Nógrád Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-26 / 121. szám
KÜLFÖLD 1993. május 26., szerda Megnyirbálják a sereg hatalmát Kim Jung Szám dél-koreai elnök a hadsereg hatalmának megnyirbálását célzó politikája újabb lépéseként menesztette hivatalából a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökét, Li Pil Szup tábornokot. A vezérkari főnökkel együtt leváltottak két másik tábornokot is. Az elmozdítást mindhárom esetben az érintetteknek az 1979-es katonai államcsínyben játszott szerepével indokolták. A leváltott vezérkari főnök helyébe egy, nem a szárazföldi hadsereg kötelékébe tartozó tábornokot neveztek ki: Li Jang Ho eddig a dél-koreai légierő vezérkari főnöke volt. Független lett Eritrea Ezrek ünnepelték hétfőre virradóra Eritrea függetlenné válását, ami vasárnap éjjel lépett érvénybe. A fővárosban, Aszma- rában az ünnepségeken több száz eritreai és külföldi politikai személyiség volt jelen, köztük Melesz Zenavi etiópiai elnök, Hasszán Guled Aptidon dz.sibuti államfő és Beniamino Andreatta olasz külügyminiszter. Eritrea egykor olasz gyarmat volt. A Vörös-tenger partján fekvő országot 1961-ben annektálta Etiópia. Újabb pokolgép Észak-írországban Hatalmas erejű pokolgép robbant vasárnap este az észak-írországi Magherafelt belvárosában. A teherautóba rejtett robbanószerkezet detonációja, amely 30 kilométeres körzetben hallható volt, komoly anyagi kárt és kisebb személyi sérüléseket okozott. Hírügynökségi jelentések szerint a rendőrség fél órával a robbanás előtt értesítést kapott a merényletről, így éppen a környék kiürítése folyt. Ez volt a negyedik robbantásos merénylet azóta, hogy csütörtökön megkezdték a helyhatósági választások szavazatainak összeszámlá- lását. Sajátjaikra tüzeltek az izraeli katonák Az izraeli hadsereg két osztaga járőrözés közben tévedésből tüzet nyitott egymásra a dél-libanoni biztonsági zónában. A lövöldözésben négy katona meghalt, hárman megsebesültek. Az AFP jelentése szerint a két katonai egység pirkadat előtt a biztonsági övezet középső részén fekvő Kantara település közelében csapott össze egymással, mert arab kommandónak vélték egymást. Az ügy kivizsgálását megkezdték. Észak-Boszniában Megsértett tűzszünet, szakadatlan ágyúzás A boszniai szerbek újult erővel folytatják a muzulmán kézen lévő észak-boszniai Maglaj városának tüzérségi lövetését. A városban az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint 32.000 polgári személy tartózkodik. A UNHCR boszniai missziója helyi muzulmán illetékesek tájékoztatására hivatkozva a Reuter szerint azt közölte, hogy szombaton 2300, vasárnap pedig 1300 tüzérségi lövedék nullott a városra, veszélyeztetve az ott menedéket talalt több tízezer menekült életét. A május 20. óta folyó szakadatlan ágyutűzben 12 polgári személy lelte halálát, 60 pedig súlyosan megsebesült. A város lakóinak többsége menedékhelyeken töltötte az utóbbi öt napot. Boszniai muzulmán parancsnokok kívánatosnak tartanák az állandó ENSZ-jelenlétet Mag- lajban, mert a tüzérségi tűz csak a Menekültügyi Főbiztosság vagy a békefenntartók képviselőinek rövid látogatásai idején szünetel. A városban nincs villanyáram, víz és élelmiszer. A Tanjug boszniai szerb katonai forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy a muzulmán erők Bosznia északi részén, a horvát hadsereg reguláris alakulatai pedig Kelet-Hercegovinában sértették meg a tűzszünetet hétfőn. Áldozatokról nem érkezett jelentés, de az anyagi károk jelentősek. A Reuter szerint horvát fegyveresek a levegőbe leadott sortü- zekkel állítottak meg egy nyolc teherautóból álló ENSZ-segély- szállító konvojt hétfőn, amely egy közép-boszniai muzulmán helységbe, Kruscicába szállított élelmiszert. A konvoj kénytelen volt visszatérni Vitézbe. Sebesülés nem történt. Ugyanez a konvoj hétfő délelőtt a vitézi horvá- toknak vitt élelmiszert, amely incidens nélkül eljutott a rászorulókhoz. Zsivkovék vállalkoznak Segít a fiú és a lányunoka A Zsivkov család vállalkozások jövedelméből is segíti anyagilag Todor Zsivkovot, Bulgária egykori első számú párt- és állami vezetőjét. Erről Evgenija Zsivkova, a 7 év szabadságvesztésre ítélt Zsivkov unokája tájékoztatta a bolgár sajtót. A nyilatkozó szerint a család nem rendelkezik titkos külföldi bankbetétekkel, szappanbuborékként pukkadt szét az állítólagos mesés összegeket rejtő svájci bankszámla legendája, így a család különféle vállalkozásokkal próbál pénzhez jutni. Evgenija pulóvereket és textíliákat tervez. Vállalkozása körül különösen akkor erősödött fel a hírverés, amikor az ősziplovdivi vásáron magáncégével megjelent a piacon. Evgenija külföldi partnereket keres, mert mint mondja, a bolgároknak nincs elég pénzük az üzlethez. Az unoka, aki egyébként már hosszabb ideje a keleti irodalom témakörével foglalkozó disszertációjának tudományos minősítésére vár, mintegy 40 bolgár varrónőnek ad munkát az általa tervezett ruhák elkészíttetésével. Ebből a jövedelemből segíti nagyapját, aki sajtójelentések szerint pontosan 50 dollárnak megfelelő havi nyugdijat kap. Zsivkov fia, Vladimír is vállalkozásba fogott, a videokazetták forgalmazásával — egyébként már szemmel láthatóan telített piacon — próbál szerencsét. Egyfajta vállalkozásként fogható fel a 82. életévében járó Todor Zsivkovnak az a terve is, hogy megúja emlékiratait. A sajtóban időnként híresztelések látnak napvilágot arról, hogy már 500 oldalon kész a nagy mű, hogy már jelentős keményvaluta-be- vételt biztosító szerződést is kötött a kiadásról és a külföldi forgalmazásról a szerző, de a család szerint Zsivkov még nem fogott hozzá a komoly munkához. Az utóbbi napokban ismét a bolgár lapok címoldalára került a közel 4 évtizedig hatalmon volt Zsivkov. Az okot ehhez az az illetékességi vita adta, amely a Legfelsőbb Bíróság és a Fővárosi Bíróság között bontakozott ki arról, hogy egy újabb eljárással ki fogja perbe a volt pártfőtitkárt. Az ügyészség még tavaly nyomozást indított Zsivkov ellen a „guruló dollárok” ügyében azzal a váddal, hogy pártvezetőként egyedül ő a felelős azért, hogy Szófia 1962 és 1989 között 11,6 millió dollárt utalt át arra a moszkvai számlára, amelyről külföldi kommunista pártokat pénzeltek. A vádiratot ez év áprilisában a Legfelsőbb Bíróság azzal az indokkal utalta a Fővárosi Bírósághoz, hogy Zsivkov nem államfőként vagy a minisztertanács tagjaként döntött az összegek átutalásáról, hanem egy olyan párt vezetőjeként, amelyet a Fővárosi Bíróságon jegyeztek be. E bírói fórum azonban most ismét a Legfelsőbb Bíróság elé utalta vissza az ügyet, mondván, hogy azokban az időkben elválaszthatatlanul ösz- szefonódtak a párt- és állami funkciók, államfő felelősségre vonása ügyében viszont csakis a Legfelsőbb Bíróság illetékes. A vita láttán két szófiai napilap is megállapította: úgy tűnik, hogy tulajdonképpen már senki nem akarja felelősségre vonni Zsivkovot. Keller Tivadar Hemzsegtek az ügynökök KGB-fészek volt a Balti Intézet A nyolcvanas években KGB- ügynökök szivárogtak be a stockholmi székhelyű Balti Intézetbe, és ellenőrzésük alá vonták azt — jelentette a svéd rádió. A svéd rádió EKOT című hírműsorának értesülése szerint egy Moszkvában napvilágra került, 1987-ből származó KGB-ok- mányból kitűnik, hogy az intézet tele volt ügynökökkel, akik közvetlenül a szovjet titkosszolgálat észtországi központjának küldték jelentéseiket. Stockholmban a Balti Intézet hivatalos személyiségeit egyelőre nem sikerült megszólaltatni az értesüléssel kapcsolatban. A svéd médiák egyébként azt jelentették Moszkvából, hogy az azóta feloszlatott szovjet kommunista párt a hidegháború éveiben egész sor baloldali szervezetet pénzelt Svédországban, köztük a kis létszámú kommunista munkáspártot. Időközben Carl Bildt miniszterelnök hivatala vizsgálatot folytat a svéd rádió egy nemrégen közölt másik jelentésével ösz- szefüggésben, amely szerint az egykori Szovjetunió tengeralattjárói a múltban gyakran behatoltak svéd területi vizekre. Bildt azzal vádolta Oroszországot, hogy továbbra is küld mini-ten- geralattjárókat svéd vizekre, de orosz tengerésztisztek tagadják a vádat. Velencei Biennálé A kulturális sokoldalúság Erhard Busek osztrák alkan- cellár és Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke a két fővédnöke az idei Velencei Biennálé egyik nagyszabású és újszerű kiállításának, amelynek címe: A művészetek együttélése. A kiállítás kurátora dr. Hegyi Loránd, a bécsi Modem Művészetek Múzeumának igazgatója, akit — szavai szerint — nem e funkciójában, nem is mint magyart, sokkal inkább „Hegyi Loránd művészettörténészként” kérte fel a biennálé idei igazgatója, az ismert olasz műkritikus, Achille Bonito Oliva. A biennálé hagyományai szerint a nagy központi kiállításon kívül lehetőség van a nemzeti bemutatkozásra — vázolja az igazgató-kurátor a bécsi beszélgetésben a körülményeket. Az idén mindezt egy harmadik nagy egység egészíti ki: tíz nemzetközi projekt — Velence különböző helyein, nem a biennálé területén, ám annak központi témájával teljes egységben. E téma: kulturális sokoldalúság, transz- nacionalitás és kulturális noma- dizmus. Hegyi témája Közép-Európa, ez a történelmileg évszázadok alatt kialakult multikulturális, transznacionális régió, amelyben a szellemi emberek a kulturális nomadizmus jegyében szinte állandóan úton vannak. A sokoldalúság ma minden'— ellene ható — politikai esemény ellenére óriási potenciális kulturális értékként jelenik meg. Ez olyan pozitívum, amelyet semmitől sem lenne szabad háttérbe szorítani engedni — mondja Hegyi. Achille Bennito Oliva, a velencei képzőművészeti seregszemle igazgatója bécsi sajtóértekezletén vázolta az általános koncepciót. „A művészet csomópontjai, gyújtópontjai” — valahogy így fordítható le a választott cím. Oliva úr azonban nem homogenizált nemzetközi művészetet akar propagálni, sokkal inkább az együttélések harmonikus mozaikképét megrajzolni, amelybe belejátszana az Észak, a Dél, a Kelet és a Nyugat megany- nyi különbözősége. Ebben a tekintetben az olasz műkritikus nem is éri be azzal a tíz nemzetközi kiállítással, amelynek lényegében mindegyike e koncepciót tükrözi, hanem a nemzeti kiállítókat is arra kérte, hogy az idén nyissák meg pavilonjaikat a külföldiek előtt. így jut az amerikaiak között lehetőséghez a Franciaországban született Louise Bourgeois, vagy a magyar kiállításon az Amerikában élő és alkotó Joseph Kosuth. De talál a látogató japán nevet az olasz pavilonban, és koreait a németben. Szászi Júlia Mi lesz az óriáspandákkal? Világszerte a környezetvédelem szimbóluma, a Természetvédelmi Világalap kabalaállata, védelmére újra és újra nemzetközi kampányokat indítanak — az óriáspandák helyzete mégis inkább rosszabbodott az utóbbi időben. Legalábbis ezt állítja Georg Schalter zoológus, aki a nyolcvanas évektől kezdve tanulmányozza az óriáspandák életét. Schalter igen borúlátó a világ még mintegy ezerfősre becsült óriáspanda-népességének túlélési esélyeit illetően. — Ügy vélem, hogy a pandavédelmi kampányok többet ártottak, mint használtak az állatoknak — írja a kutató nemrég megjelent, Az utolsó panda című könyvében. A hetvenes évek, a védelmi programok kezdete óta azok a területek, ahol a pandáknak egyáltalán túlélési esélye lenne, egyharma- dával zsugorodtak, és ennek következtében több száz állat pusztult el. Schaller elsősorban azt a gyakorlatot bírálja, hogy az állatok megmentése érdekében fogságban — vagyis az állatkertekben — igyekeznek pandagyerekeket felnevelni, ahelyett, hogy természetes környezetükben próbálnák az óriáspandák szaporodását és életben maradását elősegíteni. A pandák kihalásához hozzájárul az is, hogy bundájuk igen értékes — akár tízezer dollárt is adnak érte —, így vadászatuk is jövedelmező. Jövőre továbbépül az M3-as jövőre l»\űbbkígvózik a/ as/íallcsík az .Vi3-ason (Folytatás az 1. oldalról) Vagyis hiába minden óvintézkedés, hiába a leeresztett sorompó, a pirosán villogó fényjelzés, a fegyelmezetlenség, adott esetben a figyelmetlenség az oka a legtöbb vasúti átjáróban történt balesetnek. Ha külföldről vendégei érkeznek a miniszter úrnak, hová nem vinné el autóval? — szólt az újabb kérdés, célozva az utak minőségére, a sok esetben már-már elviselhetetlen forgalomra. Schamschula György az ország nem egy térségét megnevezte, így szíve szerint Gyöngyösön túl sem szívesen kocsikázna, hiszen hiányzik az autópálya folytatása. De rögvest hozzátette, hogy ezen a téren is soha nem látott fejlesztés tapasztalható. Épül az Ml-es és az MO-ás autópálya, jövőre (Fotó: Szántó György) két új híd kivitelezését kezdik meg a Dunán, s végre elkészül a Győrt elkerülő út is, amelynek befejezését 1994. április vegére datálta. A Hírlap kérdésére válaszolva elmondta, hogy a következő évben folytatják az M3-as autópálya építését is. Erre három megvalósítási szakaszt dolgoztak ki. Az első a tiszai átkelésig tart, a második a Polgár és Nyíregyháza közötti szakaszt jelenti, míg a harmadik lépcsőben épülne meg a határig tartó pálya. Ezt ma még nem tartja indokoltnak a miniszter, mondván: a forgalom még nem igényli az autópályát. Az egyébként nem olcsó mulatság, hiszen egy kilométer nem kevesebb, mint hatszázmillió forintos költséggel épül meg. Kérdőjelek Biztosból bizonytalan? Kényelmetlen, de tény, hogy a nagy tekintélyű londoni Nemzetközi Stratégiai Kutatások Intézetének igazgatója nyilvánosság előtt „újabb destabilizáló veszélyként” jellemezte Magyarországot. Hogyan jutott erre az eredményre? Úgy, hogy az intézet szakértői változatlanul elismerik ugyan a magyar gazdasági és politikai eredményeket, de nem titkoltan aggódnak például „a trianoni egyezménnyel kapcsolatos örökség miatt”, a változások nyomán támadt problémákkal összefüggésben. Mi változott ezzel a nyilatkozattal? Miközben szinte napjainkig — gondjaink és egyéb politikai szélsőségek ismételt jelentkezései ellenére — minden felelős nemzetközi fórumon Közép-Ke- let-Európa pontjaiként emlegettek minket, ezúttal máshová tevődött a hangsúly: bár „egyelőre túlzás lenne arról beszélni, hogy Magyarország szándékosan meg akarná változtatni a trianoni egyezményt, de az országot körülvevő térségben a potenciális bizonytalanság a levegőben lóg.” Értünk a szóból? Lehet kételkedni egy ilyen vélemény jogosságában, lehet ellenérveket felsorakoztatni, hivatalosakat is; megsértődni azonban aligha volna ésszerű. Ehelyett elkerülhetetlennek látszik, hogy mindazok, akik sehol sem akarnak felelőtlen szavakkal és tettekkel károkat okozni a magyarságnak, alaposan végiggondolják az ilyen megítélés okait és esetleges következményeit. Tévedhettek Londonban ? Igen, de ezt csak Magyarország politikája és magatartása bizonyíthatja be: a stabilitás. (FEB) Kokainüzemet fotózott a vadászgép Tudatosan lőtték le Titkos okmányok tanúsága szerint perui vadászgépek tudatosan lőttek le egy amerikai kém repülőgépet az elmúlt évben, megölve az amerikai legénység egyik tagját. A Newsweek magazinban egy titkos amerikai követségi táviratot hoztak nyilvánosságra. Eszerint a perui légitámaszpont parancsnoka nem hagyott kétséget afelől, hogy vadászpilótái tudták: amerikai gépre lőnek. 1992. április 24-én perui vadászgépek rálőttek és lyukat ütöttek az amerikai gépen, s a légnyomás kirepítette a gépből a 34 esztendős Joseph Beard őrmestert. A legénység négy másik tagja megsebesült. Az amerikai gép a Newsweek szerint a Huallaga völgyének kokainüzemeiről akart titokban légi felvételeket készíteni. Csernobil mégsem áll le az idén? Nemzetközi szimpózium kezdődött kedden Kievben a csernobili atomerőmű leállítását, illetve további működtetését szorgalmazó elképzelések felülvizsgálatára. Kievben dolgozó külföldi diplomaták ezzel összefüggésben máris megkérdőjelezik, hogy az ukrán parlament korábbi döntései értelmében az idén valóban bezárják-e az objektumot. Különböző befolyásos ukrán kormányzati körök és politikai szervezetek a bezárás elhalasztását sürgették az elmúlt hetekben, és erre sarkallják a képviselőket is. Nyikolaj Szorokin, az erőmű igazgatója a tanácskozás résztvevőihez intézett nyilatkozatában felszólította az elemzőket, hogy a biztonsági érvek mellett vegyék figyelembe a gazdasági megfontolásokat is. A súlyos energiahiányban szenvedő Ukrajna atomerőművei az összes villamos áram 35 százalékát adják. Ezért egyetlen blokkról sem lehet lemondani — hangoztatta. A várható bírálatokat megelőzve közölte azonban: noha műszakilag nem indokolt az erőmű leállítása, a személyzet kész végrehajtani az erre vonatkozó határozatot. Szorokin szerint a csernobili erőmű biztonsági fokozata elérte az amerikai és a francia színvonalat, s már csak a japán előzi meg. Az igazgató állítását egyelőre egyetlen független szakértő sem erősítette meg. Szorokin a külföld sokkal határozottabb támogatását sürgette a hét évvel ezelőtti katasztrófa következményeinek orvoslásához. Ezt kérte Leonyid Kucsma kormányfő is, aki előzőleg fogadta a Kievben tartózkodó Jan Eliassont, az ENSZ-főtitkár helyettesét. A világszervezet képviselője hangolja össze az ENSZ Csernobil-programját, és részben rajta is múlik, hogy a mostani ismételt tájékozódó útja után mekkora összeget sikerül elkülöníteni erre a célra.
