Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-05 / 79. szám

1993. április 5., hétfő SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Salgótarján és környéke Vidám az óvodásélet Mi lesz veled Székvölgypuszta? Fogytán a ház • Salgótarján. A Nógrád Me­gyei Állami Építőipari Vállalat 1991-ben negyven lakást, egyenként 29 ezer forintos négyzetméteráron hozott tető alá, ez a járulékos költségek nélküli összeg 1992-re már 32 ezer forintra emelkedett. Azért Relaxációs masszázs Újabb lehetőség nyílik arra, hogy a munkanélküliek közül jó néhányan állást találjanak maguknak. A , Gyógy­ír Életreform és Környezetvédők Nógrád Megyei Egyesülete április 17-étől relaxációs masszázs tanfolya­mot indít. Ezen a tanfolya­mon - melyet ifj. Schirilla György vezet - számos spe­ciális ismerettel együtt tanulhatják meg a jelentkezők a relaxációs masz- százst, amely al­kalmas arra is, hogy a túlhajtott, elfáradt szervezetet felfris­sítse, s az ízületi és reumás betegségek gyógyításában is óriási lehet a jelen­tősége. De szó esik még az aromaterá­piáról, az élettanilag helyes légzésről, különféle relaxációs technikákról is. A képzéssel kap­csolatos további in­formációkat ifj. Szanyi Jánosnál ól, a szervező egyesület elnökétől lehet A magasan ülő megtartja-e az emberi mivoltát? A kiválasztottak Osztozkodás. Lehet igazsá­gos, lehet testvéries, de min­denki tudja, a kettő nem ugyan­azt jelenti. Az egyik fele-fele alapon, a másik viszont az erő­sebb jogán darabolná fel a „koncot”. Néha ez jut eszembe. Nagy szavak, szólamok hangza­nak el közös érdekekről, hogy együtt és próbáljuk meg. Aztán a felvetődött demagógiákon ké­pesek vagyunk órákat, napokat, heteket vitatkozni, ahelyett, hogy valaki végre kibökné az igazságot: a király meztelen és szó nincs itt közös érdekről. Ar­ról, hogy jobban menjen a munka, hogy sikeresebb legyen a vállalkozás, hogy végre kiká­szálódjunk a gödörből. Mert aki a zsákmány közelében van, mi­nél nagyobbat akar magának hasítani belőle. Egyéni érdekek által motiválva, félelméből és butaságból: Felötlenek bennem a kérdések, hogy egyáltalán lé- tezik-e olyan ember, aki ha „magas polcra" jut, meg­tartja-e az emberi mivoltát, és nem kizárólag a saját érdekeire tör? S csak a jellemében gyenge ember eshet az előbbi hibába? Mert biztos, hogy iszonyatos nyomás nehezedik a vezetőkre, és a „semmiembert" könnyen szétmorzsolja ez a presszúra. Azt hiszem, ez mindig így volt, s az emberi tömeg természetéből fakad, hogy van, aki akkor is erős, bátor és jó marad, amikor a létra legmagasabb fokán áll, s van, akiről ilyenkor hullik le a lepel. Bezzeg, ha mi lennénk ott fenn! Mert magunkat a kiválasz­totton jók közé soroljuk. De va­jon jogosan? -fenyvesi ­Fejlődő kulturális élet A községi önkormányzat in­tézkedése nyomán nemrégiben új könyvtáros-népművelő kezdte meg a munkáját Bárnán, Szabó Julianna személyében. A könyvtár élére nemcsak új személyt állítottak, hanem gondoskodtak a könyvek és fo­lyóiratok folyamatos pótlásáról is. Erre a célra 40 ezer forintot fordított az önkormányzat. Egyébként a könyvtár törzskö­zönségét az általános iskolások teszik ki. A település vezetése az ifjú­sági klubélet aktív kibontakoz­tatásának elősegítése után, most a könyvtárban is szeretné a jobb szolgáltatások feltételeit megteremteni. Kölcsönzés az iskolából Salgótarjánban egyre inkább tapasztaljuk, hogy karcsúsod­nak, majd végül teljesen el­fogynak a művelődési intézmé­nyek. Most például megszűnt a megszokott könyvtár a zagyva- pálfalvai ifjúsági és művelődési házban. Ezáltal a környék lakói pilla­natnyilag közeli könyvkölcsön­zési lehetőség nélkül maradtak. Igaz, a városban másutt, ettől a városrésztől távolabb lehet könyvet kölcsönözni, ami azonban tekintettel az utazási költségek emelkedésére is, so­kak számára nem kevés gondot jelent. Most a folyik a könyvtár át­költöztetése az Arany János Ál­talános Iskolába és Szakisko­lába. Úgy látszik, hogy a déli városrészben ez az iskola lesz a gyűjtőhelye mindazoknak, akik kulturálódni óhajtanak. Ha a költözködés és rendezés befeje­ződik, szeptember 1-jétől innen oldják meg a lakossági könyv­kölcsönzést. Valóságos horgászparadicsom a huszonöt lakásért, amelyet a NÁÉV tavaly bocsátott a me­gyeszékhelyen értékesítésre, már ezt a megemelt árat kellett fizetni a vásárlóknak. Expo-készülődés • Kazár. A községi önkor­mányzat a napokban megvitatta a közelgő világkiállításra készí­tett pályázati javaslatot. A kazá- riak régi hagyományok felidé­zésével, ősi mesterségek bemu­tatásával, a falusi életet reprez­entáló kiállítások rendezésével neveztek be a programba. Tájértekezlet • Cered. A Salgótarjáni Városi Rendőrkapitányság rendszeres időközönként megbeszélést folytat a hatóköréhez tartozó te­rület önkormányzatok vezetői­vel. Korábban a karancsvölgyi polgármesterekkel találkoztak, április 7-én pedig Cered, Zabar, Szilaspogony önkormányzati vezetőivel konzultálnak beszél­getést a rendőri munka javítása érdekében. Kiállítás • Salgótarján. A közelmúltban elhunyt idős Szabó István Kos- suth-díjas érdemes és kiváló művész születésének 90. évfor­dulója alkalmából életműkiállí­tást rendeznek a Nógrádi Törté­neti Múzeumban, augusztus vé­gén. Megkezdik a föllelhető művek összegyűjtését, ami egész nyáron folyik majd. Üj konyhát építenek Karancsalján május végére készül el a falu intézményeit ellátó konyha, melynek munkáit a ceredi Tarna-Épfu Kft. végzi. Ké­pünkön: a kőművesek a konyhát burkolják. -RT­Csak a cerediek, a zabariak és a szilaspogonyiak ismerik iga­zán településeik hangulatos környékét. Az errefelé járó ide­gen nem is tudja, hogy a szelíd hajlatú dombok valóságos tó­rendszert rejtenek ölelő „karja­ikban”. Az öt tóból álló vízrendszer nemcsak a tájat teszi varázsla­tossá, hanem a horgászatot ked­velő felnőtteknek és fiataloknak is jó lehetőséget biztosít a pecá- zásra. A ceredi termelőszövet­kezet tulajdonában lévő vizeken a helyi horgászegyesület tagjai mellett a napijegyes vendégek­nek is módjuk van megpróbál­kozni a kapásai. Géczi József és Ponyi Zsolt egyaránt a helyi egyesület tagja A zabari óvodában Mihály Istvánná óvónő tizenhat helybeli gyermekre ügyel Gyurkó felv. Hatalmas seb tátong az egykor csodálatos tájon. Bányászok ejtették, s miután elvonultak, beteme- tetlen maradt a külfejtés. Vajon mikor gyógyítják meg a tájat, vagy talán lesz még itt bányászkodás? Felelőtlen vadászok A frissen kiásott gödör szélénél egy szőke kisfiú álldogál. Mellette idősebb férfi, aki egy kutya tetemé­vel bajlódik. Mozdulatai sú­lyosak, nyakát görcs szo­rongatja: nehéz megválnia a négylábútól, ami még pár napja is folyton ott volt a sarkában. Düh és szomorú­ság marcangolja, mert a szeretett állat ártatlanul ke­rült puskavégre. Bárnán tör­tént az. eset, s a férfi, aki nem tagadta tettét, azért puffantotta le az ebet, mert „nem ismerte, nem tudta, ki a gazdája”, azonkívül úgy látta, hogy őzet hajt. Lakott területen, a kert tövében ... Aki látta, vagy tud az esetről, fél. Félhet is. Pél­dául attól, hogy legközelebb az ő jószága kerül az, „isme­retlen” puskacsöve elé. To­vábbá esetleg abban bízhat, hogy a puskás embernek vagy embereknek legalább engedélyük van, s nem saját készítésű lőszerrel lövik ki a szarvasokat. Mert a télen ilyen is előfordult Bár­nán. í-m-) A „jóakarat” és a „jóakarók”, s amik mögötte vannak Valami bűzlik a Beszterce-lakótepen Szóbeszéd ütötte fel a fejét a salgótarjáni Beszterce-lakótele- pen. Az Ybl Miklós út végén álló garázssor egyik ikerhelyi­ségében illegális festőműhely működik évek óta, de sem az APEH, sem a polgármesteri hi­vatal illetékesei nem tesznek semmit. Holott nemcsak a kör­nyező lakókat zavarja a festék­hígító penetráns bűze, hanem a keletkezett folyékony hulladé­kot a közelben folyó Tarján pa­takba eregetik. S most legali­zálni akarják a dolgot annak el­lenére, hogy a műhelytől alig húsz méterre egy játszótér van. Eddig tehát a mende-monda, s nézzük mi a valóság. A mű­hely valóban létezik, s ottjár- tunkkor javában dolgoztak benne, éppen egy világossárga autót készítettek elő a festéshez. A garázssor végén egy zöldsé­ges pavilon áll, Vitovszky Gé- záné kiskereskedő, a bolt tulaj­donosa sokat mondhat az állító­lagos festék bűzről, hiszen - ha igazak a hírek - neki nap mint nap be kell szívnia az egész­ségre ártalmas gőzöket.-Mielőtt bármit mondanék, megkérdezném, hogy ön most érez-e valamilyen kellemetlen szagot?-Nem, de most nem is feste­nek.- Szerintem akkor sincs en­nél erősebb szag, ha dolgoznak. Megmondom őszintén, nekem még nem okozott gondot, hogy itt egy ilyen műhely üzemel.- S arról mit tud, hogy a fo­lyékony hulladékukat a patakba eresztik?- Jöjjön, és nézze meg! Szomorú és lehangoló volt nézni azt a sok szemetet, ami a mederben „díszelgett”. Kiürült flakonok, a növényekre felakadt rongyfoszlányok, rossz autóke­rék és még ki tudja, mi mindent láthat ott az ember. Ilyen kö­rülmények közt tegyen igazsá­got valaki. (Úgy tűnt, ez a me­der egyszerűen a lakótelep kö­zös .jdoákája”, nem kizárt, hogy a műhelyből is belekerült valami a patakba, de a hulladék jó része nem onnét származik.) Felkerestük a műhely tulaj­donosát, Dobrocsi Zoltánt, s fel­tettük nek a kérdést: mit szól a vádakhoz?- Januárban jegyeztek be a cégbíróságon, az ÁPEH-nél is van sorszámunk, azóta működik a Dukkó Kereskedelmi és Szol­gáltató Bt. Többek között gép­jármű javítására is van engedé­lyünk.- Ebbe beletartozik a jármü­vek festése is?- Igen.- Ehhez nem kell külön enge­dély?- A cégbírósági bejegyzés­ben ez is szerepel.- Panaszkodott néhány itt lakó, hogy elviselhetetlen a fes­tékszag, amikor egy-egy kocsin dolgoznak.- Azt hiszem, ha valakire ez káros, hát rám leginkább, még akkor is, ha védőfelszerelésben végezzük a munkát. Tavaly au­gusztusban lettem munkanél­küli, s a vállalkozások nem nő­nek ki csak úgy maguktól a föl­dből, azokat nekünk kell megte­remtenünk. Nekem pedig ez a szakmám, ebben próbálkozom.- Talán lehet valami igazság abban, hogy kellemetlen az itt lakóknak a hígító szagát be­szívni, ha éppen festenek. Ter­vezi-e, hogy valami környezet- barát megoldással beleillesz­kedjenek a lakótelep életébe?-Egy elszívót fogok felsze­relni a közeljövőben.- S milyen érdeke fűződik ahhoz, hogy ezt valóban megte- gye?- Nyugati gépkocsikat nem lehet nyitott ajtó mellett festeni, mert fúj a szél, a por beszáll. Ha nem akarunk megfulladni, s jó munkát is akarunk végezni, szükség lesz egy elszívóra. A beszélgetésünk alatt a szerviz közelében levő játszótér lassan benépesedett.- Régóta van itt ez a műhely, de nekem még nem tűnt fel, hogy bármilyen kellemetlen szag áradna onnét - mondta Bá- lininé Kovács Eszter, aki a fi­acskáját hintáztatta. - Úgy vé­lem, megint egy „jóindulatú” pletykával állunk szemben, nem hiszem hogy a lakótelepen ez lenne a leglényegesebb környe­zetszennyezés. -fenyvesi­Holnapi számunkban „Pásztó és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó

Next

/
Oldalképek
Tartalom