Nógrád Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-21 / 117. szám

2 HÍRLAP MEGYEJÁRÓ í093. május 21., péntek R é t s á g A község 1393-ban a Los- sonczy család birtokát ké­pezte. A XVI. században a török hódoltsági területhez tartozott. 1598-ban Lónyai Alberté volt a már részben kipusztult falu. A XVII. század közepén Lónyai Gá­bor volt a földesura. A ké­sőbbiekben a váci káptalan, a Sréter család és Szubszky István özvegye birtokolta. Ezt követően özvegy gróf Benyovszky Bélánénak, Ro­senback Sándornak és Herzfeld Frigyesnek volt itt nagyobb birtoka. A római katolikus templom 1726-ban épült. Az 1848- 49-es szabadságharc alatt a település többször volt had­átvonulások színhelye. Az oroszok ágyúzása következ­tében a házak egy része leé­get. A településhez tartozott Jásztelek-puszta, Lokos ta­nya, valamint az oklevelek által már 1299-ben említett Pusztaszántó, mely 1460-ban önálló községként szerepelt, de a XV. század­ban elpusztult. Napjainkban 3800-an laknak Rétságon, mely hosszabb ideje város. Köz­igazgatásilag hozzátartozik Tolmács és Pusztaszántó. A helybeliek nagy fájdalma, hogy megszüntették az egy­kori gimnázumot. Az egyik legnagyobb probléma a nö­vekvő munkanélküliség. Helytörténészek a könyvtárban A rétsági városvédő egyesü­let tagjai a közelmúltban elhatá­rozták, hogy összeállítást készí­tenek a város eddigi történeté­ről. A munkához megnyerték a városi könyvtár dolgozóit is, akik vállalták a különféle anya­gok összegyűjtését.- Mindenre szükségünk van, ami a város történetével kapcso­latos - mondta Varga Nán- dorné, az intézmény megbízott igazgatója. Főleg fotók, képes­lapok, újságcikkek, szakdolgo­zatok, iskolai értesítők, meghí­vók, szórólapok érkezését vár­juk. Nem ragaszkodunk az ere­deti példányokhoz, hiszen azok jelenthetnek valakinek kedves emléket is, hanem megelég­szünk a másolatokkal. Szükség esetén csekély térítést is fel tu­dunk ajánlani. Sok segítséget kapunk a Balassi Bálint Könyv­tártól, hiszen ők rendelkezé­sünkre bocsátják azokat az új­ságokat, amelyekben rólunk ír­nak. Egyébként 1987-től ne­künk is jár a Nógrád Megyei Hírlap, illetve elődje. Természe­tesen nemcsak Rétság, hanem Pusztaszántó és Tolmács írásos emlékeit is gyűjtjük. Külön gyűjteményt állítottunk össze azokból a könyvekből, amelyek foglalkoznak városunkkal. Ha az anyag összeállt, szeretnénk egy kis kiállítást rendezni be­lőle. Terveink szerint egy pol­cot különítenénk el erre a célra a könyvtárban ... Miniarborétum az iskolakertben Zomborka Zsolt, Topolcsik Zoltán, Gyuricza Zsolt, Mészáros Zita és Gregor Judit munka közben A rétsági általános iskola kertjében számos dísznövény és gyümölcsfa pompázik. Az esz­tétika mellett komoly oktatási célokat is szolgáló kertet tíz év­vel ezelőtt kezdték el telepíteni.-A tantervben is szerepel, mind a környezetismeret, mind pedig a biológia tantárgyak ok­tatása során, hogy azokat a nö­vényeket, amelyek a tananyag­ban szerepelnek, lehetőség sze­rint be kell mutatni élőben is - mondta Várszegi lsn>án. az in­tézmény igazgatója. - Sokat se­gít a tanárnak, ha élőben is be tudja mutatni azt, hogy milyen is a csonthéjas termésű, vagy éppen a tűlevelű növény. Rend­kívül hasznos dolog, hogy a kü­lönböző fajokat egymás mellett láthatják a gyerekek. Ha például a nyitvatermőkről tanulnak, ak­kor azt is megnézhetik, hogy milyen a luc, az erdei, a fekete, a jegenye, vagy éppen a vörös­fenyőfa.- Honnan szerezték be fa­csemetéket, illetve a szükséges magvakat?- Tíz éve, amikor elkezdtük a miniarborétum kialakítását, sokkal könnyebben ment a tá­mogatók szerzése. Az erdészet­től ingyenesen kaptunk annak idején hajtatóanyagot. Pillanat­nyilag több, mint 80 féle fás­szárú növény tenyészik a kert­ben. Van a közelben egy KRESZ parkunk is, amelyet szintén betelepítettünk növé­nyekkel. Ott platánok, juharfák és örökzöldek vannak.- Ki gondozza a parkot?- Elsősorban a gyerekek, de vannak olyan munkák is, ame­lyeket nem bízhatunk rájuk. Ilyen például a fűnyírás, vagy a speciális gondozási feladatok ellátása. Tulajdonképpen ezzel is arra szoktathatjuk a gyereke­ket. hogy mindig felelősséget érezzenek a természet iránt.- Mit csinálnak a gyümölcs­fák termésével? Vannak cse­resznye, szilva, körte, alma és diófák is.. .- Amikor beérik, idehozzuk a gyerekeknek a létrát és leszed­hetik, ami kell nekik. A fákat egyáltalán nem permetezzük, semmiféle mérget nem haszná­lunk, és ez is segíti környezet­védő és természetbarát szemlé­letük kialakítását.- Van esetleg valamilyen rit­kaság is a kertben?- Igazi ritkaság nincs, de ta­lán a legértékesebb növényünk egy császárfa. amit az Alföldről hozattunk. Fiatal korában a haj­tásai el szoktak fagyni, de nap­jainkra már szépen megerősö­dött, és cseppet sem ártanak neki a téli hidegek. Ahol a nulla már eredménynek számít Munkában a müanyagosok (jobbról balra): Varga Ilona, Fodor Lászlóné és Uráli Ferenc A Barátság Mezőgazdasági és Ipari Szövetkezetnél különö­sebb gond nélkül hajtották végre az átalakulást, s az első földárverés is megtörtént. Az elmúlt évet ugyan jelentős vesz­teséggel zárta a gazdasági egy­ség. de elbocsátásokra nem ke­rült sor, s napjainkban is 150-en keresik itt a kenyerüket.- Árbevételünk 70 százaléka a nyereséges ipari termelésből, 30 százaléka a veszteséges nö­vénytermesztésből származik - mondta a kollektívát immár másfél évtizede irányító Pong- rácz József elnök. - Sajnos, a mezőgazdaságban rosszak az értékarányok: a költségek már nyugatiak, ám a termékek ára csak fele az ottaninak. A szövetkezet sohasem tarto­zott a nagyok közé, mindössze 2400 hektáron gazdálkodik. El­sősorban búza, árpa, mustár, napraforgó a honos növény. A mustár közvetve Németor­szágba, a napraforgó Japánba kerül. Errefelé is régi hagyomá­nyai vannak a burgonyater­mesztésnek; a szövetkezeti ta­A rétsági Gonda János, aki Budapesten dolgozik, csak he­tente kétszer jár haza, és olyan­kor is a zenének szenteli szaba­didejét. A művelődési központ­ban gyakorol délutánonként, ahol nemrégiben alapított egye üttese is próbálni szokott.- A budapesti Erkel Ferenc zeneiskola jazz tanszékére já­rok, a szakács szakmám mellé szeretnék ugyanis zenei vég­zettséget is szerezni - mondta. - Az együttesében hárman va­gyunk, a basszusgitáros Katona Pál, a szólógitáros pedig Jaku- becz Zoltán. Előbbi szintén helybeli, utóbbi pedig romhányi illetőségű. Öt éve zenélek, egy évig egy bálassagyarmatai ze­nekarban játszottam. Együtte­sünk neve egyébként: Firstep, 'és instrumentális rockzenét ját­szunk. A jövőben szeretnénk jazz-t is előadni, - ha majd megfelelő szintre jutunk. Konkrét vezető nincs az egy­üttesben. Eddig helyben voltak fellépésünk és egyszer Vácott. gok 100 hektár bérlemény föl­dön vetették el a gumós nö­vényt. A melléküzemágban műanyag zsákokat, flakonokat, kupakokat állítanak elő. A nö­vénytermesztésben 70-en, az iparban 80-an dolgoznak.- Bármennyire is nehéz gaz­dasági helyzetben van a szövet­kezetünk, ez idáig még tartani tudtuk a tagságnak adott ígére­tünket - jegyezte meg az elnök. - Ez pedig azt is jelenti, hogy mindenkor időben tudtunk bért fizetni. A kérdésre, hogy mire számí­tanak az idén, Pongrácz József így felelt.- Először is ki kell húznunk aratásig. Remélem, sikerül. Ha kevés ráfizetéssel, jobb esetben nulla eredménnyel zárnánk az esztendőt, akkor már nagyon elégedettek lennénk. ÉPÍTKEZIK? Gondját levesszük válláról! Jamina termékek. Téglák, cementek, palák MŰVI ÁRON való értékesítése. Nyílászárók, szaniter áruk, fenyő fűrészáruk, vasáruk nagy választékban. INTERSPAN natúr és laminált forgácslapok. Tüzelőanyagok értékesítése. VISZONTELADÓKNAK l! Rétság, Rákóczi út 6. Tel: 24. Első lépésben: Firstep A dobok mögött: Gonda János Városvédők, városszépítők Rétságon - közel egy esztendős előkészítő munka után, több mint 40 fővel - megalakult a városvédő és városszépítő Egyesület. A társadalmi szerveződés célja a város környezetének és természeti értékeinek megőrzése, a hasonló érdek­lődésűek és lokálpatrióták összefogásának segítése a nemes cél érdekében. Fon­tosnak ítélik meg a társa­dalmi munkára történő mozgósítást és a város köz­területeinek ilyen módon való szépítését, tisztaságá­nak, környezeti kultúrájá­nak megóvását. Közös fel­lépést sürgetnek a rongálok és szemetelők ellen is. Műemlék torony A rajta lévő márványtábla ta­núsága szerint a rétsági ha­rangtorony 1989-től műemlék. A régi épülethez egyáltalán nem illő, kőporos vakolat va­lahogy le is kívánkozik a falról. Az oldalt írták: Faragó Zoltán és Kolaj László A felvételeket Rigó Tibor készítette co firtat ÁLTALÁNOS FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET VÁSÁROLJON ÜZLETEINKBEN! VÁRJA ÖNT A BÖRZSÖNY ÁRUHÁZ műszaki, ruházati osztálya ABC-élelmiszer részlege könyvesboltja GAZDA- ÉS BARKÁCS BOLT kerti szerszámok, vetőmagok, műtrágyák, növényvédőszerek, vas- és műszaki áruk széles választéka. Áruféleségeinket folyamatosan bővítjük, akcióink során árengedményeket biztosítunk. (17744) Varga Nándorné és Gyüre Ferencné a dokumentációt rendezi

Next

/
Oldalképek
Tartalom