Nógrád Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-24 / 119. szám
4 HÍRLAP OLVASÖKTÖL OLVASÓKNAK 1993. május 24., hétfő \ ) Szent Flórián valóságképe A Nógrád Megyei Hírlap 1993. május 4-ei számának Rét- ság és környéke oldalán tudósítottak a szátoki Szent Flórián szobor történetéről és az avatási ünnepség előkészületeiről. Miután a szobor históriájának leírásában szinte minden adat téves, fogadják el tőlem az alábbiakat Szent Flórián szátoki emlékének valóságképeként. 1804-ben a Velky család két tagja engedélyt kér - és kap - a községi elöljáróságtól a szobor felállítására. Maga a szobor tehát ekkor születik meg. 1824-ben a téglából falazott alapzat azonban annyira megrongálódik, hogy felújítását nem odázhatják tovább. Ekkor már a Karaba család (akivel közben rokonságba kerültek a Velkyek) is csatlakozik a szobor fenntartási költségeihez. A levélben így fogalmaznak:........mégha magjok is szakad," alapítvánnyal kívánják a szobrot fenntartani. 1852-ben a Velky család egy tömbből álló kőből kifaragtatja az alapzatot, melyet ezután soha nem kellett restaurálni. (Ez a tömb került szinte teljes egészében elő.) 1944 decemberében egy orosz harckocsi lövedéke találja el (ezt a talapzatot), de egyébként magát a szobrot komolyabb sérülés nem éri. (A talapzaton lévő becsapódási nyom most is megtekinthető). 1952-ben az akkori ifjúsági szervezeti titkára nagy buzgó- ságtól vezérelve ledönteti a szobrot, amelyet ekkor érnek a legnagyobb sérülések. Az eredeti fej azonban előkerült, ezt a polgármesteri hivatalban lehet megtekinteni. Hajdú István a romhányi és szátoki katolikus Egyházközségi Tudósító szerkesztője Továbbra is dr. Éles János a pásztói kórház igazgatója A Nógrád Megyei Hírlap 1993. május 21-i'(péntek) számában Novák doktor újra kórházigazgató címmel - véleményem szerint - valótlan állítás látott napvilágot. 1. ) A Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság dr. Novák László volt főállású orvos igazgató fegyelmi elbocsátása ügyében valóban tárgyalást tartott. Az ügy érdemében (hogy ti. dr. Novák elkövette-e a terhére rótt fegyelmi vétségeket, illetve azok milyen súlyúak) nem bocsátkozott tárgyalásba, azt nem vizsgálta, nem mérlegelte és e kérdésben nem is döntött. 2. ) A bíróság szóban kihirdetett ítélete a fegyelmi eljárás elrendelését érintő egyes eljárásjogi szabályok sérelme miatt a fegyelmi eljárás hatályon kívüli helyezése volt. 3. ) Az ítélet nem jogerős. 4. ) A képviselő-testület korábbi döntése alapján 1993. február 1-jétől kezdődően megszüntette a kórház függetlenített (főállású) orvos igazgatói státuszát, melyet Novák doktor töltött be a fegyelmi elbocsátást megelőzően. 5. ) A városi képviselő-testület a kórház élére 1993. április 26-ától - főállású munkaköre mellett - dr. Éles János szülés-nőgyógyász másodfőorvost nevezte ki orvosigazgatónak. 6. ) Dr. Novák Lászlónak a városi kórházban - sem mint igazgató, sem mint sebész orvos - állása nincs, ezért a fehér köpenyt itt nem veheti fel. 7. ) A leírtakból és a tényekből okszerűen következik, hogy nem Novák doktor a kórházigazgató. Dr. Dobrovoczky István polgármester Pásztó Sikeres Föld napi akció „Megnyílt” a Bükki Nemzeti Park A Föld Napja alkalmából 1993. április 22-én a diákok ingyenesen látogathatták a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának felügyelete alá tartozó barlangokat, kiállítóhelyeket. A BNP Igazgatóság székházában (Eger, Sánc u. 6 sz.) a természetvédelmi kiállító- és előadóteremben kilenc napon át fogadták az érdeklődőket isme- retterjesztő programon. Április 22-e és 30-a között ingyenesen lehetett megtekinteni a Borsod, Heves és Nógrád megye védett területeiről készült kiállítást. A csoportok igény szerint megnézhettek egy, a magyarországi nemzeti parkokról készült videofilmét, illetve a korosztályuknak megfelelően összeállított diaképes előadást a Bükki Nemzeti Parkról. Lehetőség volt különböző természetvédelmi kiadványok vásárlására is. A rendezvény célja elsősorban az iskolás korú gyerekek Bükkről való ismeretanyagának bővítése, érdeklődésének felkeltése, természetvédelmi nevelése volt. A programon harminchét általános iskolai osztály, illetve csoport vett részt, összesen több mint hétszáz fővel. Mivel a rendezvény mind a gyerekek, mind a pedagógusok körében sikert aratott és hasznosnak bizonyult, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a jövőben is tervezi hasonló programok szervezését.” Varga Ferenc igazgató i Akar telefonon Swatch órát I vagy pénzt nyerni!? ■ 1-610-204-5359 A nyár veszélyei Gyermekeink legnagyobb örömére közeledik a hosszú nyári szünidő, a korlátlan szabadság, a gondtalan élet időszaka. A szülők öröme azonban már korántsem olyan határtalan, hiszen a gyermek felügyeletét több mint két hónapig megoldani igen nagy problémát jelent. Sok „önálló életre” kényszerült gyermek igényeit nem elégítik ki az otthoni lehetőségek, társaságra, egyéb szórakozásra vágyva az utcán, játszótéren töltik napjaikat. Nem véletlen, hogy a nyári hónapokban megszaporodnak a gyermekek közlekedési balesetei. Nógrád megyében évente átlag, mintegy hatvan közlekedési balesetnek van gyermeksérültje, s az ilyen balesetek közel negyven százaléka a nyári hónapokban (június-július-augusztus- ban) történik. A gyermekek baleseteinek gyakorisága ezekben a hónapokban csaknem kétszerese, mint más időszakban. Különösen szembetűnő volt a nyári balestek megnövekedése az utóbbi két évben, amikor az évi összes gyermekbaleset fele ebben a három hónapban történt. Igen magas a balesetek száma júniusban, amikor a tanév vége, a szünidő kezdete mintegy átmeneti időszakot jelent a gyermekek életmódjában, magatartásában. A közlekedési balesetek során megsérült gyermekek közel fele okozója a balesetnek, azaz a szerencsétlenség az ő figyelmetlensége, rakoncátlan magatartásából adódóan, vagy a közlekedési szabályok ismeretének hiánya miatt következik be. Legtöbb gyermek gyalogosként sérül meg azért, mert kellő körültekintés nélkül, hirtelen lép az úttestre. Számos gyermek okoz balestet kerékpárral. A balestek okaiból egyértelműen a közlekedési szabályok hiányos ismerete derül ki. Az utóbbi időben divatba jött, a közelmúltban Salgótarjánban is megrendezett mountain bike versenyek hatására a gyermekek körében igen népszerű lett a kerékpár. Nemcsak a hegyekben, hanem lakott területen, városok utcáin, terein is ezt a sportot űzik, fokozva a balesetveszélyt. A nem a baleset okozójaként megsérült gyermekek legnagyobb része személygépkocsi utasaként, kisebb hányada gyalogosként szenved balesetet. Ebben az esetben a figyelmetlenül közlekedő, a közlekedési szabályokat be nem tartó, felnőttek felelőtlensége miatt sérülnek meg a gyermekek. Számos esetben a szülők felelőssége nem vitatható, hiszen nem egy balesetet okoznak hat éven aluli gyermekek, akikről nehéz elképzelni, hogy egyedül közlekednek. Vagy a nagy számú vasárnapi gyermekbaleset jelentős részében a gyermekek személygépkocsi utasaként szenvednek sérülést, többnyire a szülőkkel együtt tett autós kirándulások során. A nyári balesetek nagy száma mellett a másik ok, amiért fontos odafigyelni a gyermekek közlekedésére az, hogy ebben az évben ismét sok gyermekbaleset várható. Hosszab időszak adatainak vizsgálata ugyanis azt mutatja, hogy Nógrád megyében a gyermekbalesetek száma periodikusan igazodik, négy évenkénti csúccsal. Ilyen években átlagosan hússzal több gyermek sérült meg, mint a csúcsot megelőző évben. Ez igen nagy növekedés, ha figyelembe vesszük, hogy a balesetek során évente hatvan-hatvanöt gyermek sérül meg. Legutóbb 1989-ben tapasztaltunk ilyen ugrásszerű változást és négy éves periódust figyelembe véve ez most ismét esedékes, így ebben az évben várhatóan mintegy nyolcvan gyermek fog balesetben megsérülni. Az sem mellékes, hogy ezekben a „csúcs” években mindig volt halálos kimenetelű gyermekbaleset (már ebben az évben is!), holott az utóbbi években ez Nógrád megyére már nem volt jellemző. Örömömre szolgálna, ha a statisztikai elemzésen alapuló előrejelzésem nem válna be, ehhez azonban a közutakon fokozott óvatosságra, a közlekedési szabályok betartására, a közlekedő partnerek részéről kölcsönös udvariasságra van szükség. Különösén figyeljünk a nyári időszakban a közlekedési ismeretekkel nem; vagy alig rendelkező gyermekekre akkor is, ha sokszor meggondolatlanul, szabálytalanul közlekednek. Kerényi Kázmér KSH Nógrád Megyei Igazgatósága Kirándulóhelyi „csendélet” Veres Mihály felvétele Somoskőújfalu mellett készült egy „legalizált” szemétkupacról Ez úton is szeretném felhívni a Patyolat salgótarjáni vezetésének szíves figyelmét a vállalásoknál követendő korrekt eljárásra. Nem tudom mennyire gyakori ott ez a mulasztás, de sajnos velem már másodszor fordul elő. Az elmúlt év végén személyesen kellett megsürgetnem a teljesítést az üzemben, ezúttal az 1993. április 9-én beadott 14 napra vállalt fürdőköpenyemet nem tudom visszakapni. Ha a vállalatnak sok a munkája, akkor ne vállaljon 14 napra, s közölje a polgárokkal, hogy pár hónapos szünetet tart, vagy hosszabb átfutási időre vállal csak. A szolgáltatások díjai emelkednek, de a szolgáltatás maga egyre rosszabb, hogy ne írjam: az ügyfelek semmibe vevésére mutat. Nagyon kérem, legalább adjanak tanácsot, hová forduljak, hogy végre belebújhassak köpenyembe?! Vertich József nyugdíjas Salgótarján A múltkoriban sajnálatos élményben volt részem: egy elegáns öltözetű úr egy alig elszívott, füstölgő cigarettát dobott a helyijárati busz kerekei mellé. Arra is rest volt. hogy eltapossa. Én megtettem helyette . .. Mit várjunk az úgynevezett egyszerű emberektől, ha intelligensnek látszó állampolgárok is ilyen felelőtlenek, nem számolnak, nem törődnek cselekedeteik következményeivel. Hiszen egy-egy parázsló cigaretta nemcsak környezetszennyezést okoz, hanem súlyos tragédiák előidézője is lehet. Takács Lajosné Salgótarján Emberségből példát... Május 14—én, pénteken délután öt óra tájban fiam és unokám közúti balesetet szenvedett. A Kálló és Va- nyarc közötti úton egy ittas vezető autójuknak rohant. Ez úton szeretnék köszönetét mondani mindazoknak, akik ebben a nehéz helyzetben segítséget nyújtottak. Elsősorban a számomra addig ismeretlen Mucsina Gyula terényi tanító polgármester úrnak és kedves feleségének, akik útjukat megszakítva, unokámat a baleset színhelyéről elhozták hozzám, telefonáltak a mentőknek, rendőrségnek, elvittek orvosért. Köszönet dr. Kovács János doktor úrnak, a mentőknek, a pásztói kórház dolgozóinak, a szi- ráki és pásztói rendőröknek, a vanyarci Modhahni Pálnak, Bálint Lászlónak, Mészáros Lászlónak. Táborszki Jánosnak, Tornyos Istvánnak, Ponyikaj Andrásnak és mindenkinek, akik gyors és önzetlen segítségükkel enyhítették a bajt. s mindazoknak, akik együttérzésük kifejezésével segítettek elviselni a nehézségeket. Thomka Aladárné Vanyarc MOST VEGYEN CSEREPET! 10% ÁRENGEDMÉNY § + DÍJMENTES HÁZHOZ SZÁLLÍTÁS A BNV IDEJE ALATT (66) 325-392 KIRÁLY Tégla Mintabolt Békéscsaba, Andrássy út 45. Olvasóink kérdezték - jogászunk válaszol A nyugellátással kapcsolatos változásokról A társadalombiztosítási jogszabályokkal kapcsolatos változásokban nem könnyű az eligazodás, ezért több olvasónk ez irányú kérdéseire az alábbiakban kívánok rövid tájékoztatást adni, megjegyezve, hogy csak az 1993. március végéig elfogadott módosításokra tudok figyelemmel lenni, s azok közül is csak azzal foglalkozom, hogy mely évek kereseteiből számítják a nyugdíjakat? * A társadalombiztosítási szabályokat az 1993. évi VIII. törvény és a 39/1993. (11.27) sz. kormányrendelet módosította jelentősebb mértékben. E módosító rendelkezések 1993. március 1-jétől léptek hatályba, azonban egyes rendelkezéseit visszamenőleg, de legkorábban 1992. december 31-ét követő naptól nyugdíjigények elbírálásakor már alkalmazni kell, ha az új rendelkezések együttes alkalmazása a nyugdíjigénylőre nézve kedvezőbb. Ezek az 1993. január 1-jétől alkalmazandó szabályok: a szolgálati időn alapuló “kedvezőbb nyugdíjmérték, az átlagkereset kiszámításával kapcsolatos új rendelkezések. Példaként emelem ki, hogy a nyugdíj alapjául szolgáló átlag- kereset számításánál az irányadó időszak hosszú évekig változatlan szabályozása módosult akként, hogy a hosszabbodott az irányadó időszak. A folyamat már 1992. évben változott és folytatódott az 1993. március 1-jei-módosítás során. Ettől az időponttól kezdődően már csak az átlagszámítás kezdete van meghatározva, azaz a jövőben nyugdíjba vonulóknál 1988. január 1-jétől a nyugdíjazást megelőző napig terjedő időszak alatt elért kereseteket veszik figyelembe. Ez 1993. évben azt jelenti, hogy az átlag- kereset alapjául szolgáló bérek átlagát 5 év, és a nyugdíjazás éve (töredék év) kereseteiből kell megállapítani. 1994. évben pedig már 6 teljes év és a töredékév béreiből —, 1995 évben már 7 teljes év és á. töredékév.. \, s így halad fel felé akként, hogy például a 2000. évben már 12 teljes év és a töredékidő kereseteiből számítanak majd nyugdíjat. Az irányadó időszakon kívül az is jelentős változás, hogy az év végi részesedést és a prémiumot annál az évnél kell számításba venni, amelyik évben az kifizetésre kerül. Az irányadó időszak kiterjesztésével szorosan összefüggő kérdés, hogy milyen módon történjen meg a korábbi évek keresetének szintre hozása? Ez az úgynevezett valorizáció már 1992-ben bevezetésre került. E módszer lényege, hogy a beszámítási időszak meghosz- szabbítása miatt az új szabályozás folytán bekerülő, korábbi években elért keresetek a nettó átlagkereset növekedésének megfelelően emelve kerülnek be a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló keresetekbe. . Dr. Verebélvi Felelőtlen magatartás Inkorrekt eljárás
