Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-17-18 / 89. szám

2 KÜLFÖLD 1993. április 17-18., szombat-vasárnap Kérdőjelek Kiskapu? Kiskaput nyitott meditálásra Budapest számára az ukrán veze­tés? A kijevi külügyi szóvivő közölte, hogy nem tekintik hivata­los magyar álláspontnak egyes magyar parlamenti képviselők kijelentéseit, amelyekben a két ország között már aláírt alapszer­ződés még húzódó ratifikálása kapcsán esetleges magyar-ukrán területi problémákat emlegettek. Tény: Ukrajnának ma nyilván­valóan különösképpen fontos, hogy jószomszédi viszonyt tudjon teremteni minden szomszédjával, s így a Magyarországgal fenn­álló kapcsolatokat se terheljék felesleges súlyok. Ami pedig Magyarországot illeti? Nekünk sem lehet más cé­lunk, mint zavarmentes barátság szomszédainkkal. Ha szándé­kunk — márpedig egyértelműen az — a szomszéd országokban élő magyarok segítése kívülről, az anyaország eszközeivel, úgy fel kell tennünk magunknak azt a kérdést is: nem hozhatja-e az érvényesíthetetlen határigények ismételt hangoztatása a mainál is nehezebb helyzetbe a magyarságot jó néhány szomszéd ország­ban? S mert a válasz — tetszik, nem tetszik — igen, miért lenne káros (amit egyesek hirdetnek), ha akár precedensértékűnek is tekinthetnék máshol annak az egyértelmű kimondását, hogy pél- 5 dául Ukrajnával szemben nem táplálunk semmiféle határrevízi­ós igényeket? Egy elegánsan józan magyar gesztus értéke alighanem a poli­tikai-gazdasági kapcsolatok sok más területén is jelentkezne, s talán nem is csak közvetlen környezetünkben. Azt vallj uk, hogy jövőnket az egység irányába haladó Európá­ban keressük, ahol mind kisebb lesz a szerepe a határoknak. Saj­nos határainkon kívülről is mind gyakrabban elhangzik a kérdés: hogyan lehet ezt összeegyeztetni ilyen-amolyan területi igények ismételt emlegetésével, bármennyire fájdalmasak is a trianoni se­bek? Úgy tűnik, a kettő együtt egyre kevésbé megy, a kettő együttes hangoztatása szavahihetőségünket rontja. Márpedig minél kisebb egy ország, annál fontosabb számára, hogy a világ szavahihetőnek tartsa. Ezt Churchill mondta — Svájcról. De hát Magyarország sem számít éppen nagyhatalom­nak a mai Európában. (FEB) Nem követett el bűntényt a Plersi Gúnydal a részeges papról Előrehozott választások Spanyolországban A spanyolok több mint fele egyetért a törvényhozási válasz­tások időpontjának előrehozata­lával. Ezt mutatja az a közvéle­mény-kutatás, amelyet azután végeztek el, hogy Felipe Gonzá- lez miniszterelnök javaslatára János Károly király feloszlatta a törvényhozást, és a parlamenti választásokat októberről június 6-ra hozták előre. A helyeslő vé­lemények száma elsősorban az ellenzéki pártok híveinél magas. A választók változatlanul a Spa­nyol Szocialista Párt esélyeit lát­ják a legjobbnak. Külügyminiszteri jóslat Douglas Hurd brit külügymi­niszter szerint Jelcin orosz elnök túléli az április 25-i népszava­zást. Nagy bizonyossággal jósol­ható, hogy Jelcin április 25-e után hatalmon marad, és július­ban el tud jönni Tokióba, talál­kozni a Hetekkel — mondta a brit külügyminiszter a BBC-nek. Hurd üdvözölte a Hetek orosz segítségcsomagját, hasznosnak nevezve azt. Nagy-Britannia kö­rülbelül egymilliárd dollárral já­rul hozzá a támogatáshoz. Megnyílt az Öst-Vestival Jytte Hylden dán kulturális miniszterasszony köszöntő sza­vaival, majd Rendszerváltás a politikában és a kultúrában cím­mel rendezett kerekasztal-be- szélgetéssél szerdán Koppenhá­gában megnyílt a Visegrádi Né­gyek kulturális fesztiválja. A dán főváros egyik legnevesebb ifjúsá­gi kulturális centrumában helyet kapott Öst-Vestival fő célja, hogy áttekintést adjon az érintett országokban lezajlott rendszer- váltást követő időszak kulturális eseményeiről. Bush, a kitüntetett kuvaiti hős A legmagasabb kuvaiti állami rendjellel, a Mubarak-éremmel tüntették ki Kuvaitvárosban George Busht, mert elnöksége idején verték ki az amerikaiak vezette nyugati szövetségesek a megszálló iraki erőket az olaj- sejkségből — jelentette az AFP. A kitüntetést Dzsábír el-Ahmed el-Dzsábír asz-Szabah emír adta át a volt amerikai elnöknek. A volt elnököt — aki egyébként először látogatott el Kuvaitba — hősként ünnepelték az arab or­szágban. Az orosz alelnök visszaminősítése Alekszandr Ruckojorosz alel­nök csütörtöktől nem használ­hatja páncálozott szolgálati au­tóját, lecsökkentették testőrei számát, és nem élvezheti a sze­mélyi orvosi szolgálatot sem. Az intézkedésre sem Borisz Jelcin elnöki irodája, sem a vezető álla­mi hivatalnokok védelmével fog­lalkozó igazgatóság nem adott magyarázatot. Az eddigi páncé­lozott Mercedes helyett Ruckoj egy Volgát kapott, s testőrsége létszámát oly mértékben csök­kentették, hogy „az kevesebb, mint ami egy kereskedelmi bank igazgatójának jár”. Megszüntette a nyomozást a varsói körzeti ügyészség a Piersi nevű rockegyüttes ellen, bűncse­lekmény hiányában. Az együttes ellen még a múlt év végén tett feljelentést a Ke­resztény Nemzeti Egyesülés (ZChN), a második legnagyobb kormánypárt, valamint öt ma­gánszemély, vallásos érzései megsértése miatt. Ezt az ifjúsági együttes egy'közismert egyházi dallamra írt gúnydala váltotta ki, Tizenegy halálos áldozatot és 110 sebesültet hagyott maga után a Kolumbia fővárosában csütörtök este elkövetett terro­rista merénylet, amelyet — az idén elkövetett hat másik rob­bantáshoz hasonlóan — ezúttal is egy autóba rejtett pokolgéppel hajtottak végre. A hatóságok Pablo Escobart, a szökésben lé­vő kokainbárót tartják az akció értelmi szerzőjének. Ismét Bogota egyik forgalmas, üzletekkel és lakóházakkal teli negyedét választották színhe­lyül, éppúgy, mint az idei rob­bantások legsúlyosabbika, a ja­nuár végén történt s 21 áldozatot követelt merénylet esetében. Ez­úttal két nappal ezelőtt ellopott kisteherautót raktak meg mint­egy száz kilogramm dinamittal, s távirányítással robbantották fel. A detonáció után a helyszíni amelynek főszereplője egy luxus­autón száguldozó részeges pap. A „ Már közeledik a ZChN” cí­mű szerzeményt valamennyi rá­dióállomás levette műsoráról, miután sugárzása miatt több ze­nei szerkesztőt eltávolítottak. Az „illegalitásba szorított” fiatalok gúnydala azonban a múlt év leg­nagyobb sikere volt kazettán, és azóta is nagy népszerűségnek ör­vend. beszámolók szerint leírhatatlan zűrzavar lett úrrá a környéken, mindenfelé vérző testek hever­tek, az emberek eltűnt hozzátar­tozóik után kiáltoztak, a levegő­ből percekig sötét pernye hullott, s 500 méteres sugarú körzetben kitörtek az ablaküvegek. Az ed­dig megtalált 11 halott között van egy hétéves kislány és egy asz- szony két kiskorú gyerekkel. Félő, hogy az áldozatok száma tovább növekszik, mert a sebe­sültek közül többet súlyos, élet- veszélyes állapotban szállítottak kórházba. Cesar Gaviria kolumbiai el­nök vezetésével nyomban rend­kívüli ülést tartott a kormány, hogy a további terrortámadások megelőzését szolgáló különleges intézkedésekről határozzon. A kiadott közlemény a medellíni kábítószerkartellt teszi felelőssé a merényletért. (MTI) Merénylet Bogotában Eltűnt 24 francia képviselő vagyonbevallása Kínos kis adóügyek A Clinton házaspár tavaly 290.000 dollárt keresett, s ebből 70.000 az adó. Az adatokat csü­törtökön, a bevallások országos határnapján hozta nyilvánosság­ra a Fehér Ház, mint általában: a sajtó — a közvélemény nevében — állandó, szoros figyelemmel követi a kormány és a törvény- hozás tagjait, pénzügyeit, ked­vezményeit, és azonnal szóvá te­szi a vélt szabálytalanságokat. Bili Clinton számára a Fehér Ház anyagi gyarapodást, felesé­ge számára nagy veszteséget hoz: az elnök arkansasi kormányzó­ként e minőségben az országban kirívóan alacsony, 35.000 dollá­ros fizetést kapott, míg Hillary asszony jó nevű ügyvédként több mint 200.000-et keresett. Ettől az évtől az elnök keres annyit, mint korábban felesége (az elnö­ki fizetés pontosan 200.000 dol­lár), párja viszont semmit, hiszen a vállalt kormánymunkát csak önkéntes alapon végezheti. Az alelnök, Albert Gore és fe­lesége (az asszony jó nevű fotós) 623.000 dolláros jövedelmet vallott be az adóhivatalnak, az adó 167.000. A jövedelem na­gyobb része a volt szenátor nagy sikerű környezetvédelmi szak­könyvéből származik, amely ha­marosan megjelenik magyarul is. Gore tiszteletdíjai már megha­ladták a 460.000 dollárt, s egyébként alelnökként — hason­líthatatlanul kisebb felelősséggel — csaknem akkora fizetést kap, mint Clinton: 190.000 dollárt. Franciaországban kisebb bot­rány kerekedett amiatt, hogy a nemzetgyűlés páncélszekrényé­ből,, eltűnt ” 24 korábbi képviselő vagyonbevallása. Azokról a képviselőkről van szó, akik 1988 júniusában Michel Rocard kor­mányának tagjai lettek. A fran­cia nemzetgyűlés tagjainak ugyanis egy 1988-ban hozott, a korrupció meggátlását célzó tör­vény előírja a vagyonbevallási, s ez most az új nemzetgyűlés tagja­inak is kötelező lett. Az előző parlamentben nem minden képviselő tett időben eleget a követelménynek, az el­nöknek több ízben is felhívást kellett kiadnia, s mint kiderült, még így is kimaradt néhány be­vallás, ráadásul a közlések nem is voltak minden esetben az előírá­soknak megfelelőek és ponto­sak. Jövő héten az ENSZ Biztonsági Tanácsában Általános vita Boszniáról Remélhetően megegyezés születik, s nem lesz szükség a vadászgépekre Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn és kedden általános vitát tart Boszniáról, amelyen a világ- szervezet sok tagállama készül kifejteni álláspontját. Ez a kompromisszum alakult ki a csü­törtök esti ülésén, miután az el nem kötelezett államok nem tudták elérni, hogy azonnal sza­vazzanak a Szerbia elleni új rendszabályokról. A BT a hét elején — orosz kez­deményezésre és amerikai támo­gatással — április 26-ra, az oroszországi népszavazás utáni időpontra halasztotta a Szerbia elleni határozat elfogadását, hogy ne nehezítsék a nacionalis­ta, a szerbeket pártoló ellenfelei­vel küzdő Borisz Jelcin elnök helyzetét. A BT-ben képviselt öt el nem kötelezett ország azon­ban mielőbbi szavazást igényelt, de javaslatuk érvényesítéséhez hiányzott a szükséges többség. Az el nem kötelezettek elérték viszont, hogy a BT előtt két na­pon át szót kap az ENSZ több tagállama. Várhatóan felszólal­nak majd a mohamedán orszá­gok képviselői, valamint egy sor európai állam, köztük a délszláv köztársaságok, s végül magatar­tásának megvédésére kényszerül majd Jugoszlávia kormánya. Az MTI értesülése szerint a BT tag­jai ebben a vitában nem szólal­nak fel, nézetüket majd a 26-ra kitűzött szavazáson fejtik ki. Az orosz nagykövet egyébként máris jelezte, hogy akkor ők sem fogják akadályozni a Szer­bia elleni embargót keményen megszigorító döntés elfogadá­sát. Budai Iván, a magyar ENSZ- képviselet helyettes vezetője a csütörtöki ülésen rámutatott: egyetért a BT soros elnökének álláspontjával, hogy méltányos kompromisszumról van szó, amely módot ad arra, hogy a tag­államok nyíltan kifejthessék né­zeteiket a tovább romló boszniai helyzetről, és nem szenved sérel­met a BT tekintélye. (MTI) Hatékonyak és kevéssé toxikusak >• ' Uj rákellenes gyógyszerek Dél-Koreában Két év múlva embereken is kipróbálják Két dél-koreai cég pénteken bejelentette: új rákellenes gyógyszereket fejlesztettek ki, amelyek a klinikai vizsgálatok tanúsága szerint hatékonyabbak, és kevésbé toxikusak, mint a je­lenleg forgalomban lévő szerek. Mint a Reuter jelentette, a Dong-A gyógyszergyár új ter­méke, a DA-125 nevű szer a gyártó szerint 2,5-szer hatéko­nyabb, és jóval kevesebb mellék­hatása van, mint az Adriamycin nevű olasz terméknek. A dél-ko­reai kutatók vizsgálata szerint ezt a szert világszerte mintegy 50 százalékban alkalmazzák rákos megbetegedések kezelésére. A másik cég, a Sunkyong Industri­es Co terméke, a SKI-2053R, a gyártó szerint az állatkísérletek során hatszor annyi rákos sejtet pusztított el, mint az eddig alkal­mazott medicinák. A két új gyógyszert egy szöuli gyógyszer­fejlesztési szimpóziumon mutat­ták be. Kim Hu Man, a Dong-A veze­tő kutatója szerint a kilencévi ha­zai és külföldi kísérletek bebizo­nyították, hogy a DA-125 sok, az Adriamycin tartós fogyasztásá­ból eredő toxikus problémát megold. A kutató szerint a szer­rel Nagy-Britanniában kutyákon végzett kísérletek kimutatták, hogy némi súlycsökkenésen és a szer alkalmazása utáni 13. naptól megjelenő fehérvérsejt-csökke­nésen túl semmi mellékhatás nem mutatkozik. Az Adriamy­cin mellékhatásai miatt tartósan nem szedhető. Kim Hu Man szerint a szer ki­próbálása embereken 1995-ben vagy 1996-ban kezdődik. A for­galmazás 2-3 évvel ezután kez­dődhet, ha az embereken végzett klinikai tesztek az állatkísérle­tekhez hasonló eredményre ve­zetnek. A délszláv válság, Moszkvából Elkerülhetetlen más államok belesodródása? A délszláv válság tetőpontjához érkezett, s rövidesen eldől: a válság a békés rendezés hosszas és bonyolult pályájára tér át, vagy a konfliktus nemzetközivé terebélyesedik, s új résztvevőkkel bővül — jelentette ki az MTI tudósítójának adott nyilatkozatában Pavel Kandel történész, a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok és Gazdasági Kapcsolatok Inté­zetének kutatója. — Ha az utóbbi változat kere­kedik felül, akkor szinte elkerül­hetetlen, hogy a mindinkább Ko­szovóra és Nyugat-Macedóniára is átterjedő viszályba olyan szomszédos államok sodródja­nak bele, mint Albánia, Bulgá­ria, Törökország és esetleg Gö­rögország. A kérdés szerintem csupán az, hogy ki fogja ezt kez­deményezni, illetve ki kénysze­rül esetleg válaszcsapásra. — Attól félek, hogy ebben az esetben egy olyan folyamat in­dulhat el, amely Magyarországot sem fogja elkerülni — jósolta a térséget kutató szakember. Hoz­zátette: — Ez persze egyáltalán nem kívánatos, hiszen ellentétes a környező országok, Oroszor­szág és a nemzetközi közösség egészének az érdekeivel. Ezért mindent meg kell tenni annak ér­dekében, hogy az érintettek elfo­gadják a Vance-Owen-féle ren­dezési tervet, és ennek alapján rendezzék a boszniai helyzetet. — Maga a békés rendezés hosz- szas és nehézkes folyamat lesz, hiszen vajmi kevés a valószínűsé­ge annak, hogy a nemzetközi nyomás hatására a tervet formá­lisan elfogadó résztvevők fel­hagynának valódi céljaikkal. Szerbia és Horvátország nem tit­kolta eddig sem, hogy igazi cél­juk Bosznia felosztása, s nem egységének megőrzése. Ezért én arra számítok, hogy a felek a ké­sőbbiekben is kísérletet tesznek majd a Vance-Owen-tervmegtö- résére esetleg átalakítására. — Magának a rendezési el­képzelésnek az elfogadására nem maradt túl sok esély, ezzel egyetértek. Karadzic legutóbbi kijelentései azonban, amelyek­ben úgy nyilatkozott, hogy Bosz­nia javasolt térképét 80 százalék­ban elfogadhatónak tartja, 20 százalékot viszont vitásnak ítél, némi optimizmusra ad alapot. Ha ez nem valamiféle taktikai fo­gás, amit persze egyáltalán nem lehet kizárni, akkor azt hiszem, hogy a megoldás igenis elérhető — vélekedett Pavel Kandel. — Azt gondolom, hogy ha a Vance-Owen terv kudarcot vall, s kezdődik minden elölről, akkor egy új békekezdeményezésnek még kevesebb esélye lesz a siker­re. — Oroszország a nyilvánvaló belső okok miatt nem adta fel a reményt, folytatja a közvetítést, s úgy tűnik, hogy ennek okait a Nyugat is megértette. Kétségte­len ugyanakkor, hogy az orosz külügyminisztérium és a parla­ment párhuzamos erőfeszítései egyfajta kettős diplomáciát ered­ményeznek, amely egyértelmű­en azoknak a szerb politikusok­nak kedvez, akik a tárgyalási fo­lyamat megtörésére törekednek — mondotta Csurkin külügymi­niszter-helyettes és az orosz par­lamenti küldöttség missziója kapcsán. — Milosevic régóta népszerű Szerbiában, s nem véletlenül. Főként azért, mert a nagyszerb gondolat széles körben rokon- szenvre talál. E politikai irány eredményeinek és árának nyil­vánvalóvá válásával párhuzamo­san azonban elindult egyfajta ki­józanodás, s ezt jelezték már a választások is, noha Milosevic hatalmon maradt. Ellenzéke azonban ha lassan is, de fokoza­tosan növekszik, s el fog jönni az a pillanat, amikor meglehetősen szilárd erővé válik. Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy a jelenlegi helyzet a szerb nemzet számos történelmi sebét tépte fel. Mindehhez pedig hozzáten­ném, hogy miközben zajlik a ki­józanodás, a szélsőséges, nyíltan fasiszta erők még inkább radika- lizálódnak — jósolta Pavel Kan­del. Dorogi Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom