Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-06 / 80. szám
2 KÜLFÖLD Másodpercenként 60 millió információ Japán csatlakozik az amerikai tervhez, nagy teljesítményű távközlési hálózat létesítéséhez a Csendes-óceán két partja között. A hálózat segítségével másodpercenként hatvanmillió információt tudnak majd egymásnak továbbítani az amerikai és japán egyetemek, kormányzati kutatóintézetek. A Gigabit Network nevű hálózat műholdak segítségével kapcsolná egymáshoz a két ország szuperkomputereit, és tenné lehetővé képek, adatok tudományos célú cseréjét. A Mercedes elállt a tervtől A Mercedes-Benz elállt tervétől, hogy a prágai Avia és a jablo- neci Liaz vállalatokkal együttműködve gyártson teherautókat Csehországban — jelentette az AP és a DPA Helmut Wernerre, a német konszern elnökére hivatkozva. A Mercedes pedig már szándéknyilatkozatot is aláírt arról, hogy részesedést vásárol a két csehországi autógyárban, és öt év alatt 350 millió márkát fektet be a csehországi gyártásba. A német autógyár vezetősége azonban úgy döntött, hogy wör- thi üzemében oldja meg a szóban forgó kiskategóriájú teherautó- modellek gyártását. Pénzzel tüzelnek a volt Csehszlovákiában? Több cseh cég is pályázik arra a jogra, hogy tüzelőt gyárthasson az egykori Csehszlovákia pénzéből — jelentette az AP. A cseh nemzeti bank illetékesei szerint 800 tonna papírpénz vár a forgalomból történő kivonása. Bár ez nem túl nagy mennyiség, a szerződés elnyerésére pályázó egyik cég, a Holztherm Ltd. szerint a papírpénzből nyerhető fűtőbrikett ökológiailag tiszta lenne, ami nem elhanyagolható szempont a súlyos levegőszennyezéstől szenvedő Észak-Csehország- ban. A GM továbbra is az élen Továbbra is a General Motors áll az USA ötszáz legerősebb vállalatát felsoroló ranglista élén — tűnik ki a Fortune magazin szokásos évi felméréséből, amelyet a gazdasági folyóirat április 18-i számában tesznek majd közzé. A GM tavaly 132,8 milliárd dolláros forgalmat bonyolított le, egyúttal 23,5 milliárd dolláros veszteséget halmozott fel. A GM után helyezési sorrendben a következő vállalatok szerepelnek az első 12 helyen: a texasi Exxon, a deaborni Ford Motor, az armonki IBM, a fairfieldi General Electric, a fairfaxi Mobil, a New York-i Philip Morris, a wil- mingtoni E. I. du Pont de Nemours, a San Francisco-i Chevron, a White Plains-i Texaco, a Highland Park-i Chrysler, és a Boeing. A befektetések megkönnyítésére A Világbank igazgatótanácsa a minap egyhangúlag úgy döntött, hogy a volt szovjet köztársaságokba tartó befektetések útjának megkönnyítése érdekében módosítja saját szabályait. A nemzetközi pénzintézmény ennek érdekében ideiglenesen érvénytelenítette úgynevezett negatív kézizálogkölcsön-záradé- kát: ez eddig elsőbbséget biztosított számára saját kölcsöneinek garantálására, most azonban lehetővé válik, hogy a kereskedelmi bankok is garanciát vállalhassanak a befektetésekre. Az orosz adósságok átütemezése A nyugati hitelezők megállapodtak abban, hogy átütemezik Oroszországnak az év végéig esedékes, 16-17 milliárd dollárt kitevő adósságát — írta az Asza- hi Simbun című napilap. Az átütemezési megállapodást az tette lehetővé, hogy Oroszország és Ukrajna nemrégiben megegyezett abban, hogy Oroszország vállalja magára a volt szovjet köztársaságok külső adósságait. Clinton és Jelcin is elégedett Rendkívül termékenyek voltak a tárgyalások, új, demokratikus partneri viszony alapjait teremtették meg Oroszországgal, amely történelmi hozzájárulás lehet a világ jövőjéhez — jelentette ki a csúcstalálkozót záró vasárnapi sajtóértekezleten Bili Clinton amerikai elnök. Az ígért támogatás az amerikai nép érdeke is — hangsúlyozta ismételten az elnök, majd kiemelte: szorgalmazzák a szólás-, a gyülekezési, a vallásszabadság érvényesülését Oroszországban. Kérte a szövetségeseket, dolgozzanak ki hasonló, kétoldalú segélyprogramokat, Nagy-Bri- tannia és Kanada után várja a többiek Moszkvának nyújtott támogatásait is. Széles körű külpolitikai együttműködésben egyeztek meg, és Washington szorgalmazza Ukrajna, Fehéroroszország és Kazahsztán atomfegyvereinek leszerelését. Teljes mértékben elégedett a csúccsal — jelentette ki a sajtóértekezleten Borisz Jelcin. Mint mondotta, Clintonnal könnyen megtalálták a közös hangot, hiszen mindketten tárgyszerűen, egyúttal — úgymond — idealista szellemben közelítik meg a kérdéseket. Az orosz elnök már bevezetőjében jelezte, hogy a kereskedelmi korlátozások felszámolását kérte: — Kommunista országként kezelnek bennünket, amikor a demokráciáért harcolunk. Jelcin úgy fogalmazott, mintha e korlátozások feloldásában megegyeztek volna, jóllehet, a Fehér Ház ismételten közölte: a kérdésről a Kongresszussal, illetve a zsidó közösséggel még tárgyalni kell. Boszniáról Jelcin annyit mondott, hogy a „fő kérdésekben”, nevezetesen, hogy a válságot az ENSZ keretében kell megoldani, teljes az egyetértés. Azt tervezik, hogy Moszkvában irodát állítanak fel, amely összehangolja a G-7 csoport által nyújtott támogatást — közölte Clinton. Az Oroszországot sújtó gazdasági megkülönböztetések kérdését vizsgálják, mondotta, hozzátéve: Jelcin szerint nincsenek az országban olyanok, akiknek kivándorlását akadályoznák. Az ügyet kivizsgálják, es Washington néhány napon belül nyilatkozik — közölte az elnök. Egyébként második orosz segélyprogramot terjeszt majd a törvényhozás elé, amely még energikusabban segíti az orosz gazdaságot, az energiaszektort, a környezetvédelmet, a lakásépítést — ígérte. Jelcin arról szólt, hogy a reform még csak egyéves, de máris 60.000 magánvállalkozás van az országban: Moszkvának nem segélyre van szüksége, hanem mintegy kétéves „lélegzetvételnyi szünetre” — miközben a segítség új munkaalkalmak, kapacitások teremtésével segíti az amerikai gazdaságot is. A kérdésre, miért késnek a balti orosz csapatkivonások, Jelcin világosan megmondta: miután Lettországban és Észtországban megsértik az orosz kisebbségjogait, a kivonást e jogok biztosításától teszik függővé. Litvánia tekintetében, ahol nincs ilyen probléma, a kivonás menetrend szerint folytatódik. Az amerikai kormány hír szerint sürgeti a kivonásokat, s egyúttal szorgalmazza, hogy adják meg az orosz kisebbségek jogait. Kubával megegyeztek az orosz csapatok teljes kivonásáról, a végső menetrend még nem ismert — válaszolta egy kérdésre Jelcin. Clinton elnök elnézést kért a közelmúlt esetért, amikor egy amerikai és egy orosz atomtengeralattjáró összeütközött, és Jelcin közölte: május-júniusban Washingtonba látogat Gracsov védelmi miniszter, hogy az ilyen esetek megelőzéséről tárgyaljon. A kérdésre, milyen hatassal lehet a csúcs az orosz népszavazásra, Jelcin hangsúlyozta: orosz belügyről van szó, de nyilvánvaló, hogy a szavazás kimenetele kihat a világra, az Egyesült Államokra és más országokra is, hiszen ha őt leszavazzák, az a demokrácia vereségét, a kommunisták visszatérését jelentené, s ez megengedhetetlen. Jelcin bejelentette, hogy moszkvai hivatalos látogatásra hívta meg Clinton elnököt. Röviddel a sajtóértekezlet után mindkét elnök hazarepült Vancouverből. (MTI) Japán vélemény a vancouveri „csúcsról” Japán igyekszik sikerre vinni a hét vezető ipari ország Oroszország megsegítésével foglalkozó áprilisi miniszteri értekezletét, mérlegelve az orosz-amerikai csúcstalálkozó eredményét — nyilatkozta a japán kabinet főtitkára. Eszerint a vancouveri „csúcs” Japánt és a „hetek” többi tagját is arra késztetheti, hogy mihamarabb maguk is konkret támogatási csomaggal álljanak elő. Kono Johei méltatta a vancouveri „csúcs” eredményét, az 1,6 milliárd dollár értékű támogatásra tett amerikai ígéretet. Kiemelkedőnek tartotta azt is a japán kabinet főtitkára, hogy Clinton elnök támogatásában részesítette Japánt az Oroszországgal kapcsolatos területi vitájában, továbbá, hogy az amerikai elnök méltatta a szigetország vezető szerepét a „hetek” csoportjában. Japán ad otthont az idén a „hetek” állam- és kormányfői értekezletének. Kono Johei közölte, hogy szerinte most a „hetek” pénzügy- és külügyminiszterei is konkrét segítség tervét kívánják kidolgozni. Korábban a japán kormányfő még arról beszélt, hogy az április 14-én és 15-én tartandó tokiói miniszteri értekezleten az ipari országok nem fognak előállni konkrét felajánlásokkal. Az orosz külpolitika nem változik A Jelcin-Csernomirgy in páros kormányzása alatt az orosz külpolitikában semmilyen változás nem lesz. Ezt hangoztatta Kozi- rev orosz külügyminiszter a központi orosz televízió Itogi (Eredmények) című vasárnap esti magazinműsorában. — A fundamentalizmus, vagyis egy lényegében zárt gondolkodásmód és a szinte kóros gyűlölet, amely már nem is a pszichológia, hanem a pszichiátria körébe tartozik, a környező világ, különösen a szabad világ gyűlölete időről időre nálunk is felüti a fejét, sajnos — mondta az orosz külügyminiszter szavait. Kozirev emlékeztetett arra, hogy néhány napig Oroszország is tanúja volt ennek a jelenségnek, de hangsúlyozta, ő a külpolitikában soha nem enged teret neki. Az orosz külügyek irányítója pár nappal ezelőtti iráni látogatásáról szólva azt mondta, ez nem jelent elfordulást a Nyugattól, Oroszország soha nem fog elfordulni a Nyugattól. A teheráni látogatás csupán annak figyelem- bevétele, hogy Oroszország nagyhatalom, és a világpolitika valamennyi színpadán a megfelelő szabályoknak megfelelően kell játszania. (MTI) Boszniai légisegély Tegnapra virradóra újabb segélyszállítmányt juttattak el légi úton a kelet-boszniai Srebreni- cába. A DPA jelentése szerint a hat amerikai Hercules C- 130-as szállítógépen kívül részt vett a bevetésben egy német, illetve egy francia Transall típusú repülőgép is. A szállítógépek incidens nélkül végrehajtották feladatukat, és visszatértek a frankfurti amerikai légitámaszpontra. Százezrek élete a tét” 99 „Százezrek élete a tét” — figyelmeztette hallgatóságát Bosznia-Hercegovina jogi képviselője Hágában, a Nemzetközi Bíróságnak a boszniai kérdésben múlt heten tartott ülésén. Szarajevó és Belgrád első alkalommal ismertette álláspontját a nemzetközi jogi testület előtt, amelynek egyebek között Bosznia önvédelmi — így például fegyvervá- sárlási — törekvéseinek jogi értelemben vett megalapozottságáról kell majd véleményt alkotnia. A meghallgatás során Bosznia ENSZ-nagykövete valósággal sokkolta hallgatóságát a szerbek náci rémtettekre emlékeztető atrocitásainak felsorolásakor. „Holnap már túl későn jöhet Bosznia-Hercegovina népének és államának bármilyen nemzetközi segítség” — jegyezte meg mindezek kapcsán a köztársaság jogi képviselője, az amerikai Boyle. Emlékezetes, hogy az ENSZ BT még 1991 szeptemberében fegyverszállítási embargót rendelt el a jugoszláv polgárháborúban érintett valamennyi féllel szemben. Szarajevó most mindenekelőtt azt kívánja elérni, hogy a bíróság ismeije el: külső agresz- szió áldozata, amelytől mindeddig nem védték meg hatékonyan az ENSZ illetékes szervei. Bosznia szerint ez a helyzet, párosulva azzal, hogy az ország 1992 májusában az ÉNSZ teljes jogú tagja lett, feljogosítja arra, hogy az ENSZ Alapokmány 51. cikkelye alapján lépéseket tegyen önvédelme megszervezésere, beleértve fegyverek vásárlását is. Kis-Jugoszlávia képviselője a vitában mindenekelőtt azzal érvelt, hogy nincs szó külső agresz- szióról, még kevésbé külső szerb támadásról. „Ez polgárháború, nem pedig államok közötti harc” — hangoztatta Ljubinko Zivko- vic, aki szerint teljesen megalapozatlan abban a szerb-monte- negrói föderáció bármilyen formájú részvételéről beszelni. „A föderáció egyetlen katonája sem harcol Boszniában. Azok a szer- bek, akik ott fegyvert fogtak, nem kívülről érkeztek, hanem mindig is ott éltek” — szögezte le. A meghallgatások után most ismét aktákba és jogi paragrafusok elemzésébe merül a hágai törvényszék. Megfigyelők megjegyzik: a bíráknak nem lesz könnyű dolguk, mert egy politikailag túlfűtött kérdésben kellene hideg jogászfejjel kizárólag jogi vonatkozásokról állást foglalniuk. „Ez nem a Biztonsági Tanács, hanem bíróság” — intette a sajtót a Lockerbie-perben amerikai felet képviselő jogi szakértő is. Ennek ellenére Sir Jennings, a bíróság elnöke azt ígéri, hogy a hágai testület „amilyen gyorsan csak lehet”, meghozza döntését. Halottak Szarajevóban Legkevesebb 7 személy vesztette eletét és 28 megsebesült vasárnap Szarajevóban az ismét kiújult súlyos harcokban. A Reuter kórházi forrásokra hivatkozva jelentette, hogy a sebesültek között 14 gyermek is van, az AFP egy halott gyermekről is tudni vei. Ha a hírek megfelelnek a valóságnak, ez volt a szerb, muzulmán és horvát népcsoport által egyaránt elfogadott, és csaknem egy hete nagyjából betartott tűzszünet legsúlyosabb megsértése. A szarajevói rádió közlése szerint több mint 20 tüzérségi lövedék érte Új-Szarajevót. Ugyancsak a szarajevói rádió adta hírül, hogy hárman meghaltak és egy személy megsebesült a szerb ost- romgyurűbe zárt Srebrenicában. Az ENSZ két Sea King típusú brit helikopterének vasárnap sikerült kimentenie két sebesültet Srebrenicából. Egyikük Tony Birtley, az ABC amerikai televíziós társaság tudósítója, akit a horvátországi Splitbe, illetve onnan Londonba szállítottak gyógykezelésre. Állapota az ÁBC New York-i szóvivője szerint nem életveszélyes. A másik az ENSZ-erők egy kanadai illetőségű katonai megfigyelője, akit az ENSZ-helikopter az UN- PROFOR (ENSZ-békefenntar- tók) Szarajevó melletti katonai kórházába vitt. A helikopterek a muzulmán kézen lévő északboszniai Tuzlából szálltak fel. Az oda vezető úton a szerbek Zvor- nikban leszállásra kényszerítették, majd átvizsgálták okét. (MTI) Kérdőjelek Szabad kereskedni? Az okmányokra felkerült az összes aláírás, az ünnepi beszédek elhangzottak, az érdekelt külkereskedők máris bizakodóbban várhatják július 1-jét. Ekkortól lép életbe az EFTA-tagországok- kal nemrégiben megkötött szabadkereskedelmi megállapodás, amely várhatóan tovább könnyíti a bejutást egymás piacára, s új lehetőségeket teremt a Nyugaton sokszor korlátozni kívánt magyar mezőgazdasági kivitelnek is. Lassú szülés volt? Kétségtelen, hogy nagyjából ugyanakkor kezdtünk el tárgyalni az Európai Közösség brüsszeli megbízottjaival, mint az EF- TA illetékeseivel, az EK-val mégis jó másfél évvel korábban, már 1991 végén sikerült megegyezésre jutni. Az EFTA szervezeti rendje ugyanis eltérő, így külön-külön kellett az agrárkérdéseket tisztázni a tagállamokkal, Ausztriával, Svájccal, Finnországgal, Svédországgal, Izlanddal és Norvégiával. Ám úgy tűnik, az erőfeszítések indokoltak voltak: a gazdasági diplomácia által elért — persze, kölcsönös — vámlebontások és más piaci kedvezmények révén ez bankjainknak évi 40-50 millió dolláros pluszbevételt jelenthet. Sok ez vagy kevés? S valóban az agrárkivitel a lényeg, vagy az iparcikkpiacra kell jobban odafigyelni? Ez ügyben a szakértők véleménye valószínűleg sokféle. De ne feledjük: földrajzi, termelési adottságaink, s a fejlettségi színvonalkülönbség miatt a mezőgazdasági export előnyeiről még sokáig nemigen mondhatunk le. S a közvetett haszon? Az sem lényegtelen, hiszen nyugati szomszédunkkal együtt az EFTA-országok rövidesen EK-tagokká válhatnak, így velük a megegyezés legalább olyan fontos volt, mint Brüsz- szellel. Ezért is nevezhette a genfi sikert a külgazdasági miniszter mérföldkőnek az Európa felé vezető úton. Valóban ez az irány, végállomásként pedig csak a felzárkózás jöhet szóba. Igaz, addig számtalan mérföldkő mellett el kell még haladnunk. (FEB) SZER-interjú Jeszenszky Gézával Magyarország számíthat az USA-ra A vezető amerikai politikusok elismeréssel adóznak a magyar teljesítményeknek, látják, hogy Magyarország az Egyesült Államok egyik legbiztosabb középeurópai partnere. Ismerik a magyar problémákat, és nagyon komolyan mérlegelik, hogy a magyar gazdasági gondokra, biztonsági igényekre milyen közös megoldást lehetne találni. Magyarország — különösen az elmúlt hónapokra visszatekintve — tényleg számíthat Amerikára, így összegezte washingtoni tárgyalásainak tapasztalatait a Szabad Európa Rádió washingtoni tudósítójának, Purger Tibornak adott inteijúban Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter. Az új amerikai kormány élénk figyelemmel kíséri a kelet-kö- zep-európai országokat, amelyek nemrég szabadultak fel a kommunizmus alól. Nagyon alaposan ismeri mind Magyarországot, mind a térség egészét, és igen lelkiismeretesen készül arra az elkerülhetetlen feladatra, hogy Amerika nagyobb részt vállaljon a térség válságainak megoldásában, köztük természetesen az oroszországi nehézségek leküzdésében. A nagy nemzetközi kérdések mellett a tárgyalásokon terítékre kerültek Magyarországot közvetlenül érintő problémák is, az ország biztonsága, jövője — hangsúlyozta Jeszenszky. A vezető amerikai politikusok tisztában vannak azzal, hogy Magyar- ország továbbra is kulcsszerepet tölt be bizonyos szempontból, fontosabbá vált, mint korábban, felértékelődött. Nemcsak azért, mert az ország lassan a térség egyik legnagyobb államává válik, hanem elsősorban azért, mert — s ezt az utolsó hetek, hónapok eseményei megerősítik — látják, hogy Magyarországon a mértéktartás, a józanság, a középerő, a centrumpolitika felülkerekedett minden szélsőségen. A1 Gore alelnökről szólva Jeszenszky elmondta, mély benyomást tett rá, hogy a politikus mennyire komolyan figyel a világnak egy olyan kis szeletére, mint Magyarország és környéke. Példaként említette az alelnök meglepő tájékozottságát a bősi vízi erőmű kérdéskörében. A tárgyalásokon természetesen szóba került a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar kisebbségek ügye is. Ezzel kapcsolatban a külügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy ez a fogalom — kisebbség — Amerikában egészen mást jelent, mint Magyarországon vagy Kö- zép-Európában. Az amerikaiak, miközben az egyéni szabadságjogok bajnokai és a pozitív megkülönböztetésnek szinte az élharcosai, kezdeményezői, egyúttal nagyon komoly fenntartásokkal is élnek e témakörben — szögezte le Jeszenszky. Ennek oka az, hogy nem látják kellően: Kelet-Kö- zép-Európában a kisebbségi kérdés nem azért jelenthet veszélyt, mert ezek a kisebbségek mint csoportok bizonyos jogokat, biztonságot, biztos jövőt óhajtanak maguknak, hanem éppen azáltal válhat veszélyforrássá, ha ezeket megtagadják tőlük. Az orosz kisebbségek ügye mutatja, hogy mennyire fontos a kérdés megoldása, mert ha ez nem történik meg, nemcsak állandó feszültségforrás lesz, hanem akár alkalom, ha úgy tetszik, ürügy a beavatkozásra, im- perialisztikus törekvésekre — folytatta a magyar külügyminiszter, hozzátéve, hogy ez az érve igen hatásos volt, akár Washingtonban mondta, akár Stanford- ban, bármilyen körben. Jeszenszky úgy vélte, hogy sikerült megértetnie azt, hogy a kisebbségi kérdés Európa és a világ egyik nagyon fontos megoldandó problémája. Végezetül a magyar külügyminiszter elmondta: szerencsés módon fel tudta használni érvei alátámasztásául azt a „nagyon érdekes” tanulmányt is, amely 1944-ben, az amerikai béke-előkészítő munka során készült, és tulajdonképpen pontosan azokat a megoldásokat javasolta az európai nemzeti kisebbségek ügyének megoldására, amiket a magyar kisebbségek képviselői tűztek ki elérendő célul maguk elé. (MTI)
