Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-16 / 88. szám

1993. április 16., péntek SZÉCSÉNY ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Szécsényi egyetemista sikere Szenográdi Péter Kétévenként rendezik meg az egyetemisták és főiskolások Or­szágos Tudományos Diák Kon­ferenciáját. Ez a szellemi meg­mérettetés a felsőfokú taninté­zetek diákjainak országos ta­nulmányi versenye. Az idén a tavaszi szünetben Szombathely adott otthont a leendő szakem­berek szellemi vetélkedőjének. A szécsényi Szenográdi Pé­ter, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem­földrajz szakos ötödéves hallga­tója a társadalmi földrajz kate­góriában az első helyen végzett. - Nehéz volt a verseny?-így utólag visszagondolva, nem volt nehéz. Ha számomra nem jön ilyen jól össze ez a konferencia, akkor sem lennék elkeseredve, hiszen az a sok-sok energia, amit ráfordítot­tam, valahol kamatozni fog.-Mi volt a dolgozatod té­mája?- Népességföldrajz. Az etni­kai kisebbség társadalmi hely­zete Nógrád megyében.- Szép sikerrel fejezted he ta­nulmányaidat. Kik voltak azok, akik meghatározó szerepet kap­tak diákéveid alatt?- Általános iskolában a föld­rajz tanárom és osztályfőnö­köm, az édesapám. Ott éreztem rá a tanulás, a kutatás, a búvár­kodás igazi ízére. Tanulmányi versenyen eljutottam az orszá­gos döntőig. Középiskolás ko­romban a balassagyarmati Ba­lassi Bálint Gimnáziumban so­kat köszönhettem dr. Fáhri Miklósnak. Sikeresen szerepel­tem az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen, így az egyetemre jószerével nem is kellett felvételiznem. Az egye­temi évekből dr. Eke Pálné ne­vét említem.- Mi lesz a folytatás?- Áprilisban záró tanítás, majd a Tudományos Akadé­mián minősítő vizsga. Végül az államvizsga következik.- És azután?-Erre nehéz válaszolni. Az egyetem is felajánlotta, hogy bent maradhatok. A kutató­munka lehetősége sem elérhe­tetlen, de a tanítás gondolatával is foglalkozom. A döntés nehéz, mert több tényezőt kell mérle­gelni, s a legmegfelelőbbet sze­retném választani. Dórika százéves volt Ságújfalu. „Az erdőmérnökné,” vagyis „Dórika néni.” A helybeliek így emlegették Horváth Andornét, az itt élt Prónay bá­rók intézőjének fel­eségét. A házaspár a harmincas években költözött a faluba és tizenöt évig élt ott. Miután elköltöz­tek, szinte teljesen megszűnt a kapcso­latuk a településen élőkkel. Ezért hatott a meglepetés erejé­vel, amikor Hor- váthné, „Dórika néni ’’három évvel ezelőtt váratlanul életjelet adott ma­gáról. Látta a televízió­ban az egykori la­kóhelyéről, a felújí­tott Kubinyi-Prónay kastélyról készült fdmet, és ez arra késztette, hogy tol­lat ragadjon, illetve meséljen a fiatalko­ráról, elmondja a fa­luhoz, az épülethez fűződő élményeit. Az emlékezetes má­sodik „találkozás” alkalmával egyebek mellet azt írta: Sá­gújfaluban töltötte el élete legszebb éveit. Horváth An- domé nemrégiben Egerben hunyt el, s Vácott helyezték örök nyugalomra. Száz­éves volt... A múlt értékeit, hagyományait, a községhez kötődő személyeket tisztelő helybeliek szeret­nék megőrizni az emlékét, s ennek első lépéseként igyekeznek a fiata- labbakkal is tudatni, ki is volt ő. Huszadik századi história A számítástechnikáról Amivel sokan még csak most ismerkednek, ami ezreknek a legbonyolultabb tudomány és technika, az ma már mintegy húszéves múltra tekint vissza. Ä már felnőtt korú számítástech­nikáról van szó, aminek Nógrád megyei históriája a közeljövő­ben készül el. Feldolgozását, az ehhez szükséges széleskörű gyűjtő­munkát a Szécsényben élő pe­dagógus, Tarnóczi László a na­pokban kezdte meg. Célja a ki­advány megszerkesztése, amely várhatóan még az idén megjele­nik. A tanulmány három blokkra épül: termelés, oktatás és szóra­koztatóipar, s minden terület részletes lebontásban kap ebben helyet. Az ismeretszerzéshez, a tapasztalatok rendszerezéséhez Tarnóczi László megkeresi a megye intézményeit, cégeit, magánszemélyeket, olyanokat, akik szponzorálást is vállalná­nak. (További tájékoztatást a Szécsény, Kossuth út 16. szám alatt lehet kérni.) (mj.) Csökönyös ufók ... ? Szécsényfelfalu.,,.. .a faluban az összes kutya irtózatosan el­kezd ugatni, vonítani, nyüszíteni. Amikor a megfigyelt ház fölé ér, teljesen kivilágítja magát, mint egy karácsonyfa. A lakók nem hajlandóak nyilatkozni, de azt hiszem, ez érthető is.” - írja szer­kesztőségünknek küldött levelében a szuhai ifjú Végh Tibor, aki az ufók kutatásával foglalkozó Ryufor Alapítvány Nógrád me­gyei képviselője. Az emlékezetes, szécsényfelfalui kamionkísé- rős ufó-jelenségre nagyon is jól emlékeznek a helybeliek, de azt, aki arról kérdezi őket, láttak-e azóta hasonló eseteket, válasz nél­kül hagyják, illetve „ufónak” nézik . . . Akad, aki így üti el a dolgot: „Nekem elég jó alvókám van. az éjszakát általában nem megfigyeléssel töltöm.” Mások hiszik is, nem is, amiről az emberek beszélnek. Legtöbben viszont azt vall­ják, ha a saját szemükkel bizonyosodnak meg a „fényességekről,” majd elmondják a tapasztalataikat. Végh Tibor áz ufós vizitek kapcsán azt is megjegyzi, nincs magyarázat arra, miért éppen ez a környék vonzza az állítólagos „egyébként feketés színű, tíz-ti- zenkét méter átmérőjű, köralakú búraszerű valamit,” mely ha kö­zelítenek felé, helyzetet, irányt változtat- Fényképfelvételeket is próbáltak róla készíteni, de azokon az „égvilágon semmi nem lát­szik.” “ M. J. Miért mindig a kisember húzódzkodjon össze? Nem csak a húsembargó sújtja a gazdát Tágas mihálygergei portájára épp hogy hazaért idősebb Fenes László, már készülődik is az újabb útra. Sok a tennivalója: ha a tehénistállóban elvégezte a reggeli munkát, megszűrik a te­jet, kiadják a házhoz járóknak, aztán silóért indul a jószágok­nak vagy kimegy a Forrai ma­jorba. A tej egy részét az ottani hűtőkamrában tárolják, míg el nem viszik Pásztora. A hűtőt Fenesékkel együtt három család vette meg a litkei téesztől. Ők és néhány helybeli koráb­ban azt tervezték, tejfeldolgozót létesítenek a Dobroda patak mellett. Az elképzelést azonban elvetették. Belátták, hogy egy tejüzem gazdaságos működteté­séhez nagyobb piac kell, mint amit a környék sejtet. Kicsi a megye, a feldolgozást, a szállí­tást viszonylag jól ellátja Pásztó.- Nem sokan tartanak tehet a községben, de ahhoz elegen­dően vagyunk, hogy csak egy részét tudjuk helyben értékesí­teni. Nem adjuk drágán, hu­szonöt forint litere. A tejüzem mintegy tizenhét forintot fizet érte, tehát a hasznot nem a gazda fölözi le - mondja Fenes László. Már azért sem tartja he­lyénvalónak a dolgot, mert ilyen „ösztönzéssel” szerinte is csak a kedvét veszik el azoknak, akik állattartásra adnák a fejü­ket. Az istállóban „telt ház” van: négy szarvasmarha, két üsző és egy boci kérődzik, vagy a láncát csörgeti. A növendékek sorsát az olaszországi húsembargó fordította meg. Ez a számok nyelvén a következőket jelenti:- Százhetven forintot meg­adnák kilójáért, ha exportra mehetnének, de ennek most be­fellegzett. így aztán nem marad más, mint hogy meghizlaljam ezt a kettőt, s idehaza, jó eset­ben kifizetik értük a kilónkénti nyolcvan-kilencven forintot... A mai takarmányárak mellett, gondolom, nem kell bizonygat­nom: általában több a kiadá­som, mint a bevételem. Az idős férfi - vagy mert megszokta, hogy ez a munka legtöbbször kudarcra van ítélve vagy pedig mivel túljutott már a kesergésen - kissé közönyösen, mintegy a dolgok megváltoztat­hatatlan voltába beletörődve tu­datja mindezt. Az bizonyos, hogy a tapasztalás volt az egyik „edzője:” tizenkilenc évig volt az egykori helyi tsz. főállatte­nyésztője. Volt hát hol tanulnia.- Olyan a paraszti élet, ami­nek a magamfajta nem akar há­tat fordítani. Tudja a fene, mi­ért. Elhiheti, nem a nagy haszo­nért talpal ünnepnapon is az ember, kel ötkor, járja a mezőt, kaszál, almoz. Igaz, a vérünk sem hagy nyugton, de a lényeg a magunk és mások élelméről való törődés. Ezért nem helyes­lem, hogy a mezőgazdaságot hagyták tönkre menni. S még nagyobb baj, hogy azt, aki megpróbál juhokkal, marhák­kal, foglalkozni, adóval, áfával, miegyébbel sújtják. Semmivel sem jobb a helyze­tük például a ribiszke ültetvé­nyeseknek. Ki ne tudná, hogy ráfáztak a vállalkozásukra. Több helybeli a litkei tsz-nél vállalt uborkatermesztést, azonban azok sincsenek meg­elégedve. Mégis belevágnak, maradék optimizmusukkal erő- sítgetik magukat: majd talán jö­vőre nagyobb lesz a fizetség.- Bárhova nézünk, azt látjuk, áltatják, becsapják a mezőgaz­dákat: biztatják őket, hogy pró­bálkozzanak, utóvégre aztán annyit „levesznek” tőlük, hogy nekik alig marad valami - ma­gyarázza Fenes László. Nyíltan fogalmaz: - Ez rossz módszer, ezt nem lenne szabad megcsi­nálni. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ne csípjenek le valamennyit abból a bevételből. Ha egyszer ide jutott ez az or­szág, muszáj adni a közösbe. Na, de ha össze kell húzódz- kodni, akkor kivétel nélkül, mindenki azt tegye! Az nem járja, hogy a miniszterek majd’ kétszázezreket tesznek zsebre, a többség meg szűkölködjön ... Fenes László úgy látja, ked­vezményes hitellel, vagy a tá­mogatás egyéb formáival kell ösztönözni a fiatalabbakat, a munkanélkülieket, hogy merje­nek belefogni a gazdálkodásba. Ez országra és jövőre szóló be­fektetés lenne. Nem szólva ar­ról, hogy az a nemzedék, amely a szülőktől örökölte a gazdaösz­tönt, a paraszti munkában nőtt fel, kitanulta annak minden csínját-bínját, most még átad­hatná a tudását. A hetvenhét éves ember azt vallja: neki szerencséje van, a fiai kedvet éreznek a farmerke- déshez, a nehezét ma is közösen végzik. Azonban egyelőre azt tartják, az állásukat, a biztos megélhetésüket nem adják fel a bizonytalanért. (Mihalik) Kedvcsináló segítség Nógrádsipek. A keresőképes lakosság mintegy harminc szá­zaléka állástalan jelenleg a köz­ségben. A probléma orvoslá­sára, a munkahelyteremtés, a vállalkozás elősegítésére a helyi képviselő-testület rendeletet al­kotott. Ebben azokat a feltétele­ket rögzítették, melyek alapján különböző kedvezményekhez juthatnak azok, akik munkahe­lyet teremtenek, s minimum öt dolgozót alkalmaznak. A támo­gatás formái: átmeneti, kamat­mentes kölcsön, infrastruktúra kiépítése, ingatlan ingyenes át­adása, pénzintézetnél kezesség vállalás. A kedvezmények el­nyerésére pályázni kell. (Bő­vebb felvilágosítást a polgár- mesteri hivatalban lehet kérni.) Szerződés • Mihálygerge-Ipolytarnóc. Az előzetes megbeszélések, il­letve képviselő-testületi jóvá­hagyás után a két község megál­lapodott abban, hogy a mihály­gergei fogorvosi rendelő az ipolytarnóciakat is ellátja meg­határozott költségtérítés ellené­ben. A felek szerződésben rög­zítették a rendelő működtetésé­nek mikéntjét. A közelmúltban más település is jelezte csatla­kozási szándékát. Díjkedvezmények • Ságújfalu. A családok meg­segítésére a község önkormány­zata - az élelmiszerárak növe­kedése miatt - részben átvál­lalja a napközis és a szociális étkeztetési díjak térítését. Óvo­dás gyermekek esetében - ha két vagy több gyerekről van szó -31 forint a hozzájárulás. Az iskolásoknál - amennyiben a családból egy diák veszi igénybe az étkeztetést - 39 fo­rintot térít az önkormányzat. A szociálisan rászorultak jöve­delmük arányában kapnak díj- kedvezményt. Úszni tanulnak ® Nógrádsipek. Tizenegy helybeli, harmadik-negyedik osztályos diák vágya teljesült nemrégiben azzal, hogy a me­gyeszékhelyen rendszeres úszás oktatáson vehetnek részt. Az is­kola vezetői - a szülők belee­gyezésével - a jövőben az alsó­tagozatosok tanítását is szeret­nék megszervezni. Véradónap • Varsány. Véradónapot tarta­nak április 18-án a faluban. A segítőkész helybelieket - az alsó iskolában, a Hunyadi úton - 9-től 16 óráig várják a tarjáni véradóállomás dolgozói. Holnapi számunkban „Rétság és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Számítógépes nyilvántartás A nógrádmegyeri körzeti orvosi rendelő a körzet 2600 lakosának egészségügyi ellátásáról gondoskodik, amit nagymértékben megkönnyít a számítógépes nyilvántartás. Felvételünkön Sze- rémi Zoltánná asszisztens az adatokat ellenőrzi. Kép: Gyurkó Ne jöjjön a végrehajtó! Rimóc. A községi önkor­mányzat képviselő-testülete a legutóbbi ülésén komoly hitel- felvételekről döntött. A tervek szerint 13 millió forintot szán­dékoznak kölcsön venni. A pénzt a településen épülő torna­terem kivitelezési munkálatai­nak befejezésére, illetve a tér­ségi gázprogramhoz való csat­lakozásra kívánják fordítani. A hitelszerződést ugyan még nem kötötték meg, de a kölcsön összegének másfélszeresére zá­logszerződést kell kötniük, amelynek fedezetére forgalom- képes önkormányzati vagyont kell biztosítaniuk. A hitelt nem különösebben hosszú időre, négy éves időtar­tamra vennék igénybe. Az ösz- szeg komolyságára mi sem jel­lemzőbb, hogy a község éves költségvetésének csaknem egy- harmadát teszi ki, de az elkö­vetkezendő évek fejlesztési programjaihoz elengedhetetle­nül szükség van rá. Húsvéti locsolás A húsvéti ünnepek alatt újra életre kelt Hollókő, ahová túris­ták százai zarándokoltak el. Csoportok sokasága látogatott el az ófaluba, ahol népviseletbe öltözött lányok, asszonyok és legények mutatták be a régi húsvéti hagyományokat. Rop­ták a táncot, festették a tojást, pattogtatták a kukoricát és víz­zel locsolkodtak a legények. Rigó Tibor képriportja Népviseletbe öltözött lányok és asszonyok festik a tojást Locsolkodáshoz készülődnek a legények Vízzel locsolták a lányokat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom