Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-22 / 93. szám
HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. április 22., csütörtök Rekviem egy rádióműsorért. Ezt a címet is adhatnám az alábbi soroknak, hiszen szerintem egy színvonalas program felett kondult meg a lélekharang. A hosszú téli napok vasárnap délutánjain szívesen időztem Zelki János Szalonjában, azaz hallgattam a Bartók Rádió kulturális magazinját. Legtöbbször fontos dolgokról esett ott szó, de oldott, társalgási, - ha úgy tetszik társasági - stílusban, sok zenével. Lássuk például az elmúlt szombati - egyszersmind utolsó előtti - kínálatot, amelyet Lázár Eszter szerkesztett és Tarján Tamás vezetett. Számomra különösen két beszélgetés volt emlékezetes, tanulságos. Az egyikben Kaposi László, a gödöllői művelődési ház igazgatója beszélt a náluk működő Kerékasztal színházi társulás „messze földön híres” programjáról. Megszólalt mint színházvezető, mint menedzser, mint rendező, de végül is valamennyi funkciójában igazi népművelőként nyilvánult meg. Arra szövetkeztek kollégáival, hogy a profi kőszínházi társulatoktól eltérő módon jussanak el a gyermekekhez és segítsenek színházat szerető, értő felnőtt közönséget nevelni. De sok városban - állandó színház nélküli helyeken - lenne érdemes követni - és nem másolni - példájukat. A mai húszon-, harmincévesekének már semmit nem mond Miljutyin szovjet-orosz zeneszerző neve. A középkorúak és a még idősebbek viszont bizonyára emlékeznek a Nyugtalan boldogság című (de játszották Szibériai rapszódia néven is) operettjének fülbemászó dallamaira, köztük a Tajga-dalra. Bár az ő nevéhez is sok politikai vonzatú tömegdal, kantáta társult, - és emiatt akár jótékony homály is fedhetné munkásságát - az operettmuzsikában azonban - mint Papp Márta zenetörténész bizonyította - vetekszik a magyarokkal, sőt hasonlít is hozzájuk, miután Lehár vagy Kálmán is felhasználtak orosz, ukrán népzenei motívumokat. Azért tetszett ez a műsorrész, mert elvonatkoztatott a politikumtól és megemlékezett a zeneszerző kilencvenedik születésnapjáról. Nem kevésbé volt érdekes a Woody Alan legújabb filmjéről való beszélgetés, különösen a neves színész-rendező magánéletében bekövetkezett fordulatok ismeretében. Bemutatkozott a Metszet(t) című folyóirat is, amely fiatal alkotók fóruma kíván lenni, s mgszólalt egy magyar táncművészeti alkotás szerzője Fodor Antal is, aki a Carmina Buraná-ból írt balettet. Talán e felsorolásból is kitetszik, hogy milyen sokszínű volt a Szalon világa, s milyen kár, hogy áldozatul esik az új rádiós vezetés műsorreformjának. * * * Televíziótörténeti kuriózummal szolgált a TV2 vasárnap délután, amikor mintegy a magyar nyelv hetének bevezető programjaként felelevenített egy huszonkilenc évvel ezelőtti stúdióbeszélgetést. Randé Jenő riporterként faggatta Kodály Zoltánt - mint a nyelvművelés egyik huszadik századi apostolát- és Lörincze Lajos nyelvészt, ciki 1939-ben a budapesti bölcsészkaron nyertese volt a Kodály által két évvel korábban, az Eötvös Kollégiumban meghirdetett szépkiejtési versenynek. Bár Pápai Lajos szerkesztő és Szűcs László rendező, - akik az 1964-es felvételnél is ugyanebben (!) a minőségükben működtek közre - a meglepően jó állapotú régi kópiát „megfejelték” egy napjainkbéli beszélgetéssel - amelynek keretében Rapcsányi László kérdezgetett egy mai zeneszerzőt, Szokolay Sándort és egy mai nyelvészt, Deme Lászlót, számomra feltétlenül a Kodály féle diskurzus volt az érdekfeszítőbb. Élmény volt látni, hallani, amint a nagy műveltségű jeles zenetudós sorra vette a magyar nyelv Mária Terézia óta tapasztalt romlásának okait, amint — szakmájához méltón - elemezte a nyelv ritmusának, melódiájának, a hangerőnek és a hangszínnek a kedvezőtlen változásait, elszürkülését. Megdöbbentő volt konstatálni, hogy az általa kritizált jelenségekben három évtized alatt vajmi kevés javulás következett be. S bár kétségkívül vannak újabb keletű nyelvhelyességi problémák is - mint Deme László mondta: a közéletben megjelentek jó részének nincs igazán beszédkultúrája, önkifejező készsége, felületesen, tudálékosan fogalmaznak - Kodály gondolatai sajnos sok szempontból ma is aktuálisak, megszívlelendőek. A dokumentummérték mellett már csak ezért is érdemes volt e filmet előbányászni a televízió arhívumából.- csongrádyMagyarok is jogosultak németországi tanulmányokra Egyetemi diploma, távtanulással Egyetemi diplomát lehet német nyelven távoktatással szerezni a Hageni Távegyetemen. A Budapesti Távtanulási Központ 1991 -tői lehetőséget biztosít a távegyetemen való tanuláshoz. Idén szeptembertől újabb lehetőség nyílik a magyar, köztük a nógrádi jelentkezők részére. A magyarországi érettségi bizonyítványt átértékelte a német szövetségi kultuszminiszter-konferencia. Ez azt jelenti, hogy, aki Magyarországon jogosult felsőfokú tanulmányokra (felvették valamely felsőfokú intézménybe) automatikusan jogosult németországi egyetemen vagy főiskolán tanulni. Ha valaki felvételi vizsgát tett, de csak 95 pontot ért el és ezzel az eredménnyel nem vették fel, az is tanulhat a német egyetemeken. A távegyetemen a következő tárgyakat lehet tanulni: közgazdaságtudomány, matematika, informatika, elektrotechnika mint diplomát adó szakok, valamint neveléstudomány, politikatudomány, szociológia, új német irodalom, történelem, filozófia pszichológia mint magiszter végzettséget adó szakok. A beiratkozás május 15-étől július 15-éig a Budapesti Távtanulási Központban történik (1114 Budapest, Villányi út 11-13, telefon: 1-667-522). Akik a gimnáziumban az utolsó három évben németül tanultak, azoknak német tudásukat nem kell igazolni. Akik másként tanultak németül, azok a központban augusztus végén nyelvvizsgát tehetnek. Csütörtököt mondunk Mottó: „Akár jó, akár rossz, akár közömbös egy törvény, az utolsó betűig be kell tartani.” (A nyomorultak metatörvénye Murphy törvénykönyvéből) Már kifelé támolygunk az előző átkost követő átalakulás harmadik esztendejéből, ám bizonyára ki kell dobnunk még néhány teleírt egész éves határidőnaplót, amíg elhagyhatjuk a kapitalizmus útjának leállósáv- ját. De - ha csak jelképesen is - már indexelünk ... Apropó, jelkép: Kazáron a minap találták ki, miféle agyafúrt megoldást találjanak, ha már egyszer betiltották a vörös csillagot. A kocsmában úgy okoskodtak: aképp cselekednek, mint az okos lányról szóló mesében, aki vitt is a királynak ajándékot, meg nem is. Csillag az lesz. Színe marad vörös, bár még tisztázatlan, hogy hány ága lesz. Öt nem, az tuti - mert az be van tiltva, s a törvényt (lásd: fent) illik betartani. Tehát vagy négyágú lesz, vagy hat. Mindez voltaképpen csak döntés kérdése. Magyarországon drasztikusan csökken a fogyasztás. Nos, találtam kivételt ez alól, itt, Nógrád megyében: Nézsát. Itt ugyan nem szalámit, vagy kaviárt fogyasztanak többet, hanem polgármestert. Épp most ették meg a harmadikat, bár igaziból csak a másodikat, mert az /. (Koncz) László és az I. (Surányi) János „uralkodása” között eltelt időben a sorszám nélküli Koncz István alpolgármester polgármesteri jogokkal felruházva vitte az ügyeket. Az emberek a jelenlegi „uralkodótól” azért váltak meg, mert megelégelték a leányvetkőzte- tést, az iskolaigazgató választásának hercehurcáját, meg a sertések körüli panamázást. Arról nincs hírünk, hogy a falugyűlés elől Surányi János vajon Panamában keresett-e menedéket, s tisztázatlan még az is, kell-e Nézsán a jövőben fizetni pofa-t, vagyis polgármester-fogyasztási adót? Salgótarján sem mentes a problémáktól. A Fáy András körút például hovatovább önálló lapot is kiadhatna, tele lenne problémaérzékeny riporttal. Még alig egy hete, hogy a Tigáz szakemberei megnyugtatták őket: egyelőre biztosan nem repülnek a levegőbe és ettől meg is nyugodtak. Most új szolgáltatást vezettek be a 8-as, 10-es, 12-es számú házak negyedik emeleti lakóinak: ezen túl nem kell fizetniük a zuhanyozásért. E tisztálkodási lehetőséget ingyen és bérmentve kapják, amikor jólesik. Illetve, amikor jól esik. Mármint az eső. És ez egy darabig még így is lesz, mivel a tetőszigetelés teljes rendbetételére túl sok pénzt kellene. Túl sok pénz pedig nincs - mert mint tudjuk: a pénz a legkevesebb . . . Balázs József Szlovákul tanulnak Terényben A terényi általános iskola alsó tagozatának négy osztályában tizenöt gyermek a szlovák nyelvvel is ismerkedik. Felvételünkön Brozsó Andrásné tanítónő oktatja az apróságokat. Fotó: Gyurkó P. Színpró Színpad Salgótarján. A József Attila Művelődési Központ és a Bolyai gimnázium Nagyné Hajdú Györgyi által vezetett Színpró Színpada John Whiting Nincs miért című egyfelvonásosával bejutott az országos diákszínjátszó találkozóra. A nógrádi szénbányászatban halálos balesetet szenvedettek névsora A statisztikai adatok szerint 1856-1886 között összesen 74 halálos baleset történt, de nevüket és egyéb adatokat nem sikerült felkutatni. Ugyancsak hiányoznak az 1890-1900 közötti évek adatai is. A hiányzó adatok Magyaify Károly és Nagy Gyula kutató számára ismeretlenek. Levélcímük: Bányamúzeum, Salgótarján. Zemlinszky Rezső u. 1. 3100. Személyesen a bányamúzeumban lehet velük találkozni április 28-a és május 26-a között, minden szerdán 9-től 12 óráig. A lista sorrendben az alábbiakat tartalmazza: név, lakóhely, a baleset időpontja és helye, a baleset megnevezése. Jedlicska József, Zagyva, 1886. 08. 11., Rudolf táró. külszín, vonatgázolás Kreppel István, 1886. 06. 26., Forgách akna, kőzetomlás Prohaszka József, 1886. 06. 26., Forgách akna. kőzetomlás Spirkó József, 1886.06. 16., József akna Salgótarján, szívbénulás Kowac Ferenc, 1887.06. 15., Forgách akna, kőzetomlás Welsovszky Ferenc, 1887. 02. 13., Forgách akna, kőzetomlás Gebühr Márton, 1888. 06. 26., Etesi lejtakna Benes József, 1889. 02. 26., Forgách akna, kőzetomlás Ger ... 1889. 12. 29. Forgách akna, kőzetomlás Heinz Antal, 1889. 12. 29., Ferenc akna Salgótarján, szállí- tásos Hrivnyák Kovács József, 1889. 01. 20., József akna Salgótarján, szállításos Mencsik Ferenc, 1889. 01. 18., Forgách akna, kőzetomlás Szabó József, 1889. 03. 19., Forgách akna, szállításos Szkrabák János, 1901. 11. 07., Gusztáv akna Szvajcsek István, 1901. 11. 07., Karancsalja Janicsek Prokop, 1903. 12. 23., Forgách akna, kőzetomlás Sándor Lőrinc, 1903. 12. 23., Forgách akna, kőzetomlás Lengyel György, 1904. 07. 20., Etesi bánya, szállításos Rácz János, 1904. 05. 08., Károly akna Salgótarján, vasajtó agyonnyomta Csúz Gáspár... Sprach Mihály, 1905. 06. 20., Gusztáv akna Karancsalja, kőzetomlás Dénes János, 1905. 03. 04. Etesi bánya, szállításos Mánké Ferenc, 1906. 06. 22., Lajos lejtakna, áramütés Schmierer Mátyás, 1906. 05. 22., Frigyes akna, áramütés. Medve János, 1907. 11. 29., Lajos II. lejtakna, szállításos Bona Béla, 1908. 08. 12., Etes akna, áramütés Moczni János, 1908.05. 15., Károly akna Salgótarján, kőzetomlás Orosz Ferenc, 1908. 03. 27., Frigyes akna, áramütés Pólyák József... Lajos II. lejtakna, szállításos Ravasz István, 1908. 06. 20., Frigyes akna, áramütés Sándor Matvi Sándor, 1908. 10. 15., Frigyes akna, szállításos Huba István, 1909. 10. 26., Károly akna Salgótarján, robbanásos Paluda Mátyás, __robban ásos Lőrincz Mihály, 1909. 10. 30., Károly táró Matranovák, kőzetomlás Zsidai János,__04. 20., E tes akna, szállításos Kovács Sándor, 1910. 01. 29., Amália akna, agyvérzés)?) Moskát Lajos, 1910. 11.07., Frigyes akna, réselőgép agyonnyomta. Tőzsér László, 1910. 11. 10., Albert akna. áramütés Kovács János sisa, 1911.09. 14., Amália akna, áramütés Czeberényi János, 1912. 07. 14., Ortvány akna, kőzetomlás Koos Ignác,__, kőzetomlás H ollandi András, 1912. 10. 25., Albert akna. kőzetomlás Czelder Kálmán, 1917. 03. 02., Gyurtyános lejtakna, szállításos Deák András, 1917. 02. 12., Gusztáv IV. táró, kőzetomlás Dencsek György, 1917. 01, 19., Gyurtyános lejtakna, kőzetomlás Kovács János, 1917. 11.08,, Déli lejtakna, kőzetomlás Varga Imre,..., kőzetomlás Midiár András, 1917. 01. 23., Teréz III. táró. szállításos Oláh Janos, 1917. 12. 03., Auguszta lejtakna. szállításos Rajkó László Lajos, 1917. 07. 15., Szánas lejtakna, áramütés Salgótarjánban és Balassagyarmaton Tanfolyam mai és leendő toliforgatóknak Az újságírás - annak ellenére, hogy állandóan viták kereszttüzében áll (vagy talán éppen ezért?) - a népszerű foglalkozások közé tartozik. Mint mindent, ezt is lehet jól, vagy kevésbé jól, netán rosszul művelni. Ugyanakkor ugyanúgy, mint más szakmát, ezt is meg lehet tanulni, hiszen vannak kitűnően tanítható fogásai. Igaz azonban, hogy ennek műveléséhez a szokásosnál nagyobb közéleti érdeklődés, társadalmi és egyéni érzékenység, elhivatottság szükséges. Ilyen tizenhatodik életévüket már betöltött középiskolásokat, érettségizett vagy diplomás férfiakat és nőket várunk lapunk által megszervezett újságíró tanfolyamra. Az első előadást ten’eink szerint május 4-én, kedden tartjuk Salgótarjánban és Balassagyarmaton. Egy-egy foglalkozás mindkét városban kétszer 45 perces, konzultációra lehetőséget adó előadásból áll. A résztvevők megismerkedhetnek az újságírás elméleti alapjaival, a cikkírás etikai és jogi követelményrendszerével. Az oktatók országos hírű újságírók, többek között Kaposi Kiss István, a népszerű TVR-Hét műsorújság főszerkesztője. Pálos Tamás, a Ferenczy Europress sajtóügynökség vezetője, Miskolát Miklós, a Kiskegyed című női lap főszerkesztője. Az előadásokat hetente és keddenként tartjuk, hatodik, azaz befejező előadásként június 8-án. A foglalkozások Salgótarjánban 15, Balassagyarmaton 18 órakor kezdődnek. Az előbbi helyen a sajtószékházban, az utóbbi városban a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. További fontos tudnivaló, hogy a Nógrád Megyei Hírlap a tanfolyam hallgatóinak publikációs lehetőséget biztosít, s a megjelenésre elfogadott írásokért honoráriumot fizet. A hat előadásból álló tanfolyam beiratkozási díja 1500 forint személyenként. Beiratkozni az alábbi helyeken lehet, Salgótarjánban a szerkesztőség titkárságán, munkanapokon 9-16 óra között, Balassagyarmaton a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban - közösen rendezzük a programsorozatot - hétfőtől péntekig 14-18 óra között. Várjuk hát a jelentkezőket, azokat, akik már eddig is írtak valamelyik újságban, akik az iskolában és azokat is, akik még nem éreztek elég erőt és bátorságot magukban ahhoz, hogy írásaikkal is nagy nyilvánosság elé lépjenek. Most itt a jó alkalom. Megfelelő alapkészséggel, szorgalommal és kitartással olyan ismeretekhez juthat, amelyek pénzkereseti forrásul szolgálhatnak az Ön számára. Az órákon tanultakat egyből bemutathatják a gyakorlatban is. A jó írásoknak a megyei lapban azonnal helyet adunk.
