Nógrád Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-25 / 120. szám
2 HÍRLAP MEGYEJÁKÓ 1993. május 25., kedd Szendehely A Naszál-hegy aljában fekvő község első lakói Berkenyéről átköltözött németek voltak. A megélhetési gondokkal küszködök betelepülését engedélyező szerződést 1753. május 3-án látta el kézjegyével Mihály Károly, Althann római szentbirodalmi grófja, Goldburg és Muhrstetten bárója, váci püspök. A vidék sűrű erdővel benőtt ; egyik magaslatán a középkorban kápolna állt, mely búcsújáró hely volt, ezért nevezték el Szenthelynek. A berkenyéi németek jól isii merték ezt a határrészt, hiszen robotban ők termelték ki a hatalmas cser-, tölgy- és bükkfákat, s szállították Vácra, hordták a fát és a mészkövet az itteni mészégető kemencékhez. A számukra nehezen kiejthető Szenthely nevet viselő területet Szende, Szenda, Szendi névvel jelölték. A váci püspök azonban a szerződésben kikötötte, hogy a falunak Szendehely elnevezést kell kapnia. Vele egyidőben népesült be Katalin puszta, ahová először evangélikus németek érkeztek, majd fokozatosan szendehelyi zsellérek költöztek ide. Napjainkban 416 család, nem egészen 1480 ember lakik Szendehelyen és a hozzátartozó Katalin pusztán, s mintegy 70 százalékuk német ajkú. Tartják a kapcsolatot az anyaországban élő rokonokkal, akik közül sokan ott voltak a falu alapításának 240. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. A szendehelyik ma is azokat a német szavakat használják, amelyeket favágó, erdőmüvelő őseik beszéltek Frankóniában, hiszen nyelvük bezárult, nem fejlődött. Egyre súlyosabb gond a kies fekvésű településen a munkanélküliség, melynek rátája már meghaladja a 25 százalékot. Szénagyüjtők az árok partján A szendehelyi önkormányzat megbízásából az árokpartokról gyűjti össze a lekaszált füvet Wirsin- ger Jánosné, Szegner Jakabné, Bach Józsefné, Szegner Józsefné és Schlenk Jánosné Meghatározó a vallás Szendehely római katolikus vallású község. A falu plébánosa, Palotás Tibor esperes beszélt a hitélet fontosságáról.- Berkenye kivételével Szendehely megyénkben az egyetlen német nemzetiségűek által lakott település. Sokat jelentett az itteniek számára, hogy legalább a szentgyónást németül végezhették a legnehezebb időkben ... Néhány éve már arra is lehetőség nyílik, hogy német nyelvű szentmisét tartsunk, és természetesen a különféle egyházi szolgáltatások nyelve is lehet a német.- Ezek szerint ön jól beszéli a helybeliek nyelvét.- Igen, bár én magam magyar anyanyelvű vagyok. 1950-ben nyaim gyermekeit keresztelem.- Egyébként ha még egy évet itt töltök, akkor rekordot javítok: egyetlen elődöm volt, aki 23 évig dolgozott itt.-A gyerekek körében népszerű a hittan?- Az egész falu rendkívül vallásos, szinte valamennyi gyerek jár hittanra. Van egy hitoktató tanárnő is, ő az alsótagozatosokat tanítja, én pedig felsősöket. Idén is 20 elsőáldo- zónk van, és ez a létszám megfelel a korábbi évek átlagának. Püspöki utasításra egyébként az elsőáldozást három évi hitoktatásnak kell megelőznie.- Katalin pusztán is szokott szentmisét tartani?- Van egy kápolna az erdőPalotás Tibor esperes a spanyol nyelvű szentírással ■kerültem a szemináriumba, ami ugye, meglehetősen nehéz idősszak volt, a tananyaghoz ma- jgyar nyelven képtelenség volt ■hozzájutni. A püspök úr éppen jézért olyan tanárt rendelt mellénk, aki sok munkával, de jól j megtanította a kispapokat né- imetül és franciául. A szakiro- jdalmat így olvashattuk eredetibben is.- Mióta él Szendehelyen?- 1971-ben kerültem ide. Bizony, ma már a volt tanítváben, ott szoktunk a pünkösd utáni első vasárnapon szentmisét tartani. így a jövő héten is oda várjuk a hívőket.- Mivel foglalkozik szabadidejében?- Van egy bibliagyűjteményem, 90 darabból áll. Az európai nyelvekre lefordítottak mellett van közöttük japán, arab és héber nyelvű is. Mindegyikhez van szótáram, s ha van időm, szívesen olvasgatom ezeket a szentírásokat. Szegner Andrásné a helyben készített, régi bútorokkal Eredeti sváb bútorok- Az volt régen a szokás, hogy szalma helyett kukorica csuhával - ahogy itt mondták, sustyával - töltötték az ágyak matracait, amelyeket egyébként vászonból varrtak. Cserélték persze, minden évben, hogy friss legyen. Azért szerették jobban, mint a szalmát, mert nem porosodott annyira - mesélte Szegner Andrásné, aki a legnagyobb hagyományos sváb bútorokból összeállított helytörténeti jellegű gyűjteménnyel rendelkezik Szendehelyen.- Hogyan kerültek önhöz ezek a régi bútordarabok?-A nagymamáktól szedtem őket össze. Él a községben egy idős asztalos mester, German István. Már nem dolgozik, 83 éves, de ő értett ehhez a „fláde- ros”-nak nevezett festési módhoz, és amíg vitte az ipart, ő rendbe tudta tenni ezeket a régi bútorokat is.-A fenyőfából készült, pirosra festett berendezési tárgyakat a szegényebb emberek használták. A tehetősebbek diófából, de legalább valamilyen keményfából csináltattak maguknak bútorokat.- Mivel és hogyan rendezték be lakásaikat - mondjuk úgy száz évvel ezelőtt - az itt élő német nemzetiségű lakosok?- A tárgyak mennyisége függött a család nagyságától. Ágy, szekrény, sublót volt persze, mindenhol. Akkoriban egyébként egy ágyban két ember aludt. Régebben használták itt is a magyar vidékeken ismert tulipános ládához hasonló bútordarabokat is, de ezeket úgy 150 évvel ezelőtt kiszorította a sublót. Voltak kiegészítő tárgyaik, így például hosszú fogasok, bölcsők, a konyhákban pedig az asztalok és a székek mellett padok és sarokpadok is.- Visszatérve a bölcsőre - simogatta meg a pirosra festett darabot -, ezt a lányom használta is. Nem hiszik el, de jobban bevált, mint bármilyen modern eszköz.- Mi a célja az összegyűjtött tárgyakkal?- Raktárszerűen tárolom őket ebben az üres, régi házban, ami valamikor a század elején épül.-Egyébként a falu fennállásának 240-ik évfordulójára rendezett helytörténeti gyűjteményt is az én anyagomból állították össze.- Mi lesz velük évek múlva, azt sajnos, nem tudom. Jó lenne megőrizni ezeket a tárgyakat így, ahogy vannak, együtt... Feliratok Á település centrumában lévő Szepi fogadó falán olvastuk e feliratokat: „Itt nyugszik Hitel Áron, hitel nincs semmi áron.” „Lehetsz tőlem sógor, koma, tőlem hitelt nem kapsz soha.” „Kedves barátom, Lajos. Itt pénz nélkül mulatni bajos. Itt csak az iszik, aki fizet. Ha nincsen pénzed, igyál vizet.” „Akivel itt ülsz, s nem a feleséged, nem áruljuk el, bármily nagy a vétked. Diszkréciónk magas, ne fájjon a fejed, neked sem áruljuk el, kivel ül itt a nejed.” „Ha iszol is meghalsz. Ha nem iszol is meghalsz. Akkor hát igyál!” „Szepi szeme mindent lát, ne vidd el a poharát.” Nőtincsen főznek a szendehelyiekre A szendehelyi óvoda konyháján mintegy 70 gyereknek tálalja a szomszédos Nőtincsen főzött ebédet a három ételkiosztó, név szerint: Bach Jánosné, Tóthné Nádasdi Erzsébet és Nagy Antalné Szépséges szenvedély A szendehelyi Rottenbacher Mihály szenvedélyes vadász, amit bizonyít, hogy egyszerre két vadásztársaságnak is tagja; az érsekvadkerti mezőgazda- sági üzem mellett a „Naszály Jószerencsét” vadásztársaságba is belépett.- 1975-ben kezdtem el vadászni - mondta. - Területes vadászok hatan vagyunk a faluban, de amióta lehetséges, a bérkilövők is vannak néhányan. Az eddigi vadászpályafutásom alatt 27 őzbakot, és vagy 10 szarvasbikát lőttem.-Ezek szerint inkább nagyvadas a terület.- Igen, őz, szarvas, vaddisznó, és néhány muflon - ezek a vadfajok fordulnak elő- Lőttvad átvételével is foglalkozom. Éppencsakhogy elkészült, de búzaéréskor, ami a vaddisznó lesvadászatának fő szezonja, remélem, hogy megtelik a konténer. Ami egyébként a budapesti székhelyű Mirevál Kft. tulajdona, és hasonlót üzemeltetnek Verőcemaroson, Ér- sekvadkerten, Szécsényben, Salgótarjánban is.-Kikre számít? Kik hozzák ide a lőttvadat?- Főleg a saját társaságom tagságára számíthatok. Vannak közöttük budapestiek, rétságiak, nézsaiak .. . Mivel a környéken apróvad nem nagyon van, s így fácán, nyúl, vadréce elhelyezésére nem is készültünk fel, a konténer csak nagyvadak Az idén elejtett szalonka preparátumával és az őzaganccsal nálunk. Tavaly például a társaságunk - a Naszály Jószerencsét - 92 vaddisznót és 60 szarvast ejtett el.-Az az igazság, hogy idén már én is lőttem egy őzet, de azt az Alföldön. Egy ottani vadászcimborám hívott meg, mivel nálunk most éppen osztrákok vadásznak, mi nem ejthetünk el őzet... — Az udvarán láttunk egy fagyasztókonténert is. Mi a célja ezzel? elhelyezésére alkalmas.- Van-e kedvenc vadfaja, amire a legjobban szeret vadászni.- A szalonka. Kora tavasszal kezdődik a vadászidény, gyönyörű a természet, és nagyon nehéz meglőni cikkcakkos röpte miatt.- Úgy látom, hogy nagyon megbecsüli a trófeáit. . .-Aki nem vigyáz rájuk, eladja őket, annak én puskát sem adnék a kezébe... „Ide születtünk, itt kell élnünk” A 122. számú ABC vezetője a 38 éves Bach György. A fiatalember öt évre bérli az áfésztól a falu központjában lévő üzletet, segítője a felesége. Jómaga, miként a lakosság nagyobb része, német származású.- Favágó őseim 240 évvel ezelőtt települtek át Ke- let-Frankhonból - mondja. - Az édesapám kőműves volt. Jómagam mezőgazdász voltam, majd átpártoltam a kereskedelemhez. Ezt megelőzően Katalin pusztán szerződéses rendszerben „vittem” egy boltot. Jönnek és mennek a vásárlók. A megkérdezett Krajcsi Jánosné és Rottenbacher Mi- hályné állítja, ebben az ABC-ben mindent megkapnak, amire szükségük van. A kis kitérő után visszatérünk Bach úr családjához. Mint említi, a község fennállásának 240. évfordulójára rendezett ünnepségre eljöttek a rokonok Németországból. Erről jut eszembe a kérdés: nem vágyódik-e a sokkal magasabb életszínvonalat biztosító ősei földjére? A válasz:- Ide születtünk, itt kell élnünk. Az oldalt írták: Faragó Zoltán és Kolaj László A felvételeket Rigó Tibor készítette
