Nógrád Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-15-16 / 112. szám

2 HÍRLAP MEGYEJÁRÓ 1993. május 15-16., szombat-vasárnap D e j t á r Az okiratokban a XIV. században bukkan fel a község neve, melyet római katolikus vallásúak laknak. Ekkor a Lossonczyak birto­kolták. Lossonczy István bán özvegye, Orsolya 1397-ben Patak együtt Ver- zsenyi Lászlónak adta. Ké­sőbb a király kezére került, akitől 1436-ig Machalfalvi Reichel Péter bírta zálog­ban. Zsigmond király ez­után az esztergomi érseknek adta zálogba a falut. Rá két esztendőre Albert király Pa­tak városával együtt örök adományul adta az érsek­nek. Török hódoltsági terü­lethez tartozott. Később megint az esztergomi érsek volt a földbirtokosa. A XVII. században újra a tö­rök hódoltság része. Ezután a település visszakerült az esztergomi érsek birtokába. A községben van az eszte- gomi érsekségnek egy régi kastélya, mely a hagyomány szerint Szondy Görgynek szolgált lakásául. A római katolikus templom 1860-ban épült. A község 1866-ban teljesen leégett, 1888-ban egy része ismét a lángok martalékává vált. Mindkét alkalommal rövid idő alatt újra felépítették a házakat. Napjainkban 465 család, 1587 lakos él Dej táron. Me­zőgazdasági üzem, sava­nyító üzem, uborkát feldol­gozó kft., egyedi bútorokat előállító kft. termel a terüle­ten, ennek ellenére súlyos gond a növekvő munkanél­küliség. A falu jól felszerelt, magas színvonalon oktató általános iskoláját városok is megirigyelhetik. „Belátás, hol van az már?” Az idősek klubja mindig telve van (balról jobbra). Mészáros Vincéné, Pap Lászlóné, Kovács Sán- dorné, Szalai Sándorné, Mészáros János, Tóth Sándor, Mituk János, Sinkó János, Gréczi Sándor, Papp József, Bugyi Ferencné, Diósi Ferenc szinte minden hétköznapját itt tölti. íme, adejtári utánpótlás (balról jobbra). Guggolnak: Pásztor Roland, Oravecz Tamás, Pólyák Pé­ter, Trubin Péter, Maczkó Ferenc, Kovács Gábor. Állnak: Trubin Tamás, Csókási Csaba, Kopó László tanár, Sztankó Zsolt, Bugyi Károly, Nagy Sándor, Mátyás Richárd Az oldalt írták: Fenyvesi Ágnes és Kolaj László. A fotókat Rigó Tibor készítette. Megszépülve Bár kissé elhúzódott a restau­rálás, de néhány hete már is­mét ott áll a falu közepén Szent Flórián szobra. Haramoran stílusban hozzá illő kovácsolt vaskerítést vonnak köré. Munka van, ember nincs Manapság, amikor a munka­nélküliségi ráta riasztóan ma­gas, meglepőnek tűnhet a cím­ben tett kijelentés. Pedig az állí­tás igaz, s igaz volt már fél év­vel ezelőtt is. Az egyedi bútorok gyártására szakosodott No-Fa Kft.-nek munkája van bőven, mégis sok megrendelést vissza kell utasí­tana. Tudniillik nincs elég munkás. Annak a 13 embernek, aki jelenleg az üzemben dolgo­zik, túlórákkal, szombati és va­sárnapi műszakkal kell pótol­niuk a hiányzó kapacitást. Gyu­ris Ferenc, a kft. vezetője hiába keres szakképzett, gyakorlattal rendelkező asztalosokat hóna­pok óta, nincs megfelelő jelent­kező.- Egészen pontosan lenne, de inkább csak fiatal szakmunká­sok. Frissen szabadult tanulók­ból pedig már nem tudnunk többet foglalkoztatni. Nálunk egy jó munkás nálunk tisztán megkereshetne havi 17-18 ezer forintot is. Végkiárusítás! 30% kedvezmény minden ruhára! Dejtár, Virágüzlet (ABC-vel szemben) FAGYLALTÁRUSÍTÁS indul ugyanitt 22-én, szombaton! I A barátság szálain utazik az uborka Egy megbeszélés kellős kö­zepébe csöppentünk bele, ami­kor bekopogtattunk a Konzerv, Zöldség és Gyömcsfeldolgozó Kft. ügyvezető igazgatójának irodájába. A szlovákiai Zsigárd község mezőgazdasági szövet­kezetének négy szakembere vendégeskedett ott, s vendéglá­tójukkal egy megkötendő üzlet­ről beszélgettek.- Szeretnénk uborkát szállí­tani Dejtárra - felelte érdeklő­désünkre Ürge Gábor agronó- mus. - Öt hektáron termesztjük a szúrós növényt, eddig a duna- szerdahelyi konzervgyár volt a vevő, de felbontottuk a szerző­dést. Jánost - nézett a kft. veze­tőjére - több éve ismerjük, gon­dolom, sikerül megegyeznünk. Mini megtudtuk, gyümöl­csöző barátságról van szó. Két esztendővel ezelőtt az érsek­vadkerti Magyar-Csehszlovák Barátság TérmelősZövetkézet vezetőinek segítségével kez­dődhetett el az uborkateímesz- tés a szlovákaia mezőgazdasági üzemben. Útmutatásaik alapján ott is ugyanolyan tám- és cse­pegtetőrendszert építettek ki, mint amilyen Dejtáron van, s a termesztési tapasztalatokat is átadták a zsigárdiaknak.- Szóbelileg már megszüle­tett a megállapodásunk - je­gyezte meg Kovács Ferenc, a zsigárdi üzem vezetője. - Idő­vel aztán szeretnénk tovább bő­víteni az együttműködésünket. Az az igazság, hogy van mit ta­nulnunk magyar barátainktól. A kft.-nek kapóra jött a je­lentkezés, ahol az idén 1,5 mil­lió üveg uborkát szándékoznak berakni. Ezt 400 ezer üveggel több a múlt évi teljesítménynél. Ehhez pedig 650-700 tonna alapanyagra van szükség.-Mi 15 hektáron termesz­tünk uborkát - mondotta Gyi- mesi János, a társaság ügyve­zető igazgatója. - Győr-Sopron megyéből is veszünk uborkát. Ez még mindig kevés, ezért ta­valy Romániából és Lengyelor­szágból importáltunk. Az idén Szlovákiával és Ukrajnával akarjuk bővíteni a beszállítói kört. Különben Beregszászon is a mi közreműködésével kezdték el a támrendszeres uborkater­mesztést. A cél: 700-800 ezer dolláros exportbevétel elérése. Marad a már hagyományos osztrák és ausztrál kivitel, s lehetséges, hogy a szlovák piacon is megje­lenik a dejtári uborka. Mert az onnan érkező alapanyagot sa­vanyúságként vagy az osztrák parneren keresztül értékesítik, vagy a zsjgárdiak vásárolják vissza és adják el. A kft. szer­ződést kötött a, yilághíres Mc Donald’s cég magyarországi részlegével, mely szintén belép a vevői körbe. Az üzemben jelenleg felké­szülnek a júniusban induló szerzonra. A mostani 15 főnyi létszámot ötször ennyire akar­ják bővíteni, már amennyiben sikerül embereket felvenni.- Tudtommal Dejtáron 200 munkanélküli - így Gyimesi János. - Falugyűlésen felaján­lottam, jöjjenek hozzánk dol­gozni. Mindösssze hatan jelent­keztek, s közülük csak egy fel­elt meg a követelményeknek. Dejtár főutcáján, a templom mellett áll egy takaros ház, rajta a tábla: idősek klubja. Gondol­tam, benézek, hátha beszédes hangulatban találok néhány idős hölgyet és urat. Kedvesen fo­gadtak, hellyel kínáltak, s már kezdtek is beszélni arról, mi foglalkoztatja őket.- Az a legnagyobb gond, hogy felemelték a térítési díjat - panaszolta Tóth Sándor. A többiek is kijelentették, ha az önkormányzat beváltja ígére­tét, miszerint száz forint térítési díjat kell naponta fizetniük, bi­zony nem jönnek többet- Mert ott van még a víz, az áram, és a gyógyszer költsége. Nem tudnánk már vállalni ezt az újabb anyagi terhet - je­gyezte meg Bugyi Ferencné. Aztán szóba került az is, hogy a klub épületét visszaigé­nyelte az egyház.- A háború előtt valóban kán­torlakás volt itt - mondta Diósi Ferenc -, de az akkori tanács rendbe hozatta, felújíttatta. Sej­tem, de nem értem, minek kell most ez az épül az egyháznak. Valóban, a hit hirdetői lehet­nének nagyobb belátással is, pláne ilyen feladatot ellátó in­tézmény esetén .. .- Belátással? - legyintett Mészáros János. - Hol van az már? * * *- Miért kell az öregek térítési díját több mint 200 százalékkal felemelni? - kérdeztem Fábián Jánost, a település polgármeste­rét. „Sztárparádé” az iskolában Nagygál Adrienn, Farkas Szilvia, Nagy Lukács Tímea, Zsiga Mónika tanárnőjükkel, Buth Erikával Az úttörő szervezet megszű­nése után sok iskolában az ifjú­sági mozgalom is „meghalt”. Nem így Dejtáron, ahol ides­tova három éve alakult meg a diákszervezet.- A korábbi évek gyakorlatá­tól eltérően sokkal nagyobb te­ret engedünk a gyerekeknek a programok szervezésében, le­bonyolításában - tudtuk meg Buth Erikától, a diákönkor­- Előrebocsátom, nekünk sem öröm, hogy ilyen intézke­dést kell hoznunk. De úgy vé­lem, száz forintot kérni napi há­romszori étkezésért nem sok. Különben a rendelkezést az új szociális törvény kapcsán va­gyunk kénytelenek meghozni, amely nemcsak az időseket, ha­nem az óvodásokat és az iskolá­sokat is érinti.- Az egyház visszaigényelte a klub épületét. Hová költöznek majd az idősek?- 1995-ig maradhatnak a régi helyükön. Egyébként azt az összeget, amelyet az egykori tanács a volt kántorlakás felújí­tására fordított, visszaigényel­hetjük. Az önkormányzati hiva­tallal szemben épülhet fel az idősek új klubja. mányzat egyik tanárvezetőjétől.- Általában el szoktuk mpp- dani, mit szeretnénk, s a tanárok tényleg csak akkor szólnak bele, ha kell. Nagy Lukács Tímeát, a diá­könkormányzat hetedik osztá­lyos vezetőjét osztálytársnője, Farkas Szilvia, az iskolai faliúj­ság felelőse erősítette meg, mondván: erre nagyon jó példa volt a mostani farsang. A hetedikesek aktívan részt vesznek az iskola életében, a su­lirádiót is ők működtetik, meg­elégedésre. A programokat a többiekkel való egyeztetés után Nagygál Adrienn és Zsiga Mónika szokta összeírni.- Minden reggel a nap hírei­vel kezdjük azt adást - újságolta Zsiga Mónika -, s minden szü­netben elhangzik egy zenés ösz- szeállítás. A lányok a jövővel kapcso­latban megjegyezték: egy „Sztárparádé” jellegű program összeállításán törik a fejüket. A település focistapalántái Úgy beszélik, Dejtáron „nemzeti sport” a foci. Hétvé­genként a falu egy emberként szurkol a felnőtt csapatért, amely jelenleg az megyei II. osztály nyugati csoportjának he­tedik-nyolcadik helyén „tanyá­zik”. Ám a településen nemcsak a nagyokért, hanem a kicsikért is sokan izgulnak. Egyesek szerint a mostani tizenegy-tizenkét éves srácokból összeállított csapat jelenti a falu reménysé­gét. Sőt, vannak, akik egyene­sen őket tartják a felnőtt me­zőny utánpótlásának.- Két évvel ezelőtt a városi versenyen második helyezést értek el - mondta Kopó László testnevelő. - Most az augusz-' tusban, Balassagyarmaton meg­rendezésre kerülő nemzetközi ifjúsági tornára, a Palóc Kupára készülünk, már elküldtük a ne­vezésünket. Nagy szerencsénk, hogy az önkormányzat anyagi­lag is támogat bennünket: fe­dezte a nevezési költséget, nem­rég új mezt kaptunk. Nagy örömünkre a szülőket és a foci­rajongókat is magunk mellett tudhatjuk. Történetek a seriff életéből- Még csak két hete voltam rendőr, Priska József járőrve­zető mellé osztottak be. Azon éjszakán is esett a hó, talán ez okozta a bajt. Szécsény hatá­rában, a Káprások alatt egy Trabant frontálisan ütközött egy Zssigulival. A Trabant vezetője, egy szécsényi tanár a helyszínen meghalt, pedig sérülésnek nyoma sem lát­szott rajta. A legrosszabb csa­lád értesítése volt. Saját Ferenc, Dejtár kör­zeti megbízottja így emléke­zett vissza azokra az időkre, amikor még újonc rendőrként dolgozott. Azóta munkája el­ismeréseként többszörös kapi­tányi és főkapitányi dicséretet mondhat magáénak, most má­jus elsején pedig főtörzsőr­mesterré léptették elő.-Dejtári szolgálata idejé­ben melyik volt a legemlékeze­tesebb esete?- Az a bizonyos április eleji autós üldözés, amiről az újságok is írtak.- Miért lett rendőr?- Nem az én műfajom, Saját Ferenc hogy egy irodában kuksoljak. Azt kedvelem, ha zajlik körü­löttem az élet. Eredeti szak­mám szerint autószerelő va­gyok. A sógoromnak - aki szintén rendőr - nagy szerepe van abban, hogy módosítot­tam a pályámat. Bár nem minden úgy zajlik minden, mint a kalandfilmekben, a mozi vásznán, vagy a videón, ahol sok a meseszerű elem, néha az élet is produkál iz­galmas perceket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom