Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-26 / 96. szám

Dl p jtjnyv i ÖZTERÜLET-FELUGYELOI” VESSZŐFUTÁS - 5. oldal BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1993. ÁPRILIS 26., HÉTFŐ IV. ÉVFOLYAM 96. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT C ^0 N Cfi ■4-> a > • r* 73 •I-H *0 C •E 'Ü Ballagási öltönyök Női kosztümök nagy választékban 'O öű C/D Stílus, minőség és elegancia Nógrádban vendégeskedtek a tours-i Francia-Magyar Baráti Társaság tagjai, akik - mint felvéte­lünkön látható - Hollókőre is ellátogattak. Tudósításunk a 3. oldalon olvasható. Fotó: Gyurkó A bakterház, a darazsak és a monarchia Végre beköszöntött a Tarjáni tavasz Huszonkettedszer köszöntött be a Tarjáni Tavasz Salgótar­jánba. Szeretnék a következőt is teljesíteni, noha ez nem lesz könnyű. A jövőben kétévente rendezik meg a biennálé rend­szerű kiállítást - hallottuk az első kiállításmegnyitón szombaton délelőtt Horváth Istvántól, a Nógrádi Történeti Múzeum igaz­gatójától, a Salgótarjáni Fúvósötös beköszöntője után. A múze­umban látható tárlat, amely nem csak a Nógrádban élő képző­művészek seregszemléje, Peák Ildikó első önálló rendezése. A pápa fogadta Paskai bíborost II. János Pál pápa pénteken kihallgatáson fogadta Paskai László bíboros prímást az egyhá­zi törvénykönyvet magyarázó pápai tanács tagját, s megbeszé­lést folytatott vele a magyar egy­házi élettel kapcsolatos kérdé­sekről — jelentette szombat haj­nalban a Vatikáni Rádió. Koszorúzás Koszorúzási ünnepséget tar­tottak vasárnap délelőtt Budán, az egykori Gestapo-fogház épü­letének Gyorskocsi utcai falán lévő emléktáblánál. A résztve­vők — a nácizmus egykori üldö­zöttéi — azokra emlékeztek, akik a vészkorszak idején e börtön fa­lai között szenvedtek, és közülük sokan a fasizmus áldozataiként haltak mártírhalált. Az emlék­táblán a Nácizmus Üldözöttéi Bizottságának vezetősége, vala­mint a Magyarországi Zsidó Hit­községek Szövetsége nevében helyezték el a kegyelet koszorú­it. Doniak emlékoszlopa Ökumenikus istentisztelet és díszsortűz kíséretében avatták fel vasárnap a nagykanizsai temető­ben a Doni Bajtársi Szövetség ál­tal állított kopjafát. Az ünnepsé­gen többek között Szende László nyugdíjas alezredes, az egykori 17/1-es zászlóalj parancsnoka emlékezett a doni tragédia áldo­zataira. A megemlékezésen fel­olvasták Antall József miniszte­relnök levelét. Ásványbörze Tatabányán Gyér választék, magas árak jellemezték a vasárnap Tatabá­nyán a Közművelődés Házában rendezett nyolcadik nemzetközi ásványbörzét. A jelek szerint túl­jutott fénykorán ez a rendez­vény, még a szokásos csillogás­villogás is elmaradt, a bizsufélék uralták a kínálatot. Igazi ásvány­fajtákat keveset állítottak ki, és ezt a felhozatalt is kommersznek minősítették a vérbeli gyűjtők. Túltengtek az úgynevezett őskö­vületek — csigák, kagylók, puha­testűek megkövült maradványai —, s ezeket is elképesztő magas áron kínálták tulajdonosaik. A külföldi részvétel is lanyhább volt a szokásosnál: a román kiál­lítókon kívül csak egy-két szlo­vák és egy francia gyűjtő vett részt a börzén. Dévényi István, a Magyar Nemzeti Galéria művészettör­ténésze megnyitójában el­mondta, hogy bár napjainkban árnyékos oldalra került a kul­túra ügye, úgy tűnik, mintha Salgótarjánban ez nem így lenne. A 22. Tarjáni Tavasz dí­jait Zsély András, Salgótarján polgármestere adta át. Akik kapták: Földi Péter (Salgótarján önkormányzatának nagydíja), Csemniczky Zoltán (Nógrád Megyei Közgyűlés díja), Nagy B. István (Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Közgyűlés díja), Végh András (Balassagyarmat önkormányzatának díja), Ko- ronczi Endre (Magyar Honvéd­ség díja), Wagner János (Ma­gyar Képző- és Iparművészeti Lektorátus díja), Várnagy Ildikó (Magyar Képző- és Iparművé­szek Szövetségének díja), Egyed László (Miskolci Galéria díja), Bikácsi Daniela (TIT Nógrád Megyei Egyesületének díja), Kunt Ernő (Nógrádi Tör­téneti Múzeum díja). * * * Délután fél kettőkor a „Nóg­rád az Osztrák-Magyar Monar­chiában 1867-1918.” című kiál­lítást nyitották meg, ugyancsak a Nógrádi Történeti Múzeum­ban. Történelmi pillanatként ér­tékelte Horváth István az oszt­rák követ jelenlétét, erre még nem volt példa az intézmény történetében. Érdekes és megfejthetetlen világ a monarchia, amelyről legtöbbet nem a bölcselők és a történészek, hanem a költők tudnak - mondta Horváth Ist­ván. Éppen ezért Bódi Tóth Elemér költőt, a Nógrád Megyei Hírlap munkatársát kérték fel a megnyitóra.- Azt gondolhatják, baj van a történelemmel, ha már egy köl­tőt kémek fel egy történelmi szakasz értékelésére. Bár a tör­ténelmi munkák és a költői mű­vek között nem mindig határoz­ható meg a különbség, azt mégis elmondhatjuk, hogy baj van a történelemmel - kezdte az osztrák-magyar határ közelében (Folytatás a 3. oldalon) Városavató ünnepség Kecelen Emelkedett a színvonal Véget ért a Kazinczy- versengés Győrött Várossá avatták vasárnap a Bács-Kiskun megyei Kecelt. A városi rangot tanúsító díszes ok­iratot Józsa Fábián, a Belügymi­nisztérium politikai államtitkára adta át Schindler János polgár- mesternek, majd Dankó László kalocsai érsek áldása után töb­ben köszöntötték az ország leg­fiatalabb városát, köztük a né­metországi testvértelepülés, Schwarzenbruck polgármestere. A csaknem tízezer lakosú Ke­cel — amely a törökdúlás után, 1734-ben, az akkori kalocsai ér­sek hívó szavára zömmel a Felvi­dékről érkezett családokkal tele­pült be újra — hagyományos me­zőgazdálkodást Folytató faluból fejlődött várossá. Köszönhető mindez az itt élő, vállalkozó szel­lemű embereknek, akik — mint az ünnepségen hangsúlyozták — e kiskunsági település nevét ötle­teikkel, termékeikkel az egész országban, sőt határainkon túl is megismertették. Bács-Kiskun megye szám sze­rint tizenharmadik városa nem­csak múltjára büszke, reményteli terveket sző a közeljövőre is. Egy-két éven belül középiskolát kívánnak nyitni, a szennyvízhá­lózat és tisztítómű tervei készül­nek, a gáz bevezetésével pedig 1996-ra be szeretnék fejezni az infrastuktúra kiépítését. Szolgál­tatóudvar, kereskedőház nyílik rövidesen az itt élők ellátásának javítására. A célok között nem utolsó helyen szerepel legalább másfélszáz olcsó építési telek ki­osztása. Csupa olyan nagyságú portákról van szó, amelyeken kertészeti termelés is folytatható. Kecel község polgárainak, veze­tőinek ugyanis meggyőződése, hogy egy település nem a termé­szettől idegen beton-, torony- építmények rengetegétől válik várossá, inkább a hajdani mező­városok korszerűbb modelljét akarják követni. Kihirdették a Kazinczyról el­nevezett Szép magyar beszéd ver­seny országos döntőjének ered­ményét vasárnap Győrött. Deme László egyetemi tanár, a bíráló bizottság elnöke ünnepi beszé­dében annak a véleményének adott hangot, hogy a verseny színvonala emelkedett. Rámuta­tott: a középiskolás diákok értőn és érthetően tolmácsolták az egyébként nehéznek minősített kötelező szöveget, amellyel a múlt nyáron elhunyt Z. Szabó László Kazinczy-dijas tanárra emlékeztek, aki győri pedagó­gusként országossá szélesítette a Szép magyar beszéd mozgalmat, a versenyek motorja, és 27 alka­lommal szervezője volt. Az értékelést követően átad­ták a Kazinczy-érmeket. Az idén 15 gimnáziumi és szakközépis­kolai tanuló, illetve 15 szakmun­kástanuló nyerte el a kitüntető érmet. A határokon túli magya­rokra 5 érem várt, mivel azonban csak Szlovákiából és Moldová- ból érkeztek, a többi határokon túli területről valószínűleg admi­nisztratív okok miatt távolma­radtak, így az öt éremből a zsűri egyet adott ki, Horváth Andreá­nak, a nagymegyeri (Szlovákia) magyar tannyelvű gimnázium diákjának. A Kazinczy-érmeken kívül több különdrjat is kiosztot­tak, melyeket a Nemzeti Gyer­mek- és Ifjúsági Alapítvány nyu­gat-magyarországi képviselete a győri Köztársasági Megbízotti Hivatal, az Anyanyelvápolók Szövetsége, a Győr-Moson- Sopron Megyei Önkormányzat és Győr városa ajánlott fel a ne­mes vetélkedőre. Olcsóbb otthonok Új típusú, olcsó lakásépítési akció indulhat szerte az ország­ban az amerikai szisztéma sze­rint működő, s az építkezésben a jelentkezők tevékeny részvételére számító Házat-Hazát Alapít­vány jóvoltából. Vasárnap Gö­döllőn megkezdték az alapítvány amerikai Ohió államból ado­mányként érkezett központi épületének összeszerelését. A kétszintes ház néhány óra alatt a helyére kerül. A házépítési vil­lám-művelet beindítása alkal­mából a szervezők sajtótájékoz­tatót tartottak, s mint elmond­ták: e különleges lakásépítési program 16 évvel ezelőtt az Amerikai Egyesült Államokban indult, s jelenleg már szerte a vi­lágon sokfelé alkalmazzák a kis­pénzű emberek megelégedésére. Most a gödöllői központ meg- épültével nálunk is nagyobb len­dületet kaphat a sajat otthon megteremtésének ez a formája. Lényege, hogy aki részt kíván venni az akcióban, annak 500 munkaórát díjmentesen kell dol­f óznia a többi társa házának el- észítéséért. Az alapítvány ka­matmentes kölcsönnel, az akció­hoz csatlakozó önkormányzatok pedig kedvezményes telekfel- ajánlassal támogathatják a laká­sépítést. Az igazságos Európáért... Kelet-európai hálózat létreho­zását határozták el a Kairos Eu­rópa hálózat székesfehérvári, va­sárnap befejeződött tanácskozá­sának a részvevői. A konferenci­án — amelynek a piacgazdaság és a keresztény etika összefüggé­seinek az elemzése volt a célja — Csehországból, Horvátország­ból, Lengyelországból, Magyar- országról, a hajdani NDK-ból, Szlovákiából és Szlovéniából ér­kezett ortodoxok, katolikusok, görögkatolikusok, protestánsok, valamint a cseh földalatti egyház képviselői vettek részt. Beszá­moltak arról, hogy a keresztény etika miként segíti az egyes or­szágokban a közelmúltban lezaj­lott társadalmi változások meg­valósulását, s hogyan tudja befo­lyásolni, ellensúlyozni a piacgaz­daság negatív kísérőjelenségeit. A Kairos Európa hálózat ugyan­is — amelyet 1989-ben alakítot­tak az Egyházak Világtanácsa zsinati folyamatában elkötele­zett ökumenikus csoportok — az igazságos Európa megteremté­sét, az igazságosság, a béke és a teremtés megőrzésének ügyét vállalta fel. Tette ezt azért, mert az Európában végbement gazda­sági változások véleményük sze­rint tovább mélyítik a kontinens országai között, s azokon belül a gazdasági, szociális megosztott­ságot. A piacgazdaság ezen ked­vezőtlen jelensége ellen pedig a keresztény etika fegyverevei le­het és kell harcolm. Az egyen­rangú felek információs együtt­működését jelentő hálózat küzd azért is, hogy megmaradjanak az emberiség maradandó szellemi és kulturális értékei. Befejeződött a PDSZ kongresszusa „A Pedagógusok Demokrati­kus Szakszervezete igen fontos­nak tartja a közalkalmazotti ta­nácsok megválasztását. Ezért ar­ra kéri a pedagógusokat, vegye­nek részt ezeken, mert sikertelen választások esetén több évre megfosztják magukat az önvéde­lem lehetőségétől.” — hangoztat­ta Pokorni Zoltán, a Pedagógu­sok Demokratikus Szakszerve­zetének szóvivője vasárnap saj­tótájékoztatón. Az újságírókat abból az alkalomból hívták meg, hogy befejeződött a PDSZ há­romnapos III. kongresszusa. Az ott született határozatokat is­mertetve a szóvivő elmondta: az érdekképviselet nagyon fontos­nak tartja a május 21-i társada­lombiztosítási választásokon va­ló részvételt. Kimondták: „a má­jus 21-i választáson leadott sza­vazattal a hatékonyabb egész­ségügyi ellátást és a társadalmi szolidaritás alapelvén nyugvó, működőképes nyugdíjrendszert, valamint a független szakszerve­zeti mozgalom további erősödé­sét támogatják”. A idén május 1-jén esedékes bérfejlesztéssel kapcsolatban úgy foglaltak ál­lást, hogy az emelt bér kifizetése nem halogatható szeptemberig, vagy esetleg még tovább. Ki­emelt helyet foglalt el a kongresz- szuson a közoktatási törvény elemzése, és hangsúlyozták, hogy az oktatás finanszírozását „a társadalom számára átlátha­tóvá kell tenni”. Tarthatatlan to­vább — mondták —, hogy a kor­mányzat és az önkormányzatok e vonatkozásban egymásra muto­gassanak. Az iskolaszerkezet pluralizmusával kapcsolatban az a vélemény alakult ki, hogy szük­ség van ugyan alternativitásra e tekintetben, de nem jelenhetnek meg tömegével olyan iskolák, amelyek lehetővé teszik, hogy a diákok a jelenleginél korábban kiváljanak az iskolarendszer­ből. Több ezer érdeklődő Országos juhászverseny Több mint 30 versenyző — köztük kilenc ifjúsági csoport — részvételével országos juhász ver­senyt rendeztek vasárnap Hód­mezővásárhelyen. A magyar juhtenyésztők vetélkedőjét a DATE hódmezővásárhelyi Ál­lattenyésztési Főiskolai Kar, az Agnuscoop Juhtenyésztési Egyesület és a Magyar Juhte­nyésztők és Juhtenyésztő Egye­sületek Szövetsége tartotta azzal a céllal, hogy közvetlen találko­zóra adjon lehetőséget a juhásza­ikban dolgozók és az ágazat hi­vatali képviselői számára. A gya­korlati bemutatók — így a birka- pörkölt-főző, a birkanyíró- és körmözőverseny — a szakmai továbbképzést segítették. Az erőpróbában egyaránt részt vet­tek a magángazdák, szövetkeze­tek és állami gazdaságok képvi­selői. Az 1985 óta megrendezett — sorrendben a kilencedik — „Szent György- napi” juhászver­seny, szakkiállítás és termékbe­mutató, a hozzá kapcsolódó népművészeti kirakodóvásár, lo­vasbemutató és sárkányrepülés több ezer érdeklődőt vonzott e városba. A főiskola Kutasi úti farmgazdaságában ezúttal te­nyészállat-bemutatóra és -árve­résre is sor került. Az egész na­pos szakmai találkozó befejezé­seként 59 különdijat adtak át a versenyzőknek. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom