belgyógyászat kettőn találkoztam. Ismerem még a Nyílik a rózsa televíziós vetélkedőből, amikor a közönség elsöprő szavazatszámmal juttatta be a döntőbe.- Jól esett akkor az embereknek az a nagy szimpátiája - mondja, s kesernyésen folytatja. - De hol van már az a nagy népszerűség?- Úgy érzi, hogy elfelejtették? Gondolkodik, majd megrázza a fejét.- Nem hiszem, csak valahogyan most nem nótáznak az emberek. Mintha nem kellene a nóta. Keresi a szavakat.- Igaz, kinek is legyen manapság kedve nótázni.- Önnek, hiszen hivatásos nótaénekes.- Igaz, de tudja milyen ritka manapság az alkalom az éneklésre. Egy-egy rendezvény, ha akad, s esetleg a magunk szórakoztatására. Pista nővér gyerekkorától kórházi munkára vágyott. TiBohács István zenhét éves korától dolgozik az egészségügyben. Elvégezte mindazokat a stúdiumokat, amelyek a jelenlegi beosztásához szükségesek. Már évek óta felnőtt szakápoló itt a bel kettő férfi részlegén. Hozzá kell még tenni, hogy nagyon tiszteli és szereti a betegeket, akik mindig enyhet és megnyugvást találnak Pista nővérnél.-Honnan a hang, a nóták szeretete? Táncgála a sportcsarnokban Kedves és hagyományőrző táncbemutatójára hív a Kodály Zoltán Általános Iskola május 28-án. A városi sportcsarnokban 18 órától megrendezésre kerülő néptáncprogramra nemcsak a szülőket, rokonokat várják, hanem minden érdeklődőt és néptánckedvelőt. Az iskolások szeretettel és szorgalommal készített bemutatójának keretében szerepel az iskola több tánccsoportja, Pintérné Horváth Anita és Braun Miklós művészeti vezetők irányításával. A rendezvénynek szlovákiai vendége is lesz, a ragyolci Nógrád Táncegyüttes. A talpalávaló zenéről a Rege együttes gondoskodik. Tisztítják a Bárna-patakot A bámai önkormányzat is igyekszik minden lehetőséget mozgósítani a munkanélküliség enyhítése érdekében. Igaz, ennek a megoldása nem önkormányzati feladat, így a helybelieknek csak átmeneti megoldásokra telik az erejükből. Mivel a megyei munkaügyi központtól az idén is kaptak rá lehetőséget, ennélfogva jelenleg hat munkanélkülit foglalkoztat az önkormányzat közhasznú munkán. Ám a hat embert egyelőre csak két hónapig tudják alkalmazni, de remélik, hogy az idén még lesz mód és lehetőség munkaalkalom teremtésére. A hat ember a Bánra patak medrének tisztítja. / Árok is van, gödör is van Pista nővér, a közkedvelt nótaénekes
