Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-03-04 / 78. szám
6 HÍRLAP HÉTVÉGI MAGAZIN 1993. április 3-4., szombat-vasárnap Tudós szakértői bizottságon a sor: kié Madách és Mikszáth? Nincs szükség szellemi polgárháborúra A horpácsi kastély, Mikszáth Kálmán egykori lakhelye Dr. Németh György, Balassagyarmat polgármestere a város képviselő-testülete nevében 1992. december 15-én beadvánnyal fordult Nógrád Megye Közgyűléséhez, amelyben a többi között kéri elsősorban a Madách- és Mikszáth-gyűjte- mény visszaadását Salgótarjántól Balassagyarmatnak. / \ Levélrészlet v __________J „ ... kerüljön természetes közegébe vissza Nógrád megye irodalomtörténeti gyűjteménye, valamint az 1971-ig a Palóc Múzeum tulajdonát képező képzőművészeti alkotások, illetve a Balassagyarmat történetére vonatkozó emlékek. Nógrád megye lagpatinásabb, évszázados múzeuma, a Palóc Múzeum kapja vissza az őt megillető rangját, egykori szerepét Nógrád megye múzeumi életében és a néprajzi gyűjtemény mellett újra más gyűjteményekkel is rendelkezhessen. Ezzel egy időben a balassagyarmati képviselő-testület eltekint azon igényétől, hogy valamennyi, a Palóc Múzeum tulajdonában volt gyűjtemények visszakérésére jogot formáljon. Jelen döntésünkkel támogatjuk a Balassagyarmatról elszállított régészeti gyűjteménynek Szé- csénybe, a természettudományos gyűjteménynek pedig Pásztón történő végleges megtelepedését és fejlesztését. A törvényekből fakadó tulajdonjogi kérdések tisztázása egyébként is megkerülhetetlen probléma. Az egyes említett gyűjtemények, muzeológiai ágak áttelepítésének elhelyezési, személyi és költségvetési vonatkozásai konkrét tárgyalásokat igényelnek.” Tegyük hozzá, annál is inkább, mert a megyei múzeumi szervezethez tartozó valameny- nyi múzeum, illetve valamennyi gyűjtemény a megyei önkormányzat - mint tulajdonos és fenntartó - kompetenciájába tartozik, bármely esetleges változtatásról Nógrád Megye Közgyűlése dönthet. Kivéve, ha valamely település önkormányzata a jövőben saját múzeumot kíván fenntartani és működtetni, mert erre is lehetőség van, amennyiben ennek anyagi, tárgyi és személyi feltételeit elő tudja teremteni. Törvényileg ma sincs akadálya, hogy például a Palóc Múzeum városi tulajdonba kerüljön, ha van erre költségvetési fedezete Balassagyarmatnak, s rendelkezik az egyéb szükséges feltételekkel. Mindazonáltal érdemes megvizsgálni, hogyan alakult a múzeumi gyűjtemények sorsa, hogyan jöttek létre azok a gyűjtőkörök, amelyek alapján ma működnek megyénk múzeumai. Különleges állapot-e az, hogy megyei múzeumi szervezeti keretben végzik feladataikat a nógrádi múzeumi intézmények. „Kárpótolni” kell-e Balassagyarmatot a múltban „elszenvedett” „kifosztásáért”, és kinek kellene ezt tenni? Dr. Horváth István, a megyei múzeumok igazgatója:- Ezt a levelet mi címzettként nem kaptuk meg, de a megyei közgyűlés hivatalosan eljuttatta hozzánk. A nélkül, hogy a benne foglaltakat minősíteném, elmondom azt az aggodalmamat, a levélben leírtak információja mögött egy valóságosabb és súlyosabb információ húzódik, ami nem múzeumi szakmai kérdés, hanem elsősorban politikai tartalmú. ( \ Háború? A beadvány e látensen meghúzódó rétegei, a nem pontosan körülírt célok és feladatok miatt nehéz a benne foglaltakat szakmailag megközelíteni. Egy ügy lehetséges megoldásainak apropójaként azonban a múzeumok foglalkozhatnak vele, s ezt meg is teszik. Egyébként, nem tartom célszerűnek, hogy egy adott feladat valóságos megoldása helyett szellemi polgárháborúba bocsátkozzunk. Az „ügy” kapcsán a következőket tudom elmondani, a teljesség igénye nélkül. O Az 1971-ben meghozott döntés, ami alapján Nógrád megyében a múzeumok szakmai profilja kialakult, nem a salgótarjáni múzeum kompetenciája alapján született, hanem azt az akkor néprajzi szak- felügyelet is helyeselte. „A profilok tisztázása következtében a megye néprajzi gyűjteményei Balassagyarmatra kerülnek, ez szerencsés elgondolás.” (Néprajzi szakfelügyelői jelentés, 1974. júl. 15.) Ezt az elgondolást 1989-ben a Palóc Múzeum akkori igazgatója jogosnak és indokoltnak tartotta. A Madách- és a Mik- száth-gyűjtemény sorsa. Salgótarjánban az irodalomtörténeti muzeológia 1982-ben szerveződött meg. Az irodalom- történeti gyűjtemény 1992. december 31-én 11 ezer 798 egységből áll. A gyűjteménynek egy része a Madách- és Mik- száth-anyag. Ennek hányadának egy része van a Nógrádi Történeti Múzeumban, amit az intézmény vásárolt 1982. óta. A gyűjtemény többi része a csesztvei, illetve a horpácsi Madách- és Mikszáth-kiállítá- son látható. Itt találhatók azok a múzeumi tárgyak is, amelyek 1982-t megelőzően a Palóc Múzeum gyűjteményében voltak, és ezek sose kerültek Salgótarjánba. Jelenleg a képzőművészeti gyűjtemény 3 882 darabból áll. 1971-ben e gyűjteménybe került 312 alkotás. Egy része művészettörténeti értékű, 18-19. századi neves vagy névtelen mesterek alkotása. A 312 kép annak idején Balassagyarmatról a szécsényi múzeum raktárába - és nem Salgótarjánba - került. Ennek oka a balassagyarmati múzeum akkori rossz raktározási helyzete volt. A képek egy része ma a megyei közgyűlés épületében, más része Szécsényben, kisebb része, azok a művek, melyeket nem kis pénzért már restaurálni tudtunk, van a Nógrádi Történeti Múzeumban. E 312 darab kép nagyobbik hányada kortárs művészeti alkotás (Farkas András, Réti Zoltán, Czinke Ferenc, Iványi Ödön stb), amiket 1963-1971 között a megyei tanács művelődési osztálya vásárolt. O Ma az országban mindenütt megyei múzeumi szervezetek működnek. Nógrád megyében ehhez négy szakmailag önálló intézmény és négy kiállítóhely tartozik. A helyi önkormányzatok a fenntartásban nem vesznek részt. De lehetőségük van a helyi önkormányzatoknak is múzeumokat fenntartani, saját erőből. Végül, a múzeumi gyűjtemények szempontjából szükségesnek tartom azt a szakmai felfogást hangsúlyozni, legfontosabb az, hogy legyen gyűjtemény, ennek kezelése megfeleljen a szakmai, kutatói, muzeológiai követelményeknek, s kutatható legyen. A kutatás pedig civilizált feltételek közepette folyhasson. Ebből a szempontból mindegy, hol van ez a gyűjtemény. Bárhol lehet, ahol a szakmai feltételek adottak. Részünkről nincs - nem is lehet - akadálya annak, hogy a gyűjtemények máshova kerüljenek, egyezzenek meg az arra illetékesek. De tisztázni kell, milyen szakmai - és nem érzelmi, politikai - indoka van annak, hogy a szakmai elhelyezést meg kell változtatni. r \ Anyagi áldozat v _________________ D r. Kapros Márta, a balassagyarmati Palóc Múzeum igazgatója:- Intézményvezetőként örülnék, ha új gyűjtőkörökkel gazdagodhatna a múzeum. Ennek elvi akadálya nincsen. A megyei közgyűlésnek van joga, hogy döntsön, amit a minisztérium a szakmai feltételek megléte esetén nyilván jóvá is hagyna. A feltételekről el kell mondanom, raktár egyértelműen nincsen, hiszen a meglévő gyűjtemények egy része is házon kívüli raktárakban van elhelyezve, szakmai szempontból korántsem megnyugtató körülmények között. Madách és Mikszáth valóban sok szállal kötődött Balassagyarmathoz. Meggyőződésem, hogy jó lenne egy kiállításon bemutatni ezt a Palóc Múzeumban. Ehhez a helyet még azon az áron is biztosíthatnánk. hogy ezután a múzeum időszaki kiállításai számára igen korlátozott lehetőségek maradnának az épületen belül. Megfelelő anyagi ráfordítással, amire fedezetünk nincs, az alagsori kőtárban kellene az installációs lehetőségeket megteremteni. Muzeológusként föltétlenül az a véleményem, hogy bármilyen gyűjteményt csak akkor szabad mozdítani, ha a raktározási feltételek a műtárgyvédelmi szabályoknak megfelelően biztosíthatók, a gyűjtemény kutatható, és megfelelő felkészültségű szakember gondozza. E feltételek előteremtése nem kis anyagi áldozatot kíván, ami nekünk nincsen, s rendkívül időigényes dolog. Külön kérdés a tulajdonlás, a gyűjtőkör és a kiállítás. Tisztázni kell, mit akarunk, és mire vagyunk képesek. / \ Egy javaslat v _______________________ R omán Mária, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közgyűjteményi főosztályának főtanácsosa levélben közölte, a gyűjtőkörök megváltoztatására, vagy gyűjtemények áthelyezésére a fenntartó megyei önkormányzat illetékes. Döntését jóvá kell hagynia a minisztériumnak, amennyiben szakmailag megfelelőnek találják az elhelyezést, s az egyéb feltételeket. O a megegyezést javasolja az önkormányzatoknak. Korill Ferenc, a Nógrád Megyei Közgyűlés élnöke:- Meggyőződésem, hogy ezt a kérdést nem lehet valamiféle sérelmi politika, vagy „igazság- tételi” ügyként kezelni, ez zsákutca lenne. Egy dolog, hogy egyszer volt egy döntés a múzeumok profiljainak kialakítására. De az a rendszer, amiben az a döntés született, megszűnt, s a megyei önkormányzat örökölt egy adott állapotot. Felelőssége abban áll, hogy most mit tud kezdeni ezzel az állapottal. Számomra Madách és Mikszáth hagyatékának ügye any- nyira fontos, hogy nem lehet két város, Salgótarján és Balassagyarmat ügye. Más a lépték, s ez növeli felelősségünket. Semmi sincs kőbe vésve, lehet változtatni, de ennek szakmai, gazdasági és jogi előfeltételei vannak. Másként szólva, valamit csak úgy összecsomagolni és elvinni máshova, nem lehet. Az a kérdés, mitől lesz az anyag sorsa jobb az új helyen, s ott megvannak-e a fogadás feltételei. Egyébként, tételes műtárgyjegyzék alapján minden megvan, s az anyag egy része Csesztvén, valamint Horpácson látható. Ezek legalább annyira autentikus helyei a kiállításoknak, mint Balassagyarmat. / \ Mi a megoldás? v _________ ) Mi lehet a megoldás? - tette fel a kérdést Korill Ferenc. - Egyrészt, nem igaz, hogy az anyag eddig ebek harmincadj án volt, hiszen az elmúlt időszakban történtek vásárlások, kiadványok jelentek meg, pályázatokat írtak ki, és így tovább. Ezért úgy gondolom, egy szakmai bizottságot kell fölkérni arra. független tudós szakértőkkel, vizsgálja meg, mi legyen a Madách- és Mikszáth-gyűjte- mény további sorsa. Ez a bizottság a többi között, nézze meg. hogy mik a feltételei egy balassagyarmati állandó kiállításnak, mi legyen Csesztve-Hor- pács-Balassagyarmat viszonya. Ha építünk Balassagyarmaton egy állandó kiállítást, mi legyen a másik két hellyel. A szakmai zsűri mérje föl, van-e elégséges anyag egy balassagyarmati állandó kiállításra. Ha van, ki vállalja a kiállítás költségeit. A megyei önkormányzatnak erre nincs anyagi fedezete, viszont minden reális kezdeményezéshez partnerként csatlakozik. Ahhoz pedig, hogy valahol tudományos műhely kialakuljon, sok idő kell. Balassagyarmat természetesen pályázhat e szerepre, de ehhez komoly helyi vállalásra van szükség, ezt senki sem akadályozza meg. Nyitottak vagyunk minden kezdeményezésre, a szakmai bizottság most van alakulóban, várjuk vizsgálódásuk eredményeit, s az általa minősített helyzet ismeretében kerülhet sor majd a döntésre. Dr. Németh György, Balassagyarmat polgármestere:- Miként az a beadványunkban is megfogalmazódott, úgy gondolom, a Madách-kultusz ápolása Balassagyarmaton mindig is eleven igény volt. hozzátartozott a közösség életéhez, a város szellemiségének mindenkori formálásához. A helyi kulturális életet jelenleg is meghatározza ez a hagyomány. Most a megyei közgyűléssel egyetértésben létrehozunk egy neves személyiségekből álló bizottságot. Mikor e szakértői bizottság meghozza döntését, akkor következhet minden egyéb döntés. A gyűjtemény számára helyet tudunk biztosítani, a pénzügyi feltételekkel kapcsolatban még további egyeztetésekre lenne szükség, amennyiben a gyűjtemény Balassagyarmatra kerülne. - tóth A csesztvei Madách-kúria
