Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-19 / 90. szám
4 HÍRLAP OLVASÓKTÓL-OLVASÓKNAK 1993. április 19., hétfő Salgótarján erősíti pozícióit a „piszkos 12” között Az olajos magvakat enni és nem köpködni kell Nem akartam hinni a szememnek a Nógrád Megyei Hírlap 1993. április 3-ai számában, a Család, otthon, szabadidő rovatban megjelent cikket (Szabó Margit: Vissza a zsebekbe a tökmagot, a szotyolát) olvasva. Igazában a cím talált szíven! Mi az, hogy „vissza” a zsebekbe a tökmagot, szotyolát, amikor az onnan ki sem került még, minden kérés, könyörgés, tiltás, felvilágosító jó szó ellenére sem! Illetve dehogy nem! Piszkos zacskóból, mosatlan kézzel be a szájba, megrágva, nyállal és kórokozókkal (például ilyen az influenza vírusa) keverve kiköpködve a maghéjakat szerte a világba, ahol éppen van magyar! Mert mit lát az ember nap, mint nap? A buszmegállókban, a vonaton, várószobában, mozik és színházak padsorai alatt, elegáns hivatalok üvegasztalain - napraforgó- és tökmaghéjat! A most itt a felhívás! Végig olvasva a cikket rá kellett jönnöm, hogy a magyar néptáplálkozásban e két tennék fogyasztása nélkülözhetetlen: ásványi sók majdnem kimeríthetetlen tárháza! Igen, de csak a mag! A kétféle olajos mag, amely héj Sokaknak semmit nem mond ez a dátum: 1912. április 14-e. Pedig ezen a napon történt a világtörténelem legtöbb emberéletet követelő hajókatasztrófája. Éjjel 2 óra 20 perckor süllyedt el a Titanic, a gyártásakor főként impozáns méretei miatt világszerte joggal csodált óriás hajó. A borzalmas szerencsétlenség következtében több mint 1500 ember lelte halálát a hullámok között. nélkül is kapható, fogyasztható! Ám, ha valaki mégis úgy gondolja, hogy szívesebben rág, köpköd (régebben táblák tiltották az utóbbit), mert szereti ezt csinálni, vagy olcsóbb így, ám tegye: otthon beszélgetés, tévénézés közben, a saját és családja örömére. Mindnyájan jobban járnánk így: 1. otthon a kézmosás is megoldható, szeméttartó is van, szájat is lehet öblíteni utána (a fogorvosok örömére!); 2. a város köztisztasági alkalmazottjainak cirokseprűs reggeli (mindig a munkába me- nési csúcsidei!) porfelhős küzdelmei sok héjjal csökkennének, s mi sem lélegeznénk be az időközben felszáradt nyálat a porral együtt; 3. nem találkoznánk annyi „elmélyült arcú, „csak” rágó és köpködő embertárssal, akik még beszélgetni is elfelejtenek! Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy kb. 50-60 évvel ezelőtt is megoldotta népünk valahogy e keleti csemegék tömeges fogyasztása nélkül is az ásványi anyag utánpótlását. Dr. Cseplákné Zsoldos Rózsa tanár Salgótarján E pompás gőzhajó tragédiája az esztelen rekordhajhászás miatt, a Kék Szalag címért folytatott versenyen következett be. A Titanic 1912. április lO-én futott ki első és utolsó útjára, hogy minden eddiginél gyorsabban átszelje az Atlanti óceánt, ám négy nappal később jéghegynek ütközött. A túlélőket a Carpat- hia gőzős vette fedélzetére, s hajózott be velük New Yorkba. Kovács Krisztián Békéscsabai és nyíregyházai vendégeimet kalauzoltam végig a megyeszékhelyen a húsvét előtti napokban. Bár ne tettem volna ... Ugyanis röstellkednem kellett a kosz, a rendezetlenség és a rendetlenség miatt. A város utcáinak állapotáról vendégeim talán a legcsúnyább magyar szóval fejezték ki tömören és egybehangzóan véleményüket: trehány! Valóban: a trehányság szinte kiabál. Csupán a szűkén vett város- központ állapota fogadható el úgy-ahogy. Ä még mindig központinak számító nyugati városrész „tisztasága”, útviszonyai - a „befedett” patakkal - már csaknem balkáninak mondhatók. Az onnan nyíló Karancs utca pedig hosszú évek óta a város egyik szégyenfoltja. A Pi- pis-hegyre vezető út melletti akácos valóságos szeméttelep. A város távolabbi területeiről sem mondható el sok jó. Talán leginkább gazdátlannak nevezhetők. (Nem mintha a belterületén - mint a fenti példák mutatják - érezni lehetne a gazda gon- dosságát.) Itt csupán szűkebb környezetemet, a város egyik legszebb fekvésű, a centrumtól alig másfél kilométerre lévő „külterületet”, a Ferenc-telepet említem. A telephez közeli acélgyári nagykémény környéke (a Salgó út) tele van szeméthalmokkal. Az acélgyári iskoláig vezető árokban pedig folyamatosan „ismeretlen eredetű” szennyvíz bűzlik. A telep bejáratánál, a Salgó-kapunál lévő, igen forgalmas buszforduló és a játszótér-maradvány „dicséretére” válna egy ostromlott boszniai városnak is. Mi sem „természetesebb”, hogy a gázszerelés és a tél sebhelyeit - noha a végső határidő április 10-én már lejárt - még mindig nem foltozták be. így a közlekedés a kőrakások miatt nem éppen veszélytelen. Talán hiú ábránd abban is reménykedni, hogy a város az egyéb eredetű, mind méretesebb úthibákat egy füst alatt kijavíttatja. Valószínű, hogy marad minden elhanyagoltan... Egyébként is az útjavítók és köztisztaságiak telepi munkálkodására jobbára csak az idősebbek emlékeznek. Itt ma már nincs takarítás ... Már csak a kukákat ürítik a kialakult és megszokott rend szerint. Újabban - csakúgy, mint több városrész esetében - a tavaszi takarítási akció idejére sem helyeznek ki konténert.- Most úgy szervezzük az A Nógrád Megyei Hírlap egyik korábbi számában Köké- nyesi Béla szót emelt a „kiskeresetűek védelmében”. Az általa felvetett teljesítménybérezés anomáliái sajnos tények. Gyakori, hogy az e körbe tartozó dolgozók nem kapják meg a munkabérek legkisebb összegét sem. A teljesítménybért két tényező határozza meg, a normaidő és a besorolási bér. A normaidőt a munkáltató állapítja meg. A probléma fő forrása nem alapvetően a teljesítményhez kötött bérezési formában keresendő, hanem a cikkben felvetett ellentmondásos termelési viszonyok között, amelynek kiváltó oka az állandóan zsugorodó normaidő. Az új Munka Törvénykönyvének egyik fejezete hosszasan deklarálja a szakszervezeteknek azon jogait, melyeken keresztül a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeit védi. A munkáltatójogellenes intézkedése ellen az érdekvédelmi szervezet kifogást nyújthat be. így a cikk végén felvetett kérdés egyik részére az a válasz, hogy a munakciót, hogy a lakosság szállítja ki a hulladékot a szeméttelepre . .. - nyilatkozta az egyik illetékes . .. Ügyes! - mondhatjuk némi malíciával. Sajnos - talán érthető okokból -, a lakosság sem szorgoskodik a közterület rendbetételén. Korábban a Ferenc-telepnek is volt köztisztasági dolgozója, a játszótér rendjének biztosításával is megbíztak egy nyugdíjas nénit. Talán az ő „eltűnésük” is előidézője, hogy Salgótarján egyre erősíti pozícióit az ún. „piszkos 12" között. De ne panaszkodjunk .. .Végül is a Ferenc-telep külterület, noha az itt lakók makacsul hiszik, hogy szervesen a városhoz tartoznak. Ki érti ezt? Czene Gyula Salgótarján kavállalók kiszolgáltatottságát a szakszervezetek tehetik szóvá. A hatályos jog szerint a fő szabály, hogy a munkaszerződésben a munkavállalónak meg kell állapítani személyi alapbérét is. A teljesítménybérben történő foglalkoztatás esetén az úgynevezett darabbér a normaidőből és a besorolási bérből tevődik össze. Ha a dolgozók munkabére azért nem éri el a minimálbért, mert a bérbesorolás szabálytalan, akkor felügyelőségünk illetékes az intézkedésre. A szociális piacgazdaság még nem jelenti automatikusan ezen követelmények önkéntes jogkövetésen alapuló betartását, ezért a munkaügyi ellenőrzési tevékenységünkön belül mindenkor igen nagy részt foglal el' a munkabérek legkisebb összegére vonatkozó jogszabályi előírások betartásának vizsgálata. Felügyelőségünk a szúrópróbaszerű ellenőrzések és panaszbejelentések alapján hatáskörének megfelelően a jogsértések orvoslására mindenkor intézkedik. Peregi István Nógrád Megyei Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség Nyolcvanegy esztendeje történt A Titanic katasztrófája! A vadászat mindig privilégium volt „A Vadászat lassan politikai kérdéssé fajul'' című a cikkben a „dorogházi vadászok képviselője” pontatlan adatokat közölt, és a mátrai erdészetek (kimondatlanul a Nagybátonyi Erdészet) sajátos tulajdonjog-felfogását bírálja, kénytelen vagyok hát a kesztyűt felvenni. Ha vadkár ellen védjük az erdőt, akkor az állam által felhatalmazva, az állam erdejét védjük, mert ez a kötelességünk. Az erdőfelügyelet - kötelessége - az erdőfelújításban bekövetkezett vadkárt irgalmatlanul behajtja az erdészeten. Egyértelmű, hogy az okozott kárt mcgtérfttettjük a vadgazdálkodást folytatóval. Ez a társadalom minden területén így van. A téves adatokról: Az erdészet nem 8 kilométer, hanem 1350 méter vadkárelhárító kerítést tervezett idén építeni, a vadásztársaság által is aláírt együttműködési megállapodásban foglaltak szerint. Erre nem kötelezzük a vadásztársaságot. mint ahogy nem kötelező vadászni sem. Szakmai belátásunknak megfelelően megépítjük a kerítést, és a bérleti szerződésben foglaltak szerint járunk el. A bérleti díj nem „közel egymillió”, hanem pontosan 695.100 forint. Politikai kérdéssé fajul a vadászat? A vadászat mindig a politikai hatalom birtokosainak a privilégiuma volt. Véleményem szerint az erdészeti és vadászati törvény előkészítése. meghozatala szintén politikai kérdés, hiszen egymással jelenleg szembenálló érdekeket próbái egyeztetni a parlament, azaz a politikai hatalom. Remélhetőleg ezen a téren is piacgazdálkodói, a kereslet és kínálat törvénye lesz a mérvadó. Ivády István Bátonyterenye Segít a felügyelőség Megörökítjük a múlt emlékeit Lista a nógrádi szénbányászat áldozatairól Olvasóink kérdezték - jogászunk válaszol Megszerezhető-e a hosszú idő óta megművelt idegen föld tulajdonjoga? Az 1700-as évek második felében ismert nógrádverőcei próbálkozások után a megyében az 1840-es évektől több kis tárót nyitottak. Az 1848-1860 közti időben legjelentősebb az inászói bányászat volt, de az elszállítás elégtelensége miatt iparszerű termelés nem fejlődhetett ki. 1861-ben megalakult a Szent István Kőszénbánya Társulat. Ez a szénbányászat mellett a vasútépítést is felvállalta, majd 1868-ban önállósult mint Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársulat. A sok ki- sebb-nagyobb vállalkozás mellett az SKR gyors fejlődésével elindította Salgótarján iparosodását, fejlődését és jó minőségű szenével országos jelentőségűvé vált. Célszerűnek és kötelességünknek érezzük a nógrádi szénbányászat múltját, emlékeit ápolni és megörökíteni. Valljuk ezt akkor is, amikor a hazai és különösen a nógrádi szénbányászat átértékelődött, amikor - sajnos - 1992-ben az itteni széntermelés megszűnt. Közismert, hogy a szénbányászat küzdelmes, veszélyekkel járó, nehéz munkát követelt meg, ami nagyon sok bányásztársunk hősi halálát is megkövetelte. Sok temetésen hangzott el a nagyon szép és megható szövegű bányász himnusz: „Szerencse fel, szerencse le! Ilyen a bányász élete. Váratlan vész rohanja meg, Mint bérctetőt a fergeteg!” Mi, a medence még élő szakemberei, az Országos Magyar Bányászati Egyesület nógrádi csoportjának tagjai szeretnénk a szénbányászatban halálos balesetet szenvedtek összegyűjtött adatait a salgótarjáni bányamúzeumban megörökíteni és hozzáférhetővé tenni. A gyűjtést 1986 óta társadalmi munkában végezzük. Átkutattuk az országos és megyei levéltár, a bányahatóságok és vállalatok iratait, egyéb forrásokat. A további gyűjtéshez azonban a még élő hozzátartozók, leszármazottak, volt munkatársak közreműködését és segítségét kérjük. A statisztikai adatokból tudjuk, hogy az általunk felkutatott 502 eseten kívül még legalább 250-nek kell lenni. Elgondolásunkat Sulyok László főszerkesztő úr magáévá tette, vállalva az ismert adatok közlését, amiért ezúton is kö- szönetünket fejezzük ki. Eddig az alábbi adatokat igyekeztünk kartonra vetni: vezeték-, utó- és ragadéknév, lakóhely, születési adatok, anyja neve, baleset helye, időpontja (év,hónap, nap) a baleset rövid leírása. Kérjük, hogy aki az időrendi névsorban nem szereplő, vagy téves adattal feltüntetett halálos balesetről tud, levélben (levelezőlapon) közölje az alábbi címmel: Bányamúzeum. Salgótarján, Zemlinszky Rezső u.l. (volt Bajcsy-Zsilinszky u.) 3100; vagy személyesen a bányamúzeumban f.hó 28-ától május hó 26-áig bezárólag 9-12 óra között. Ugyanekkor az eddigi adatokról felvilágosítással is szolgálhatunk. Társadalmi munkánk válaszlevél küldését nem teszi lehetővé. Az újonnan közölt adatok pótlólagos közzétételét kérni fogjuk, sőt a mozgalmat az egyesületünk és a bányász szak- szervezet központja útján országossá kívánjuk tenni. Reméljük, hogy szándékainkat megértőén fogadják, és segítségünkre lesznek, amit előre is köszönünk. Magyarfy Károly Nagy Gyula Salgótarján (Szerkesztőségünk csütörtökön kezdi közölni a halálos balesetet szenvedettek listáját, majd szombaton folytatjuk. A további részeket a hét két napján tesszük közzé, kérve olvasóinkat, hogy új ismereteikkel, véleményükkel segítsék a kutatókat nemes célú munkájukban - a szerk.) Olvasónk 1985. év április hónapjában vásárolt fél hold- nyi szántót. Látva azt, hogy a hasonló nagyságú szomszédos földdarabot senki sem gondozza és mert a harmadik szomszédja is megerősítette, hogy akitől ők a földet vették, az is régóta használta a kérdéses földterületet, nem volt rest és saját földjével együtt szántotta és trágyázta, sőt, mert homokos talaj volt, még termőföldet is hordtak rá. Eleinte csak kapás növényeket termelt az elfoglalt területen, de a későbbi években, - miután senki sem háborgatta a föld használata miatt -, még gyümölcsösfákat és ribizli- bokrokat is telepített, sőt a termés jobb megvédése céljából egy részét be is kerítette. A fentiek ellenére az idei tavaszon kilátásba helyezték (olvasónk nem írta meg, hogy ki, vagy kik), - hogy hamarosan kárpótlás útján, vagy egyéb úton megszerzik a megművelt földdarabot és „akkor ők pucolhatnak onnan”! Olvasónk nagyon sajnálná elveszíteni a megművelt és rendbetett földrészt. Kérdezi, mi a teendője, hogy a továbbiakban is megtarthassa saját tulajdonként az elfoglalt földet. A rádióban már hallotta, hogy peres úton megszerezhető, illetve, hogy valami módon tulajdonossá válhat! * A több módosítással és kiegészítéssel ma is hatályos 1959. évi IV. törvény - a Polgári Törvénykönyv - 121. §-ának (1) bekezdése szerint „elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként tíz éven át szakadatlanul birtokolja”. Itt emelem ki, hogy „az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, mely elődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült" /(Ptk. 122.§). A törvény meghatározza azt is, hogy nem lehet elbirtoklás útján tulajdonjogot szerezni olyan dolgon, amely társadalmi tulajdonban van, vagy az állam, illetőleg szövetkezet birtokából jogtalanul került ki. Az ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján akkor sem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonatkozólag állnak fenn és a föld nem osztható meg. Idéznem kell a törvény 123. §-át is, mert „ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy a tulajdonosi jogait gyakorolhassa, az akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be. ha egyébként az elbirtoklási idő (10 év) már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra.” A teljes tényállást nem ismerem, ezért javaslom olvasónknak, hogy vagy forduljon ügyvédhez, vagy keresse fel a föld fekvése szerint illetékes Balassagyarmati Városi Bíróságot és panasznapon kérjen ott is tanácsot. Ha az eset összes körülményei olyanok, hogy az elődjének birtoklási idejét is beszámíthatja és az összevont birtoklási idő a tíz évet meghaladja, akkor módot és lehetőséget látok arra, hogy a megművelt idegen föld tulajdonjogát is megszerezhesse abban az esetben, ha nem áll fenn valamilyen kizáró ok. Miután olvasónk a ’’kárpótlást” is megemlítette levelében, nem kizárt, hogy valamelyik szövetkezeti, vagy állami birtokból jogtalanul kikerült földről van szó, mely esetben az ismertetett törvény 121. §. (3) bekezdésében írt tilalom folytán elbirtoklás útján tíz évet meghaladó szakadatlan birtoklással sem lehetne tulajdonjogot szerezni. Dr. Verebélyi
