Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-27 / 97. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. április 27., kedd „Pásztóért emlékplakettel” díjazták Veress Évát / Eletemet mások is sokra becsülik „Pásztó város önkormányzati képviselőtestülete Veress Éva középiskolai tanár részére szellemi értékeinek és kultúrájának gyarapítása során kifejtett példás tevékenységéért Pásztóért Emlékplakett díjat adományoz. Pásztó, 1993. március 15-én. Dr. Dobrovoczky István, polgármester.” * * *- Örül neki?- Nagyon! Érzem, amióta csak megkaptam, hogy nemcsak saját mércém szerint volt értelme az életemnek, hanem mások is sokra becsülik azt. És mégiscsak van azért abban valami, ha nem pásztói létemre itt kapom meg ezt az elismerést. Veress Éva - mindenki Éva nénije - Erdélyországba vezeti vissza származását. Szülei, nagyszülei, s valahányízigleni ősei mind ott születtek, még ha ő Esztergomban is nevelkedett. E két bölcső oltotta belé azt az alapot, amiért most kitüntették. Erdélyföld a székelység történetét, Esztergom meg az ezer éves Magyarországét. Két különálló útravaló, önmagában is megállná a helyét bármelyik is közülük. Veress Éva esetében azonban egy tőről fakadtak, s egységes egészbe olvadtak életprogramot adóvá - a hosszú évek alatt. Éva néni mégsem pedagógusként kapta március 15-én a kitüntetést.- Nagyon zűrzavaros időkben kezdtem a pályámat: háború után volt az ország, keményen dúlt a Rákosi-kultusz, s az igazat megvallva nem is pedagógusnak készültem én akkoriban: szociális téren akartam dolgozni. Aztán ez nem sikerült, s hogy egy balul kiütött alföldi utamról épségben visszatértem, végleg lemondtam róla, hogy szociális munkás legyek valaha is. így szegődtem a tanári pályára, hálát is adok érte az Istennek. Három jól elkülöníthető csodás szakaszt is beépített ugyanis az életembe, amik alapvetően meghatározóak voltak a számomra, s amik a sikerélmények egész sorával ajándékoztak meg az életpályámon. Ezek egyike volt, hogy egy istenhátamegetti kisközség tisztalelkű, tiszta tekintetű palócgyermekeit nevelhette. Nógrád- földön szolgált akkor, Szanda- váralján, alig pár kilométerre Balassagyarmattól. Öt évet húzott itt le, de utána Pásztora került. A Mikszáth Kálmán Gimnáziumba.- Nagyon zűrzavaros idők voltak. Kevesen voltunk a hirtelen megnövekedett feladatokra, így sokféle tárgyat tanítottam. A legszebbnek most mégis az a tizenöt év tűnik, mikor a művészettörténet is az enyém volt. Nincs is annál csodálatosabb, mint mikor az emberi lélek rezdüléseit is tovább adhatjuk a fiataloknak. Az egykori diákok országos versenyt is nyertek Veress Éva keze alatt: imigyen öregbítették nemcsak a Mikszáth gimnázium, de Pásztó városának jó hírnevét is. A legkedvesebb mérföldkő mégis a harmadik volt Éva néni életében, s ez már napjainkra datálódik:- Nyugdíjas voltam már, mire teljesen feltárták Pásztó belvárosának régészeti leleteit, s bemutatható állapotba hozták a műemlékeket. Idegenvezetőre volt szüksége ebben az időben a városnak, így azután dr. Walter Honának köszönhetően - mondom, nyugdíjasként már - belevethettem magam hazánk, illetve szűkebb lakóhelyem történetének-történelmének ismertetésébe. Tanításban telt ez az időszak, a szónak igaz, nemes értelmében, ahol nemcsak a történelem, de a néprajz, sőt a művészet- és vallástörténet is fontos szerepet kapott, miközben megfordult a hallgatók közt az óvodáskorúaktól kezdve át a középiskolák és egyetemek végzősein egészen a nyugdíjasokig minden korosztály. Soha nagyobb örömet ne várjon pedagógus a sorsától, mint hogy így tudja szómi a magot, mint én szórtam azidőtájt. Ez éltet engem mind a mai napig: megismertek aztán az emberek - nemcsak itt Pásztón, de túl a megye határán, más részeiben is az országnak - így lettem én Éva néni, mindenki Éva nénije.- Tősgyökeres pásztóiakat is megszégyenítően lokálpatrióta.- Ez is igaz. El is gondolkodtam rajta, most, mikor megkaptam az emlékplakettet, hogy azt ugyan a képviselő-testület tagjai szavazták meg nekem, mégsem nekik tartozom tán köszönettel. Sokkal inkább érzem magam elkötelezve Pásztó városa iránt, a pásztóiak iránt, akik befogadtak engem annak idején: az én bölcsőm nem itt ringott. Esztergom révén én nagyobb méretekhez szoktam az ittenieknél - de hogy így befogadjanak a pásztóiak, még magam is csodálkozom rajta egy kicsikét... Hubai Grúber Miklós Gyermekműtét hétezerért (ABC Europress) Magyar- országon az össznépesség csaknem 30 százalékának megelőző és gyógyító ellátását végzi az egészségügy. Teszik ezt változó életkörülmények, műszerezettség, szakember-ellátottság között. Bár a magyar egészségügyről nem éppen kedvező kép él a közvéleményben, a gyermekek és serdülők egészség- ügyi ellátásában az elmúlt évben javulás történt. Nagy biztonsággal szűrik, követik s regisztrálják a csecsemők, a gyermekek és serdülők fejlődését. A gyermekek gyógyítási költségeihez jelentős mértékben hozzájárul a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat is. Az elszámolási megállapodás alapján a gyógykezelésre kérvényezett kezelési, ápolási költségeit leszámlázzák a szolgálatnak, és utólag rendezik a számlát. Az utóbbi időkben azonban erre egyre kevesebb a remény, miután a szolgálat pénze is egyre kevesebb és a gyógyítási költségek is emelkednek. Egy műtét ára 3500-7000 forint, a gyógyulás ára, azaz a gyógykezelés akár pedig elérheti a 160 000 forintot is. 1993-ban ez idáig a szolgálat mindössze öt külföldi gyermek kezelési költségeihez tudott hozzájárulni. Még egy őrület: „szörf’ a levegőben Jelentkezési határidő: április 30-a Tanfolyam mai és leendő toliforgatóknak Az újságírás - annak ellenére, hogy állandóan viták kereszttüzében áll (vagy talán éppen ezért?) - a népszerű foglalkozások közé tartozik. Mint mindent, ezt is lehet jól, vagy kevésbé jól, netán rosszul művelni. Ugyanakkor ugyanúgy, mint más szakmát, ezt is meg lehet tanulni, hiszen vannak kitűnően tanítható fogásai. Igaz azonban, hogy ennek műveléséhez a szokásosnál nagyobb közéleti érdeklődés, társadalmi és egyéni érzékenység, elhivatottság szükséges. Ilyen tizenhatodik életévüket már betöltött középiskolásokat, érettségizett vagy diplomás férfiakat és nőket várunk lapunk által megszervezett újságíró-tanfolyamra. Az első előadást terveink szerint május 4-én, kedden tartjuk Salgótarjánban és Balassagyarmaton. Egy-egy foglalkozás mindkét városban kétszer 45 perces, konzultációra lehetőséget adó előadásból áll. A résztvevők megismerkedhetnek az újságírás elméleti alapjaival, a cikkírás etikai és jogi követelményrendszerével. Az oktatók országos hírű újságírók, többek között Kaposi Kiss István, a népszerű TVR-Hét műsorújság főszerkesztője, Pálos Tamás, a Fe- renczy Europress sajtóügynökség vezetője, Miskolczi Miklós, a Kiskegyed című női lap főszerkesztője. Az előadásokat hetente és keddenként tartjuk, hatodik, azaz befejező előadásként június 8-án. A foglalkozások Salgótarjánban 15, Balassagyarmaton 18 órakor kezdődnek. Az előbbi helyen a sajtószékházban, az utóbbi városban a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. További fontos tudnivaló, hogy a Nógrád Megyei Hírlap a tanfolyam hallgatóinak publikációs lehetőséget biztosít, s a megjelenésre elfogadott írásokért honoráriumot fizet. A hat előadásból álló tanfolyam beiratkozási díja 1500 forint személyenként. Beiratkozni az alábbi helyeken lehet, Salgótarjánban a szerkesztőség titkárságán, munkanapokon 9-16 óra között, Balassagyarmaton a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban - közösen rendezzük a programsorozatot - hétfőtől péntekig 14-18 óra között. Várjuk hát a jelentkezőket, azokat, akik már eddig is írtak valamelyik újságban, akik az iskolában és azokat is, akik még nem éreztek elég erőt és bátorságot magukban ahhoz, hogy írásaikkal is nagy nyilvánosság elé lépjenek. Most itt a jó alkalom. Megfelelő alapkészséggel, szorgalommal és kitartással olyan ismeretekhez juthat, amelyek pénzkereseti forrásul szolgálhatnak az Ön számára. Az órákon tanultakat egyből bemutathatják a gyakorlatban is. A jó írásoknak a megyei lapban azonnal helyet adunk. Üt a csodavilágba Patric de Gavaroom Tahiti lagúnái fölött 4000 méter magasan meglovagolja a beáramló légörvényeket. Tökéletes szörfmozgással „síel”. FEB-fotó A mese a gyermeki élet fejlődése szempontjából fontos feszültségteremtő és -oldó hatással jár - állítják a gyermekpszichológusok. Bár a mai világ durvább és kegyetlenebb, a betűkbe ültetett gondolatok éppoly katarzist okozhatnak kisgyermekkorukban a mai időkben, mint a korábbi időszakban olvasó gyerekek lelkében annak idején mindez lejátszódhatott. Az Út a csodavilágba címmel harmadik alkalommal jelent meg mesekönyv gyermekszerzők tollából. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Kőbányai Gyermekkönyvtárának kezdeményezésére 1989 óta írnak ki meseíró-pályázatot a fővárosi önkormányzat és a Művelődési Minisztérium támogatásával. A kis könyvecskék nem kerülnek széles kereskedelmi forgalomba, mindössze 60-70 példányban látnak napvilágot a hozzáférhetők. A történetek formálásában, a műfaji eszközök használatában - a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően - segítséget nyújt az intézmény Meseíró Gyerekek Klubja. A helyi szakemberek, könyvtárosok, pedagógusok figyelembe veszik a gyerekek gazdag képlátását és fantáziáját, amit játékos gyakorlatokkal fejlesztenek. Galériát nyitnak Nógrádmegyerben Nógrádmegyerben április 30-án megnyitják a falu általános iskolájában az iskolagalériát, amely a település kulturális életének egyik központja lesz. Ez alkalommal a a falu szülötte, Radios István festőművész mutatja be műveit. A galériát, illetve a tárlatot Hódi Tóth Elemér költő nyitja meg. Parlamenti kulisszatitkok A kérdésre kell(ene) válaszolni Az eladósodás csapdája A politikai rendszerváltással szinte egy időben kezdődött meg a gazdasági rendszerváltás, amelynek egyik legnagyobb lélegzetű vállalkozása az állami vagyon privatizálása. Kedvezményes hiteleket vehetnek fel azok, akik saját erejükből, önmaguk szeretnének vállalkozóvá lenni; munkahelyi kollektívák dönthetnek úgy, hogy megvásárolják üzemük egy bizonyos tulajdoni hányadát; vagy maga a vállalatvezetés is felléphet vevőként. Ezeket az eljárásokat sok-sok éve alkalmazzák Nyugaton is, ahol nem az állami vagyon magánkézbe adására, hanem a tulajdonosi kör kiszélesítésére használják. Az eljárás kulcsa a bankok kezében van; a hitel az az eszköz, amelynek segítségével az új tulajdonos beléphet a vállalkozók körébe és a régi tulajdonos hozzájuthat a pénzéhez. A nyugati szakkifejezés a lehető legpontosabban fejezi ki a módszer tartalmát: nagy adóssághányadú tulajdonosváltásnak nevezi ezt a folyamatot. A nagy adósság az, ami éppen az ilyen vállalkozások Achilles-sarkává válhat, hiszen megeshet, hogy az üzleti tervek elkészítésekor az új tulajdonosok nem veszik kellően figyelembe a törlesztési terheket. Ezekben az esetekben ugyanis a bankok megelégszenek az alacsony tőkehányaddal s hitelhez párosuló kamatkedvezmények könnyen kísértésbe vihetnek vállalkozót, vezetőt egyaránt. Úgy gondolhatják, hogy majd a bevételekből, a vállalati nyereségből törleszteni tudják a hiteleket. Pedig a gyakorlat ennél bonyolultabb. A munkavállalói, vagy a menedzsment kivásárlásos módszert általában azoknál a cégeknél teszik lehetővé a tulajdonosok, ahol nincs minden rendben az üzem szénája körül. Ezekben a gyárakban tőkeinjekcióra volna szükség a talpon maradáshoz, nem tőkekivonásra a törlesztéshez. A munkavállalói tulajdon- szerzésre általában ott kínálnak lehetőséget, ahol ez látszik az utolsó szalmaszálnak a veszélyeztetett munkahelyek megmentésére. Pedig egy-egy cég helyzetét - akárki is a tulajdonos - csak a racionális gazdálkodás mentheti meg, a kemény kéz, amely ha kell visszafogja a termelést, felszámolja a munkahelyek egy részét, vagy éppen a béreket csökkenti. Ha ezt valamilyen okból nem meri, vagy nem tudja megtenni a vezetés - zsákutcába kerülhet az üzem. Hiába, tudomásul kell venni: a tulajdonosi létnek is megvan a maga logikája, amit nem lehet nem betartani akkor sem, ha a tulajdonos maga a vállalkozó. Interpelláció, szószerint any- nyit jelent: közbeszólás. Néhány parlamentben, többek közt az angolban, szó szerint is értelmezik. Az előadó beszéde közben is lehet kérdést feltenni, amire azonnal kell a megkérdezettnek választ adnia. A legtöbb parlamentben az a gyakorlat, hogy az interpellációkat írásban kell benyújtani, így a válaszadónak több-kevesebb ideje marad a felkészülésre. Nálunk a megszólíttatásnak két formája van: az interpellálás és a kérdés- feltevés. Az előbbire adott válasz elfogadásáról, vagy elvetéséről dönteniük kell a honatyáknak, a kérdésre adott választ csak meghallgatják. Az interpellációk benyújtásának határideje minden hét csütörtökén 14 óra 30 perc, a kérdéseké hétfőn 15 óra. Ez utóbbiakra az esetek többségében a következő országgyűlésen adnak választ a megkérdezett miniszterek, vagy államtitkárok. Az interpellációkat az Országgyűlés elnökéhez címezik, de gyakorlatban a szervezési titkárságra adják be, s azok továbbítják a címzetthez. A Ház elnöke átküldi azokat a miniszterelnökség közigazgatási államtitkárához, aki eldönti, hogy melyik hatóság vagy szervezet képviselője adjon választ. Ezzel párhuzamosan, a szervezési titkárság - hogy több idő maradjon a válasz előkészítésére - az interpellációt rövid úton átküldi a megszólítottnak. A gyakorlat az, hogy beérkezési sorrendben tűzik napirendre az interpellációkat és a kérdéseket. Ez alól csak akkor tesznek kivételt, ha a kezdeményező frakción belül megegyeznek az érintett képviselők, hogy a később benyújtott anyagaik közül valamelyik előbb kerüljön napirendre. Az interpellációk ideje is megszabott. A képviselő a benyújtott interpellációjának ismertetésére három percet kap, a miniszteri válaszra 5 percet adnak, a képviselő viszont válaszára újabb 2 percet engedélyez a házszabály. A kérdéseknek és az azokra adott válaszoknak egyaránt 3-3 perc az ideje. Ha a képviselő elfogadta a választ, akkor az ügy lezárt. Ha nem, akkor megkérdezhetik az Országgyűlést is. A képviselői karnak jogában áll elfogadni a választ. Ha a képviselők az in- terpellálóval egyetértésben nem fogadják el a kapott választ, akkor az ügy az illetékes parlamenti bizottság elé kerül. Számos esetben több bizottság is foglalkozik egy-egy miniszteri nyilatkozattal, ezután újra az Országgyűlés elé kerül az interpelláció és a válasz is. Ilyen esetekben általában már szakértőket is megkérdez a parlamenti bizottság, tehát akár egy esztendő is eltelhet, mire újra napirendre kerül a vitatott téma. A miniszterelnök a közelmúltban levélben fordult az Országgyűlés elnökéhez és kérte, hogy a kérdések benyújtási határidejét is hozzák előre csütörtök délutánra, hogy több idő jusson a válaszok elkészítésére. Az ezekre elhangzó képviselői reflexek ellen az a kifogás, hogy azok egyre inkább politikai referátumok, ahelyett, hogy csak szűkén vett téma, a kérdésre adott válasz érdemi részével foglalkoznának. A parlament házbizottsága a közeljövőben megvizsgálja a miniszterelnöki levélben foglalt kifogásokat. (koós)
