Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-17-18 / 89. szám
4 HÍRLAP 1993. április 17-18., szombat-vasárnap A kormány kellemetlen helyzetbe hozza az önkormányzatokat Beszélgetés dr. Csehák Judittal aktuális egészségügyi, szociálpolitikai kérdésekről A Szocialista Párt meghívására a közelmúltban fórumon vett részt Szécsényben dr. Csehák Judit, a párt országgyűlési képviselője. Arról beszélgettünk vele, hogy miként látja ő személy szerint az ország szociális, egészségügyi helyzetét, miként ítéli meg a hozott törvényeket.- Azt mondják, hogy a szocialisták a szociálpolitika ellen léptek fel a költségvetési vitában, a szociális törvény elfogadásában.- Ez így nem igaz. Mi ugyan a régi és a mainál alacsonyabb normatívák fenntartását javasoltuk, de mellette azt is, hogy ne legyen 6 százalékos áfaemelés és személyi jövedelemadóból a 30 százalék helyett, változatlanul 50 százalék maradjon az önkormányzatoknál. így a jelenlegivel szemben 13 milliárd forinttal több pénzük lett volna a szociálpolitikai célok megvalósítására.- Az elfogadott szociális és a módosított társadalombiztosítási törvénynek mik a pozitívumai és a negatívumai?- Március elejétől a nyugdíjas házastárs egy évig igényt tarthat az elhunyt társa nyugdíjának 50 százalékára. Kedvezőbben alakult a nyugdíj összegének megállapítása. Három kiskorú gyermek után gyermeknevelési támogatást lehet kérni az önkormányzattól. Kár, hogy ezt csak az édesanya veheti igénybe. A gyermekét egyedül nevelő édesapának miniszteri rendelet szabályozza a létjogosultságát.- Bosszantotta, hogy az ön ide vonatkozó javaslatát nem fogadták el?- Igen. Szerintem ugyanis az a helyes, ha a szülők döntik el, hogy a gyermek nevelésével, ápolásával összefüggő szociális kedvezményeket melyikük veszi igénybe. Ezen a téren még van mit tenni a férfi egyenjogúságáért. A legsúlyosabb negatívum az, hogy a kormány kellemetlen helyzetbe hozza az önkormányzatokat. Mindenféle ellátást deklarál, de a megfelelő anyagi támogatást nem teszi mellé. Az önkormányzatoknak 3 hónapon belül meg kell hozni a különböző szociálpolitikai törvényeit. Olyan törvényeket kénytelenek alkotni, amit a szűk anyagi támogatással meg tudnak valósítani. Nyilván, ha szigorúbb^ feltételeket szab a törvény, a lakosságot bizonyos mértékig szembeállítja az önkormányzatokkal. Megváltozott a munka- nélküli segélyből kiszorulók segélyezési rendszere. Eddig havonta 4000 forintot kaptak. Ezután az új törvény szerint a minimális öregségi nyugdíj 80 százaléka lesz a segélyezési összeg. Ez valamivel több, mint 5000 forint. Ez kedvező vonás. De csak abban az esetben jár, ha a család egy főre eső jövedelme nem haladja meg az előbb említett összeget. Mondjuk, ha egy gyermektelen családban az egyik házastárs munkanélküli, a másik keresete 12000 forint, már nem jár nekik a munkanélküli segély.- A TB idei költségvetését 40 milliárd forint hiánnyal fogadta el az országgyűlés. Korábban döntöttek arról, hogy a TB-nek vagyont kell adni. Erre a mai napig nem került sor. Hogyan látja ön ezeknek a belső összefüggéseit?- A hiány egyfajta hivatkozási alap arra. hogy ezért nem lehet nyugdíjat emelni, vagy az egészségügyet fejleszteni. Ennek az érvelésnek több a szépséghibája. A TB-nek nem lenne 40 milliárd forintos hiánya, vagy kisebb lenne a hiány, ha az említett vagyont megkapta volna. Erre a mai napig nem került sor, így érthető, hogy annak Dr. Csehák Judit Gy. T. hozadéka sem jelenhet meg a bevételek között. Nem lenne hiánya akkor sem, vagy jóval kisebb. ha mondjuk a saját működésére kevesebbet fordítana, így a székházuk építésére 5 mil- liárddal többet költenek, mint az elmúlt évben. Nem volna hiányuk, ha nem lenne ilyen nagy a kintlévőségük. Mint ismeretes, ez az összeg már eléri a 100 milliárd forintot. A mi véleményünk az, hogy tessék vagyont adni a TB-nek, érdekeltséget, és kötelezettséget teremteni a kintlévőségek behajtására, valamint csökkenteni kell a működési kiadásokat. — Miből jött össze a 40 milliárdos hiány?- A kérdés helyesen úgy szólna, hogy miként faragták le 40 milliárdra a 80 milliárdos valós hiányt? Az idei nyugdíjemelésben több mint tíz milliárdot nem kaptak meg a nyugdíjasok. Az infláció ellentételezésére az egészségügyiek nem kapják meg a tizenöt milliárdot. A hiányzó többi összeget félmilliár- donként, milliárdonként a táppénzből, gyógyszerkeretből, az özvegyi nyugdíjból, közgyógyellátásból és a legkülönbözőbb ellátásokból szedik össze, a jelenlegi a társadalombiztosítási szabályok szigorításával.-Mi a helyzet 1993 tavaszán az egészségügy finanszírozásában? Az ott dolgozóktól azt hallani, hogy még az elmúlt év szintjén sincsenek.- Nem jobb. sőt rosszabb a helyzet, mint tavaly. Nem kapták meg még az átlagos infláció ellentételezését sem. Az árak emelkedése azonban az ágazatot az átlagosnál jobban érinti. Az átlagosnál jóval nagyobb volt az áremelkedés a gyógyszerek, az energia és az élelmezés területén. A költségvetésük azonban megegyezik a tavalyival. Könnyen ki lehet számítani, hogy az mit ér 1993-ban. Az ágazatban dolgozók bére nem emelkedett. A kórházakban, a járóbeteg ellátásban dolgozó egészségügyieknél az év második felében 10 százalékos béremelés várható. Külön probléma a 13. havi fizetés, amit a közalkalmazotti törvény előír, de pénzt nem adtak hozzá. Mint ismeretes a TB. év elején ezt az összeget megelőlegezte úgy, hogy ez év második felében a kórházak kell fizessék. Miből? Abból a költségvetésből, ami a zavartalan működésre sem elég?- A parlament előtt volt az a törvényjavaslat, miszerint a kórházak, egészségügyi dolgozók különleges szolgáltatásaikért pluszpénzt kérhetnek a betegektől . . .- Az előterjesztők úgy gondolták, ha ők nem tudják megadni az egészségügynek azt a pénzt, amire szüksége van, szerezzenek maguknak. Ez a javaslat a járóbetegeket ellátó, területi ellátást nem vállaló háziorvosoknak megengedte volna, hogy a kártyapénz mellé pénzt kérjenek a betegtől. A kórházaknak is lehetővé tette, hogy június 1-jétől saját maguk határozzák meg, hogy mely ellátást tekintenek extra szolgálatnak, s ezek után annyi pénzt kérjenek, amennyit maguk indokoltnak tartanak. Mi elleneztük ezt a javaslatot és nem is került elfogadásra. Két napi vita után a kormányzati képviselőtársaimmal sikerült beláttatni, hogy ez tönkreteheti a magyar egészségügyet, az orvos-beteg kapcsolatát.-A parlament új nyugdíjtörvénye a nők körében nem aratott osztatlan sikert. Mi az ön véleménye a nők nyugdíjkorhatárának a megemeléséről?- Ne örüljenek a férfiak. Az ő nyugdíjkorhatárukat is felemelik. Amikor a nők elérik a 60 éves nyugdíjkorhatárt, akkor a férfiaké is emelkedik. Mind a két nemnél 62 év lesz a nyugdíjkorhatár. Mi ezt a módosítást nem szavaztuk meg. Nem azért, mert az a szakmai véleményünk, hogy a nyugdíjkorhatár változatlan maradhat. A korhatár megemeléséről azonban a foglalkoztatáspolitikától elkülönülten nem lehet dönteni. Nem lehet a korhatár emelését olyan időpontra időzíteni, amikor 1 millió a munkanélküli, amikor a pályakezdő fiatalok nem tudnak elhelyezkedni. Ha egy fiatal nőnek nincs munkaviszonya, nem jogosult a munka- nélküli segélyre, gyesre, gyedre és minden másra, ami munkaviszonyhoz kötött. Mi fenntartjuk azt az álláspontunkat, hogy ezt a döntést felül kell vizsgálni és alkalmasabb időpontra kell időzíteni a korhatáremelést.- Nemcsak a korhatárt emelték fel. A résznyugdíjhoz szükséges 10 év helyett ezután 15 év munkaviszony szükséges.- Ebben az a drámai, hogy az így nyugdíjba vonultak a netto kerestük 44 százalékát kapják meg, maximum a mindenkori szociális járadéknak megfelelő összegű nyugdíjra jogosultak. Szigorodott a törvény azzal is, hogy aki utolsó 5 évében nem tud elhelyezkedni a nyugdíjazását megelőzően, az csak a nyugdíjba vonulás évének minimálbére alapján kiszámított nyugdíjat kaphatja. Függetlenül attól, hogy előtte 30 évig keményen dolgozott és jól keresett. Azt is tudni kell, hogy most már minden 1988-tól megszerzett keresetünk nyugdíjalapot képez, ezért fontos, hogy milyen bérrel alkalmazzák a fiatalokat és a középkorúakat. Eltörölték azt a szabályt, hogy aki nyugdíjasként ledolgozott 3 évet, az újra számoltathatja a nyugdíjjáradékát. Ez a rendszer 1996. február 28-ával fut ki. Tehát aki most megy nyugdíjba, s úgy gondolta, hogy rádolgozik, az már nem tudja megszerezni 1986. február végéig a szükséges 36 hónapot. Ezért az ilyen személy ne is fizessen 6 százalék nyugdíjj áru lékot. Fontos még, hogy a nyugdíjakat évente netto keresetek emelkedésével azonos arányban kell emelni. Az idén a kormány által prognosztizált kereset-emelkedés 16 százalék, így a nyugdíjakat is ennek arányában kell emelni. Sajnos az az igazság, hogy erre a teljes fedezet jelenleg nincs biztosítva.- Május 21 -én kerül sor a TB önkormányzat megválasztására. Mi erről a szocialisták véleménye?-Mi támogatjuk és fontosnak tartjuk a tanács megalakulását. A társadalombiztosítási képviselők egyetértési jogot gyakorolnak a kormánnyal szemben számos kérdésben. A kormánypártiak olyan törvényt fogadtak el, hogy ez a választás csak akkor lesz érvényes, ha legalább huszonöt százalékos lesz a megjelenés. Ezért én is arra biztatom a lakosságot, hogy menjenek el és szavazzanak.- Köszönöm a beszélgetést! Szenográdi Ferenc Felettünk a béka, alattunk a „J” függvény mélypontja, úgy különben meg gazdasági élet az van A jól irányított gazdaság az alapja mindennek Privatizációról, bürokráciáról, befektetésről — Tardos Mártonnal A közelmúltban Salgótarján vendége volt Tardos Márton, országgyűlési képviselő (SZDSZ), a parlament gazdasági bizottságának alelnöke. A vele folytatott beszélgetés során a magyar kormány vállalkozásokkal kapcsolatos politikájáról, a külföldi és a hazai befektetések ösztönzésének lehetőségeiről, illetve az ezzel kapcsolatosan ejtett hibákról esett szó.- Magyarországon a túlságosan sűríin változtatott rendelkezések és jogszabályok, vámok, illetékek, adók nyilván elriasz- tóan hatnak mind a kül-, mind pedig a belföldi befektetőkre, és magára a privatizációra is. Mi erről az ön véleménye? Koncepció nélkül nem megy- A jelenlegi kormánynak eredetileg az volt az elképzelése, hogy igazságosan szétosztja a vagyont a társadalom tagjai között. Ennek ellenére nem volt koncepciója arra nézve, hogy milyen módon hajtsa ezt végre. Mondhatjuk azt is: fogalma sem volt arról, hogyan történjen az átalakulás. Egyszerre csak azon vette észre magát, hogy az a hatalmas vagyon, amivel az egykori kommunista hatalom befejezte a működését és amit nem különösebben hatékonyan tudott használni, az egyszerűen annyit sem ér, mint amennyit korábban gondoltak. Addig működött ugyanis ez a magyar gazdaság félig-meddig sikeresen, ameddig zártak voltak a piacok, és ameddig a volt KGST országokban biztos értékesítési lehetőségre találhatott az áru. Most, amikor csökkent is a belső kereslet, és az egykor igen jelentős partnernek számító országok piacain is komoly konkurencia alakult ki, a magyar vállalatok lényeges pozíciókat vesztettek. A magyar vagyon - a nemzeti, az államosított vagyonértéke összezsugorodott. Ezzel kezdődött a baj, hiszen nem nagyon van mit szétosztani, és amit meg értékesíteni szeretnénk, arra nincsen komoly vevő. A befektető nyereségre törekszik- Mi lehet ennek az oka?-A formálisan, könyv szerinti értéken nagyon sokat érő vagyontárgyak - például gyárak, üzemek, amelyeknek sajnos ma már csak egy kis része termel nyereséget - nem rendelkeznek piaci értékkel. A befektetők ugyanis nyereséget akarnak, ráfizetéses üzleteket természetesen nem vásárolnak meg.- Mi jellemzi a hazai befektetéseket? A rossz gazdasági helyzet ellenére az elmúlt években mégiscsak kialakult valamiféle magyar megtakarítás, és a külföldi befektetők is szívesen vennének valamit, amit értékesnek tartanak, és egyben tennének valamit a magyar gazdaság fejlesztéséért - természetesen a saját anyagi hasznuk biztosítása mellett. Azokkal az árakkal viszont, amelyeket a könyv szerinti érték alapján kialakítanak, nem tudnak mit kezdeni, mert az adott üzem nem termel legalább arányos nyereséget. Kialakul ezzel a reménybeli befektetőkkel egy sehová sem vezető, értelmetlen alku, amelyben a felek nem tudnak megállapodni. Közben a cégek fizetésképtelenné válnak, és szerencsétlen esetben még le is kell állniuk - sokszor olyankor is, amikor ez önmagában véve indokolatlan. Ott, ahol a bér sem termelődik meg, ott jogos lehet a leállás. Ott viszont, ahol a bér és az anyagköltségeket sikerül kitermelni, és csak azért válik fizetésképtelenné a vállalat, mert a korábbi terheket nem tudja elviselni, nem lenne szabad leállnia a termelésnek még akkor sem, ha az átalakulás természetszerűleg szükséges lenne. így viszont csak a munkanélküliség növekszik, és tovább rontja az általános helyzetet... Kaotikus gazdasági rendszer-A magyar gazdasági élet fellendülését mennyiben segítheti elő a privatizáció?- Csak a privatizáció a járható út! A kommunista rendszer ugyan rendkívül rosszul, de képes volt működtetni az állami struktúrát és a gazdaságot. Lényegében mindent államosított, izolálta a piacokat, nem engedte működni a konkurenciát, a parancsuralmi rendszeren alapulva működött is egy darabig a dolog. Valami kis piacot azért lehetett csinálni, kicsit javult is a helyzet az előző rendszer vége felé, de ha maradt volna az az állami struktúra, már rosszabb helyzetben lennénk.- Mikortól számíthatunk végre fellendülésre?- A gazdaság csak akkor kezd igazán használhatóvá válni, amikor kialakul a magán- tulajdon. Az előzmények miatt viszont mindez csak nagyon lassan jöhet létre, és nehezen fog kibontakozni. Ez a kaotikus gazdasági rendszer oka, és ráadásul Magyarországon ma ez van túlsúlyban. Talán nem is az a baj elsősorban, hogy nincs fizetőképes kereslet, hanem az, hogy nincs mit eladni. Tehát az igazi feladat nem az, amit két-három évvel ezelőtt gondoltunk, azaz hogy milyen módon lehetne a nagy értékű magyar állami tulajdon megvásárlására keresletet teremteni. A jelenlegi probléma már az, hogy hogyan lehetne mozgásba hozni ezt a befagyott, nehezen mozduló, veszteséget termelő leállás szélén lévő, vagy már leállt üzemi struktúrát. Mozgásba hozni az állami vagyont- Jövőre újra választások lesznek. Az SZDSZ stratégiájában milyen gazdasági elképzelések jelentkezhetnek?- A választási stratégiáról csak annyit, hogy az előírásoknak megfelelően, a kiírt szavazás előtt három hónappal kezdődik a kampány. A gazdasági elképzelések természetesen szerepelni fognak programunkban. Lehet rá készülni, de az illem- szabályoknak sem felelne meg a potenciális választások előtt egy évvel nyilatkozni róla. De arra, hogy mit kellene csinálni, ill. milyen kormány- programokra lenne szükség a gazdasági változások miatt, vannak elképzeléseink. Negatív periódusok után mozgásba kellene hozni a befagyott állami vagyont, hiszen tulajdonképpen ez az alapja mindennek. Munkahelyeket kellene teremteni például. Nem lenne szabad, hogy meglévő munkahelyek a pillanatnyi struktúra miatt megszűnjenek! Ezek képesek lennének pótlólagos befektetés nélkül is működni. Állami támogatást azonban ezekre is kellene fordítani. Garanciális alapok kellenek-A piac szabályozása hogyan lehetséges az új struktúrában? Ez is hozzájárulhat a gazdasági káosz fokozódásához ...- Az a véleményem erről, hogy még a jól szabályozott piac is ezt az önmagában véve őrületesen nagy feladatot, a totálisan államosított gazdaságból a magángazdaságba való átmenetét nem tudja biztosítani. Szükség van az állam szabályozási tevékenységére, garanciális alapokra, pénzügyi forrásokra is. Jól irányított gazdaság az alapja a dolgoknak, és nem kell azt sugallni, hogy mindez önmagától bekövetkezik! Spontán módon ugyanis ennek nem nagy a valószínűsége ... A közgazdaságtan ismer egy „J” függvény nevezetű ábrát. E szerint a mélyre szakadó, gazdasági válsággal járó időszakot rendkívül lassú emelkedés szokta követni. A magyar állampolgárok sorsa azon múlik, hogy vajon hol lesz a „J” függvény feneke? Ha csupán a spontán folyamatokat várjuk, akkor is el fog indulni persze az emelkedés, de akkor a béka feneke az egy magas pontnak fog számítani a függvény azon részéhez képest, ami a „J” pont legalja ...- Most éppen hol tartunk ezen a „J” függvényen?- Azt nem tudhatjuk. Még innen a mélyponton- Mondhatjuk azt, hogy még mindig nem olyan rossz, hogy a jövőben ne lehetne még rosz- szabb?- Nem annyira rossz, hogy nem lehet ennél rosszabb - mondjuk ki ezt ebben a megfogalmazásban. Az viszont biztos, hogy nem vagyunk még a mélyponton ... Az az állítás, mely szerint az export növekedett az elmúlt évben, vagy mert az ipari termelés és a megrendelésállomány viszonylag magas, még nem jelenti azt, hogy minden rendben van. Ugyanis azok a vállalatok, amelyek nem jutnak így csődbe, azok is nagyon keveset tesznek a struktúra átalakításáért, és egy jelentős részük abból él, hogy eladja az irodaházait, üdülőit, egyéb ingatlanjait, vagyontárgyait. Ez ugyan önmagában item baj, hiszen nem biztos, hogy szükség van ezekre - de ha a folyó termelés finanszírozására fordítják a kapott összeget, abból világosan kiderül, hogy a gazdaságban komoly bajok vannak. Faragó Zoltán
