Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-28 / 98. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. április 28., szerda Néptáncosok Pásztón A Dózsa György Általános Iskolánk néptáncfesztivált hir­detett. Három megye városaiból jöttek tánccsoportok, hogy ve­télkedjenek az első díjért. Végre eljött a fellépés napja. A fesztivál tíz órakor kezdődött. Nagy izgalommal vártuk, hogy mikor kerülünk sorra. Szereplés után megint izgultunk azért, hogy megnyerjük-e a díjat. De volt öröm, amikor megtudtuk, hogy a Cudar együttes, vagyis mi kerültünk az élre. Bárcsak minden fellépésünk ilyen sikeres lenne! Pataki András Pásztó, Dózsa Gy. iskola Amit a diáknyelvről tudni kell (IV.) Cigány, szlovák, német eredetű szavakról Oláh Miklós, a nagy huma­nista tudós, már a XVT. század elején említi, hogy a siméndi (Arad megye) koldusoknak kü­lön titkos nyelvük van, amelyet mások nem értenek. Első, kéz­zelfogható adataink csak a XVIII. századból vannak erről a külön titkos nyelvről. 1775-ből és 178'1-ből ismerünk egy-egy szójegyzéket, amelynek az volt a rendeltetésük, hogy a bíróság tagjainak segítséget nyújtsanak. Az 1781-i szójegyzék összesen 74 szót tartalmaz. A szavak kis része magyar eredetű, de a köz­nyelvtől eltérő alakban vagy je­lentésben használták őket, ne­hogy más megértse. Ilyen régi tolvajnyelvi szavunk a „tiszt úr”, „vármegye tisztje” jelen­tésben használt „fejes” (vezető) a bizalmas nyelvhasználatban ma is é); a pénz neve. leves volt (ma dohány, guba), az aranyat „gagyi”-nak mondták; a „ka­paró” azt jelentette: tyúk, a „mekegő” azt, hogy birka, a ka­lap neve „feltevő” volt, a sze­kéré „perge”; a „szőrös” azt je­lentette bunda és a „kutya” azt, hogy hajdú, fogdmeg. Igék is vannak ebben a nyelvben; a „gyertyázz!” azt jelentette vi­gyázz!, a „megruház” azt, hogy megver. Legtöbb szava azonban idegen eredetű volt ennek a tol­vajnyelvnek, ami természetes­nek tekinthető, hiszen az idegen szavak voltak a legkevésbé ért­hetők. Mivel pedig a tolvajok, az elítéltek között viszonylag sok volt a társadalmon kívül re­kedt, kóborló, sokszor lopásra kényszerült cigányság tagjaiból érthető, hogy sok cigány ere­detű szó került a magyar tolvaj­nyelvbe; ezenkívül szép szám­mal vannak benne német és vi­szonylag kis számban szláv, közelebbről szlovák szavak. Cigány eredetű a „csaj”, ami azt jelenti: valakinek a lánya; párja a cigány nyelvben a fiú, gyermek jelentésű „csávó”, amely szintén belekerült a ma­gyar argóba. A „hóhányónak” már nem annyira egyértelmű az eredete. A bizalmas nyelvben és az argóban szélhámos, nagyot mondó jelentésben élő szót a hólapátöló szóval hozza nyel­vérzékünk összefüggésbe, és olyasféle alaknak érezzük, mint az ugyancsak szélhálmos jelen­tésű „széltolót”. Csakhogy a ci­gány nyelvben van egy „ho- hano” szó, amely azt jelenti ha­zudós, csaló, szélhálmos. Igen valószínű, hogy ebből a cigány szóból ered a hóhányó szó. Á „piál” viszont kizáróan cigány eredetű szó. Az inni jelentésű cigány „piel” mély hangú válto­zata, ebből keletkezett magyar fejleményként az ital jelentésű pia: a nyelvérzék ugyanis a szó­végi 1-et igeképzőnek érezte, és elvonta. Pia szó nem volt soha a cigány nyelvben. A piál egyike a legrégibb nemzetközi tolvaj­nyelvi szavaknak. A francia ar­góban már a XIII. század végén felbukkant, és Villon, a XV. század nagy francia lírikusa verseiben az argó szavait hasz­nálta. Már szó esett a piáról, ne hagyjuk említés nélkül a „kaját” sem; ez is cigány eredetű: az eszik jelentésű kajol, kojel származéka ebből az élelem, ennivaló jelentésű kaja ugyan­olyan elvonással keletkezett mint a piál-ból a pia. A kajálnak van továbbképzése is: a „ka- jálda” a diáknyelvben a menzát, (iskolai) éttermet jelent. A „kricsmi” a szlovák krema származéka, ugyanarra a szóra vezethető vissza, amelyből a korcsma, kocsma szavunk is lett. A „krapek” ugyancsak szlovák eredetű; a fiú jelentésű „ehlapac” változata, amely kla- pec, klapci alakban is él. Cigány eredetű a manusz, jidolis - hé­ber a pacák, paculák vagy a hapsi, amely a haver szárma­zéka. Ezek magyar eredetű pár­jai - a tag, a tagosz, az apafej, a pali vagy az ürge. A balhé azonban német eredetű szó. A hangutánzó csörög eredeti je­lentésének megváltoztatásával kapta csibésznyelvi táncol je­lentését, mint a ráfarag, azaz; ráfizet, rosszul jár. A fiú, férfi jelentésű pali a Pál név becéző alakjából képződött, ebből ige is lett: a rászed, becsap jelen­tésű „bepalizik”. illetve a rá- szedhetőnek gondol értelmű „palira vesz”. A pali és a krapek mellett a férfinak, fiúnak szá­mos más neve is van az argó­ban: a szivar, a pók magyar ke­letkezésű. A cigányból való a senki, jelentéktelen ember je­lentésű nyikhaj. A bizalmas nyelvből ismert argó jellegű szavaink közül cigány eredetű a duma, dumál (a pigány duma je­lentése hang, beszéd, a bolond jelentésű dilinás; ebből lett a di­lis, a dili és a diliház. Cigány eredetű még a lop, elcsal jelen­tésű csór, csóreszol. A dumál mellett sűrűn használt szava az azonos jelentésű hantái. Német eredetű a cigaretta, cigi jelen­tésű stáb. a lakás jelentésű kégli, a kocsma jelentésű csehó, cseherli. Ispán Anita St., Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola (Folytatjuk) Nagyon szeretném Úgy szeretném, ha nagyon szeretnének, Úgy szeretném, ha mindig megértenének. Szeretném, ha mellettem állnának, És szeretném, ha soha sem bántanának. Ha szeretnének én is tudnék szeretni, Nem csak megjátszani, ha­nem tényleg jónak lenni. Ha szeretnének én lennék a legboldogabb, Bárcsak szeretnének! Ennél semmi sem lehet fontosabb. Kanyó Kinga St., Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola „Arany”-os hírek Igazi bolondozást rejtett a szürke hétköznapok sokaságá­ban iskolánknak április elseje. A tanulók szórakoztatásából a tanárok is kivették részüket, maguk is bekapcsolódtak a já­tékba. Tanári playback—show, az igazgató úr vezetésével, ta­nulók e naphoz illő kérdéseikre adott válaszokkal, bolondbállal és az „órákon” lévő egyedi han­gulattal derítették fel az amúgy is jókedvű ifjúságot. Iskolánk számos tanulója vett részt április 23-án, a Föld napja alkalmából rendezett kerékpá­ros megmozduláson, ami Föl­dünk, élőhelyünk tisztasága, védelme érdekében zajlott. Ebbe a programba való bekap­csolódás is része volt városunk önkormányzata és iskolánk által szervezett, lakóhelyünk szebbé tételére törekvő akciónak. Szűcs Dóra St., Arany J. Ált. Isk. Egy bolondos fordított nap Már hagyománnyá vált isko­lánkban, hogy április 1-jén for­dított napot rendezünk. Ilyenkor tanárok, gyerekek különböző feladatok elvégzésével mérik össze, melyik a legügyesebb osztály. A feladatokat ebben az évben a mi osztályunk, a 8/d ké­szítette. Idén április 1 -je reggeli tor­nával kezdődött, majd egy elő­zetes feladat, egy húsvéti vers felolvasásával folytatódott. Ez­után volt totó, limbó, azaz ma- gasugróléc alatt való átbújás és számos más bohókás játék. A bolondozásokat pop együttesek utánzásával zártuk. A fordított napot egy jókedvű, vidám disz­kóval fejeztük be. Deák Edit Szécsény. Rákóczi isk. Rejtvény! Rejtvény! 1 D 5--------­3--------­4 F 5 ■ 6 • ■ ■ ■ J ■ ■ ■ 8 A Tarjáni tavasz rendezvény- sorozatának záróakkordjaként egy nemzetközi programra ke­rül sor május 7-8-9-én Salgó­tarjánban. Hogy mi is ez. meg­tudhatod a rejtvényből. A meg­adott kilencbetűs szavakat úgy- helyezd el az ábrában, hogy az 1-es és 4-es oszlopba kerülő be­tűk segítségével - no meg a fan­táziáddal - rájöjj, mit kínál a József Attila Művelődési Köz­pont ezekre a napokra. (A meg­fejtés kezdőbetűit megadjuk.) A beírandó szavak: Beleko­tor, elkomorít, kirekeszt, ondo- lálás, telefonál, tizedesek. Beküldési határidő: május 7. Legutóbbi fejtörőnk helyes megfejtése: Tarjáni tavasz. Könyvjutalmat nyertek: Antal Edina Salgótarján, Széchenyi u.6., Lengyel Roland Mátrave- rebély, Lenin u. 33., Molnár Gábor Balassagyarmat, Nagy I. u. 3. A könyveket postán juttatjuk el nyerteseinknek! Az újfajta harcművészet Az ország több területén, így Salgótarjánban is hódít a kyo­kushinkai, az újfajta harcművé­szet. Hogy valójában mi is ez és mire jó? Á választ most nem az edzőtől, hanem a tanítványtól, Sándor Zsolttól kérdeztük:- Először is, mit jelent a kyo­kushinkai kifejezés?- Ez egy karaténak a neve, a karate-do, azaz az üres kéz útja.- Mire jó ez a sport?- Jó időtöltés, no meg önvé­delemre is használható harcmű­vészet.- Szereted ezt csinálni?- Nagyon, imádom!- Meg tudnád magad védeni?- Igen.- Van-e már valamilyen öv ed?- Sajnos még nincs, de remé­lem, hogy a nyáron már lesz.-A tanfolyamnak után sze­retnéd tudásodat kamatoztatni?- Mindenképpen más szakmát akarok, de amellett jó lenne ezt a sportágat tanítani.-Mit üzensz a Diákpano­ráma fiatal olvasóinak?- Ha unatkoznak, ha nem, jöjjenek közénk, s űzzék ezt a hasznos, egészséges, jó erőnlé­tet adó sportot. Sándor András St., Petőfi-iskola Hangzatos szólamok helyett dolgozni Avagy mit akar a Magyarok Demokratikus Világszövetsége? Aprópénzre váltott üzletrészek? Nem szabad lefejezni az mezőgazdaságot Medgyasszay László, a Föl­dművelésügyi Minisztérium po­litikai államtitkára a mezőgaz­daságot nevezi a mezőgazdasá­gon belül fő prioritásnak, ami­kor arról kérdezem, hogy az ag­rárteendők közül milyen fontos­sági sorrendet állítana fel.-A prioritások önmagukból adódnak - mondja az államtit­kár. - A kulcsszó a működőké­pesség fenntartása, a válságme­nedzselés, a piacszervezés és szabályozás, a finanszírozás. Nem tartható tovább a jelenlegi állapot. Egyetlen ágazat sem képes elviselni, hogy az anyag- beszerzése világpiaci áron tör­ténjék, termékeinek felvásárlása pedig a világpiaci árnak a 35-40 százalékán. Áz agrárolló mára agrárkasszává vált. amely, ha kellően nem figyelünk, lefejez­heti a mezőgazdaságot. Minde­nekelőtt tehát meg kell terem­teni a mezőgazdaság jövede­lemteremtő képességét. Hiába beszélünk a mezőgazdaság tá­mogatásáról, mikor a valóság­ban nem támogatott a magyar mezőgazdaság. Ellenkezőleg: tőkekivonásban, vagyonvesz­tésben szenved. Ráfizetéssel pedig hosszú távon nem lehet termelni. Ezek az alapvető gon­dok, természetesen a kép ennél jóval differenciáltabb.- Vészjelzések érkeznek a falvakból, elaprózódás fenye­geti a jól gazdálkodó szövetke­zeteket is .. .-Jól érzékelem, milyen ve­szélyekkel járhat az átalakult termelőszövetkezetek újbóli megnyitása. Éppen ezért a szö­vetkezeti törvény módosítását, a csoportos leválás koncepcióját úgy szabad megvalósítani, hogy közben biztosított legyen a me­zőgazdaság működőképességé­nek fenntartása és a folyamatos termelés.- Az új koncepcióval a mű­ködőképes egységek önállósu­lásának lehetőségét szeretnék megteremteni?- Sem a kormányzatnak, sem a parlamentnek nem áll szándé­kában a termelőszövetkezetek szétaprózódása, hanem annak a feltételrendszerét kell megte­remteni, hogy a működőképes egységek - és csakis ezek - ki­vihessék vagyonukat, s ebből a pénzből megalapozhassák az önállóságukat. Elfogadhatatlan számomra is az, hogy az extra tejet előállító szakosított tehe­nészeti telepeket adott esetben széthordják, vagy a gazdák által üzletrész fejében kivitt, tenyész­tésre alkalmas tejelő teheneket azonnal vágóállatként értékesít­sék.- Csalódás fogja érni azokat, akik arra várnak, hogy most aprópénzre válthatják üzletré­szüket?-Nem lehet működésképte­lenné tenni a nagyüzemeket, mert kellő anyagi és szellemi tőke híján nem tudjuk felváltani azokat egy másik formációval. Hiszem azt, amit az MDF 1990-ben meghirdetett: az ag­rárszakágazat jövője a családi gazdálkodás és az értékesítési típusú szövetkezés együttese lehet. Ebbe az irányba kell el­mozdulni. Ehhez azonban át­menetet kell biztosítani. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a szövetkezetekben is em­berek élnek, és nem mindegyi­kük kíván önállóan gazdál­kodni. Meg kell hagyni szá­mukra az életfeltételeket és a döntés lehetőségét. Ebben lá­tom a törvényhozás felelelőssé- gét. Olyan kompromisszumos megoldást kell találni, amely a legszélesebb társadalmi egye­tértéssel biztosítja a működőké­pességet. (újvári) Erdős István évtizedek óta „főhivatású” részese, formálója a megye kulturális életének. Lapunk hasábjairól is közismert írói, újságírói tevékenysége. Ezúttal, mint a Magyarok De­mokratikus Világszövetségének tagjával beszélgettünk vele.-A közvélemény viszonylag keveset tud erről a szervezetről. Mi célból alakult, hogyan dol­gozik?- Az elmúlt év októberében mintegy félszáz pártokhoz sem korábban, sem most nem kö­tődő, szuverén értelmiségi hozta létre. Zömében író embe­rek, irodalomtörténészek, a tö­megkommunikációban dolgo­zók vannak közöttünk, de meg­találhatók például egyházi sze­mélyiségek is.- Hallhatnánk konkrét neve­ket is?- A demokratikus világszö­vetség vezetője Végh Antal, a tagok sorából említhetem Csu­kás Istvánt, Kerékgyártó Ist­vánt, Zöldi Lászlót, vagy pél­dául a Nógrád megyében is jól ismert pszichiátert, dr. Samu Istvánt.-Miben különbözik az önök által jegyzett szövetség a hivata­losnak tekinthető, Csoóri Sán­dor nevével fémjelzett Magya­rok Világszövetségétől?-Formailag a demokratikus jelzővel vagyunk mások, tar­talmilag azonban többel aka­runk különbözni tőle. Mi azt tartjuk, hogy a magyarság, a ki­sebbségek ügyét határainkon belül és kívül másként kell szolgálni, mint az intézménye­sült hivatalos szövetség gon­dolja. Nem hivalkodó hangza­tos szólamokkal, kirekesztéssel, kiváltságok keresésével és biz­tosításával, hanem világos nyílt érdekérvényesítéssel, konkrét tettekkel. Mi azt tartjuk, hogy Csoóri Sándor és köre nagy mértékben felelős azért, hogy 1990 őszétől egy elhibázott folyamat indult el az országban, a figyelem nem a fő kérdésekre, nem az alkotó­munkára, az erők összefogására összpontosult. Az elhatároló­dás, a bűnösök keresése, az un. erkölcsi tisztességverseny meg­osztotta az országot, annál is inkább, mert - az egyébként ki­váló író Csoóri - felfogása so­kak számára modellértékűnek bizonyult, a gondolkodni képte­len emberek szajkózzák, tor­zítva erősítik fel nézeteit. Per­sze sokat ártott Csutka István élettér elmélete, vagy az a men­talitása is, amely a magyar hon­védség csapásmérő erejével összefüggésben gondolkodik a határkérdésről. Meggyőződésünk, hogy egy olyan helyzetben, mint a ke­let-európai országok vannak, amikor Boszniában vér folyik, nem lehet örökösen konfron­tálni, csak a tisztességes szán­dékú, szisztematikus apró­munka vezethet sikerre. Olyan, amely egyensúly igyekszik te­remteni a határainkon kívüli magyarok és a határon belüli nemzetiségek érdekeinek kép­viselete között.- Hogyan jellemezhető jó fél esztendős munkájuk?- Szerények az eredménye­ink, mint ahogyan lehetősége­ink is azok. Mi nem rendelke­zünk székházzal, közpénzzel, - nem is igénylünk ilyesmit - nincs a kezünkben infrastruk­túra. nem bírjuk a hatalom anyagi, erkölcsi támogatását. Sőt tudatos „agyonhallgatás- ban” van részünk, illetve igye­keznek úgy feltüntetni tevé­kenységünket, amely egy szent ügyben akar rivalizálni a hivata­los szövetséggel. Bár „késésben” vagyunk, a konkrét lépéseink sorából kie­melném a Magyar Tükör című lap létrehozását, amely ugyan még a gyermekbetegségek idő­szakát éli, néha nyers, kicsit hangos, de ha letisztul jó esz­köze lehet célkitűzéseinknek. Én a szövetségen belül a szlovákiai kapcsolatok ápolását kaptam feladatul. Számomra előnyt jelent, hogy a megye, il­letve a hat város vezetése komo­lyan gondolja a határ menti együttműködés új alapokra he­lyezését, fejlesztését. Cs. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom